Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-21 / 12. szám

„BABOSOK" Az Új Ifjúság egyik ez évi számában cikket közöltünk „Dok­tor dón Quijote?“ címen. Az írásban arról volt szó, hogy nagyszerű kezdet után mintha megtorpant volna a „Glóbusz" bábcsoport. A košicei magyar tannyelvű gépészeti és elektro­technikai ipariskola mellett működő kis együttes vezetője, Dr. Szőke István eléggé borúlátóan nyilatkozott a tervekről. Pe­dig a Glóbusz 1971-ben, a chrudimi országos fesztiválon első díjat nyert! Az írás megjelenése után afféle kis tanácskozásra ült össze a „vezérkar“. Jelen volt Schulz György és Boda Pál, az iskola igazgatója és igazgatóhelyettese. Ott ült Pásztó András igaz­gatóhelyettes és Bárány János tanár, a Glóbusz két iparista tanár-vezetője, valamint Dr. Szőke István és e sorok írója. A megbeszélés pozitív eredményeket hozott. Az illetékesek leszögezték, hogy a Glóbuszra szükség van, és minden körül­mények között meg kell találni a járható utat. Röviddel a meg­beszélés után felkerestem a diákok egv csoportját is. a ne­gyedikes „bábosokat“. Az érettségi előtt álló fiúk és lányok szinte valamennyien SZISZ-tagok Rövidesen elbúcsúznak az iskolától, nem árt tehát őket is megkérdezni erről-arról. Szép munkát végeztek, hallgassuk meg hát az ő véleményüket is. érettségi, és minden időmet a tanulásra szeretném fordítani. A csehszlovákiai magyar kultú­ra fejlesztésében is szerepet játszott együttesünk, ezért Is van rá szükségünk. ' BAN ZOLTÁN Eleinte „száraz“ dolgokkal foglalkoztunk, de amikor a bá­bokat is a kezünkbe vettük, több volt az öröm. A Glóbusz révén ismertem meg más e- gyütteseket, más stílusokat. Ha alkalmam adódik, szívesen hasznosítom tapasztalataimat — bárhol. LUCZKAY JÄNOS A bábjátszás nagy örömömre szolgált, mert kikapcsolódást jelentett. Az összekoccanások ellenére is tetszett a munka. A Glóbusz révén pillanthattam be egy kicsit a kultúra kulisszái mögé, es ez csak hasznomra válik, mert minél sokrétűbb az ember, annál jobb. Bár lenne még több együttesünk, hazai magyar kultúránkra ráférne! PANYKO JÚLIA Néhány évvel ezelőtt nagy ö- römmel kezdtük, most egy ki­csit talán csökkent az aktivitá­sunk. A Glóbusznak köszönhe­tem, hogy eljutottam Chrudim- ba vagy Pécsre, és azt is, hogy olyan munkaélményben volt ré­szem, amelyet eddig nem is­mertem. Az együttesre szükség van, még akkor is, ha akadnak, akik nem becsülik eléggé. HORVATH ÉVA Örömöt szerzett a munka, ö- rülök, hogy megismerkedhet­tem a bábjátszás művészetével. Megismerhettem olyan városo­kat, ahová a Glóbusszal jutot­tam el. Ha alkalmam adódna, szívesen csinálnám érettség! u- tán is valahol. SZÉKELY GYÖRGY A kezdés nehéz volt, de a- mikor láttam, hogy van értel­me, már örömöt is találtam a munkában. Maradandó élmé­nyeket szereztem, és csak azt mondhatom, hogy okvetlenül szükség van a Glóbuszra. KOOS ELEMÉR Sajnálom, hogy mint végzős- diáknak kevesebb időm maradt a bábjátszásra, mert szívesen csinálom, és rádöbbentem, hogy a művészetnek ezt az ágát is lehet terjeszteni és népszerű­síteni. Az együttesre szükség van, ha még felszabadultabban tudnak majd dolgozni, nagyob­bak lesznek a sikerek. LÚZSICA LAJOS Sokat köszönhetek a Glóbusz­nak, és kell Is, hogy fönnma­radjon, de én valószínűleg töb­bet nem fogok foglalkozni a bábjátszással. BODNAR DEZSŐ betegsége miatt nem állha­tott rendelkezésünkre, de ő is megérdemli, hogy legalább a nevét feljegyezzük. BALOGH MIKLÓS Én nem báboztam, csak a „technikai“ részével foglalkoz­tam, de így Is érdekelt a mun­ka. Azt hiszem, köszönhetünk valamit a Glóbusznak, mert változatosságot hozott diákéle­tünkbe, bár sok szabad időt el­rabolt. Bábos nem leszek, de az itt végzett munka tapasztalata­it felhasználom más területen Is. STUBENDEK LÁSZLÓ Sokszor váltott ki bennem ve­gyes érzelmeket a munka, de ha a dolgok mélyére hatoltam, rájöttem, hogy felbecsülhetet­len érték számomra az a tény, hogy belepillanthattam a mű­vészet világába és megszeret­hettem a művészetet. Szép emlékek maradnak a tévéfelvételek, az újságcikkek és a fesztiválokon való részvé­tel. A Glóbuszra már csak az­ért is szükség van, mert mű­szaki középiskola vagyunk, és jó, ha humán területre is elve­tődünk. CSERI LÁSZLÓ Eddig örömöt szerzett a mun­ka, de most már közeleg az UTÖHANG Érettségi előtt álló diákok nyilatkoztak. Legfontosabb fel­adatuk a sikeres vizsgázás, a jó bizonyítvány. Az életnek ne­vezett játékba olyan kezdőként lépnek be majd néhány hőnap múlva, mint a Glóbusz első próbájára annak idején. Nem tudom, milyen megbe­csülésben volt részük ezeknek a diákoknak, akik valóban ke­ményen dolgoztak éveken ke­resztül, amíg elérték, hogy országos elsők, ismertek le­gyenek, és a televízióban szerepeljenek. Lehet, hogy akadtak, akik nem értékel­ték eléggé munkájukat. Se­baj, a bábjátszásnak nincs o- lyan hagyománya, mint mond­juk a versmondásnak vagy a focinak. Munkájuk mindezek ellenére is szép, értékes, kö­vetésre méltó, példaként emle­gethető. Legyenek rátermett és lelkes utódaik, találjanak örö­möt a munkában azok is, akik csak most ismerkednek meg a művészetnek ezzel a kevésbé attraktív ágazatéval. Az érettségiző bábosoknak pedig jő tételeket, szerencsés érettségit kívánunk. (bt) MŰSORON: MÜNKÁSDALOK Szép műsoros estet rendeztek a közelmúltban a košicei CSEMADOK délvárosi helyi szervezetének fiataljai. Az Astória kávéházban bemutatták mindazokat a munkásdalokat és köl­teményeket, amelyeket tavaly saját maguk gyűjtöttek össze kommunisták, régi harcosok segítségével. Az ünnepi esten Gecse Mária konferált, fellépett az Orient kisszínpad négy tagja és a košicei magyar tannyelvű kilencéves alapiskola énekkara Homolya tanár eivtársnö vezetésével. A műsort Pásztó András tanár, az ipariskola igazgatóhelyettese állítot­ta össze, és megszervezésében részt vettek a délvárosi helyi szervezet tagjai. Az est érdekessége volt, hogy megjelent Szabó Gyula elv­társ is, a régi harcos, aki maga is a mikrofon elé állt és énekelt. A műsort József Attila. Ady, Gábor Andor versei lették még szebbé. Sokszor írtunk már a dicséret hangján a délvárosi fiatalokról. Ezt tesszük most is az Astoriában rendezett mű­soruk után. Munkájukra felfigyeltek az illetékes szervek is. Remélhető, hogy anyagi támogatásban részesítik az ügyes és lelkes fiatalokat. A műsorközlő Gecse Maria AZ ŰJ IFJÚSÁG NOVELLAPÁLYÁZATA! KEDVES OLVASÓINK! Mivel lassan közeledik pályázatunk befeje zésének ideje, többek kérésére megismételjük a pályázat feltételeit. Az Új Ifjúság szerkesztősége a SZISZ érdek- tevékenységi osztályával együttműködve no­vellapályázatot hirdet. Célunk e pályázattal is segíteni a fiatal tehetségek szárnybontogatá­sát és fiatal csehszlovákiai magyar irodal­munk erősödését. A pályázat feltételei: Pályázatunkban részt vehet minden cseh­szlovákiai magyar fiatal, akinek írásai eddig nyomtatásban nem jelentek meg. Minden pályázó egy novellával pályázik, melynek terjedelme nem lehet nagyobb 8 (nyolc) gépelt oldalnál. A novellák témájukban szocialista valósá­gunkat tükrözzék. A pályázat március 31-ével zárul. A beérkezett műveket bíráló bizottság ér­tékeli, és május 15-én hozza meg döntését. A pályázat jeligés. A pályázók egy zárt bo­rítékban mellékeljék teljes nevüket és címü­ket. Díjak: III. díj 500.— Kis III. díj 300.- Kčs HI. díj 200.— Kčs A szerkesztőség természetesen közli és az érvényes díjszabás szerint honorálja a díjnyer­tes írásokat. Továbbá közli az arra érdemes további öt írást is honorárium ellenében. A szerkesztőség várja a további pályamű­veket. u| ifjúság 5 IRODALOM ÉS PÓDIUM Vendégelőadónk, DEBRECENI TIBOR, a budapesti Népműve­lési Intézet osztályvezetője Művelődéspolitikánkban az elmúlt évti­zedben rangos helyet vívtak ki maguknak az irodalmi színpadok. Ez a mozgalom — mert ma már annak nevezhető — különö­sen a komáméi (Komárom) járásban hódí­tott meg számtalan fiatalt, akik egyre igé­nyesebb előadások keretében tolmácsolják az irodalmi alkotásokat. Köszönhető ez a szellemi pezsgés talán annak is itt a já­rásban, hogy eddig nyolcszor rendeztük meg a Jókai Napok keretében az irodalmi színpadok országos fesztiválját, és már az első alkalomtól kezdve Itt találkoztak azok, akik ma a legaktívabb rendezők, vezetők az élvonalbeli irodalmi színpadoknál. Ám lehetséges, hogy egyéb tényezők is hozzá­járultak az irodalom ilyen formában tör­ténő népszerűsítéséhez, például a komár- nói gimnázium előkészítő munkája. Közis­mert, hogy Gáspár Tibor tanár már a kez­det kezdetén dramaturgiai tanáccsal segí­tette az akkor még egyedüli Petőfi Irodal­mi Színpad törekvését, valamint Kiss Mi­hály müsorválasztási és rendezői elképze­léseit. Ugyanakkor az iskola diákjai voltak, és ma Is azok, akik a legkiválóbb előadói képességekről tettek és tesznek tanúbi­zonyságot, de már nem egyetlen, hanem tíz állandó és négy időszaki irodalmi színpad keretében a járásban. E mozgalom kibontakozását már eddig is nagyban elősegítette a Járási Művelődési Ház. Rigler János igazgató és Mente Imre szakelőadó hatbatós segítségével, valamint a CSEMADOK járási titkársága és helyi szervezeteinek támogatásával ez évben már ötödször rendezik meg az irodalmi színpa­dok járási fesztiválját. Az első BúCon (Búcs) rendezték. Természetesen a bučtak “is lelkes hívei e mozgalomnak. SzoÍ)lJ,'Kál- mán és Szobiné Kerekes Eszter szenvedé­lyes szeretettel foglalkozik a fiatalokkal. A járási fesztivált három alkalommal Zlatná na Ostroveban (Csallőközaranyos) rendezték. A vendéglátókat Itt is fellelkesí­tette ez a színpadi forma, és Hernádi Fe­renc kezdeményezésével megalakult az iro­dalmi színpad. Az eddig megtartott négy íesztiválről csu­pán annyit, hogy a részvevő hat, illetve tíz irodalmi színpad minden produkciója szín­vonalas volt. Igényes volt a műsorok meg­választása, rendezése és előadása. Éppen ezért lehet jogos bizalommal tekinteni az április 7-e és 9-e között megrendezésre ke­rülő V., tehát jubiláris járási fesztivál elé. Az irodalmi színpadok V. járási fesztivál­ját volt hivatva elősegíteni az az összpon­tosítás, amelyet a Járási Művelődési Ház rendezett e hó 3-a és 5-e között Patincén (Pat) a járás hat legjobb irodalmi színpada szereplői részére. Az eddig említetteken kí­vül részt vett az összpontosításon még az ížai (Izsa) Jókai Irodalmi Színpad, Komlósi Menyhért és Varga Lajosné vezetésével. (Mint ismeretes, az lžaiak az elmúlt évben Izsák Lajos és Komlósi Menyhért vezeté­sével felléptek a balassagyarmati Madách Imre Irodalmi Színpadi Napokon, ahol szép sikerrel szerepeltek.) Ott voltak Patincén a JMH Harmos Károly Irodalmi Színpad tag­jai, Horváth József vezetésével, a kamenió- nái (Keszegfalu) Kölcsey Irodalmi Szín­pad, továbbá a liurbanovóiak (Ögyalla), hogy a három napot kihasználva jől felké­szüljenek a bemutatókra. Ilyenkor óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mit tesznek más járási szervek e mozgalom érdekében. Nemigen hallani lif­rét mozgolódásnak, pedig általában min­denütt olyanok a feltételek, mint a kurnár- nói járásban. A sikeres működéshez nem kell egyéb, mint egy seregnyi lelkes fiatal­ember; pezsgő szervezeti életfa CSEMADOK és a SZISZ helyi szervezetekben; a közmű­velődés gondját vállaló járási népművelési intézmény; no meg az illetékes járást szer­vek erkölcsi és anyagi támogatása, és per­sze hozzáértő irodalombarátok, rendezők és szakemberek. Úgy kellene lenni mindenütt, mint a komárnói járásban, ahol a terme­lési eredmények mellett a szellemi pezs­gésnek Is tanúi lehetünk. A patincei fürdőben ilyen kora tavaszi szezonban csak a meghívott irodalmi szín­padok szereplői voltak jelen, hogy reggel­től a késő esti órákig gyakoroljanak. El­jött közéjük a budapesti Népművelési Inté­zet két kiváló szakembere, Debreceni Ti­bor és Bicskei Gábor, hogy a rendezés for­télyaira tanítsák csehszlovákiai magyar ren­dező barátaikat. Gáspár Tibor tanár a dra­maturgiáról tartott előadást, Dráfi Mátyás színművész a színpadi beszéd tokozott Igé­nyéről és Dobi Géza zenepedagógus az Iro­dalmi színpadok produkcióinak zenei betét­jeinek megválasztásáról beszélt. Ez a fel­sorolás is azt jelzi, hogy az összpontosítást gondosan szervezték meg. A járási fesztiválról tehát előzetesként azt lehet elmondani, hogy magas színvonalú­nak ígérkezik. Ha figyelembe vesszük, hogy a jőkai Napokon mindössze hat, esetlég nyolc irodalmi színpad lép fel, a járási fesztiválon viszont tizenegy csoportot lát­hatunk majd, akkor valóban komoly ren­dezvényre számíthatunk. A tizenegy irodal­mi színpad között szerepel majd a trnavai Pedagógia? Főiskola irodalmi színpada, to­vábbá Lengyelországból a wroclawi csoport és Magyarországról a balassagyarmati Ma­dách Imre Irodalmi Színpad. Mindennek ellenére valami mégis elgon­dolkodtató. Úgy tűnik ugyanis, mintha csu­pán a fesztiválok kedvéért, a versengésért készülődnének az együttesek. Az elmúlt é- vekben már a téli hónapokban készen vol­tak a műsorok, és mind a fesztiválok e- lőtt, mind utánuk több alkalommal előad­ták a műsort, teljesítve az irodalmi színpa­dok elsődleges küldetését, az ismeretter­jesztést, egyfajta szolgálatot az irodalom­népszerűsítés érdekében. Az önművelődés is fontos dolog. Bicske Gábor jegyezte meg Patincén a próbák közben, hogy talán az a legnagyobb dolog, ahogy ezek a fiatalem­berek letérdelnek a művészet, a költészet előtt, vagy meghajolnak, ahogy a szerep kívánja. Ez valóban nagy dolog, de még nagyobb dolog az, ha az előadás a hall­gatókat is arra indítja, hogy megszeressék az irodalmat. Ezért van nagy szükség ar­ra, hogy a műsorokat minél többször be­mutassák. Ügy érezzük, hasznos dolog volna, ha a jelentősebb irodalmi színpadok vezetői, rendezői, mint például a bratislavai „For­rás“ vezetője, Kulcsár Tibor, a šahyi (I- polyság) József Attila Irodalmi Színpad ve­zetője, Vass Ottó, a Rimavská Sobota-1 (Ri­maszombat) „Fáklya“ vezetője, Veres János, de a többiek is éppen az ÚJ Ifjúság hasáb­jain mondanák el véleményüket az irodalmi színpadok tovább fejlődésének problémái­ról, mivel nincs irodalmi színpad ifjúság nélkül. Ez a műfaj szinte az ifjúságért szü­letett. . í. . ' . Gy. I. Az irodalmi színpad tagjai, szerepük szerint és a valóságban is lérdet hajlanak a költészet előtt

Next

/
Thumbnails
Contents