Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-07-27 / 30. szám
fii ifiúsfig 7 Ilaldemar Matuska Hollywood, a dúsgazdag amerikai filmipar egykori ragyogú fővárosa, ma a tönk szálén áll. A legnagyobb vállalatok pénzügyi helyzete olyan katasztrofális, hogy magához Nixon elnökhöz fordultak segítségért. Az elnök szakított magának időt, és ülést tartott Hollywood huszonhárom legnagyobb tekintélyű producerével, akik ismertették vele a „borzalmak katalógusát“, mindazokat a bajokat, amelyekkel az egykori álomváros küzd. Habár az elnök „meleg rokonszenwel“ hallgatta meg 8 panaszokat — ahogyan Jack Valenti, az amerikai filmgyártók egyesületének elnöke mondotta —, nem Ígért semmiféle támogatást olyan értelemben, hogy hamarosan meghozzák a filmipar adókönnyítéséről szóló törvényt, amely most van a kongresszus előtt. A legismertebb hollywoodi producerek véleménye szerint ez a törvény nagymértékben enyhítene az amerikai filmipar jelenlegi lesújtóan válságos helyzetén. Jack Valenti közölte az újságírókkal, hogy Nixon elnök, „habár kinyilvánította a nehézségek iránti megértését“, kijelentette, hogy ilyen törvény meghozatala „az idén végtelenül nehezen valósítható meg, mert a kongresszusi tagok hajlamosak arra, hogy elvessék az adókról szóló idei törvények bárminemű módosításának bevezetését.“ Az ülésen részt vett a többi között jack Warner Brothers, James Aubrey, az MGM, Stanley Jaffe, a Paramount vállalat vezérigazgatója, továbbá Chariton Heston, a filmszínészek egyesületének képviselője. Az úgynevezett „borzalmak katalógusában“ a következő adatokat közölték az elnökkel: — Hollywoodban a filmmel foglalkozók 50—60 százaléka jelenleg munkanélküli. — Az elmúlt tíz évben csak minden hatodik filmen kerestek a producerek. — Minden hollywoodi cég, kivéve a Disney-stúdiót, súlyos veszteséggel zárta az 1969—1970. évet. — Húsz évvel ezelőtt az Egyesült Államokban hetente nyolcvanmillió ember ment moziba, ma pedig hetente mindössze tizenhét és fél milliós a moziközönség. Charlton Heston közölte azt is, hogy a filmszinészek egyesülete 23 000 tagjának 76 százaléka tavaly 3000 dollárnál kevesebbet keresett. Az ilyen keresetet tekintik az Egyesült Államokban a szegénység határának. Heston szerint a válságból kivezető egyetlen utat az adókönnyítéséről szóló törvény meghozatala je’.eaiené, amelynek értelmében a fiknipar is olyan kedvezményekben részesülne, mint a kőolajipar vagy némelyik más iparág. jelenet a Che Guevara cltnO filmből. Középen a Gueva- rát alakító Francisco Rabal. Che Guevara A barminckilonc^ esztendős Waldemar Matuáka kétségkívül hazánk legnépszerűbb énekesei közé tartozik. Az éneklésen kívül azonban zeneszerzéssel is foglalkozik és legalább egy fél tucat hangszeren játszik — kiválóan. ír Személye körül feltűnése óta furcsa históriák keringenek. Például az, hogy cigány származású meg hogy Kassáról (KoSice) származik. Valóban Kassán született. Édesanyja, Mija Malinova bécsi énekesnő éppen a kelet-szlovákiai városban tartózkodott, amikor a kis Waldo a világra jött. De még zsenge gyermek korában Prágába költöztek, és így joggal prágainak vallhatja magát. . Ifjúkorában Podébranyban kitanulta az üvegfúvómesterséget, de nem lett üvegfúvó, mert korán megmutatkozott tehetsége,, és felvették az Állami Ének- és Tánc- együtteshez énekesnek. Aztán a Karlovy Vary-i művelődési otthonban dolgozott, majd leszerződött a prágai Redutáboz énekesnek. 1960-tól SnchJ és Slitr oldalán a Szemafor Színházban aratta első kitörő sikereit. Innen útja a Rokokó Színbázboz vezetett. — Szakállas ördögnek neveznek otthon, az utcán, a levelekben, amelyeket kapok — kezdi önvallomását. — Egyesek ezt szimbolikusan, viccesen értik, de minek titkoljam, vannak emberek, akik legszívesebben saját költségükre megborotváltatnának. Egyszer megkérdeztem egy hölgyet, miért. Allitólag azért, mert szakállal . szörnyen rondán nézek ki. Elnevettem magam, és mon- ^ dóm neki: asszonyom, ha leborotválnám a szakállam, 1 az emberek nem Ismernének rám, és követelnék, hogy Matuákát akarják látni. De nemcsak ez; el tudja képzelni, hogy szakáll nélkül még rondább vagyok? Az asszony szigorú tekintettel végigmért, elcsodálkozott, majd Igazat adott nekem. Persze nekem nem ártogat a szakállam, bár tudom, hogy fényképemmel a gyerekeket IjesztgeUk. Isten fizesse megl — Az sem Igaz, hogy csak a lányokat és az asszonyokat szeretem. Én minden egyes hallgatómat szeretem. Ezt a levelezésem is igazolhatja. Kapok levelet tízéves elemistától éppúgy, mint hetvenesztendös özvegyasszonytól. Sőt azt is tudom, hogy a hallgatóságom fele gyermek. Egyszer az egyik szaki el is neve, zett a csehszlovák bölcsődék vezérigazgatójának. De tudja egyáltalán, milyen remek érzés, amikor a felnőtt tömegen keresztül odafurakszlk az emberhez egy ötéves csöppség ős azt mondja, hogy: „Mafuäka, én máj olyan jégen akajok veled beszélnii“ Hogy hogy állok a dalokkal? Melyik a legkedvesebb? Ügy vagyok vele, mint egy bizonyos öregúr ismerősöm, aki azt mondta, hogy minden nőt szeret, de legjobban azt szereti, amelyikkel éppen egy levegőt szívnak. Én is szeretem minden egyes dalomat. Mindig az a legkedvesebb, amelyik a legújabb. Annak Idején a Zuzana volt az, aztán a Tereza, Mám mal^ stan, Jo, tíeáné zrály, Sbohem lásko, San Francisco, Santa Lucia, stb. Az utóbbi időben keveset szerepelt. Kedvelői és ellenségei körében természetesen ismét különböző rémhírek keltek szárnyra. E szóbeszéd után azonban maga Ma- tuáka tett pontot. Júniusban ismét a közönség elé lépett, és jobb volt, mint valaha. Legújabban pedig egy teljesen új műsora van kialakulóban. A már hagyományos kíséretnek tekinthető Václav HybS zenekarával együtt a közeljövőben az Állami Ének- és Táncegyüttes műsorában lép fel. — Számomra ez nem újdonság. Az együttessel annak idején rendkívül sikeres turnén vettem részt Nagy Britanniában. Hozzá kell azonban tenni, hogy MatuSkát ezúttal nem népviseletbe öltözött cimbalmosként látjuk majd viszont, hanem Václav Hybő zenekarával. Műsorából nem hiányzik majd a Santa Lucia, a népszerű tengerészda- lok, a cseh és szlovák népdalok, modern hangszerelésben. A műsor egy részét ugyancsak népdalokból állították össze Miroslav Král cimbalommuzsikájának a kíséretével. Az első próbákból ítélve végtelenül élvezetes műsor lesz a pop-zenének és a népdaloknak ilyen formájú ötvözete. Végül pedig: MatuSka eddig sem töltötte tétlenül a napokat. Elkészült és rövidesen forgalomba kerül a kedvelt tengerészdalokat tartalmazó nagylemeze. Folynak további nagylemeze felvételei, amelyen népdalokat énekel — megfelelő feldolgozásban — a világ összes tájáról; Texasból, Franciaországból, Japánból, Dél-Ame- rikából és természetesen Csehországból és Szlovákiából. N. A. Ernesto „Che“ Guevara forradalmi harca és tragikus halála számos politikai megmozdulásnak adott eszmei alapot. A nyugati országok egyetemi diákságának jelen- ^ tös része esküszik tanítására. Guevaráról lehet, sőt kell is dokumentumfilmet készíteni — de alaposabb munkával, mélyrehatóbb tanulmányozással, a történelmi igazság nagyobb tiszteletben tartásával. Miről is van szó tulajdonképpen? Guevara egyike volt Fidel Castro legközelebbi munkatársainak, a kubai forradalom vezető egyéniségeinek. A „Che“ melléknevet a Batista diktátor! rendszere ellen folytatott fegyveres harcokban kapta. Amikor győzött a forradalom, a kubai kormány tagja lett. A megszállott forradalmár törekvését azonban nem elégítette ki a békés országépités: életcélja az egész Oél-Ameri- kára kiterjedő szociális-politikai forradalom volt. Hogy ezért aktívan küzdhessen, a forrongó Bolíviába ment, ahol gerillaharcot szervezett. Megsebesülve fogságba esett, és a katonai diktatúra emberei gyalázatos módon agyonlőtték... Dióhéjban ez „Che“ története, erre azonban a filmnek csak itt-ott elejtett részletei utalnak. Guevarát inkább dzsungeljáró anarchistának mutatja be, aki majd- hogy nem társtaianul harcolt homályosan megfogalmazott céljaiért. Elhangzik ugyan több idézet „Che“ naplójából, látjuk azt is, hogy elfogatásában és meggyilkolásában szerepe volt a CIA-nak — de a részletek csak szétszórt mozaikkövek maradnak, és elmarad a válasz az alapvető kérdésre: Miért csinálta mindezt végig a legendás hírű gerillavezér? Persze a közönség így is izgalmas filmtörténetnek lehet tanúja, s különösen a címszereplő Francisco Rábái játéka nyeri meg a tetszését; kiváló színészt ismerhet meg benne. K. L. Hollywood JBlrídsí;t megtesz a hanyailC fJimípar fel- ler.díiésére. Népsierű pop-énekeseket szerződtet. Á kénen látható Manuela, akivel néhány évve; ezsiútt a Bra- lislaval Lírán ís íalálkoziunk, lovagol, verekszik, lövöldöz és énekel egy nyugati filmben. A bajok 9 jelek szer r- iiiélyeynim gyökereznek, semhegv '’v. ; viifi ,1 i.iíi í> a “ég; - :c-r=5get. HOLLYWOOD KERESI A KIUTAT l=>l/H|V|R4Pé Lie t[!lK FIAMNAK? MIT MONDJAK Annak Idején elsírtam magam, hogy vészjóslóan sia- porodnak a közlekedési balesetek. Felvetettem többek között, hogy az eredményes megelőzés érdekében jó lenne már zsenge gyermek kortól oktatgatal t ktMe- kedési rendszabályokat. Nehogy úgy véljék, vizet prédikálok és bort iszom, menten vettem a fiamnak egy magyar gyártmányú ügyes kis játékot, két kis autót és egy antóbuszt. Gomb1,'f; nyomással különböző, jelző táblákkal ellátott utakon és útkereszteződéseken kedve szerint irányíthatja őket a gyerkőc, közben játszva megtanulhatja a közlekedési rendszabályokat. , Annyira belemerült a játékba, hogy ebédhez is hiába i hívtuk. Még aztán is csak mímelte az evést, mire mond- tam neki, hogy az autóbuszsofőrnek gyorsan kell elié- delnie, mert várják az utasok. — Hát akkor az a bácsi miért nem sietett, araikoil egy félóráig vártunk a tizenhetes trolira? — kérdezte a gyerek. Meglepett. Erre a kérdésre legkevésbé számítottam. ^ Nem is tudtam válaszolni rá. M4 De a közforgalmi vállalat dolgozói nyilván tudnának... ÍJiil ~tíi f: é‘r Olasz színes film Paolo Heuseb rendezésében. Főszereplői Francisco Rabal, John Ireland, Susanna Martinkova és Jack Stewart. ■■
