Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-07-06 / 27. szám
Elektronikus rágógumi és a konzervdobozok Lehet-e még művészetet csinálni? kérdezi Ingeborg Berthel svájci kriti- kusnö, majd hozzáteszi: Intlatikus macskakaparások, glccs, pornográtla, darabokra szabdalt vásznak, ócskavas- rakások, összeragasztott ócska cipők, szemétdombok, szétkent avas vaj és széttaposott döglött legyek — mindezt manapság „művészetnek“ nevezik. A művészet/ olyan, mint egy lármás zsibvásár, ahol minden, de minden megengedett, A 34 éves Hriszto Ja- vasew 56 000 dollár értékű fóliába csomagolta az ausztráliai tengerpart egy sziklás szakaszát, A bochuml Spektrum Galériában fiatalemberek pucér fenékkel először festékbe ültek, majd rajzpapirosra. Ami ebből keletkezett, azt elnevezték „ülepfestészet- nek“, Ä képzőművészet az utóbbi időben osakunvan fura kavargást tanúsít. Kiutat nemigen lehet látni. A képzőművészeti formák, amelyek nemrég még forradalminak számították, ma a legtöbb művész szemében elavultak. A' legexcehtrlkusabb kifejezési eszközöket kapcsolták be a képzőművészet fogalmába. A falra akasztott'ha- gyományos kép helyét átvette a happening (esemény). az environment (környezet, ahol valami lejátszódik) és a landart (szabadtéri művészet). Az űj kifejezőeszközök hívei nem nevezik magukat művészeknek. A katalógusokban efféle neveket adnak maguknak; „szituaclonlsta“, „akcionlsta“, ,,oslnálő“ stb. Némelyik művész még ezzel sem éri be; Hamburgban például Idállltáet rendezett a ,,conceptual art“ irányzat, amely kizárólag műalkotások terveit mutatja be, sohasem kész müveket. X krltiküaoR á művészet üjabb válságáról beszélnek. De azok, akik a képzőművészeknek a nyilvánosságot biztosítják, ügy vélekednek, hogy ez a válság nem beteges dolog. A' hamburgi műcsarnok igazgatója például ezt mondja: „X művészet csakis válságként maradhat fenn. X művészet folyamatossága egyenlő a válság folyamatosa,á- gával. A művészet fogalmát, meg kell változtatni; a konstruktivizmus és szürrealizmus kora óta már nem felel meg önnön tartalmának.“ _ Xz a_ kérdés. Hogy i^t kell. bemutatni és Hogy mit nevezhetünk művészetnek, nem új. Már 1913-ban a francia Marcel Duchamp egy konyhaasztalra szerelt néhány biciklikereket és ezt t New Yorkban műalkotásként mutatta be. A hatvanas évek elején ugyancsak eleget csóváltuk a fejünket a köz- ; használati cikkeket felhasználó neorea- lista popart alkotásai láttán. Az amerikai Andy Warthol képein kizárólag konzervdobozokat ábrázol aprólékos hűséggel. Honfitársa, Claes Oldenburg valami pontosabban meg nem határozott masszát egy darab színes vászonba csomagolt, és „műalkotásának“ ezt a címet adta: ,,Puha írógép“. Az amerikai George Segal is mindennapi tárgyakat mutat be: például konyhaasztalt és mosogatót, csak az eléjük állított háziasszony nem valódi, mert azt gipszből készítette. A francia Arman vödröket állított ki műalkotásként, semmi egyebet, csak vödröket. Mindenesetre az a tény, hogy üvegfalakat rakott eléjük, azt a következtetést sugallta, hogy művé-' Csomagolt sziklák Ausztráliában szetről van szó. Még jobban nőtt a csodálkozás a nagyközönség köreiben, I amikor a pop-art megelevenedett és a happening formáját öltötte. A kölni Wolf Vostell, aki Németországban először-rendezett happeninget — és nemrég a kölni műcsarnok bemutatta a ’ ..Termbelektronikus rágógumit", amely' hangszórón továbbítja a rágás hangját egy k'analakkál és villákkal körülrakott helyiségbe — a happeningben a ..mégrendézett vagy rögtönzött történést; a valóság fázisát" látja, A bécsi Herman Nitsch a happening folyamán önmagát és barátnőjét dísz- nővérrel öntözte le. Barátja, Otto Muehl azt mondja; ,,Akcióimban eleinte a művészet fogalmára támaszkodtam, most aznoban látom, hogy munkásságom nem teljes mértékben művészet. Amit űzök', az inkább szembeszegülés a társadalommal". Muehl, aki segédeivel együtt mez- telenüi szerepel az „akcióban", így válaszol arra a kérdésre, hogyan szolgálja a társadalomkritikát: ..Ezek az ügyek társadalmunkban a legnagyobb tanút jelentik. Szerénységet éh nem ismerek, az csak a be- tokosodott bírák találmánya." Egyébként ipar nélkül az ,,avant- garde művészek" munka nélkül maradnának. A már említett bolgár Hriszto Javasey sem hozhatta volna létre monstruózus ,,műalkotását" az amerikai Rockefeller-alapitvány és egy a- merikai fóliagyár nélkül, amelyek 400 000 dollárt adományoztak a müvet elkészítő száz személyes munkáscsoport kifizetésére. A csoport Sidney közelében fóliába csomagolt 380 000 négyzetn^ter ausztráliai partmentl. sziklát. Ötvenkét kilométer kötél erősítette a sziklás parthoz a fóliát, a- mely a viharos szélben sokszor ma,)d- nem elszakadt. A kérdésre, hogy amit művel, még művészet-e, Hriszto így válaszol: — Nem változtattam meg a művészetet, csak új elemmel gazdagítottam. Az én ötleteim, koncepcióim, terveim ű- jak. De maga a művészet a régi. Mert hogy valaki fest. ír, zenét szerez, szobrot farag, vagy egyszerűen becsomagol tárgyakat, az csak a módszer, ötlet és megvalósítás kérdése. Hol a művészet határa, hol kezdő- 'dik a szenzációvadászat és a patológia? Nehéz megállapítani. MOST JELENT MEG A MADÁCH KÖNYVKIADÓ GONDOZÁSÁBAN Petrőct Bálint; Hosszú az éjszaka elmü Izgalmas, annak Idején folytatásokban i megjelent s nagy sikert aratott regénye. A szerző előbbi regénye viszont, a Szemtanú, éppen az Oj Ifjúság hasábjain jelent meg először folytatásokban, s nyilván annak sikere Is hozzájárult ahhoz, hogy Pettóci figyelme a Megbékélt emberek, a Piros Virág és a Határváros című, talán túlságosan i nehézkes történetei után e könnyeb műfaj felé terelődött, s az említett két regény mellett már olyan eredményt is gyümölcsözött, mint a Mágneses rácsok című kisregény. A Hosszú az éjszaka története egyébként 1963-ban indul, színhelye Pozsony és környéke, Frankfurt és Prága. Témája: egy nyugati kémközpont és a hazai kémelhárltó szolgálat párviadala. X Madách és a Magvető kiadó közös gondozásában jelent meg, az Illés Endre munkái című életmű-sorozatban A tövisszúró című kötet. Illés Endre válogatott kisregényeinek a gyűjteménye. Az írások közös meghatározója: változatok egy témára, változatok egy dallamra, a szerelemre. A Zsuzsa, a Hamisjátékosok, a Történet a szerelemről és a halálról s az Egyszárnyú madarak című prológus (A tövisszúró) és Epilógus keretezi. Sok érdekes és színvonalas kötet jelent meg egyébként az utolsó napokban (nyilván a vakációs hónapokra való tekintettel) az ú. n. zsebsorozatokban. Az Olcsó Könyvtárban jelent meg például Saint Simon; A Napkirály udvarában című kötet, a szerző nevezetes Emlékezéseinek néhány válogatott részlete. Saint Simon herceg huszonhét esztendős korától a Napkirály haláláig volt bejáratos XIV. Lajos udvarába, Így lett aaiét. korának koronatanúja, írók, történészek Ihletöje és lágföbb kútforrása. Nálunk általában kevésbé Ismerik a'francia Irodalom e fontos klasszikusát. mint ahogy megérdemelné, a mostani olcsó kiadás pótolni hivatott eddigi mulasztásainkat. Az Olcsó Könyvtár Harmadik kiadványa pedig Fitzgerald; A Nagy Gatsby című kisregénye. Fitzgeraldot általában ugyancsak kevésbé ismerik nálunk. Pedig az első világháború utáni ún. elveszett nemzedéknek, ez a kiváló tagja, Hemingway barátja, méltó kortársa a XX. századi amerikai irodalom legkiválóbbjainak: Faulknernek, Steinbecknek, s magának Hemingwaynek, aki visszaemlékezéseiben a legnagyobb szeretettel s elismeréssel ír korán elhunyt barátjáról, főként közös párizsi életükről a húszas és a harmincas években A regény egyébként az első világháború idején egymástól elszakadt s később tragikus körülmények között találkozó szerelmesekről szól, s ennek ürügyén a húszas évek Amerikájának talmi varázsáról, az álmok csődjéről. Az Európa Zsebkönyvek sorozatban szintén két érdekes huszadik századi szerző regényeivel találkozunk. Egyikük. Simone de Beauvoir nem ismeretlen már a magyar olvasók előtt. Sartre világhírű feleségének majd minden regénye (Mandarinok, Egy jó házból való úrilány emlékezései, A dolgok hatalma. Á körülmények hatalma) megjelent s nagy sikert aratott magyar nyelven is. Legújabb magyarul i megjelent kötetének a címe; Képek, káprázatok. Rigó és apostol SÜTŐ ANDRÁS ÜJ KÖNYVE--------------------Új ifjúság 5 „Mint egy árnyékból nőtt vigyori ördög, ott ül közöttünk a MEGTÖRTÉNT“ — írja a romániai magyar szerző előző nagysikerű művében, az .Anyám könnyű álmot ígér-ben. Legújabb könyvéből, a Rigó és apostolból sem hiányzik a történelemnek ez az ördöge. Itt azonban nem vigyorlt olyan csúfosan, habár pajzlánkodik vagy éppen kuncog, ám mindenképpen incselkedik az íróval és az olvasóval egyaránt. A sóskúti erdő és az auschwitzi krematórium borzalmai késztetik csupán arra, hogy elsün- dörögjön emberközelből, mert az ottani gyötrelmek még tán a sátáni grimaszt is eltüntetik. A történelem ördöge kaján röhej- jel szaggatná a sebeket. Sütő .András aznoban úgy nyúl mindkét könyvében a história fordulóihoz, a székely nép, a magyarság és más nemzetek sorsdöntő eseményeihez, a múltat úgy kapcsolja — szivárványként hidalja — a jelenhez, hogy a már feltépett sebeket gyógyítja, hegeszt!. Nagyeszerúek ezek az „úti tűnődések“. Főként a székelyföldben gyö- kerezök; a Sírkövek, az Erdővidéki napló s a Gond és jelkép. Ezekben a merengő Ilraiságú jegyzetekben ügy tükröződik a székely lelkiség és szellemiség (nem kevésbé a szellemesség és népi fortély), akár Tamási írásaiban. De a világjárás során érintett külország! helyekre is magával viszi az író a székely nép té- pelödését, borúját-derűjét. „E könyvecske szerzője Marosvécsen ég Teheránban ugyanazon gondnak a szorításában járt-kelt, nézelődött — más szóval; a mezőségi asszonyok ősi példája szerint a úti reménységgel együtt magával vitte itthoni fonni- valóját is.“ , A kötet egyik vissza-visszatérő témája a várás, a várni tudás értelme. Már a mesebeli gyermeket, aki sír, kiabál az anyja méhében, így csitítják; „Várd ki. fiam, az idődet!“ „Kiadósán és türelemmel — a híres angyalival — várni, vonatot, gólyát, valamely hivatalnok ábrázatát lesni, ehhez a parasztok értenek igazán. Minden leckék közül ezt kellett a legjobban nregtanulniok.“ De érdemes-e egyáltalán várakozni? Már hogyne lenne érdemes, tartja az író. Egy esettel bizonyítja. Társalkodó feleinek valamelyik sógora a háború utolsó esztendejében kilépett a házból, hogy enni adjon a kutyának, majd visszajött —- hét esztendő múlva. Ugyanis az a balszerencse érte, hogy 'beráncigálták egy — szökés miatt — hiányos létszámú fo- golycsapatba. — De visszakerült, uram! És enni adott a kutyának. — A lemondást valóban nem szabad elhamarkodni. Még a hegyek is elmozdulnak a helyükről. Hát akkor az ember sorsa! Egy másik példa. .A naumburgi székesegyház előcsarnokában a tizenkét apostol kőből faragott szobra látható. .A hajdani mester két kötojást helyezett el az egyik apostol fészek- szerúen kiképzett kalapjába. Nyilván azzal az elgondolással, hogy ha kedve lesz, egy madár majd belefészkel. „Kiszámítjuk hirtelenében, hogy ennek éppen nyolcszáz esztendeje. Ennek az évnek a tavaszán pedlSi megszölalt a rigó a templomban. Ha ajtó, ablak zárva van, a külső párkányra telepedve füttyöget a haran-* gozó után, a pap után. A harangozó fejében sokfajta érdekes gondolat fészkelhet. Most csak egyet közöl velünk, hogy megértsük valahogy a dolog lényegét: — Az ablakot, kérem, mindig nyitva kell tartani!“ A könyvecske egy további témája a hagyományőrzés szükségessége. Dózsa, Petőfi, Benedek Elek, a történelem és az irodalom további nagyjai nem veszhetnek ki a néptu- datból. Tudnia kell róluk a mai nemzedéknek. „Nem azért, hogy melldöngetve sírjunk a tárogatók mellett. .'\ sok fertőzésre kiszabott szellemi elvonó kúra után a székelységnek is meg kell tanulnia valóságos történelmét.“ Az író elismeréssel nyilatkozik a csikszeredalakról, amiért szobrot készülnek állítani Petőfinek. Minden öncsonkltó szándék, amely hagyo- mánykincseinket szeretné átlépni, kudarcot kell hogy valljon. „Szomo- rúságos jelenség volt elnéznünk szellemi-erkölcsi hajótörötteinket, akik a vízen való fennmaradás végett, mint fölösleges súlyt, a költőket is elhajigálták.“ Helyet kap a kötetben az írói küldetésnek, a költő társadalmi szerepének a témája is. Ez foglalkoztatja a szerzőt Kisbaconban éppúgy, mint Velencében vagy Rómában. ..Platón a maga elképzelt államából kitiltotta a költőket. Illyés Gyula kajánul jegyzi meg valahol, hogy éppen ezért nem is lett semmi abból az államból.“ Vitatja azt a felfogást, miszerint a költő — bizonyos korszakokban — veszélyes volna a társadalomra. „Nem a költő veszélyes, hanem az olvasó.’ .Az eszme — vagy téveszme — az olvasóban válik társadalmi erővé... Amikor Nagy Istvánt a harmincas é- vekben első lazító könyve miatt letartóztatták. az ügyészségen már Torda környéki olvasói várták — u- gyancsak letartóztatva." A művész nem ülhet úgy folyvást, mint .viriág a cserépben. A szetzö ezenkívül elkalauzol bennünket Auschwitzba, négymilió ember halálának színhelyére. Szörnyű tta-' gédia tárul elénk. Rómában a htrün- ket-nevünket keresi és nem találja. Európában az irodalom fegyvereivel kell megkísérelnünk az újabb betörést — vallja. Önmagunk kiteljesítésével, kölcsünüs fordításokkal. Ez a- zonban nem megy egykönnyen. Perzsiában egy oda szakadt székelyre lelt, aki Teheránban csárdát nyitott. Weimarban a Liszit Frenc-emlékházat szemlélgeti, a SIxtus-kápolniában Leonardo da Vinci művészetében gyö- n.yörködik. Mindezeken a tűnődéseken átsüt az a gondolat, hogy „emberi jog nélkül a művész bármiféle joga, szabadsága: fából vaskarika.“ Lenyűgöző könyveseke a Rigó és apostol. Sütő .András az .Anyám köny- nyú álmot ígér-ben bizonyított Írói tehetségét csillantja fel itt is. Bár sok olvasóhoz eljutna! TOLVAJ BERTALAN hangsúly 1. Megy a vonat Prágába. 2. Megy Prágába a vonat. 3. A vonat megy Prágába. 4. Prágába a vonat megy. 5. Prágába megy a vonat. 6. Á vonat Prágába megy. Mind a hat mondatban ugyanazok a szavak töltik be az egyes mondatrészek fállítmány, alany, helyhatározó) szerepét, a mondatrészek sorrendje azonban más és más. A mondatrészek egymásutánját szórendnek nevezzük. A szórend aszerint változik, hogy melyik mondatrészt akarjuk kiemelni. A szórend főbb szabályai a következük: a] Ha a kiemelt mondatrész az állítmány, akkor ez kerül a mondat élére. bj Ha más mondatrészt akarunk kiemelni, ezt az állítmány elé tesszük, de nem feltétlenül a mondat elejére. Előfordulhat, hogy egyik mondatrészt sem kívánjuk kiemelni. Az állítmány az Ilyen nyomatéktalan mondatokban középen helyezkedik el, s az előtte álló mondatrész nem kap erősebb hangsúlyt. Pl. Sötét arcredől elsimulnak szépen I Arany: Családi kör j. Ha példamondatainkat kiejtjük, azt is megfigyelhetjük, hogy a kiemelt mondatrészt erősebb hangon, nagyobb hangsúllyal mondjuk ki. A kiemelt mondatrészre eső hangsúlyt meg kell különböztetnünk, a szóhangsúlytól. A szóhangsúly az egyes, magukbanálló szavak első szótagjára eső nagyobb hangerő. Ha azonban a szavakat mondattá fűzzük össze, nem hangsúlyozzuk mindegyiket, hanem csak azt, amelyik a kiemelt mondatrész szerepét tölti be. Az ilyen hangsúlyt, hogy a szóhangsúlytól megkülönböztessük, mondathang súlynak nevezzük. A hosszabb mondatokban több mondatrészt is kiemelhetünk, azaz több szót is hangsúlyozhatunk. Pl. Magyarország labdarúgócsapata százezer néző előtt MEgsemmisítö vereséget mért az ANgolokra. A helyes szórendre különösen akkor kell vigyáznunk, ha a mondatban igekötös ige vagy Igekötös igenév van. a) Ha a mondat állítmánya Igekötös ige, az igekötő az ige előtt és az ige mögött is állhat. Ha az álUimányt a- karjuk kiemelni, az igekötő az ige előtt marad: A termelés fokozatosan jelléndült. Ezzel a mondattal arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy a termelésben javulás, fellendülés következett be. — Ha más mondatrészt óhajtunk hangsúlyozni, akkor ez a mondatrész az állítmány elé, az igekijtö viszont az állítmány mögé kerül: A termelés fokozatosan lendült jel. Ezzel a mondattal a termelés javulásának ütemét, módját emeljük ki. b) Vigyáznunk kell az. Igekötös Igenévhez csatlakozó ún. módosító igék és a névszók — mint a tud, akar, kell, lehet stb. — sorrendjére' Ezek az igekötő és az igenév közé kerülhetnek: el tudja feledni bánatát; ki akarom ja- vHani a hibát; el kell távoznia; stb. A helyes hangsúlyozás ellen is sokat vétenek. Különb-' sen gyakori és feltűnő hiba az, ha a jelzős kifejezésekben műiden ok nélkül a jelzett szóra kerül a hangsúly. Pl. A tegnapi ÉKtekezleten a fegyelmezetlen Dolgozókat kemény Bírálatban részesítette az üzemi Bizottság. A jelzős kifejezésekben ugyanis többnyire a jelzőt kell kiemelnünk, tehát a mondatot így kell hangsúlyoznunk: A TEgnapi értekezleten a FEgyelmezetlen dolgozókat KEm'^n-/ ínrálatban részesítette az ÜZemi bizottság. ]. Megnézzük a mérkőzést. 2. Megnézzük a mérkőzést? ■'1. Megnézzük-e a mérkőzést? Az első mondat kijelentő, a másik kettő eldöntendő kérdő mondat. Ejtsük ki mindhárom mondatot! Megfigyelhetjük, hogy az első mondatot magasabb hangon kezdjük, s a dallam egyre esik. Hasonlóképpen ejtjük a harmadik mondatot Is. A második mondat hanglejtése más: mélyebben kezdjük, azután fokozatosan emeljük hangunkat, s a végén hirtelen leeresztjük. A mondatok kiejtésekor hangunk magassága változik. A hangmagasságnak 'ezt a változását hanglejtésnek nevezzük. A mondatok hanglejtése rendszerint ereszkedő. Azoknak az eldöntendő kérdő mondatoknak, amelyekben nincs -e kérdőszó, emelkedő — eső hanglejtésük van. Az ilyen mondatokat tehát a kiejtésben csupán a hanglejtés különbözteti meg a kijelentő, mondatoktól. PAZDERÄK BERTALAN J I i i
