Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-08-10 / 32. szám
r• »i» * U| Egy Karlovy Vary melletti kisközségben, Doublban vagyok. A község fölötti erdő alján egy új házcsoport, az első csehszlovák SOS- gyermekfalu. A valóság fölülmúlta elképzeléseimet. A házak formája, alakzata másabb, s maga az egész házcsoport sokkalta zártabb, összefo- gottabb — kollektivabb —, mint amilyeneket eddig láttam. Mindegyik egy különálló család számára épült, mégis egy kicsit a másikhoz tartozik. Akárcsak a bennük lakó ú] családok. Még nem fejeződött be teljesen az építkezés, de már így Is látszik a belső összefogó erő. összesen tizenhét épület, ebből tizenkettő a szociális árvák részére, a többi középület (1- gazgatóí lakás, tornaterem. konságból származó testvéreket Is elszakították egymástól. Itt a falucskában e- gészen másképp van. Ha csak tehetik, együtt hagyják a testvéreket. Ez a gyakorlat oly szempontból is értékes, hogy a nevelőintézetek felfigyeltek a falucska munkájára, a lehetőség szerint ők is együtt hagyják a testvéreket, s már arra sem törekednek, hogy elszakítsák egymástól a barátokat. Erre a változásra szükség volt, mert a nevelőintézeteket nem lehet felszámolni, hisz a gyerekek nagy része ezután sem kerülhet SOS- falucskába, a nevelőintézetek gondoskodnak róluk továbbra Is. Az ÚJ közösségek olyan családi házban laknak, a- mely elég tágas és megfeFANDA Játékterem, fogadószobák]. Kilencvenhat árva talál- Itt otthonra. Az SOS-gyermektalu gondolata nem új. A második világháború után Ausztriában létesült Ilyen település. Dr. Hermann Gmelner alapította. Elképzelése a következő elven alapult: Az SOS-gyermekfalu családjainak központi alakja az anya. Rendszerint olyan gyermektelen, magányos nőkről van szó, akik életük célját és értelmét a magukhoz vett gyermekek nevelésében látják. Az anya e- gyénlsége nagyon fontos. Természetesen állandóan segítik öt a szakemberek, s egyben „rejtve“ ellenőrzik is A testvérek közösségéi különböző korú és nemű — vénükön és mostohatestvérek képezik. A közösségnek ez n formája nagyon fontos rt gverekek társadalomba v i’>í beilleszkedése szem- pop! Nevelőintézeteink koi'álili-r ■'ii.ií-ivnv-'iiák s nemet'v ./f -n-it » v-ön-u lel a gyermekek s az anya Igényelnek. Az anya főz, mos a gyerekekre, mint bármelyik más családban; ü- gyel Iskolai előmenetelükre, kapcsolatban van a tanítókkal; problémáit pedig megosztja a gyermekfalu vezetőjével. Az anya fizetést kap s egy bizonyos összeget, ebből tartja el a gyermekeket. Meglátogathatják öt rokonai, és ő is akármikor meglátogathatja gyermekeivel együtt saját szüleit, testvéreit. Az SOS-gyermekfalut a vezető és helyettese Irányítják; ők segítik az anyákat, részben ők töltik be az apa szerepét. A vezető képviseli a falucskát a hivatalokban, és ő működik együtt a gyermekgondozást intézményekkel. A gyermekfalu életét a lehető legszorosabban kapcsolják össze annak a községnek az életével, a- mely mellett felépült. A gyerekek a helyi Iskolát látogatják, bekapcsolódnak az érdekkörök, a társadalmi szervezetek és sportegyesületek munkájába. Dr. Hermann Gmelner azt mondta a ml gyermekfalunkról, hogy az eddigiek közül ez a legkorszerűbb. A mi SOS-falucskánk valamiben még különbözik a többi, leginkább nyugati országokban létesült faluktól: a gyermekek és az anyák Jogi helyzetében, a nevelés szocialista voltában. Nálunk Jogilag egyedül az a- nya felel a gyerekekért. A bíróság az érvényes törvények értelmében ' az anya gondjaira bízza a gyermekeket, s az pedig Jogilag felel az államnak. A gyerekek eltartását az állami kincstárból fedezik.-0— Körbesétáljuk a csodálatos falucskát, sóvárogva bekukkantunk egyik-másik ház fogadószobájába, modern konyhájába, folyosójába, majd visszamegyünk a házak közti Játszótérre. A pádon, ahol Ruth SpáCllová- val, a falucska Idegenvezetőjével ültünk az előbb, most néhány mama ül, köztük Éva Borková. Borka mama harisnyanadrágot stoppol. — Mi vezette önt Ide, a gyermekfaluba? — Mindig szerettem volna gyerekeket... Amikor meghallottam, hogy anyákat keresnek, azonnal jelentkeztem... „Hatvanötén küldték el a jelentkezölapjukat, és a kijelölt bizottság tizenkettőt választott ki. Olyanokra e- sett a választás, akiknél inkább a gondozó, mint a szexuális alaptermészet az uralkodó — mondja később Miroslav Ciboch, az SOS gyermekfalu vezetője. — A szakemberek véleménye szerint ezek a nők, asszonyok csak ritkán hagyják el gyermekeiket férfi miatt...“ — Nem gondolt arra, hogy talán mégis rosszul tett? Rés-ílel a t'aliibúi Foto- Eduard Schnürcb — Ha még ezt a stoppo- lást Is szívesen végzem, akkor talán csak nem bántam meg... Borka mama harminchárom éves. Jelenleg hét gyermeket gondoz. Tonik, a legkisebb másfél, Fanda, a legidősebb most lesz tizenöt éves. Amikor felvették, be mutatták neki Fandát. A fiútól pedig megkérdezték. akar-0 Borka mamához men ni. Azt felelte. Igen. — Panda — mondja Borka mama — csendes, jó és szófogadó gyerek. Sokat fejlődött az eltelt egy év alatt. Kezdetben nem barátkozott senkivel, és az ú] testvéreit sem vitte sehova magával. Mintha nem tudta volna hova sorolni életében ezt az újabb változást. Most már e- gészen más. Tisztában v.an ÚJ családi helyzetével megbecsüli a kis kö-’össéget. — És a többiek? — Természetesen Fandával volt a legnehezebb. Iára tizenkét éves. Nemrég ítél'e oda a bíróság, ezért Is nem engedtem még el a nyári pionírtáborba. Ha egy kicsit megszokott nálam, akkor majd elmehet. Reggel ő Jár bevásárolni. Szívesen megy. Kája és Jana nyolcévesek. Ikrek. Amikor Idejöttek, sokáig nem tudták megszokni, hogy saját ruháik vannak, s amelyiket csak akarják, felvehetik. Legszívesebben az összesét egyszerre magukra vették volna! A legraulatságosabbak akkor voltak, amikor férjhez akartak adni. Láttak valami lakodalmat a faluban, és nagy Izgalommal ecsetelték, milyen menyasszony leszek, milyen szép és Jó apjuk lesz... Egyszer szerelők dől goztak Itt, menten hozzáadtak az egyikhez. Aztán lassan elhagyták a témát. — Mondd, Fanda, visszamennél a nevelőintézetbe? — Nem! — Miért? — Ott mindig ügyelni kellett a rendre. Pontozták, hogyan vetettük be az ágyat, hogyan söpörtük ki a szobát. És vasárnap csak minden ötödik mehetett egyedül a városba. Ebben a percben megértettem, ml az, amiért a gyerekek, mint ezek is, oly Zárkózottak. A rend és a fegyelem nem Is annyira a gyerekeket, mint a felnőtteket, nevelőket szolgálta. E- gyébként Fanda emlékei nagyon szegényesek. Alig van itt egy éve, s már nincs mit közölnie arról a négy vagy öt Intézetről, amelyekben élt. Szülőanyját és apját nagyon régen látta. Talán nyolcéves lehetett, amikor meglátogatták. Cukorkát vittek neki, és elmentek. Hogy mi lett velük, nem tudja, nem Is akarja tudni. Tonik, a legkisebb, most nagyapjával az erdőbe ment. A nagyapa vagy két hete van Itt, s a kicsinyek úgy csüngnek rajta, hogy sokszor mozdulni sem tud nélkülük. Nem tudják, hogy nagypapa nem Igazi nagypapa, nem is érdekli őket. De ki is ez a nagypapa? Borka mama papája. Hat vanhárom éves, nvugdljas s ha teheti meglátogatja Iá nyát, segít neki. Megszerette a gyerekeket, s a gyerekek Is öt. Minden gyereknek megmarad az eredeti vezetékneve. Okét ez sem zavarja. Hol így, hol úgy szólítják egymást. Emez Semotámová amaz pedig Borková mamáé, így különböztetik meg őket a falucskában. Az Iskolában persze eredeti nevüket használják. Nem az a szándék, hogy elfeledtessék velük valódi származásukat, hanem hogy otthont, családi békét, meleget és biztonságot adjanak neki. Borka mama szigorú, nem szereti, ha látogatók zaklatják családját. Látva a- zonban, hogy messziről jöttünk, megenyhül, beenged a lakásba, sőt még kávéval Is megkínál. Ami kívülről irigylésre méltó, az belülről még ennél Is több. Rögtön, ahogy belép az ember, két mosdót — kisebbet és nagyobbat — pillant meg. Clpötar- tó, fogas... A konyhát a társalgótól tolóajtó választja el. Mind a két helyiség világos és tágas. A konyhában modern, könnyen tl.sz- tltható zománcozott konyhabútor, gáz- és villanytűzhely. mixer-pult, hűtőszekrény és minden, ami egy konyhába szükséges. A nagyobb és drágább gépi berendezés benne volt a h.iz szükséges holmik megvásárlására, további negyvenezer koronát a fentebb már említett kiegészítő lakberendezésre. Ezt az SOS-Gyermek- falu Barátainak Szövetsége adja, a gyerekek további eltartására már az állam pénztárából kapnak az ú] családok gyerekenként 640 koronát egy hónapra. Az a- nya rendes fizetést kap, havi 1900-200 koronát. Ebben benne van az 1600 korona alapfizetés, s a gyerekenként Járó 50 korona pótlék. Ezzel az összeggel az anya saját belátása szerint rendelkezik. Ez az övéi — El tudják tartani a mamák 640 koronából a gyerekeket? — kérdezzük Ml roslav Clbochot, az SOS- Gyermekfalu Barátai Szövetségének alelnökét, a doubíl falucska vezetőjét. — Ogy látom, elég ez az összeg, de nemegyszer tapasztalom, hogy egyik-másik mama saját fizetéséből Is költ a gyerekekre. Ilyen erős kötelék Jött már közöttük létre. Nem a fizetésüket nézik, hanem a gyerekeiket! Sokszor az az ér zésem. Jobban ellátják feladatukat, mint a valódi a- nyák. — És nem sok egy anyára az a hét-nyolc gyerek? — Nem. Nyolc gyerek természetesen soknak tűnik, de Borka mama családfa — nagypapával az elen bútorzatában, a kisebbeket Borka mama vásárolta igénye és ízlése szerint. A társalgó-ebédlőben kedves, játékos díszekkel ellátott újfajta bútor, televízió, zongora, varrógép, heverök, a falakon néhány festmény, grafika, több színházi plakát és a gyerekek első rajzai. Minden-minden szép, dicséretre méltó s Irigylésre való. A mosókonyhában automatikus mosógép. Figyelmet érdemel az emeleti szobák alatt levő tágas, több célra használható (garázsolásra, ruhaszárításra, játszótérre] fedett térség. A társalgóhoz tartozik egy kis, félméteres, betonkerítéssel körülvett füves ker- tecske. Ha a mama azt a- karja, hogy a csöppség a közelében legyen, kiteszi 1- de, szem előtt van, nem szökhet meg.' Az emeleten hat szobái találunk. Négy a gyerekeké, kettő a mamáé. Ezek a szobák is be voltak bútorozva, csak a takarókat, függönyöket, abroszokat kellett megvásárolni. Az anya saját belátása szerint helyezi el a szobákban a gyerekeket. Borka mama pl. a legkisebbekkel alszik. A falucskát az SOS-Gyer- mekfalu Barátainak Szövetsége (SdrufSení pfátel SOS détské vesnlöky v CSSR] é- pl tette. Az összeget egyéni ks társadalmi adományokból gyűjtötte össze. Ha elkészül, értéke 18 millió korona lesz —- más számítással annyi, mint egy 16-18 tantermes iskoláé. Minden mama két-kétezer koronát kap gyerekenként a a ml körülményeink között megfelel ez az arányszám. Sőt. Véleményem szerint, s az eddigi tapasztalatok szerint Is úgy tűnik, hogy több a- feladata és rosszabb a helyzete annak az anyának akinek két gyermeke és-férje mellett munkába kell járnia. Itt nálunk nincs má sodlk műszak. Délutánra az anyák már elvégzik munkájukat, s nem ritka az, hogy mindnyájan Itt ülnek s tereferélnek. És hogy a nyugalom, kiegyensúlyozottság, béke milyen nagy hatással van a gyerekekre, azt ki sem lehet mondani. Szinte gyógyterápiának tűnik. Tudom, az olvasót egy oktalan kérdés kezdi Izgatni: Mi történik, ha a huszonötharmincéves anya mégis férjhez megy? Ez valóban oktalan kérdés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha kellő figyelemmel választják ki az a- nyákat, azok nem hagyják el a gyerekeket. Ha viszont mégis megtörténne, az úgynevezett nénék, nagynénék. azaz a gyermekfalu kiegészítő nevelői vennék át a család Irányítását. A nénék vagy nagynénék — kiegészítő állás Itt a gyermekfaluban. Ha az a- nya nyaralni megy, más elfoglaltsága van, vagy esetleg huzamosabb ideig beteg, ők gondozzák a gyerekeket. Reméljük, megértettük, sőt az olvasóval is sikerült megértetni az SOS-gyermektalu gondolatát. Legalábbis ezt szerettük volna. Németh István
