Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-08-17 / 33. szám
V-Í'Í^U 12 lZ is ri7 ii^íözködésiiez tartozik Az öltözködés fogalmán általában a felsőruhák viselését értjük. Pedig az öátödcödéshez az is hozzátartozik, milyen fehérneműt hordunk. Igaz, hoigy a fehérneműt nem csodálhatják meg annyian, mint a felsőruhát, mégis a jő öltözködés igen fontos velejárója. A fehérnemű elsőrendű feladata természetesen, hogy eleget tegyen a higiéniai követelményeknek, az esztétika csak azután következik. Általában azt mondhatjuk, hogy a fehérnemű minősége kb. egyezzen a felsőruháéval. Tehát aki a leglÍDomabb, legdrágább ruhákat viseli, az fehérneműből Is a legjobb minőségűt vásárolja. Ez egyébként nem jelent problémát, mert a legkülönbözőbb minőségben is nagy a választék. Vannak ugyan, akik inkább vesznek egy Ütünö minőségű, drága koimbinét, mint két silányabbat, és ez nem is hiba. A szilonholmik tisztán tartása <riy gyors és egyszerű, hogy a nagyon kevés darabbal is eJég gyakran válthatunk. (Melegben naponta váltsunk fehérneműt, egyébként a kisnadrágokat naponta, a kombdnét és melltartót kétnaponként.) A fehérnemű nagy választéka nemcsak a minőségre, hanem a színekre is vonatkozik. Mindenki választhat az Ízlése szerint, fehéret, sárgát, lilát, feketét vagy éppen pirosat. De itt álljunk meg egy pillanatra! Nem árt megemlíteni, hogy nemcsak a felsőruha színeinek keli „menniük“ egymáshoz, a fehérnemű egyes darabjainak is — a lehetőség szerint — összhangban kell lenniük. Ne vásároljunk tehát össze-vissza mindig olyan színű darabot, amilyet éppen meglátunk, hanem igyekezzünk „egyeztetni“ őket. (Erre különösen azoknak a figyelmét hívjuk fel, akiknek nincs sok fehérneműjük.) A legszebb persze, ha minden darab egyszínű, ha nem, akkor úgy válogassuk össze, hogy lejjalább két szín egyezzék, és ahhoz is „menjen* a harmadik. Pl. fehér melltartó, sárga kombiné és nadrág; vagy: fehér melltartö és nadrág, lila kombiné: de nem: fehér melltartó, rózsaszín kombiné és világoskék nadrág. (Jé minőségű melltartó csak fehérben, kékben és feketében kapható, ezért egy kicsit kötve vagyunk.) Nem szép az sem, ha a mintákat keverjük. Pl. lila- sárga-fehér mintás kombinéhoz ne viseljünk rózsaszín mintázatú nadrágot stb. Lehet, hogy ez egy kissé túlzottnak tűnik, de ha „tiszteljük“ az esztétikát, ezt sem hagyhatjuk figyelmen kívül. S ha nem akarunk ilyesmivel „vesződni“, lássuk el magunkat egyforma színű garnitúrákkal. És méig valami: nyári ruhák alá ne viseljünk fekete harisnyatartőt. Bizonyos mértékben persze a fehérneműnek Is van divatja. Most a szilon „megy“, nemcsak nappalra, a hálóingek és a bébi-doii pizsamák is nagyrészt szilonböl, esetleg kr^böl vannak, a hagyományos puplinpizsamák és hálóingek csaknem eltűntek. Ez persze nem jelenti, hogy nem divatosak, amit az is bizonyít, hogy legújabban háromnegyedes hosszúságú nadrággal készülnek. Képünkön két „cuki“ bálélnget mutatunk be. Eredetiben az egyik sötétkék, a másik piros anyagból készült, mindkettőt fehér alapon az anyag színévei egyező pettyes fodor díszít. A fodrok kicakkozott széle szintén az anyag színével azonos. A két hálóing között csupán az a különbség, hogy a sötétkék ujjatlan, a piros csaknem könyökig érő ujjait pedig fodor díszíti. Mivel mindkét hálóing rövid, a saját anyagjából kisnadrág is készül hozzá, (Külföldi modellek.) Szóljunk egyszer — az asztalneműről is (Befejezés 31. számunkból) A szükséges asztalnemű mennyisége természetesen a mai körülményekhez módosul. Az abroszokat sem fontos egyszerre beszerezni — bármikor lehet venni egy-egy szép darabot, de kezdetben Is legyen egy fehér damasztabroszunk szalvétákkal (később vegyünk lagalább még egyet) és vegyesen 2—3 egyszínű és mintás abroszunk (összesen 4—6 darab). Azért jó, ha két fehér damasztabroszunk van, mert így egy mindig tiszta lehet: ha ünnepi -alkalomra vagy vendégnek terítünk, szükség van rá. Ha csak egy van, azonnal a használat után mossuk ki (ne várjuk meg a nagymosást). mert vendégnek nem teríthetünk olyan abrosszal, amelyet akár csak egyszer is használtunk. Nem szabály ugyan, liopy ha vendégünk van, fehér damasztabroszra kell tálalni: ez valóban csak ünnepélyes alkalmakra való. Itt jegyezzük meg. hogy nem olyan nagy baj, ha az abrosz minősége nem a legkifogástalanabb, a fő, hogy ragyogó tiszta és szépen vasalt legyen. A pecsétes, gyűrött abrosz Ízléstelen, és nem vall a háziasszony javára az sem. ha az alja „cakkosra“ van vasalva. Befejezésül hangsúlyozzuk: nem kell túlzásba vinni és ha- lonvra gyűjteni az ágy- és asztalneműt, csak azért, hogy tele legyen a szekrényünk, vagy hogy a szomszédasszonynak eldí- csekedhessünk vele. de tartsuk szem előtt, hogy nemcsak egy szép retikült lehet megvenni, ha megtetszik, hanem «gy-két szép törülközőt is. ■ ..Mostohagyerek" a széps" A szépségápolás csaknem minden testrészünkre ..kiterjed“. Ápoljuk az arcbőrünket, szemünket, kezünket, lábunkat de a karunkat, ugye nem? Pedig ha minden testrészünknek megadjuk a maga kozmetika „adagját“, ne bánjunk mostohán a karunkkal sem. Hogy erre nincs szükség? Dehogyis nincs! Nem ritkaság az érdes, vörös kar. hámlós, reszelős könyökkel tetézve. Ezekben az esetekben az ápolás bizony nagyon is Indokolt. Karunk bőre puha lesz, ha minden reggel a csuklötöl a válUg száraz kefével jól végig dörzsöljük, a könyököt amely a leghajlamosabb a durvulásra, duplán. Most melegvizes kefével végigdörzsöljük karunkat, majd hideg vizet engedüns ráfolynl. Ezután jól megtöröljük, zsíros krémmel bekenjük, mert a víz és a szappan elvonja a bőrből a zsiradékot, és ezt pótolni kell. A „llbabörös“ kar még alaposabb ápolást kíván. Ebben az esetben karunkat szappanos-melegvizes kefével dörzsöljük, este pedig váltöfürdöket alkalmazunk: két percig meleg, negyed percig hideg vízben fürdetjük. Az utolsé víz mindig hideg legyen. Végezetül karunkat zsíros krémmel jél átmasz- zslrozzuk (csuklótól felfelé, ugyanis mindig a szív irányába masszírozunk!). A petyhüdt bőrű kart — ami bizony meglehetősen csúnya — bőséges hideg vízzel, továbbá tápláló krémmel és napi tornával kezeljük. A kefével való masszírozást mindig a váll irányéban végezzük, de nem napy erővel, majd egy-percig hideg vízzel zuhanyozzuk, karunkatj ezután sösborszeszes be- dörzsölés következik, este, lefekvés előtt pedig bekrémezzük, A kezelés sok türelmet igényel, mert az eredmény nem mutatkozik meg egyik napról a másikra. A durva, repedezett bőrű könyök orvossága az olaj. Kétféleképpen' alkalmazhatjuk: olajos borogatás vagy olajfürdö formájában. Az olajos borogatást éjjelre tesszük fel, az olaj- fürdőben (kis edénykét használunk hozzá) este öt percig áztatjuk a könyökünket. (Az olajos borogatást kössük « vastag, száraz anyaggal, amely nem engedi át az olajat, kUlön- beii tönkremegy az ágynemű.) DÍVÁT. „MELINDA-B“: A világoskék teszilből az alkalmiruha egybeszabott legyen, lefelé bővülőén. A mély spicces kivágásba egy külön belevarr- ható, 1 cm széles világoskék sziloncslpkével fodrozott betét van illesztve. Hasonló fodro- zás díszíti az uj.lak alját is. A kivágás körül és az ujjak fölött masnira kötött vékony fekete bársonyszalag a disz. „HÚSZÉVES“: A krémszínű nadrághoz csináltasson egy tunikát, amelyet magában is viselhet. Mi kockás mosöa- nyagból terveztük, féloldalas megoldással, a derékrészen egy lefelé spiccbe menő külön részszel. Innen kezdve a ruha lefelé végig nyitott. POSTA felfelé rejtett gombolással, a vállon egy gombbal begombolva. A tunika szép lenne narancs- sárga vagy búzakék árnyalatú anyagból. A saját anyagából készült blúz bekötös, kétsorosán gombolt; a gallért és a mandzsettákat piros csíkozás díszíti. „NADRÄGKOSZTÜM“: Almazöld anyagához tűzéssel hangsúlyozott modellt terveztünk. A kabátka alja magasan slicceit, ugyanilyenek az ujjak és a nadrág is. Színes blúznak a sárga és a Illa halvány árnyalata Is megfelel szép lenne pl. egy fehér-halvány- zöld-halványlila mintázatú anyag Is. 'A kért ruhákat ősszel. Idejében közöljük. H i ,7 ■ í; Barackcsemege négus módra; V4 kg kajszibarackot felforralunk egy evőkanál cukorral és egy csomag vanlliáscukorral. Kihűtjük, hozzáadunk egy llkö- röspohár baracklikőrt. 1/4 liter tejszínből kemény habot verünk. Talpas poharak vagy kom- pótostányérok aljára egy adag vanília- és csokoládéfagylaltot teszünk, erre jön a barack, majd a tetejére a tejszínhab. öszlbarackdesszert; 1/2 kg őszibarackot egy evőkanál cukorral felforralunk, tálba tesz- szük, egy likóröspohár barackvagy más gyümölcslikörrel leöntjük. és befedve hűtőszekrénybe tesszük, hogy a likőr f jól belelgya magát a gyümölcs- | be. 1/8 liter tejszínből kemény i habot verünk, elkeverünk ben- i ne 25 dkg darált mandulát és egy csomag vanlliáscukrot. Talpas poharakba vagy kompótos- tányérokba eperfagylaltot adagolunk, hozzáadjuk a gyümölcsöt és a tejszínt. Vegyes csemege: Barackot, szilvát vagy dinnyét kis kockákra vágunk, nagyon sűrű szirupba dcibva néhány percig forraljuk, majd félretesszük. Ha kihűlt, egy tojássárgáját simára keverünk kevés kompótlével, beleadunk néhány kanálka ru- úipf. a gyümölcsre öntjük, elkeverjük és jégbe hűtjük. Sárgadinnye-saláta; Két közepes nagyságú sárgadinnyét középen kettévágjuk, magját, magházát eltávolítjuk és húsát úgy vájjuk ki egy kanállal, hogy a fél sárgadinnyehéjak megtölthetők legyenek. A gyümölcs húsát kisebb szeletekre vágjuk és annyi kimapozott őszibarackot vágunk hozzá cikkekre, hogy összekeverve a négy fél sárgadinnyét betöltse. Az összevágott gyümölcsöt tálba tesszük és vaníliás cukorral megszórva, citromlével, egy kis pohárka likőrrel, csipetnyi reszelt citromhéjjal (ha van narancshéjjal is) ízesítjük. és 1—2 evőkanálnyi tejszínnel jól összekeverve — betöltjük a fél , dinnyékbe. Zslrpaplrral lekötve 1—2 órára hűtőszekrénybe tesz- szük. A papírt tálalás előtt vesszük le. A dinnyéket megszórjuk szeletkékre vágott mandulával. Sárgadinnyekoktél: Egy közepes nagyságú vagy két kisebb sárgadinnyének a (első ré- | szét levágjuk, magját, maghá- , zát kanállal kiszedjük, helyéb? 1 1/2 deci konyakot öntünk és i a tetejét visszatesszük. Egy éj- j szakára hűtőszekrényben hagy- | juk. Tálalás előtt a konyakot | koktélospoharakba töltjük, s a i meghámozott, kisebb szeletkékre vagy kockára vágott gyümölcsöt elosztjuk benne. Jéghidegen adjuk asztalra. Ugyanezt elkészíthetjük úgV Is, hogy a dInnyeUregekbe 2 | deci, egy kevés citromlével esetleg reszelt citromhéjjal ízesített vermutot öntünk. Veronika válaszol Jelige: „EGY KÖNNYCSEPP ÄZ ARCON" '(17 éves) Véleményem szerint a fiú szeret veled lenni, de nem akar komolyan udvarolni — a furcsa megjegyzésével valószínűleg ezt akarta kifejezni. És ezt nem is szabad rossznéven venni tőle, hiszen még 6 is nagyon fiatal. Neked is van még Időd a házasságra gondolni. Szórakozzatok együtt, de a jövőre való minden Ígéret nélkül. Jelige: „SOHA NEM HITTEM VOLNA“ Nyugodtan megírhatja a problémáját, a nevét és címét nem kell (eltüntetnie. Amint arra már többször felhívtuk olvasóink figyelmét, címüket csakis az irodalmi jellegű Írásokhoz szükséges mellékelni. Jelige: „ÉDES ÉLET, MIÉRT VAGY ILYEN GONOSZ?“ (17 éves).. Kedves kislány, sajnos joggal vagy elkeseredett édesapád részegeskedése miatt. Nem csodálkozom azon sem, hogy s fiúk kerülnek, hiszen ők nem tudhatják, hogy te éppen úgy elitéled az apádat, mint ők. Ez már úgy szokott lenni, hogy a gyerekeket — anélkül, hogy ismernék őket — a szüleik szerint ítélik meg. Úgy gondolják, egy Iszákos apa mellett a gyerek nem sok jőt lát otthon (Így is van) s nem részesülhet rendes nevelésben sem. Nem tudhatják, hogy sok cserben az édesanya Igyekszik pétolni az apa mulasztását a gyerekek nevelésében. Mást nem mondhatok, mint hogy viselkedéseddel és egész magartásoddal törekedj arra, hogy bebizonyíthasd: az alma messze esett a tájátől. Jelige: „SEGÍTS DÖNTENI, VERONIKA“ (17 éves) Ha úgy gondolod, hogy most már elég „Idős“ yagy, és tetszik neked a fiú — no meg te Is tetszel neki —’ semmi akadálya, hogy együtt járjatok. De arra a kérdésre, miért szerelt le, hogy tudhatnék én (elelni? A leghelyesebb lenne, hs nyíltan megkérdeznéd tőle. VERONIKA