Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-07 / 10. szám

BEFEJEZŐDTEK A JÁRÁSI KONFERENCIÁK S Szocialista Ifjúsági Szövetség komáméi járási koaiifereiiciá- jáiü a hajógyár üzemi klubjának nagytermében egyetlen szék sem maradt üresen. Akit meghívtak, eljött, sőt a rendezőkben az a gyanú is felmerült, hogy minden hívott vendég egy hívatlant is hozott magával. Különben senki sem csodálkozott a fiatalok Ilyen nagy méretű érdeklődésén. Az ö ügyükről volt sző. A vltafelszölalások is visszatükrözték azt, hogy a fiatalok sze­retik szervezetüket, és boldogan számolnak be annak sikereiről. Több küldött felszólalásában reagált pártunk februári plénumának határozataira. Kötelezettségvállalások hangzottak el a SZISZ I. kongresszusa tiszteletére. Milan Opálka, a SZISZ járási bizottságának elnöke beszámoló­jában sokat foglalkozott a pionirvezetők problémájával, és a vi- tafelszólalók Is visszatértek ehhez a kérdéshez. „Kevés a pionír­vezető, a fiatalok húzódoznak a gyerekektől..." „Nem, nem húzó­doznak, csak a SZISZ ügyesebb, és annak vezetői azt akarják, hogy a fiatalok mindenekelőtt az ifjúsági szervezetben dolgoz­zanak...” Mi tehát az igazság? Mivelhogy ezt a kérdést mi is alapvetőnek tartjuk, hiszen a jövő nemzedékéről, a „kis" SZÍJ Z-tagokról van szó, elbeszélget­tünk' erről a kérdésről Bencsik Vilmossal, a čičovl Kilencéves Alapiskola pionírcsapatának vezetőjével. — Iskolánkon a tanítók vállalták magukra a pionirvezetők fela­datait. A falu fiataljai nem érdeklődtek eléggé a gyerekek iránt. Kár, mert hiszen pionírjainkból lesznek a jövő SZISZ-tagjai es hogy milyenek lesznek, az nagyban attól is függ, milyen mérték­ben sikerül felkelteni érdeklődésüket a szervezeti munka iránt. — Ennek ellenére a öicovi pionírok a járás legjobbjai közé tartoznak... — A gyerekek szívesen végeznek pionlrmunkát. Szeretnek szó­rakozni, játszani, de ugyanolyan szívesen gyűjtenek vasat, pa­pírt vagy segítenek a falu szépítésében. Több szakkörünk kitűnő eredményekről számolhat be. sőt vannak ügyes tűzoltó-lányaink, akik még országos viszonylatban Is megálltak a helyüket. — Mi az, amiben különbözik a čičovi pionírszervezet a többi ptonirszervezettől ? — Áz, hogy tagsága csupa kiváncsiakból tevődik össze. Legu­tóbb például egy értékes térképpel ajándékoztuk meg a komá­romi múzeumot. A Szovjetunióban sikerült felkutatni, és a Ko­márno környéki frontállást ábrázolja 1945 januárjában.- Most Saflulta generális után kutatunk, aki Komárno város első fel­szabadítói között volt. Reméljük, hogy sikerül öt megtalálni. Ha igen, megkérjük őt, látogasson el hozzánk. a Fiatalos lendület, céltudatos tennlakarás, Így jellemez­hetnénk a Dunajská Streda-í (Dunaszerdahely) járás SZISZ tagjainak járási konferenciáját, melyet február 28-án az SZLKP JB székházának tanácstermében tartottak meg. A vendégek és küldöttek üdvözlése után a SZISZ JB el­nöke, Ján Gašparík elvtárs értékelte az elmúlt időszak munkáját. A beszámolóból kitűnik, hogy a járás fiataljai nemcsak szabad idejük eltöltésére szolgáló eszközt látnak a SZISZ-ben, hanem olyan szervezetnek tekintik, melyen keresztül erőteljesen bekapcsolódhatnak a járásra háruló termelőfeladatok teljesítésébe. Ezt bizonyította a beszámoló az a része, amely az elért sikereket ismertette és az a ré­sze Is, amely a jövő célkitűzéseit vázolta fel. A vitában felszólalt Stefan Ferencet elvtárs, az SZLKP JB küldöttségének vezetője, az SZLKP JB vezető titkára. Közvetlen szavakkal szólt a fiatalokhoz, beszélt a kapita­lista Időszak gyötrelmeiről, és párhuzamot vont a fiatalok akkori és mai élete között. Tettekre és munkára serkentő szavai, és az az Ígéret, hogy a párt a lehető legjobb mun­ka, szórakozási és művelődési feltételeket igyekszik meg­teremteni, bizonyára újabb erőt adnak a fiatalok további munkájához. A járási konferencia eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy egy egész sor küldött — időhiány miatt — már nem mondhatta el vitafelszólalá- sát. Reméljük, a jó konferenciát jó munka követi. Balia István, a SZISZ klasoví (Kalász) alapszervezetének elnöke következik, mondja a konferencia ügyvezető elnöknöje, s mi önkén­telenül felfigyelünk. Persze, ha esetleg nem is figyeltünk volna oda, akkor Is már az első mondat után felkaptuk volna a fejünkéi. Valahogy igy kezdte: „Az alakuló konferencián váltig hangoztatuk, fogadkoztunk, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség nem lesz for­mális szervezet. De tegyük csak a kezünket a szivünkre, igy van-e ez? Ugye, nem egészen. Az ember ellátogat egyik-másik szervezetbe, beszélget a fiatalokkal, s ha vé­letlenül a szövetség alapszabályza­ta iránt érdeklődik, rögtön kide­rül, hogy nem ismerik. Szinte úgy tűnik, hogy nem Is hallottak róla. De mi ez, ha nem formalitás? Fs bizony igaza van. Legfőbb ideje, higy figyelmeztessük erre a szer­vezeteket. — Ml késztette erre a felszóla­lásra? — kérdeztük tőle, mikor le­jött a szónoki emelvényről. * Bratislava It. körzete Szlovákia fővárosának legiparibb része. Olyan hatalmas üzemek SZISZ szervezetei tartoznak ide, mint a Slovnaft, Magasépítő vállalat, a Szolgáltatások stb. A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában megtartott konferenciájukon be­számoltak az elmúlt időszakban elért sikereikről, problémáikról. A Staféta és a Signál mozgalmakban például több mint 15 ezer brigádórát dolgoztak le, megépítettek két játszóteret, munkahe­lyeiken 26 újítást adtak be és a Reflektor mozgalom résztvevői három és fél millió korona értékű elfekvő készletet fedeztek fel. A körzeti szervezet tagjai a választási kampányban 4 millió korona értékű munkát végeztek brigádakciő keretében. A válasz­tások előtti aktivitásba tevékenyen bekapcsolódott a Bratislava II. körzet 21, pionírszervezete, is. 7000 kilogramm papírt. 3000 kilogramm vasat és 2500 kilogramm rongyhulladékot gyűjtöttek össze a választások tiszteletére. Iskoláik környékének szépítésé­ben 20 000 korona értékű munkát végeztek. Polgári neveléstan Következő számunktól kezdve folytatjuk a segédanya­gok közlését polgári neveléstanból a középiskolák szá­mára. Eltérően az eddigi gyakorlatunktól, nem a szer kesztőség által íratott, hanem az Iskolaügyi Miniszté­rium nemzetiségi osztálya által rendelkezésünkre bo csátott szakcikkek közlését tervezzük. A szerkesztőség Oj Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának lapja 0 Kiadja a Smena kiadóvállalata 0 Szerkesztőség és adminisztráció- Bratislava. Pražská 9. Telefon: 485-41-45. Postafiók 3D 0 Főszerkesztő: dr. STRASSER GYÖRGY. Nyomja: Západoslovenské tlačiarne 01 0 Előfizetési díj egész évre 52.— Kčs, félévre 28.— Kčs % Terjeszti a Pos­ta Hirlapszolgálata, előfizethető minden postakézbesítőnél vagy postahivatalnál 0 Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza 0 A lapot külföldre a PNS Ostredná expe­dícia tlače. Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 48 útján lehet megrendelni. „LÄNCI lánc“ Mindenekelőtt egy kis földrajz: Alsólánc és Felsőlánc Kelet-Szlová- kiában, a košicei járás területén ta­lálható fNižný Lanec és Višny La- nec). Most az alsólánci SZISZ szer­vezet munkájáról lesz szó. Ez a szer­vezet tulajdonképpen tavaly óta fejt ki figyelemre méltó tevékenységet, amely ez év telén egy jó visszhangot kiváltó, az egész Kanyapta mentét mozgósító rendezvényben, a „bánd lánc“-ban csúcsosodott ki. A Kanyap- táról csak annyit, hogy az egy kis folyócska, vagy talán inkább egy nagy patak. A környéknek nincsen Dunája vagy Tiszája, ezért kénysze­rültek arra, hogy Kanyapta mentének nevezzék vidéküket. A Lánci lánc" táncdalfesztivál volt, tizennégy kör­nyékbeli énekes vett részt rajta, a győzelmet Mohnyánszky Vilmos sze­rezte meg Gazdag József és Klein László előtt. Szaszák György és Gazdag József a huszonöt tagot számláló ifjúsági szervezet elnökségének két tagja. Ok voltak a „Lánci lánc“ fő szervezői és közreműködői ts. Az elmúlt nyáron kezdődött tulaj­donképpen az alsólánciak tevékeny­sége. Működésüket kirándulással kezdték. Egy szép napot töltöttek a tagok és vezetők a Rózsában, a cseh­szlovák-magyar határ közelében hú­zódó erdőségben. Aztán az ifjúsági klub előtti térséget hozták rendbe, majd brigádmunkában segédkeztek a helyi fogyasztási szövetkezet előtti tér rendezésénél. Vasárnaponként az aratásnál segítettek, majd megalakí­tották néprajzi múzeumokat. A kör­nyéken és magában a faluban sok a népművészeti kincs, azokat próbálták és próbálják megszerezni és megmen­teni az utókornak. A választások előtt a propagáctós táblákkal törődtek, se­gítettek felállítani őket, és ellátták propagáciös anyaggal, megtekintették a szovjet állami cirkusz előadását Kó­ficén és a szovjet dal- és táncegyüt­tes fellépését Moldava nad Badvou- ban fSzepslj. Eddigi legnagyobb sikerű rendez­vényük az említett táncdalfesztivál volt. A CSEMADOK-kal közösen szer­vezett megmozdulás eseményszámba ment a környéken. Még autóbusszal is jöttek érdeklődők, be sem férték mindnyájan a nem éppen tágas kul- túrházba. Péter László, a helyt iskola Igazgatója készítette a díszleteket, amelyek meglepték a közönséget: az öltözékek is hozzájárultak ahhoz, hogy szinte „tévés" hangulata legyen a fesztiválnak. El kell mondanunk, hogy a mun­kából komoly részt vállalt magára a lánclak öttagú zenekara, amelynek nagy szerepe van abban is, hogy jól megy a SZISZ munka. A tagok meg­szerették őket, pedig a zenészeknek sincs könnyű dolguk, mert valameny- nyien diákok, tehát csak a hét-végén járnak haza. A kis falu tevékeny SZISZ szer­vezete további célokat tűzött maga elé. Szeretnének kulturális napokat rendezni nyáron a szép kastélykert­ben. Örülnének, ha a falunak uszo­dája és tornaterme lenne. Be szeret­nék tanulni a Kismadár c. színdara­bot és részt venni vele valamelyik versenyen. Az alsólánciak esetében is bebizo­nyosodott, hogy lehet színvonalas munkát végezni egész kis falvakban is, ha rátermett és ügyes emberek az irányítók. A brigádpénzből felsze­relést vettek a Vénusz zenekarnak. Ha nem mentek volna brigádba, ta­lán ma sincs zenekaruk. Egyébként ts figyelemreméltó a faluban ledolgo­zott óráik száma. Közel jár az eper­hez, nyolcszázra tehető. A sikerhez okvetlen szükséges továbbá az ts, hogy a fiatalok, még akkor is, ha csak a hét végén járnak haza — sze­ressék falujukat. Ne legyen közöm­bös számukra, hogy kihasználatlanul marad-e a jobb sorsra érdemes kas­télykert, de az sem, lesz-e fürdési le­hetőség helyben, vagy utazni kell a medence után. A lánclaknak nincs még futballpályájuk. A röplabdapályá­val együtt azt is létre szeretnék hoz­ni. További munkájuk eredményessége sokban függ attól, hogy miképpen fognak össze az egyes tömegszerve­zetek. Ogy tudjuk, a falunak jól me­nő szövetkezete van, amely rövidesen egyesül a környékbeliekkel. Időnként ők is támogathatnák a SZlSZ-szeroe- zetet. Megérdemlik. Befejezésül említsük meg még a lánciak egyik érdekes tettét:' a mo- zivetítésekről lesz szó. Az utóbbi idő­ben egyre ritkábban vetítenek a kis falvakban filmet. Akt mégis igényli az előadásokat, az követheti a lánci SZISZ-tagok példáját. A SZISZ-tagok bérletes alapon gyűjtötték össze a vetítéshez szükséges pénzt, és saját maguk kezelik a vetítőt. Aki nem SZISZ-tag, de szeretné megnézni a filmet, az beléptidíjat fizet. Azóta mozi is, pénz is van, mindenki elége­dett. A példa követhető! (bt) A FALU LEGYEN OTTHONUK MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK A SZISZ-ről A mezőgazdasági dolgozók közelgő Vili. kon­gresszusa és a SZISZ első kongresszusa jegyé­ben zajlott le a falusi és a mezőgazdasági üze­mek mellett működő ifjúsági szervezetek funk­cionáriusaink iskolázása Červený Kameňon (Vö­röskön). Az iskolázást Clbulová Marienka. a SZISZ Központi Bizottsága mezőgazdasági osz­tályának dolgozója vezette. Neki tettük fel a következő kérdéseket. — Mi volt a célja ennek a szemináriumnak? — Fő célja az volt, hogy a falusi ifjúsági szervezetek vezetőségi tagjainak elméleti' okta­tást és módszertani utasításokat adjon tevé­kenységük sokrétű formáinak felhasználásához, továbbá az is, hogy a résztvevők a találkozót tapasztalatcserére is kihasználják, ellessék egy­mástól az ügyes, talpraesett szervezést. — Az iskolázás kéthetes volt. Milyen részek­ből állt? — Eszmei-nevelő, a szerverét belső életét tag­laló és gyakorlati részből. — Milyen volt az előadások visszhangja a résztvevők között? — Meglepően nagy. Sokat vitatkoztak, kérdé­seket tettek fel, és azt hiszem, gazdagabban tértek vissza falujukba. — Nagyon sok faluban még nem alakult meg az ifjúsági szervezet. Hogyan kívánnak ezen segíteni? — Az iskolázás többek között ezt a célt is követte. Kértük a SZISZ járási bizottságaitól, olyan embereket küldjenek az iskolázásra, aktk segítségére számíthatunk. Szeretnénk elérni, hogy a falusi fiatalok jól érezzék magukat ta- iujaikban, és hogy ugyanolyan szórakozási lehe­tőségek álljanak rendelkezésükre, mint a városi fiataloknak. — Milyen problémák merültek fel még a Viták során? — Mezőgazdaságunk általános problémáin kf­vül, azt hiszem, különleges figyelmet érdemel az állami gazdaságok helyzete, ahol talán leg­nehezebb összehozni a fiatalokat. Ugyanis egy részük munkaideje már háromkor letelik, míg többségük este hatig is dolgozik. Itt nagyon nehéz szervezeti életről beszélni, ha csak a szervezet szó alatt nem egynéhány fiatal társa­ságát értjük. A munkaidő és a kezdeményezés. Igen. ezt a két témakört vitattuk a leggyak­rabban. na meg azt is, hogy ha a fiatalok se­gítő kéz után nyúlnak, ki ad nekik támogatást és ki nem. Beszélgetett: Zácsek Erzsébet ■ ják oda legalább hetente egyszer . az Ifjúságnak. Talán az ó szüleik- nincsenek benne a szövetkezetben, i vagy nem dolgoztak, nem segltet­- tek legalább a sürgős idénymun- i kák Idején? „Gerencsér! utca, végig piros :ózss“, rögzíthetjük a színhelyt, i honnan Benc Viola jött. Vagyis i híres Zobor alji községek egyl- <ének fiataljait képviseli a kon­ferencián. Lehet, hogy a népdal tartalma nár elavult, talán sohasem volt •éli pirls rózsával a gerencsér! ut- :a, ám annál inkább tele van most szebbnél szebb fiatallal. Néhányan tözülük tavaly április 13-án mega- akitottáik a SZISZ helyi szerveze­tét. így került most ö, Benc Vio- a. a szervezet elnöknöje a konfe- rénciája. Nem szólalt fel. mert úgy érzi, tevés az az egy év ahhoz, hogy már klálljon az emelvényre, de ha szólt volna, akkor arról beszélt volna, hogy a szervezet tevékeny­ségében egészen egyedi munkafor­mákat is hasznosítani lehet. ők például rendeztek egy képkiállttást, ás szép sikert értek el vele. Fel­ügyelt rá az egész falu egyébként aagyon elfoglalt lakossága. — És mi volt a legnagyobb él­ménye a hrnčiarovcei fiatalok kép­viselőjének a konferencián? — kérdezzük Benc Violát. — Nem tudom pontosan leírni azt az érzést, amelyet az" úttörők váltottak ki bennem. Olyan meg­ható, olyan felemelő volt a három­száz pionír bevonulása, köszöntője. Aztán még Emil Nemecnek. a SZISZ 5ZKB titkárának szavai voltak rám nagy hatással. Mi is szeretnénk jól dolgozni. dómban áll beszélgetni a fiatalok- j kai. Sokan még 'azt sem tudják, a hogy a CSISZ-be, a Szlovákiai Ifjú- « sági Szövetségbe vagy a 5krétába \ léptek-e be. Szerintem minden e- t gyes új tag felvételénél bizonyos 1 várakozási időt kellene megszabni. Ez alatt az idő alatt meggyőződ­hetnénk arról, hogy megérdem'li-e, hogy a szervezet tagja legyen — fejezi be gondolatait. Még talán annyit, hogy Bella István immár az új munkahelyén, a SZISZ járási bizottságán dolgo­zik. Ő vezeti és irányítja a falusi és mezőgazdasági üzemekben mű­ködő Ifjúsági szervezeteket. Sok sikert és kitartást kívánunk mun­kájához. ♦ Kovács Ferenc, a SZISZ Veľký Cetín-i (Nagycétény) alapszerveze­tének elnöke magas, hórihorgas ember, akire — bár nem tartozom a liliputik közé — nekem is fel kell nézni. Ezért inkább az ebéd­nél beszélgetünk... Elmondja, hogy általában szer- 1 dán, pénteken, szombaton és va- t sárnap vannak együtt a fiatalok a ‘ klubban. Kaptak a járástól négy- ] ezer korona támogatást, és a he- !yi nemzeti bizottság vezetői is segítik őket. — Mi céllal jöttél a konteren- ! ciára? ( — Elsősorban azért, hogy lás- f sam, mások hogyan dolgoznak- Ta- | pasztalatokat akarok gyűjteni. Olya- j nokkai akarok megismerkedni, akik már elértek valamit, akiktől te- i nulhatok... 1 \ — Hány fiatal van Veľký Cetln­ben? ] — 580 olyan, aki már elmúlt i tizenöt éves és még nem töltötte he ennek a kétszeresét. — És ebből hányán tagjai a , SZISZ helyi szervezetének? — Sajnos, csak 19-en, Illetve a 1 regisztrált tagokkal együtt húszon- I öten vagyunk. 1 — És a többiek? — Azok is jönnek lassan. Az el­múlt héten mutattunk be egy szin- i darabot, vagy kétszáz fiatal volt jelen az előadáson. Az az igazság, hogy mind nem is jöhetne közénk, ' mert kiszorítanák kis klubhelyisé- , günk falait. Ő nem beszél róla, de mi tud­juk, hogy van a Veľký Cetln-1 sző- ' vetkezetnek egy új, jól hörende- i zett klubhelyisége. Miért nem ad­Nitrán 1972. február 23-án, tehát hét közben tartot­ták meg a SZISZ járási konferenciáját. Feltűnő volt, hogy ennek ellenére milyen fegyelmezetten zajlott le a tanácskozás. Szinte senki sem hiányzott a küldöttek és a meghívott vendégek közül. Komoly munkáról szá­molhattak be mind a járási vezetők, mind a küldöttek. Közülük mi is megszólaltattunk néhányat, íme a ve­lük folytatott beszélgetések és a róluk készült portrék: i Borbély Ferenc régi ismerősünk. ! A nitrai gimnázium magyar tago­zatán érettségizett és jelenleg az SPTŠ, vagyis a Zlaté Moravce-i ’ mezőgazdasági középiskola felépít­ményi tagozatára jár. Ö a szer- ] vezet elnöke. Elsősorban azért j esett rá a választás, mert párttag, s mert kora és tapasztalata kellő biztosíték volt arra. hogy vezeté­sével jól működik majd a szerve­zet. — Milyen eredménnyel köszön­tötték a járási konferenciát? — Az év folyamán nagy súlyt fektettünk az ideológiai nevelésre. Rendszeresen megtartottuk a poli­tikai oktatást, és több alkalommal rendeztünk beszélgetést jelentős szerepet betöltő közéleti személyi­ségekkel, hogy ezáltal is szélesít­sük diákságunk látókörét. —. Cgy érzem, nem kis ered­mény, amit társadalmi munkában végeztünk. Diáktársaimmal 11670 munkaórát dolgoztunk le... — Kidolgoztunk egy öt évre szó­ló távlati tervet, Szeretnénk, ha a szervezeti munkában nem az ösz- tönösség, hanem a tudatosság ér­vényesülne. Gondolom, ez így Is : lesz. ! — Elsősorban, mint ahogy a fel- j szólalásomban hangsúlyoztam, a v szervezetben levő formalitások. Mó- z

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents