Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-11 / 15. szám

f • * f» 9 * mm u|ií|usag 7 .. • • •; vált evergreenjeit — örökzöld, az­az örökifjú és mindig szép dalait. Ebből az alkalomból felkerestük a mestert, és megkértük, válaszol­jon néhány kérdésünkre. A legna­gyobb késszéggel megtette, hol­ott tudjuk, mennyi Ilyen kérdés­re kellett az utóbbi Időben fele­letet adnia... Mégis kedvesen fo­színes film bizonyára nagy érdek­lődésre tarthat számot. Rendezte Leonyid Gajdaj. A magyar filmgyártást a HAHÓ. ÖCSI képviseli az áprilisi filmbe mutatók sorában. A bűbájos törté­netben először láthatjuk Kovács Krisztinát, a magyar filmgyártás gyermeksztárját. A színes filmet Palásthy György rendezte. A SCHENECTADYI AJÁNLAT cí­mű NDK film szokványos kémtör­ténet. Harry Thürk regénye nyo­mán Richard Groschapp rendezte. Wojciech Solarz lengyel rendező filmje, a KIHÍVÁS, a felszabadulás utáni lengyel faluba vezeti el a nézőt. Egy család sorsán keresz­tül mutatja be a régi és az új összecsapását. Boriszlav Saralijev bolgár rende­ző KI A BŰNÖS? cimü színes film­jét már a dolgozók filmfesztivál­ján bemutatták. Akárcsak előző alkotásaiban, ebben a szülők és gyermekek, a különböző generáci­ók kapcsolatát boncolgatja. A má­sik bolgár film a KÜLÖNÖS PÁR- BAJ kémtörténet. Rendezte Todor Sztojanov. A rémfilmek, a horror kedvelő­inek szól a KORAI TEMETÉS cí­mű amerikai film, melyet Roger Corman rendezett. A műfaj nagy­mesterének, Edgar Allan Poe-nak az elbeszélése nyomán készült. A WUSA PÁLYAUDVAR című ameri­kai filmben rangos szereposztás­sal találkozunk. Stuart Rosenberg gadott és korát meghazudtoló für­geséggel vezetett beljebb a lakás­ba, amely kellemes, otthonias lég­kört sugárzott. Pillanatokon belül az asztalon gőzölgött a jó, illatos erős feketekávé, és én feltettem az első kérdést: — Tudjuk, hogy pályája már 1932-ben kezdett felfelé ívelni. Negyven évvel ezelőtt — egészen fiatalon kezdett zenét szerezni. Ho­gyan indul egy fiatal zeneszerző pályafutása? — A kezdet diákéveimbe nyúlik vissza. Úgynevezett muzikális csa­lád voltunk, a zene szeretetében nőttem fel, és tehetségemet való- szíríűleg édesanyámtól örököltem, aki nagyszerűen zongorázott. De tulajdonképpen végleg csak az é- rettségi után döntöttem a zene ja­vára, és így kerültem aztán a bé­csi konzervatóriumba, ahol tanul­mányaimat folytattam. Első szer­zeményemet diákestéken adtuk elő. Már az első táncdalom felkeltet­te az illetékesek figyelmét és 1932-ben a Szlovák Nemzeti Szín­ház egyik operettjében már betét­ként szerepelt. Még ebben az év­ben több dalom népszerűvé válik a diákok között és ez valahogyan megadta az impulzust a további munkához. Bécsi tartózkodásom­kor viszont a keringő városa ha­tott rám, az ott látott és hallott operettek megérlelték bennem a gondolatot, hogy én is írok ope­rettet. Első operettem a „Tisíc metrov lásky“ — Ezer méter sze­relem című volt. — Tehát ez volt az első átütő operettsiker és ezután már egy­más után jött a többi. Ha jól tud­juk éopen egy tucat telik ki belő­lük. Mégis. megmondaná, hogy Önnek melyik a legkedvesebb, me­lyik áll Önhöz a legközelebb? — A Hrnöiarsky bál — a Faze­kas bál. Gejza Dusík a szlovák tánczene megteremtője. Vagy 200 táncdalt szerzett, amelyek nem veszítettek semmit népszerűségükből, sőt mindinkább régi fényükben ra­gyognak. A Csehszlovák Rádió áp­rilis elsején 21 óra 40 perces kez­színes filmjének főszerepeit töb­bek között Paul Newmann és fele­sége Joanne Woodward, valamint Anthony Perkins játsszák. A sajá­tos történet olyan emberekről szól, akik mindenáron szeretnének OK- nek tűnni. A BORIÉK című francia filmet nagy sikerrel mutatták be nálunk az 1970. évi Karlovy Vary-l feszti­válon. A romantikus történet in­kább a szórakozni vágyó közön­ségnek készült. Edgar Wallace detektívregényé- ből készült az INDIAI KENDO cí­mű NSZK film, és ez magában vé­ve is jó ajánlólevél. Rendezte Alf­red Vohrer. Vérbeli kalandtörténét Richard Brooks alkotása a LORD JIM. A filmben újra viszontlátjuk Peter O’Toole-t, az angol filmművészet egyik legnagyobb egyéniségét. S végül zárjuk a sort a hazai terméssel. František Švantner re­gényéből készült az egyetlen be­mutatásra kerülő szlovák film, a HEGYEK MENYASSZONYA. Az el­ső köztársaság idején lejátszódó lélektani drámát Martin Tapák rendezte. A két Dumas-ról szól A NAGY MESELÚ TITKA című cseh film. Karel Kachyüa rendező filmjének érdekessége, hogy a két Dumas-t két Stepánek, Martin és fivére Petr személyesítik meg. A gazda­sági válság idején játszódik le Ka­rel Stehlý filmje a VÉLETLENEK JÁTÉKA. Az ifjúság köréből me­ríti témáját Josef Pinkává A PÁR­DUC 17.30-KOR VÁR című film­je. P. L. —• Te subvajszt akarsz venni csak - úqy ukmukfuk? Na nersze, mindig • mondtam, hogy élhetetlen fickó vaay. Mert ha előhúztál volna egy zöldha- , süt, ha a Motnteehndban nem is, de 1 a szervizben biztos kaptál volna sub 4Í vafszt. Hajlok az okos szóra, ezért más- ■ š nap egy zöldhasút lobogtatva adtam í elő a kérelmem a művezetőnek. — Maga engem korrumpálni akar? Mit képzel? — förmedt rám megbot- ránkozva. — De kérem, ez csak figyelmes- ség, ugye... — dadogtam a meglepe­téstől, de még inkább az ijedtség- , tői, hogy a subvOjsznak megint lőt­tek. Egy kissé mérsékeltebben, de m?g mindig kellő dühvei tolta el a szá- A\ zast. — Figyelmesség, figyelmesség... és j csak ennyi... Ludmila Csursd iá az Oleszja című szovjet filmben és jelenet a Véletlenek játéka című cseh filmből PALAGYI LAJOS: Elromlott a járgányom. Bemondta | az unalmast, és én egész odalettem, I mert úgy megszoktam már, hogy a... I szóval oda sem tudtam nélküle egy ij lépést sem tenni. Barátom, aki meg- vizsgálta a hibát, me gnyugtat ott, hogy jj nincs nagy baj, csupán egy új elő- ŕ furattá tizenhetes subvajsz kell bele. i Fillérekbe kerül, és meglátod, úgy száguld majd ismét, mint egy táltos j — nyugtatott meg és én végtelenül I hálás voltam érte. Megkönnyebbülten és frissen elin- I dúltam, hogy veszek egy elöfuratú j tizenhetes subvajszot. Pár fillérem még van, azt még nem itta ei a jár­gány. — Subvajsz? — ismételte meg a kérésem az első Mototechnában az \ eladó és közben a füléig szaladt a • szája. — Ember, hol él maga? Hó- napok, de hogy ne hazudjak, évek óta nem láttam subvajszt. Ogy is nézel ki, — gondoltam ma­gamban és elindultam a másik Moto- techna felé. — Subvajsz? Azt mondja, hogy sub­vajsz? — hajolt közelebb az elárusí­tó a tizedik Mototechnában. — Nincs, < sajnos, nincs. A javítóműhelyben is előadtam a kérelmem, hogy nekem csak egy egy­szerű, egy jelentéktelen subvajsz ké­ne. Azt sem kívánom, hogy a szere­léssel strapálják magukat. Elvégre politechnikából mindig jelesem volt, és egy idő óta — azt már nem mond­tam, hogy puszta kényszerűségből — tagja vagyok a csináld magad egy- | Jetnek. Na persze azért felszámíthat­ják a szerelési díjat, a ki és beszól- \ lás költségeit, a napi dátumot, és ha • megengedi a művezető kartárs — a lábbelije számát is. A művezető kartárs gondolkodni látszott, majd odalntette az egyik l- J naskülsejű szerelőt. — Ereggy csak fiam a raktárba és \ nézd meg, hogy van-e elöfuratú ti- 1 zenhetes subvajsz. Majd bizalmasan a fülébe súgott va- \ lamit. Már majdnem ott tartottam, hogy ölbe kapom és örömömben megfor­gatom a művezető kartársat, amikor az inas külsejű szerelő megjelent a raktár ajtajában, és oda se jött, csak az udvar túlsó végiből kiabálta, hogy: J — Művezető eívtárs, éppen tegnap | adták ki az utolsót. leforrázva távoztam, egy világ om- ’ lőtt össze bennem. A sarki presszó- j ban megpróbáltam helyrebillenteni a subvajsz miatt megingott lelki e- gyensúlyomat. — öregem, öregem — csóválta a A fejét némi részvéttel barátom, aki­nek elmeséltem az egész subvajsz- d históriát. ŕ £ Gejza Dusík, szlovák zeneszerző, érdemes művész április elsején ünnepelte 65. születésnapját. Vele ünnepelt az egész zenekedvelő kö­zönség, mert hiszen ki ne ismer­né hazánkban Gejza Dusík fülbe­mászó, andalító melódiáit, ki ne ismerné operettjeit?! Az ország ap- raja-nagyja dúdolja a slágerekké . VI I L V \ß I • I I |*'Í9Í Az elmúlt hónapok gazdag „film- lakomája“ után az áprilisi mozi­naptár nem tartalmaz különösebb, kiugró filmbemutatót. Az állami filmkölcsönző alapjában véve most is színes, változatos műsort kí­nál, ám a bemutatásra kerülő fil­mek között nincs olyan, amely megütné a rendkívül igényes fil­mek mércéjét. A szovjet filmművészetet ezúttal három alkotás képviseli. Ezek kö­zül talán az OLESZjA a legkiemel­kedőbb, amely Kuprin regénye a- lapján készült. Kuprin kétségkí­vül az orosz irodalom klassziku sa, az egyik legtöbbet fordítóil szerző. A balladikus hangvételű történetet Borisz Ivcsenko rendez­te filmre. A főszerepben, a társa­dalomból kivetett nő szerepében pedig ismét találkozhatunk a szép és rokonszenves Ludmila Csurszi nával, akit „A zord folyó“ című filmsorozat Anfiszájaként zárt szí­vébe a magyar közönség. Érdekes látnivalónak ígérkezik Jevgenyij Matvejev filmje a CIGÁNY. Torié nele a Nagy Honvédő Háború ide­jére nyúlik vissza, amely elszakít­ja az apát az időközben született gyermekétől. Evek múltán, furcsa körülmények között találnak egy­másra. A film további érdekessé­ge, hogy hősei cigányok. Az Ilf- Petrov szerzői páros ugyancsak épp eléggé ismert a magyar kö­zönség előtt. TIZENKÉT SZÉK cí­mű regényük magyar fordításban is megjelent és a belőle készült dettel nagyon szép adást sugár­zott. Gejza Dusík műveinek, alko­tásainak keresztmetszetét igyeke­zett bemutatni. S bár a műsor egy teljes órát tartott, mégis csak íze­lítőt tudott adni a művész sok­rétű munkásságából, alkotásaiból. Szívet melegítő, hangulatos relá­ció volt, kitűnő előadóművészek interpretálták a mester szebbnél szebb lírai operettáriáit, duettjeit, majd egyes nagy slágereit, mint a Marinát, Dedinka v údolí-t; s kez­detként és befejezésként a Láska blúdi okolo nás — A szerelem kö­rülöttünk bolyong című táncdalt. Ebben az adásban hangzott el a mester egyik legújabb szerzemé­nye, a Harmónia szvit. Harmónia, a szép üdülőközpont, amely a mű­vészt megihlette gyönyörű fekvé­sével, kilátásával a Kiskárpátok erdeire. — Szinte érzékeljük az erdőből áramló hűs szellőt, amely a bokrokat és a fák leveleit meg­zörgeti, néha egy-egy motívum az erdő magányát és a magányban rejlő mélységeket sugallja. Hall­gatva a művet, magunk előtt lát­juk a völgyben épült kis várost, Modrát. — A Harmónia szvit egy érett művész.vallomása, remekmű­ve. Tudása és bölcsessége magas­latán áll, lényéből és alkotásaiból sugárzik az összhang — a har­mónia. Dusík mester 1964-ben a „Kar­neval a Rio Grande-n című ope­rettjéért a Mikulás Schneider-Tr- navský díjat, majd 1965-ben a szlovák zene területén való sike­res munkásságáért magas állami kitüntetésben részesült: a Cseh­szlovák Köztársaság érdemes mű­vésze címet kapta. — Még egy utolsó kérdés: mit üzen a fiataloknak? — Dolgozzanak becsületesen, szeressék a zenét, mert a zene szebbé, tartalmasabbá teszi az é- letet. Most már számomra is csak az marad hátra, hogy gratuláljak. Minden jót kívánunk, erőt, egész­séget, alkotókedvet az Ön, de egy­ben a közönség örömére is. mészáros írén A Magyar televízió a kö- j zelmúltban mutatta be a Bo- nivur szíve című háromré- j szes szovjet filmet. Főszere­pében egy tehetséges fiatal I színésszel, lev Prigunovval s ismerkedhettünk meg. Ed- I dig nem nagyon láttuk, is­merjük meg talán közelebb- ' TŐI. A figyelmesebb mozinéző azonban nyilván emlékszik, [ hogy a Felszabadulás című >■ többrészes film harmadik ré- 5 szében egy epizódszerepben l már bemutatkozott. Egy \ francia repülőt alakít. Ezen­kívül több mint húsz film- I ben játszott az alatt a ki­ll lene év alatt, amely a fő- [ iskola befejezése óta eltelt. Alma Ata — leningrád — Moszkva: ez az „útvonala“ i eddigi pályafutásának. A le­ft forgatott húsz filmről, sze­repeiről kérdezem. — Többnyire rossz filmek- , ben játszottam — hangzik a [ válasz. — Sokan, barátok, t ismerősök is kérdik tőle — meséli —, miért vállal sze­repet rossz filmben? Arról panaszkodik, hogy nehéz összekerülni egy Pan- filovval, Tarkovszkijjal, vagy akár idősebb nagysággal. E- zek a filmrendezők különös előszeretettel alkalmaznak teljesen ismeretlen vagy u- matör szereplőket filmjeik- i ben. Prigunov talán az egyik legtöbbet utazó szovjet film- j színész: forgatott már Ro­mániában, az NDK-ban, Bul- f gáriában, Olaszországban f De Saritisszal.

Next

/
Thumbnails
Contents