Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-07-27 / 30. szám
Í’I31Í)C1 fttfJlNIL vili. LEVÉL H.AMBUBGBÓL Öt hete, hogy eltűnt Rabcsan Tóni. Mintha elnyelte volna a föld. Markától sem tudtak nyomra vezető adatot kicsikarni. Mindennap átjár Tóni tanyájára, tesz-vesz a ház körül, töri a kukoricát. A postásnál is érdeklődtek. Tudomása szerint Tóni senkinek sem Irt. A szélhámos £ubrt Tondát Rabcsan vallomása nélkül is elítélték. \ körzeti rendőr jelentése alapján nagy nehezen kiszedték belőle, hogy a nála talált pénz is Rabcsan Tónié, de a többiről, amit a nyár eleje óta költött el, mélyen hallgatott. Amikor látta, képtelenek öt Rabcsannal szembesíteni, pedig azért őrizték négy napig a járási parancsnokságon, kitartott eredeti vallomása mellett: Az aranyórát, az aranyláncot és az utólag beismert pénzösszeget jutalmul kapta Tónitől, mert elvezette abba a városba, ahol csak néhány lépésnyire a nyugati határ. Rabcsant állandóan ijesztgették a szövetkezettel, legutóbb Zdehovan bácsi fia. aki magával hozta a kocsmába azt a magnószalagot, amely csak úgy hemzsegett Tóni államellenes kijelentéseitől. Melis főhadnagy felkeresi Zdehovan Emilt, és megtudja tőle, hogyan került hozzá a magnótekercs, milyen szándékkal vitte fel a tanyájukra, majd a kocsmába, és azt is a detektív tudtára adja, hogy a tanyasiak szeme előtt akarta megsemmisíteni a szalagot. De ebben az idegen, Subrt Tonda megakadályozta, és még aznap Rabcsan Tónival együtt eltűnt a tanyáról. És most, hogy szombat — vasárnap otthon járt, megdöbbenten hallotta az újabb hírt; Rabcsan Tóni megint eltűnt! De most már az országosan körözött szélhámos segédlete nélkül! Mi kényszerítheti a szabadságával büszkélkedő hegylakót, hogy űzött vadállatként bujdossák üldözöl elöl? Ne csodálkozzék a detektív úr, hogy ' ezt a kifejezés* használja. Ebben az esetben csak üldözőről és üldözöttről lehet szó, annak ellenére, ha a hivatalos személ.vek állítják is. hogy Rabcsan Tónit senki sem üldözi. senki sem Ijesztgeti a szövetkezettel, mert belátták, a közös gondolata még nem érett meg a hegyvidéken. Tónit csak szembesíteni akarták azzal egyénnel, aki elzsebelte minden pénzét és az aranyóráját. Rabcsan az erdőbe menekült a körzeti rendőr elöl, és még ugyanaznap meglépett. Valami nagy szörnyűség történhetett, ha egy hegylakó arra szánja rá magát, hogy elhagyja a kis gazdaságát, az állatait, a termést, a házát! Aztán itt van az a Marka! Messze környéken ügy ismerik, hog.y mindenki lánya! Csak az nem feküdt le vele, aki nem akart vagy nem tudott... És most a szüiök egyszerre bejelentik — jó emberek, azt meg kell hagyni, nem tehetnek róla, hogy a lányuk csak a pillanatnak él —, végre akadt egy ember, aki feleségül veszi Markét. És ez az .ember Rabcsan Tóni! Bizonyára azért szánta rá magát erre a mindnyájunk előtt érthetetlen lépésre, mert nem talált más kiutat. Valami elől menekül, valami szörnyűséges érzés arra kényszeríti, hogy elhagyja a tanyáját, és keres valakit, valakiket, vagyis Marka családját, hogy vegyék gondozásba kis gazdaságát,, mert neki mennie kell! Em- iékezete szerint ilyesmi még egyszer sem fordult elő á vidékükön. Ha Rabcsan Tőnl erre a lépésre szánta rá magát, art jelenti, hogy nagyon, nagyon hosz- srű időre távozott! Ha a detektív űr nem érez elég erőt ahhoz, hogy a dolgok mélyére tekintsen, és nincs meg a kellő türelme hozzá, akkor ne Is törődjön többé ezzel az üggyel, mert meggondolatlan tettével sokkal több rosszat tenne, mint jót!... Melis Ferenc főhadnagyot nagyon elgondolkoztatják Zdehovan Emil szavai. A parancsnokságra menet még a szép nőkön sem felejti a tekintetét, amit máskor soha el nem mulasztott. Az üldöző és üldözött kifejezésén töpreng. Kit üldöz? Senkit! Csak Rabcsan újabb eltűnése érdekli. Az embert akarja megérteni. Ezért beszélt Zdehovan Emillel, az egykori hegylakóval. És most még úgy sem érti Rabcsan Tónit, mint eddig értette... És ha tudná, mi vár rá a parancsnokságon, már itt, az utcán égnek meredne minden hajszála! A parancsnokhelyettes türelmetlenül várta. Nála ül az az egyenruhás bűnügyi nyomozó tiszt, akive! együtt hallgatták ki Rabcsant. Rossz előérzettel néz a két emberre. A bűnügyi tiszt akaratlanul elmosolyodik, és Melis főhadnagy mondáséra célozva, minden bevezető nélkül ezt a megjegyzést teszi: — Most már végleg a ti „vendégetek“ lesz! Csak egy gondolat szökhetett Melis agyába: Rabcsan! Nem tévedett. A felettese előbb egy borítékot nyújt át. Szálkás betűk, ceruzával írott címzés; A helyi bizottság elnökének kezébe! A bélyegen: Német Szövetségi Köztársaság. A pecséten: Hamburg, és egy héttel korábbi keltezésű dátum. A parancsnokhelyettes ezután átnyújtja a szintén ceruzával, szálkás betűkkel írott levelet. Melis izgatottan olvassa: „Neked köszönhetem, hogy űzött vadállat lettem! Emlékezz csak vissza az irodádban elrejtett ördöngös gépspiclire! Amikor lejátszottátok a hangomat, börtönnel Jenyegettéü Egyszer még visszatérek, és akkor kamatostul visszafizetek mindenért! Ez vár rád!“ .A főhadnagy hosszan nézi az együgyű rajzot; Akasztófa, kötélen lógó ember! A levélpapír szélén az aláírás; Rabcsan Tóni, Még elevenen él benn^ Zdehovan Emil figyelmeztetése, hogy jól fontolja meq minden lépését! Itt már nincs mit megfontolnia, a mér jól bevált gyakorlathoz ke!! folyamodnia. Meg kell állapítaniuk, hogy valóban Rabcsan Irta-e a levelet? Hol és mikor hagyhatta el az országot? És kutatnia kell a további okot: Mi késztette erre a lépésre? A bűnügyi nyomozó tiszt magával hozta Rabcsan Tónlnak a körzeti rendőr részére hagyott üzenetet. „Ne keressetek, úgysem találtok meg! Legyetek boldogok az aranyórámmal! Rabcsan Tőn!.“ Az utóirat nem került a járási parancsnokságra. A körzeti rendőr, ügy látszik, a szivére vette a figyelmeztetést; „Ha még egyszer belerúgsz a kutyámba, én téplek szét!“ Letépte ezt a részt, és eltette emlékbe. Egyszer, ha Tóni hazajön, egymás között majd tisztázzák a nézeteltérést. Mit kell a felettesek orrára kötni, hogy hivatása teljesítése közben mennyi izgalmat kellett átélnie egy ronda kutya miatt! A „felettesek“ mit sem sejtve a körzeti rendőr gyötrelméről és áldozatkészségéről, egymás mellé teszik a két üzenetet. Szálkás, egyenlőtlen betűk. Csak Rabcsan írhatta! De lelkiismeretűk me^yugtatására mégis elküldik írásszakértőhöz. Rövidesen megkapják a választ: Egy és ugyanaz a személy Irta! Tehát Rabcsan Tóni megszökött, most; már a szélhámos Subrt Tonda segédlete nélkül! Melis eltűnődik. Zdehovan Emil gondolatai keverednek' az övéivel, fuhrt Tonda segédlete néJkül... A tehetetlenségből eredő félelem most nem bénította meg Rabcsan akaratát. Pénz nélkül, két, háromszáz koronával a zsebében szökött meg. Marka apjától egy fillért sem fogadott el, erről a körzeti rendőr adott jelentést. De hogy került Hamburgba?! Az olyan szökevényeket, mint a tősgyökeres Rabcsan Tönlt, nem engedik csak úgy jámi-keini az országban! Hamburgban — tudomásuk szerint — nincs menekülötá- bor, azokat a határaink közelében helyezték el. Hacsakneml... Melis a háborúra gondol. J6I emlékszik azokra az időkre, mert maga is, fiatal legényként azon a környéken partizánoskodott. A hegyvonulat északi részén a felkelők tanyáztak, a délin, ahol Rabcsanék laknak, viszont a német volt a gyakori úr, hogy védjék az országutat. Melis telefonálgat, érdeklődik. Rabcsan Tóni nem volt partizán, de segítette őkét, egy alkalommal még sebesültet is rejtegetett faházikójában. A német is gyakran betért hozzá, akárcsak a többi tanyára. Ne.m utasíthatta ki őket, mert agyonlőtték volna, mint tették azokkal,- akikről azt hitték. Hogy a banditákat támogatják. így halt meg Marka egyetlen bátyja is, hátulról lőtték le. amikor az erdőbe futott a német elöl. Hacsaknem!... — ismétli meg magában Melis főhadnagy. Rabcsan a háború alatt szorosabb barátságot köthetett az egyik némettel. Köztük is akadtak olyanok, akikkel barátságot lehetett kötni, , akik szomorúan mondogatták, kár a gőzért, kaput, kaput... Ha igazolódna ez a feltevés, s ha az az Illető most Hamburgban lakna, könnyen lehetséges, hogy Rabcsan Tónit kiemelte a menekUlötáborbóI. így mér érthető lenne, hogyan érkezhetett Hamburgböl akasztöfás üzenet. Valószínűtlennek hat. De milyen más magyarázatot fűzhetne a hamburgi levélhez? kopott parasztruhában — a Prágában vásárolt új ruháját a szekrényében hagyta —, új bakancsban, pénz és útlevél nélkül tűnt el Rabcsan Tóni. Erről a körzeti rendőr adott jelentést. Ebben az öltözetben el nem tudja képzelni Rabcsant sértés az országban, a számftásba jövő szökevények, a határövezetben g.yanút keltő emberek leírása... Csak egy adaton akadt meg a tekintete. Még a személyirás is egyezne! Zömök. alacsony, középkorú, borostás arcú térti. Parasztruha, bakancs. Szeptember hetedikén, a délutáni órákban tűnt fel Stupaván, fonott kosárra! a karján. Fakanalakat árult. Soha azelőtt nem látták a községben, azt sem tudják megmondani, mikor érkezett és mikor távozott. Csak a délutáni örákban látták, amikor házról házra járt. — Fakanalas! Hol és mikor hallotta ezt a szót? .A bűnügyi nyomozó tiszttől, aki idézte a körzeti rendőr észrevételeit. Az elmaradt szembesítés napján Rabcsan Tóni az erdőbe szökött előle, előzőleg a háza előtt, fatönkön ülve fakanalakat faragott. Egy másik jelentés pedig erről számolt be, hogy Rabcsan Tóni fakanállal teli fonott kosárral a karján hagyta el a hegyet. Ezt Markától tudják, aki azt állította: A városba ment pénzt keresni... Stupavá. Stupava... Közel az osztrák határ! Szeptember hetedikén egy Ismeretlen fakanalas járja a házakat, ^ éjszaka megtörténik a határsértés! A helybeliek és a környékbeliek közül senki sem tűnt el. A határsértő csak az az idegen lehet! Ez pedig lehet Is, meg nem Is Rabcsan Tóni. Hasonló 'korú, termetű, fakanalakat faragó parasztember százával található az országban! De ki másra gyanakodhatna? Egy jelentés sem szól arról, hogy Rab- csanon kívül eltűnt volna valaki. De az osztrák menekülttáborból három hét alatt, pénz nélkül, hogy kerülhetett Hamburgba?! Száz százalékban kell bizonyítaniuk, hogy a határsértö fakanalas nem lehet más, csak Rabcsan Tóni! Ez pedig azt vonja maga után, hogy kérniük kell az országos köröztetés elrendelését, hogy megbizonyosodjanak róla. Rabcsan nem tartózkodik az országban! Csak ebben az. esetben tekinthetik lezártnak az ügvet. Fényképpel nem mennének sokra. Habosak házában csak személyazonossági iga5^^ ßz 1/ Hamburg utcáin. Mégis ott van, ott él, onnan érkezett a levél! Már több névtelen levelet látott, hasonló együgyüségpel megrajzolt akasztófával. De Rabcsan Tóni. aláírta fenyegetőzését! Ez a biztonságérzetéről tanúskodik. Nincs már az országban, nem csinálhatnak vele semmit! És másoknak Is ígérhetett volna kötelet. De ö minden rosszat a hnb elnökére vezet visaza. Az államallenes kijelentésekért ő fenyegette meg először blÍPtönnel! Itt a kiindulópont... Melis újra telefonülgat, üzeneteket küld, és másnap reggel már a kis hivatali szobájában tanulmányozhatja a szeptemberi Jelentéseket: hol. mikor történt határRégen készült, teljesen fiatalos rajta a/ arca. Melis főhadnagy újra belelapoz a jelentésekbe. A határsértö borostás arcTj volt, .sütés sapkát viselt. A kis fénykép alapján aligha Ismernék fel. Bár Rabcsan Tóni is több mint egy hetes szakáUal távozott; Marad hát az országos köröztetés. Indul is a közvetlen feletteséhez, a parancsnokhelyetteshez. Az csak hallgatja, hallgatja következtetéseit, és végül így nyilatkozik: — Mindezt elkerülhettük volna! Két tanú is bizonyította, hogy szökni akart. Subrt és a pincémő. Ti meg hagytátok, őrizetbe sem vettétek! (Folytatjuk) Rovatunkban a változatosság kedvéért az elkövetkezőkben néhány nagy íré, esztéta iro* daiomröl vallott véleményét, elképzelését is közöl|iik. Elsőként olvassák el Vlagyimir Vlagyi- mirovics Majakovszkij néhány versről, irodalomról tett megállapítását: 1. A költészet termelés. Rendkívül nehéz, rendkívül bonyolult termelés, de mégiscsak az. 2. A költöl munka megtanulása nem bizonyos megszabott, meghatározott típusú költői művek elkészítésének tanulmányozása, hanem mindenféle költői munka módszerének, termelési eljárásainak tanulmányozása. Ez segít hozzá bennünket ahhoz, hogy újat adjunk. 3. Ojszerűség, az anyag és a műfogás újszerűsége nélkül egyetlenegy költői mű sem képzelhető el. 4. Mesterségbeli tudásának tökéletesítése és költői félkész gyártmányok gyűjtése végett n verslrőnak mindennapos munkát kell végeznie. 5. A jő jegyzetfüzet és a vele való bánni tudás fontosabb, mint az elavult versmértékek hibátlan kezelése. 6. Költészeti öngyújtók gyártására nem szükséges nagy. kőitől üzemet Indítani. Az llyeii költészeti apróság termelése nem racionális' nem Is kell vele vesződni. Tollat fogni csak akkor kell, ha a megszólalás egyetlen lehetséges módja a vers. Egy-egy müvet készre kidolgozni csak akkor kell, ha a társadalmi megrendelést világosan érezzük. 7. Hogy a költő a társadalmi megrendelést lielyesen foghassa tel, ahhoz az ügyek és az események középpontjában kell állnia. Munkájának lényege szempontjából a költő számára fontosabb, hogy a közgazdaságtan elméletét és a való életet ismerje, hogy a tudományos történelemben elmélyedjen, mint az, hogy az ócskaságokat bálványozó Idealista professzorok skolasztikus tankönyveit tanulmányozza. (Befejezés a következő számban) MUPH. OÍ%m lóknak É* még valamit: ar természotberi való tartözJcodás kitűnő alkalmat nyújt régi elvünk betartását«, amelyre ugye év közben „nem volt időnk" — a reggeli tornára, hideg vizes lemosakodásra, nyugodt reggellzésre. Igen, ott nem kell lesnünk az óra mutatöjét. És hogy idegeinknek is haszna legyen az üdülésből: ne csatiakozzunk azokhoz a csendháborltőkhoz, akik megkeserítik az üdülök pihenését. Ne bömböltessük táskarádiónkat, no motonkerékpározzunk még késő este Is, ne őbégassunk részegen éjnek idején. Gondoljunk, arra, hogy a sátrakban embertársaink békésen pihennek, ne zavarjuk hát ál- knukat. 3. A KÖVÉRSÉG OKAI ÉS MEGELŐZÉSE .A kövérség nem más, mint a szervezet zsírkészletének telgyara- podása, melynek kiváltó oka lehet mértéktelen élelemíelvétel, anyagcserezavar. pl. a pajzsmlrlgy elégtelen működésekor. A zsírpárnákon kívül — amelyek épp nyáro^n. türdőszezonban megkeserítik az életünket — a kövérség egyéb nehézségeket is okoz: szívdobogást, szivtájéki kellemetlen nyomást, szorulást, sőt fájdalmat. ritmuszavarokat Is, 'a' fiatalok elhízása lényegében családi örökség, mert túlzott meny- nyiségü táplálék felvétele, illetve kalöriadús ételek fogyasztása családi szokás, avagy valamely betegség után a gyermek megszokta a sok evést s ez a rossz szokása megmaradt. Az elhízás okát nem egyszer a lelkiekben kell keresni; á fiatal különféle konflfktusolrtöl, rendezetlen családi élettől és egyéb társadalmi problémáktól menekülve az ételben találja meg a vigaszt.' A csökkent energiaszükséglet, mondjuk kényelmes életmód, hosszú Ideig tartö ágyhoz kötöttség, Izommegbetegedés szintén elhízást eredményez. Az elhízás megelőzése. Illetve gyógyítása a diéta. Ennek lényege a kalóriaszegéiny ételekből össaeállltott étrend, de semmiesetre sem a koplalás. Mindenekelőtt száműzzük étrendünkből a zsíros ételeket, édességeket, tésztaféléket, továbbá korlátozzuk a folyadékfelvételt és s6 bejutását szervezetünkbe. Vagyis: sovány húsokat, sajtot, tojást lelkilsmeretfurdalás nélkül fogyaszthatunk. Zsiradékot csak annyit Juttassunk szervezetünkbe, ámennyl nagyon szükséges az ételek elkészítéséhez. Édességek helyett fogyasszunk sok-sok zöldséget, gyümölcsöt. Az elhízás elleni védekezés másabb módja a mozgás, sport, egyszóval a kényelmes életmóddal való gyökeres felszámolás. Kiadós séta, egy jó túra, testmásszázs, vlzgyógymód és egyéb speclélis torna — ezt nemcsak a nyár, a szünidő klnélja, lehetőségünk van rá egész évben. Hogy miért van mégis annyi kövér ember, annyi kövér fiatal? Mert kényelmesek vagyunk. Inkább várunk akár fél órát is villamosra, autóbuszra, mintsem hogy azt a kétihárom megéllőnyi utat gyalog megtennénk. A kövérség gyógyszeres kezelése kimondottan orvosi feladat. Ennek kapcsán hadd szóljunk a „divatos fogyasztögyógyszerekröl“, azok' közül Is konkrétan a mi Fenmetrazinunkröl. Igen hatásos gyógyszer, de nem kimondottan a kövérség gyógyítása az elsődleges küldetése. Szigorú orvosi felügyelet alatt kellene állnia — és joggal. Felelőtlenségre vall ezzel a gyógyszerkészítménnyel gyógyítani a kövérséget. A házi gyögykúra sok esetben siralmasan végződik, s az egyén ideggyógyásznál vagy pszicWátemél köt ki. _ Ha úgy érezzük, felesleges kilóink vannak, legjobb orvosság a mozgás — irány tehát a sportpálya. Végezetül ne feledkezzünk meg az étrendről, mert nemcsak az számit, mennyit eszünk, hanem az is, mit eszünk. (Vége)
