Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-11 / 15. szám
NÉMETH ISTVÁN: C Megszolgálta már az árát... OLYAN FONTOS. MINT A KENYÉR Míg kiérek a mellékútról a Bratislava—Dunajská Streda—Komárno felé vezető országúira, jön egy autó. Felemelt kézzel megállítom és megkérem, vigyenek magukkal, mert tudom, hogy a kocsi is a III. vízműhöz igyekszik. így is van. Bokor Lajos a nehéz Tátra kocsi vezetője és Piršel Géza fúrómester ugyanis az 1GHP (Inžinier- sko-Geologicko-Hospodársky Podnik) alkalmazottai. Vagyis, elég volt eyg szó, s máris a téma kellős közepébe vágtam. Piršel Géza, mint ahogy időközben megtudtam, a vállalat legjobb és legeredményesebb fúrómestere. Piršel Géza fúrómester — Épp holnap lesz a szakásos negyedévi összüzemi kiértékelési gyűlés, és azon gondolkodom, kit küldjék magam helyett. Senki sem akar menni. Dolgozni, azt igen. De felmenni a dobogóra, az már nincs ínyükre. Évek óta a mi csoportunk kapja a legjobb és legnagyobb teljesítményért kijáró kitüntetést, s bizony, kicsit furcsa, hogy mindig mi megyünk a dobogóra... — Ilyen jó a brigád, vagy talán... harapom el a kételkedő kér dést? De ő a világ legtermészeta sebb hangján, minden dicsekvés töl mentesen válaszol: — Tizennégy éve dolgozom a vállalatnál, és már nyolc éve u- gyanazokkal a fiúkkal. Összeszoktunk — toldja meg később, amikor kis megálló után ismét visszatér a kocsiba. De időközben Bokor Lajos is megerősítette a fúrómester rő) és brigádjáról kialakult véle ményt, amely szerint valóban ez az öt tagú brigád egyike a legjobbaknak a vállalatnál. Ha kell, akár huszonnégy órán keresztül is képesek dolgozni. Közben Piršel Géza is visszaérkezik, de csak az utolsó szót kapja el és kiegészíti: — Amikor Ausztriában dolgoztunk — mondja — huszonnégy ú- ra alatt egy 52 méter mély kutat fúrtunk... A vállalkozó azt mondta, hogy ilyen munkásokra lenne szüksége... Ezalatt már meg Is érkezünk Hamuliakovóra, ahol a brigád tagjai: Torka Ferdinánd, Vimmer László, Sátor Ödön és Rőri Zoltán már várják. — Lesz gép? — kérdik. — Lesz, egy fél órán belül már hozzák is. Régen használják már a gépet, megszolgálta már az árát és így nem árt, ha most kicserélik. Sőt! szén nemcsak a vállalati terv, Egyenesen szükséges a csere, hi- hanem személyes kötelezettségvállalásuk is sürgeti őket. Piršel Géza a fővárosban lakik, s így nemcsak személyes kötelezettségvállalásként vállalta: mindent megtesznek azért, hogy július 31-én megindulhasson a város felé a jő és friss víz, hanem azért is, hogy már neki se kelljen az emeletre hordani a vizet. Néha a felesége megkérdi, hogy mennyire vannak, mikorra lesznek készen stb. Ilyenkor éppúgy válaszol, mint most: — Kész a harmadik és negyedik kút, ma kész lesz a második, holnap megindulhat a szivattyúzás, a homokeltávolítás stb. Közben megérkeztünk és amíg Piršel Géza leszáll a kocsiról, addig hátra a csövekre felkapaszkodnak a Chinorai brigád tagjai: Jozef Šimo, Valentic György, Szekeres József, és a csoportvezető, a fúrómester Chinorai József pedig beszáll a vezető fülkébe. Elindulunk, Bokor Lajos a rakományával az erdőbe hajt, mert itt van a brigád munkahelye, ök fúrják a mérő és ellenőrző kutakat. Chinorai József fúrómester Piršel Gézánál is régebben dolgozik a vállalatnál, összesen 18 éve. Kamenica n/Hronomról (Garamkö- vesd) utazik. Hol Bratislavába, hol pedig máshová. Mindig oda, a- hol szükség van rá — Kóbor élet, de már tizenkilencedik éve csinálom. Megszoktam, és megy a munka. Amikor kezdtem, még nehezebb volt. Ha hozták a csöveket, nekirugaszkodtunk s leraktuk Most már lerakja az autó maga. Annak idején még lakókocsink sem volt. Bódékban, sátrakban aludtunk. Most már van tv-nk, rádiónk, hűtőszekrényünk is. Jól keresünk, és mindig egy-egy jó kutat, friss vizet hagyunk magunk után. Most is így lesz... Az egész építkezés 55 millió koronába fog kerülni, de aki nagy és impozáns építkezést várna, az ne ide jöjjön, mert ami itt történik, az meglehetősen rejtve és egy kicsit elszórtan történik: Húsz km, húsz épületen. Az e- gyik helyen félrehordják a föld felső rétegét, a humuszt, másutt csöveket hordanak vagy fektetnek le. Apró hangya-munka. Átgondolt, tervezett, csak egy kicsit rejtett. Akárcsak a négy innen nem mesz- sze levő és már működő kút munkája Is. Mielőtt elindultam volna, hogy végére járjak riportomnak, többen mondták, hogy oda akár el se menjek, mert ott bizony hiába fúrnak, hiába dob ki az állam annyi pénzt, azokból a kutakból épp olyan rossz és büdös vizet fogunk kapni, mint a 11. vízmű ku- taiból. Hamuliakovo és Kalinkovo, valamint a Slovnaft közelségét tartják okául, továbbá azt, hogy még be sem fejezték az új vízmű építését, és máris fúrnak, keresik a vizet az új hídtól nem messze eső Pecsni-szigeten és nemcsak itt, hanem Rusovcénél, Járovcénál (O- roszvár, járta) és Devínska Nová Vésnél stb. Tehát mi az igazság e körül a legenda körül? Amíg Jozef Karbával sétálunk az erdei ösvényen, erről beszélgetünk. Igen, valóban nagyon közel van a Slovnaft. Innen Is látszanak a kémények, de a víz nem a levegőben, hanem a föld alatt folyik, s megvannak a maga törvényszerűségei. Minden eddigi vizsgálat azt mutatja, hogy a talajvíz a Duna képzeletbeli tengelyétől nagyjából merőlegesen á- ramlik a sziget belső felébe. Ezért is szennyeződött el a II. vízmű kútrendszere. Aztán erről a négy kútról és az épülő tíz nagyteljesítményű és különleges technikával készült kútról beszélgetünk, mert egyáltalán nem véletlen, hogy a főváros III. vízmüvét itt építik. Ez a négy kút ugyanis próbafúrás, vagy ha jobban tetszik, tudományos hidrogeológiai vizsgálatot szolgáló kutatómunka része. Vagyis a mostani, utolsó kilencven napig tartó próbaszivaty- tyúzás, amely folyamán a tiszta és kiváló minőségű ivóvíz a Duna félig kiszáradt mellékágaiba ömlik arra szolgál, hogv a vízügyi szak emberek és rajtuk keresztül a vá ros vezetői pontos képet kapja nak arról, hogy milyen módon is lehet megoldani Bratislava víz és ívóvíz ellátását. Tehát ez a négv kút és a többi fent említett és próba-üzemeltetésben működő kutak. Illetve kísérleti vízmű-telepek hivatottak arra, hogy megvizsgálják és felderítsék, müven lehetőségeink vannak. Ezeknél a kutaknál, ahol nyolc óránként váltják egymást a dolgozók, s ahol minden egyes adatot pontosan feljegyeznek, ahol állandóan vízmintákat vesznek, s azokat laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá, körültekintő és jeles, tervChinorai József fúrómester indítja a gépet Piršel Géza fúromester és egyik munkatársa szerű kutatómunka folyik és egyáltalán nem felel meg a valóságnak, hogy Július 31-e után Is épp olyan rossz vizet kapunk mint eddig. Tulajdonképpen ennek a tervszerű munkának köszönhetjük, hogy az építők a szükséges pillanatban azonnal hozzáláthattak az új, harmadik vízmű építéséhez. Függetlenül a bekövetkezett vízhiánytól, itt már majdnem befejezték a próba-üzemeltetést, s a vízügyi szakemberek pontos és megbízható adatok alapján rámutathattak a helyre, ahol akár azonnal és gyorsított iramban is megkezdhették a kutak fúrását. És a- mi még nagyon lényeges: a III. vízmű pontosan beleillik az általános távlati tervbe, s mint ilyen a vezetékrendszere, már a távlati vízműrendszer szerves része. Ilyenkor éri csak meglepetés az embert és csodálkozik el az egyszerű halandó. A város körül a ma, a holnap, holnapután életét Rőri Zoltán a Piršel-brigádból biztosító munka folyik. Sőt, az itteni rusovcei, jarovcel, a Pecsni- sziget és a Devínska Nová Ves-i csak egy része az egész nagyobb és átfogóbb munkának. Láttam Ján Petrek mérnök, a HBK kormánybiztosánál, egy Csallóközt ábrázoló térképet, amelyen az új, esedékes vízmüveket jelölték meg. Eddig összesen tizenkettőt jelöltek ki és vizsgáltak meg. Az eredmény kielégítő. Az egyes telepeknél végrehajtották a vizsgálatokat és ezer, két-háromezer egy másod- percenkénti teljesítménnyel rendelkező lelőhelyekről van szó. Az tehát, hogy Csallóköz ivóvíz tartalékai 10 milliárd köbméterre becsülhetők, egyáltalán nem legenda. Van vizünk, csak éppen meg kell védenünk. Az összes vízügyi szakértő nem mondja ugyan nyíltan, de tény és való, hogy úgy ítélik meg a helyzetet: nem is baj, hogy a természet most figyelmezteti bennünket a vízellátás problémáira. így egy nagyobb katasztrófától óvott meg bennünket ez az átmeneti vízhiány. Vannak ugyanis még megdöbbentőbb helyzetek a világban. Nyugat-Németországban és Svédországban műanyagzacskóban kénytelenek árusítani az ivóvizet. Sőt, Nyugat-Németország a finnek vizére szorul. Már hozzá is fogtak egy esetleges, a kőolajtávvezetékhez hasonló csővezeték tervezéséhez, mert a Ruhr vidéken már csak néhány év kérdése, hogy teljesen tönkre menjen az utolsó ivóvíztartalék is. Nekünk szerencsére nem kell 1- lyen messzire mennünk, legalábbis egyelőre. Nem kell jéghegyeket olvasztanunk, és ha minden jól megy, zacskókban sem koll majd a vizet árusítani. Ehhez persze legalább olyan odaadás szükséges minden iletékes fórum részéről, mint amilyent az új vízmű építésénél tapasztaltam. Az e- gyes vízügyi és építő, valamint vas-, gépipari és szerelő vállalatok — összesen 14 — szocialista brigádként vállalták, hogy július 31-ére, illetve szeptember 30-ra befejezik az építkezést és friss vizet szolgáltatnak a városnak. Ök ugyanis megértették, a természet szavát, amikor ellenállva az ember cselekedetének, figyelmeztetett bennünket, hogyha nem vigyázunk — víz nélkül is maradhatunk. Megértették, hogy a víz legalább olyan fontos az ember számára, mint a kenyér, s ezért az Igazgatótól a legutolsó munkásig egy emberként dolgoznak, hogy kiküszöböljék a jelenlegi vízellátási zavart. Köszönet áldozatos munkájukért. üj ifjúság 3 LÁTOGATÁS EGY NAGYÁRUHÁZBAN Ki ne hallott volna a moszkvai GUM áruházról? A Szovjetunió legnagyobb üzletháza, Moszkva szivében, a Vörös téren. Azt talán már kevesebben tudják, hogy a múlt században épült, Po- merancev orosz műépítész tervei alapján és a korabeli építészet egyik legjellegzetesebb alkotása. Arányai még ma is megfelelnek a követelményeknek: 47 000 négyzetméter kereskedelmi felülete van, 2,5 kilométert kell megtenni, hogy csak egyszerűen végigsétáljon az ember rajta; az üzletházban és a raktárakban 8000 alkalmazott dolgozik. A GUM áruházban naponta harmadmil- líónyi vásárló fordul meg és három látogató közül kettő vásárol, a napi bevétel másfél millió, azaz évente fél- milliárd rubel. Az épületben van egy szoba, amelyet a kisgyermekes anyáknak szántak, s ahol megpihenhetnek, megetethetik csöppségeiket és szakképzett felügyelet mellett ott Is hagyhatják; van postahivatal, takarékpénztári-fiók, vasúti és légiforgalmi menetjegyiroda, talált tárgyak irodája, szolgáltatási iroda. Ugyanitt kapott helyet a Szovjetunió legnagyobb szabászat! szalonja is, ahol tetőtől talpig felöltözhet a betérő. A legnevesebb tervezők modelljei nyomán rendelhet bármit, kezdve a kabátoktól, ruháktól kalapig és cipőig. A GUM bemutató-termében hetente ötször, a nap különböző időpontjaiban divatbemutatót tartanak, itt kerülnek a közönség elé a tervezők legújabb alkotásai. A dlvatáruház nagy szerepet játszik a vásárlók ízlésének alakulásában és abban, hogy valóban a legújabb divatvonal kerüljön az üzletekbe. Ez a nagy és komplex intézmény egyben mintegy a kereskedelmi tapasztalatok kikísérletezésének laboratóriuma is. A munkaközösség állandó feladata a kereskedelem-szervezés új módszereinek tanulmányozása, az, hogy egyre több lehetőséget dolgozzanak ki a vásárlás megkönnyítésére. A GUM- ban jelenleg 40 000 fajta szovjet és külföldi gyártmányú árucikket hoznak forgalomba; az áruház 25 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat. Nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az új árucikkeket kellőképpen reklámozzák és bemutassák a vásárlóknak. Ilyen szemszögből Igen fontosnak tartják a kereslet figyelemmel követését. Nyilvánvaló, hogy ez az eladóknál kezdődik, a- kik feljegyzik a gyorsan fogyó cikkek, milyen árucikkeket keresnek a vásárlók. Ezeket az adatokat a GUM árukeresleti osztályán összegezik. A vásárlók véleményét kérdőívek útján is kikérik; tavaly például 200 000 kérdőív adatait dolgozták fel. így kapnak képet az ízlés alakulásáról, a vásárlók a- nyagi lehetőségeiről és igényeiről. Mindez segíti aztán a nagy áruház rendeléseinek összeállítását. A vásárlók igényeit közvetítik a szállító vállalatoknak, akiktől megfelelő minőségű árut kérnek. Egy Ilyen méretű áruházban nyilván nem könnyű ez adatok feldolgozása. Három évvel ezelőtt a GUM-ban számítóközpont jött létre, a- hol szovjet gyártmányú elektronikus számítógépek működnek. Ez az „elektronikus ágy“ gyűjti össze az adatokat, végzi a statisztikai és könyvelési nyilvántartást. És ez a számítóközpont szolgál modellül a Szovjetunió városaiban, tartományaiban és köztársaságaiban a kereskedelmi gazdálkodás automatizált vezetési rendszerének kialakításához. A GUM most EVM—22-es típusú számítógépeket használ, de nemsokára meg fog érkezni egy nagyobb teljesítőképességű Minszk—32-es számítógép is.
