Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-07-20 / 29. szám
8 új ifjúság PE;nít)Ci ßfflJIVT? VII. NE KERESSETEK! Rabcsati faházikója alött ketten ülnek. Ä körzeti rendőr a fatönkön, Mafka pedig a fűben. — Biztos, hogy őt láttad? — kérdezi a rendőr. — Az én szemem még nem kápráziki — válaszolja huncutkásan Mafka, Amikor látja, hogy az egyenruhás szemérmetlenül bámulja a blúzát pattanáadg feszítő keblét, talpra szökken. — Maga csak ne nézzen úgy engem! — Nekem nem szabad? Másnak sza** bad? — Amit szabad az egyiknek, nem szabad a másiknak! — kuncogja Marka. — Szép, mágneses melled van! Tetszik nekem. — A feleségének nincs mágneses melle? — Valamikor volt. — Miért nem vigyázott rá? Maga az oka, mert nem ismeri a technikát! — Nézd, a csodabogárt! Ki tanított m.eg techn’káznl? Talán csak nem Ton- da úr? Nem miatta jöttél most Is Ide? — Eltűnt, mint a kámfor! Az a bolond Tóni is! Ha véletlenül nem jövök ide, éhen döglenek az állatai! A körzeti rendőr azonnal kapcsol: Mégiscsak igaz, hogy Tóni szökni akart! Marka, ez a mindenki lánya. kézreUog- ható bizonyítékot ad a kezébe! — Még neked sem árulták el, hogy itthagynak csapot-papot ? — puhatolózik a rendőr. Mark.'i egyszerre rádöbben: szájaskodá- sával gyanúra adott okot! Hát emiatt jött ide a zsandár? Pedig azt mondta, csak 8 szokásos körúton jár, beszélget az emberekkel. Igen, beszélget, de Tóniről! Most már nem jár túl az eszén! Pajkosan felnevet. — Jót becsaptam magát! Nem jöttem ét véletlenül, de nem ám! — Egyik szavaddal meghazudtolod a másikat? — Ha nem jövök át, valóban én»‘n döglenek az állatok! De én átjöttem, mert Tóni bácsi megkért rá! — Ne ezt szépen kiagyaltad! Mondd csak, hogy is volt azzal a kámforral? — Maga rosszabb a papnál is! — Ha neki nőm is súgsz meg mindent, de nekem elárultad a nagy titkot.--- Nem árultam el semmit! — vágja a rendőr szemébe Marka, és futásnak ered. Szerencsétlenségére épp balra, az egyenruhás közelében kellett elfutnia, s az meg elkapja a karját.-- Hová akartát futni? — \z orrom után: — Jó szimatja van az orrodnak! — és balra mutat. — Nem azt mondtad, hogy arrafelé láttad menni Tónit? Osztriho- nyéknél lenne? Nem Tönl elé akartál futni, hogy figyelmeztesd öt? — Tóni! — kiáltja el magát Marka. A körzeti rendőr a lány szájára tapasztja a tenyerét. — Marka! Hol vagy, Marka? Van már pénzem! Adott Osztrihony! Holnap vehetsz nekem új bakancsot!... — kiálto- zik az erdőben a házéhoz közeledő Rab- csan Tóni. Hallgatőzik. Marka nem kiált vissza, nem fut eléje. Biztosan a konyhában van, főz neki valamit. A mezítlábas ember sietve megkerüli a házát. Poros, piszkos a lába. Tonda Prágában sl* dobatta vele a jó bakancsot, az urak között már nem lesz rá szüksége! Ott egye meg a fene az urakat, csak rosz- szat hoznak a szegény emberre! Azt a ronda félcipőt is neécik köszönheti, itt nem hordhatja, tönkretenné. Azért ment át Osztrlbonyhoz, hogy kölcsönt kérjen. Adott is ötszáz koronát. Markát meg azért hívta ide. hogy míg távol lesz, vigyázzon a házára, mert tudomására jutott: a zsandár már négy napja szaglászik utána, vallatla a hegylakókat... Végre megkeräil a házát. A pillanat töredéke iatl gyökeret ereszt a Iába. Rém- k^et lát? Ä Körzeti rendőr szabadjára engedi Markát. — Most már ordltlistsz! —< Ezt meg nvegkcserüll! — S il'ja Marka. Raocsah ksze.ebb jön. — Ne mondj neki semmit! — figyol- rneztet: Marka. — Mit akrrt tőled? — kérdi fellrö- síiUve Pabrsan. — Megtetszett neki a mágneses mellem! Tönl mérges pillantást lövell az e- gyonruhásra. — Ne beszélj bolondokat, te lány! — ordít rí a rendőr. — Csak azért kaptam el, mert el akart futni, birtosan hozzád! — fordul Rabcsan felé. — Nem engedhettem el, mert beszélnem kel! veled! Tóni okoskodik. Ha a zsandámak Marka melle tetszett, akkor nem a szájára tapasztja a kezét! — Máskor ne hazudjál! — fedd! meg Markát. — Még hogy én hazudok?! — védi a maga igazát Marka. — Hát nem ezt mondta, hogv tetszik a mellem? — Mondani mondtam, mást is mondtam, de te is eldicsekedtél valamivel! — büszkélkedik a rendőr. — Éhen döglöttek volna Tóni állatai, ha véletlenül nem jössz át ide! — De én átjöttem, mert Tóni megkért rá! Igaz, Tóni? Rabcsan zavartan tekint Markára. A lány arca erélyt. határozottsápot követel tőle. Valami égést érez, forrőság üt ki bőrén. Nem tudja, hogy pirul, mert nem szokott pirulni. Szégyelli magát? Nem, nem! Ez a mindenki lánya harcol érte! Tüzrózsa égeti az arcát. Még jó, hogy borostás, mert nem borotválkozott azóta, amióta hazajött. A zsandár nem láthatja az arcbőrén árulkodó \iyomot. Még Marka sem! — Az igazat mondod — szólal meg halkan. — De ezek nem hisznek el semmi! — Na látja! — kiáltja Marka. — Hallotta. zsandár úr?l Rabcsan Xéni kértelöen Markára pillant. — Menj be a konyhába. A lány szót fogad. — Mit akarsz? — mordul Rabcsan a körzeti rendőrre. — Vigyázz a hangodra, mert velem csak a rövidebbet húzhatod! — Ha nem tartanál bűnösnek, nem lennél itt! — Most csak azért jöttem, hogy a tudomásodra hozzam; Megkerült az aranyórád és az aranyláncod! Holnap tízre menj be a városba, a parancsnokságra! Magam fussak a csapdába?! — kiált fel magában Rabcsan. — Bár én Is szívesen veled mennék, mert látni szeretném Tonda urat! — folytatja a rendőr. — ö is itt van? — rökönyödik meg Tóni. — .Az éjjel érkeztek a városba. Prágából hozták Ide... Mondd, Tóni, mért kellett pénzt kérned kölcsön Osrtrihony- tól? Tonda úr a pénzedet is elvitte? Rabcsan Tóni összeszűkült szemmel mered az egyenruhásra. Akkor sem válaszolna. ha Tonda is előtte áltna! Valóban elfogták volna? Ha a városban van, visszakövetelhetné a pénzét is! Megretten az újabb gondolattól. Azonnal a börtönbe vetnék, ha a zsandárok megtudnák az igazat! — Nem tudom, hogy mi történt köztelek — szólal meg a rendőr. — De egy bizcMiyos, sajnállak téged... — Ne sajnáljon engem senki! Még van két kezem! — szólja el magát akaratlanul Rabcsa-n Tóni. Tehát a pénzét is kicsalta a szélhámos! — állapítja meg magában a zsandár, de nem teszi szóvá újabb fei'sme- rését, nehogy úgy járjon, mint Markával, hogy hagyja a keze közül kicsúszni az „értékes bizonyítékot“. Rabcsan Tóni nem ment be a városba. A háza előtt, a fatönkön ül, és éles késével fakanalat farag. Fonott kosárban gyűjti a fehérlö, kisebb-nagyobb kanalakat. Pénzt hoznak a házhoz. Most nagy szüksége van rá. A rozst és az árpát mahoinap eladja, csak nem tudja még. hogy kire bízza, mert most már az istenért sem megy be a városba, még a faluba sem! Talán Marka apját kéri meg. Már úgy tekintenek rá, mint a lányuk vőlegényére. Nem titok előttük, hogy Marka miért jár át oly gyakran tanyájára. Sürgetik ;s a lányukat; „Vetesd meg már vele a gyűrűt!“ Mert nem feledkeztek meg a magasabb „matematikáról“ sem. A két tanya szomszédos. Jobban beoszthatnák, hogy mit hová vessenek, nagyobb lenne a hasznuk. Tóni dolgos ember, nem fiatal, de nem is ö- reg. Marka is dicséri: Kemény férfi! Tó- ninak Is gondolnia kel! a holnapra, mi lesz a gazdaságával, ha utód nélkül marad? Erre nekik is gondolniok kell. mert Marka egyetlen gyermekük, fiútestvérét a németek lőtték agyon... Rabcsan dönt.. Marka apját kéri meg a termés elad.i- sára. Könnyebbséget érez. Megszabadult egy gondtól. Fütyörésmi kezd. Amikdr befejezi a kezében levő kanál faragását, az égre, a nap felé tekint. — Már dél lehet — dünnyögi. .Az eg.yik tyúk kotkodácsolni kezd. — Megtojta a tojását! — szól halkan a' mellette heverő fekete Bundáshoz, mert a nagy magányban valakivel beszélnie kell. — Már összegyűlt egy kosárra való. Marka holnap bevihetné a faluba... Marka! Marka! Hogy védtél engem! Eddig nem láttam a Telkedbe. Értem kikapartad volna a zsandár szemét Is! Ki hitte volna?! Szent Igazság, hogy csak a bajban ismered meg az embert... Vigyázz a házamra, vegyél bakancsot, a tojással menj be a faluba! Már úgy beszélek veled, mintha az asszonyom lennél... Délutánra várja Marka érkezését a városból. Csak jó bakancsot hozzon! Egyszerre, fülelni kezd. Motor búgása száll tel hozzá a völgyből. Motorkerékpár. A zsandár lenne? A kocsma kömyékér, megszakadt a' búgás. Az alatta elterülő völgyet pásztázza a tekintete. Ha valaki felbukkan a hegyoldalon, csak érte jöhet. Tondát is magukkal hozhatják! — Hazudtak! — olyan erővel kiáltja, hogy a fekete Bundás talpra szökken és mérgesen morogni kezd. — Csak tépd szét őket! — Újra a völgyet kémleli. Felugrik. Felismeri az egyenruhát. A körzeti rendőr jön hozzá. Kutyáját a völgy felé lódítja. Bundás vészes morgással elvágtat, vagy húsz méternyire a háztól megáli, és szétterpesztett lábbal, ugrásra készen ugatja a völgyet. Rabcsan Tóni befut a közeli sűrű fe- nyöerdőbe. Néhány éra múlva éles női hangra lesz figyelmes. Tóni! Tóni! Csak Marka kiáltozhat. Épp az Imént látta öt csomagg.-3l és batyuval a kezében feljönni a hegyre. Jóval előbb a távozó zsandárt is látta, karját az égnek emelve fenyegette meg a házát, és mielőtt elindult volna a völgybe, dühösen belerúgott a kutyájába. A kutya fájdalmas vonítását nem felejti el, egyszer még megfizet érte! Tóni!... Most már nyugodtan lemehet... Marka eléje fut. Egy cédulát lobogtat a kezében. — Nézd, mit találtam az ajtédban! Rabcsan fennhangon olvassa a zsand.ár üzenetét. „Ne bolondulj, Tóni! Láttalak, hogy a? erdőbe futottál. Te Is láthattál engem! Azért futottál el! Miattad nem járom le a lábamat! Ha holnap reggel hétkor nem teszel a kocsma előtt, kutyává! jövök érted, és valóban rablópvilkosként kísérlek be a városba! Megörültél,' hogy a drága aranyórádat sem akarod visszakapni?! Reggel hétkor a kocsmánál várlak!“ — Mi van az aranyóráddal? — kez.di faggatni Marka.-• Már rég eladtam. — Akkor meg hogy adhatnák visz- sza? — Azt hiszik, hogy a csapdájukba futok! (Folytatjuk' % „Eppur si muove": írásából egyelőre hiányzik az írói erő — a látás, a láttatás. Csak leír és nem ábrázol. Tanulnia ,kell, ha tovább akar lépni, faj- lödnl. % B. ]. Dolnf Peter: Verseit elolvasva az a véleményünk, hogy az írás helyett inkább olvassa a verseket. Talán egy példa a fentiek alátámasztására „eredeti" helyesírásban: '' Oe nagy fálydalommal ülök az asztalnál / mint egy gyermek j6 anya sírjánál, / tol van a kezembe papíros előttem ' bánatom rajzolom kedvesem te- néked / stb. Lebeszéljük! De természetesen csupán az írásról — a tanulásról, az Önművelésről nem! „Tanács“: Versei egyelőre magukon viselik a kezdés minden hibáját, buktatóját, Nyelvileg is nyersek, erőtlenek. Hiányzik belőlük a költészet. Tanuljon, művelje magát! # G. S. Hetény: Karikatúiál ügyesek, csak éppen témáiban nem látunk önállóságot. Az á- s6 motívumot már nagyon sokan feldolgozták. Láttuk a közelmúltban a Svét V obrazech című cseh lapban is. Küldjön újabbakat és főleg önállóakat. 1% „Szöszi": Versel elsietettek. A gondolatot egyikben sem viszi végig. A versépítése zilált, felszínes. Nincsenek képei, színei. Ami rövid prózáit Illeti, jók, közölhetők. Biztatásul oU. vassa el az Azon az úton... címűt: Igen. Azon az úton mentünk. Fák voltak, hegyek voltak, emberek voltak, pofonok voltak — a mindenség... Emlékszem... Megfogtam a kezed. Puha és hideg volt. A pofon ellenben csípős, csattanés. Mégsem attól égett az arcom... — Azon az úton mentünk. Az éjszaka szerelmet kínált. Talán vigasztalásul... Azon az úton nagyon fájt a fáj. Éreztem, nem tudlak elérni... Igen. Azon az úton megyünk. Fák vannak, pofonok vannak — a mindenség... Igen. Azon az úton tanulom meg az örömet és a fájdalmat. I oí%njítatoknak A TORNA OROVOSSÄG? A testgyakörlás kedvező hatása a táplálkozásban is megmutatkozik. A kiadós mozgás növeli az étvágyat, a fokozottabb kalóriaszükséglet megóv a zsirpámáktól, illetve megszabadít az egészségre is oly káros felesleges kilóktól. Sportolók között rikta az alkoholista, a dohányos, mert kitűnő sportoiók példáját követik, az Edző utasításait következetesen betartják, és olykor a saját bőrükön tapasztalt hibákból okulnak. A sport a szexuális életet is befolyiésolja. A pályán a fiatalok, fiúk és lányok egyaránt, mindennap találkoznak, együtt vannak, de a sportteljesítmény után érzett kellemes fáradtság eltereli figyelmüket a nemiségről. Később kezdnek érdeklődni a másik nem iránt, és er elősegíti közöttük az egészséges kapcsolat kialakulását. \ rendszeres sportolással állandósíthatunk egy bizonyos higiéniai szokást. A test tisztántartásának elve, az edzés, verseny utáni alapos mosakodás, zuhanyozás természetes volta, a fehérnemű rendszeres cserélése, az időjárásnak és a szervezet edzettségének megfelelő öltözék viselése — mind-mind a tornaterem, sportpálya eredménye. És ezek a szokások életünk végéig megmaradnak.-A sport megannyi előnyeit olvasva, lehet, sokan kedvet kapnak a rendszeres sportolásra. Figyelmükbe ajánljuk az alább! tízparancsolatot: 1. Használj ki minden mozgási lehetőséget, tekintet nélkül a szü- kebb speclalizáciöra! 2. Csak rendszeres és szakfelügyelet alatt végzett edzések után lehet versenyezni. 3. A jó sportoló fegyelmezett: messze ál! tőle az individualizmus, beképzeitség, önteltség; kerüli a sportszerűtlenségeket és nem elfogult a versenyek eredményeivel szemben. 4. Ha rmnantikára vágysz, tégy egy kiadós túrát, menj táborozni; megszereted a természetet, megismered hazád szépségét és történelmi múltját! 5. Köss barátságot sporttársatddal, a másik nemhez való közeledéskor is építs erre a barátságra! 6. Alakítsd ki a higiéniai alapszokásokst. Légy józan a dohányzás és alkoholfogyasztás kérdésének megítélésében! 7. Semmiesetre se bújj ki az iskolai testnevelési kötelezettséged alól, ne feledd az iskolán kívüli spMtoIási lehetőségeket! 9. Sportoláskor óvakodj a balesetektől, tanulj meg elsősegélyt nyújtani, tudnod kell, hol a legközelebbi gyógyszertár és szakorvosi segélynyújtás. 10, Ne feledd; a testnevelés tő célja a fiatat harmonikus fejlődésének biztosítása, testi és szellemi adottságainak kibontakoztatása. Válasz néhány olvasónk levelére •A levelek üdülési, kirándulási „főszezonban" íródtak, tehát a kérdések Is ilyen jellegűek. 1. Hogy kell helyesen napozni, fürödni? A fürdés, úszás biztonsági szabályai még nem annyira elterjedtek, hogy évről évre ne szedné a nyár áldozatait, ne fizetne életével néhány — leginkább fiatal — ember. Pedig elegendő egy kis fegyelmezettség: az úszni nem tudók ne merészkedjenek mély vízbe, fü- rödjenek a nekik kijelölt helyen: úszók viszont ne menjenek tovább, •nint amennyire erővel bírják. Nem ugrálunk a medencébe akárhol, ahol épp nekünk tetszik, legfőképp nem a többi fürdözök közé. Túlságosan felhevüit állapotban Se ugorjunk a vízbe, mert a test hirtelen lehűlése következtében megáUhat a szívműködés. Ugyancsak óvakodjunk Ismeretlen helyen füi^nl, a víz alatt éles kő vagy farönk lehet. Úszókat gyakran fenyegeti a görcs, leginkább a lábikragörcs veszélye. Ilyenkor a görccsel bénított végtagot kapcsoljuk ki az úszásból, csak karjainkkal tartsuk fenn magunkat a vizen. A legbiztonságosabb védekezés a vlzbefulladés ellen: nem merészkedünk egyedül messzire, a többi üsző közelében maradunk. Felelőtlenül cselekszenek azok az üdülök, akik csónakba ülnek anélkül, hogy ismernék az evezés alapjait, ráadásul úszni sem tudnak. Végezetül említsünk meg egy büntetésre méltó, embertelen cselekedetet; sokan fürdés közben csak úgy viccből segítségért kiabálnak. Ha valamelyikük fuldokolna, bizonyára már senki sem sietne segítségére, nem hinnének neki.-A strandolással, fürdéssel szorosan összefügg a napozás, a bőr ápolása. Ha azt akarjuk, hogy a nap sugarai hassanak egészségünkre, ne használjunk napozókrémet és olajokat. A test felületén vékony rétegben felkenve is már elnyelik a sugarak nagy részét — a szervezet számára oly nélkülözhetetlen hatékony sugarakat —, a többi pedig visszaverődik a fényes testfelületről. A tény nem hatol a bőr mélyebb rétegeibe, csak a festékanyagot oldja tel — így tulajdonképpen csak kozmetikai hatást érünk el — bőrünk valóban bronz- színű lesz, de egészségünknek semmit sem használunk vele. Napozzunk Inkább speciális készítmények nélkül, fokozatosan — mindig játék, mozgás közben! —, ez sokkalta egészségesebb, mint órák hosszat feküdni, „zsírban sülni“ a napon. Kezdetben csak a reggeli és délutáni órákban napozzunk, aztán fokozhatjuk az adagokat. Meglátjuk, az eredmény így sem várat sokáig magára! 2. Mik a sátorozás elvei? Már magát a hely kiválasztását sem bízhatjuk a véletlenre. Megfázás vagy különféle fertőző betegségek terjedése ellen már a legkisebb sátortáborban is védekezni keli. Táborozzunk hozzáférhető lielyen, ahol nincs por, pára, és amely esó után könnyen megszárad. A sátor megóv az időjárás viszontagságadtöl. a széhői, esőtől Lényeges fekvésének megválasztása, hogy napközben tény és árnyék egyaránt érje. A sátrak közti távolságot előírások szabják meg; oampingtáborbaa például legkevesebb 5 méter távolságra kell lenniük egymástól a sátraknak. Nagyobb táborokban személyenként naponta 40 liter egészségi szempontból kifogástalan vizet kell biztosítani, és itt már eJen- gcdhetetlen a szemét rendszeres elszállítása és a megfelelő csatornahálózat. A nyári táborozáson tisztaság- és rendszeretetböl Is vizsgázunk. Szennyes edények, a rendszeres kézmosás elhanyagolása jó melegágya a tömeges fertőző betegséget előidéző kórokozóknak. Csak frissen készült ételeket együnk, kerüljük a romlandó ételeiket. Kezdő tóborozóknak még megemlítjük, hogy a sátor hőmérséklete az épületektől eltérően, az idöjárástől függ, de hajnalban a legalacsonyabb. Tehát ne feledjük otthon a meleg öltözéket és a hálö- zsákot. Ez utóbbi jó höstabilizátor: az alvó egyén nem izzad még benne este, reggel viszont védi öt a megfázástól. (Folytat luk)
