Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-28 / 52. szám

iii ifjúsáB 7 Az alkoholizmus vuagprobienih. Az alkoholisták tulajdoakáppen szerencsétlen, beteg emberek, nagy szükségük van szeretetre é« gyöngéd­ségre — állapították meg a bostoni városi klinika szak­értői. Es ezzel nem mondtak semmi újat. Rég tudott dol­gok ezek, csakhogy eddig senkinek sem jutott eszé­be alkalmazni is az alkoholisták gyégyltásában. A bostoni klinika orvosai azonban erre is gondol­tak, és egy Idő óta a szokásos elvonókúrához emberi gyöngédséget, szeretetet is „mellékelnek“. Ez az eredeti gyógymód a következőkből áll: Az orvosok pácienseiket bizonyos teladattal bfzzák meg, amelyet öt-hat hét alatt keli elvégezniük. Ha jól végzik el, joguk van jutalomra, éspedig választhatnak egy pohárka itöka vagy egy ápolónővel való találka között. Ha az alkoholista az utóbbit választja — s az ese­tek többségében ez történik —, akkor jó úton halad a gyógyulás falé. Legalábbis a bostoni orvosok szerint. (—s] Szent Péter esernyője osztrák-német tévéfilmen Mikszáth Kálmán bűbájos kisregénye első megjelenésétől kezdve kedvelt és ke­resett olvasmánya a magyar olvasóközön­ségnek. Egy hegyek közé zárt kis falu­ban. Glogován Játszódik a történet. Tu- Ia.idonképpeni főszereplője Szent Péter cso­datevő esernyője, és csak körülötte fo­rognak a többiek: a község plébánosa, unokahúga. Veronika és későbbi térje, Wibra György ügyvéd. Mikszáth kisregényét először 1917-ben flhnesltették meg Budapesten, természe­tesen akkor még néma változatban, majd utána három hangosfilmváltozat követke­zett; 1935-ben, 1953-ban. és szlovák-ma­gyar koprodukcióban 195S-ban. Valameny- nyl változat nagy közönségsikert ara­tott — az emberek szinte nem tudtak betelni a történettel és annak tanulsá­gaival. Ilyen előzmények után különösen érde­kes, hogy a Szent Péter esernyőjét ez­úttal nem magyar vagy szlovák filmesek készítették el — akiknek közük van a témához —, hanem osztrák-német tv- koprodukclóban készült el újra, ezúttal ötödször. A filmet az elmúlt nyáron forgatták és a közelmúltban fejezték be az auszt­riai Burgentandban. ott találtak csak e- gész Ausztria átkutatása után olyan kör­nyezetre, amely megfelelt a Mikszáth-re- gény hangulatának. A burgenlandi Unter- rabnltz községben megtalálták azt a plé­bániát, amely a regény leírásának meg­felelt. és ugyanígy a többi ház Is ama régi kor Glogova faluját tükrözte — ter­mészetesen némi utólagos kőműves- és más kozmetikával. így a filmben a temp­lom. a plébánia, az oltár nem díszlet, hanem az unterrabnitzi 83 éves plébá­nos jóvoltából, valódi. Az öreg plébános maga Is jól ismeri regénybéli kollégájá­nak históriáját, ezért szívesen engedé­lyezte a filmezést parókiáján. Egy kis /ökkenö mégis késleltette a felvételek •negkezdését: amikor a falusiak megtud­ták mi készül, s hogy házuk, udvaruk filmre kerül, sietve nekiláttak tatarozni és festeni. A film rendezője. Helmut Pfandler és az egész stáb kétségbeeset­ten látta, hogy a nagynehezen megtalált korhű környezetet a falusiak a legjobb szándékkal ugyan, de teljesen megváltoz­tatták, mert azt gondolták. ho«v ezáltal minden szebb lesz majd a filmen. Nem kis gondot Jelentett a film női főszereplőjének, a Vcronlkét alakító szí­nésznőnek kiválasztása sem. A film ké­szítői több ezer kilométert utaztak, míg, ugyancsak egy burgenlandi faluban meg­látták Christine Böhm tizennyolc éves diáklányt, aki megfelelőinek látszott Ve­ronika szerepére. Mivel éppen iskolai szünidő volt. engedélyt kapott a Rein- hardt-szeminárlum elvégzésére és utána a szerep eljátszására. Helmut Pfandler. aki nagy tisztelője a magyar irodalom régi nao.vjainak. szívügyének tekintette a Mikszáth-regény filmváltozatának elké­szítését. ^ diáklányból ideiglenesen film­sztárrá avanzsált Christine Böhmről el­mondotta. hogy első látásra megtetszett neki álmodozó, naiv személye, és meggyő­ződése. hogy a televízió nézői előtt i* nagy sikere lesz. Szent Péter esernyője nemcsak Mik­száth regényében tett csodát, hanem a valóságban is. mert a forgatás egész i- deje alatt csak egyetlenegyszer esett az eső — éppen akkor, amikor a forgató- könyv szerint meg volt írva! Christine Böhm partnere, Wibra György szerepében Joaehlm Blsameier, a forgató- könyvlró Bischof László, a felvételveze­tő pedig Richard Deutsch. A tizennyolc esztendős Christine Böhmre Kíváncsian várjuk, vajon hogyan il- egy burgenlandi kis faluban találtak rá. Itertb a régi magyarországi légkört 0 lett a regényben Veronika megszemá- °®*wák *s német szereplőkkel visszaad- lyesltöje. oncz Zsnzsa a magyar K könnyűzene első hölgye fáradhatatlan. Még javá­ban árusítják előző nagy­lemezét, a „Szerelem“ címűt, és máris itt az ú- jabb Koncz-nagylemez, a „Kisvi- rág“. A Szerelem rekordot dön­tött; eddig hetvenhatezer darabot adtak el belőle. Nos, ez a siker kötelez is, nézzük csak, mit vár­hatunk a legújabb nagylemeztől. — Eddig nem nagyon beszéltem róla, hogy milyen is lesz. Illé- sékkel összeültünk megbeszélni az új LP számait, hogy a „Szere­lem“ színvonalát tartva, ám mé­gis annál karakterisztikusabb, markánsabb nótákat írva kell ki­alakítani azt a tizennégy számot, amely erre a lemezre kerül majd. A „Szerelem“ alapevtően lírai jellegű volt — az új lemezen sok a mesehangulatú szám. Két dal például Milne Mid mackójának és Salnt-Exupéry „A kis herceg“- ének ihletésére született. Van egy balladai hangvételű dal Is, a „Csillag Hajnalka“, amely egy szo­morú sorsú kislány történetét me­séli el. Egy másik kislány a fő­szereplője a „Csöpp kis ész“ című számnak, öt már ismedük az „Én nem tudtam azt kérem*^ című dal­ból — de tavaly óta egy kicsit megnőtt, és bár sok esze most sincs, csak egy csöpp, ezzel fi­gyeli a világ átalakulását, válto­zását, és mondja el róla a véle­ményét. Van azután az új nagy­lemezen két Igen rövid dal Is; az egyik József Attila Ringató című versére készült, a másik címe: „Valaki a nagyvilágból majd csak rám talál.“ Szörényi Leventével együtt énekeljük a „Mondd, hogy szeretsz“, és a „Napfény“ című dalokat. Ezek blues jellegű, nosz­talgikus számok, emlékezések a „régi szép idök“-re, az amerikai rock and roll korszakra. — Ennyi új szám között van-e kedvenced? — Igen is, nem Is — de azért talán mégis a „Mondd el, ha látod öt“ című szám. Zenéje nagyon igé­nyes, úgy érzem, jól sikerült. Kelanváiy János Kisvírág KONCZ ZSUZSA ÜJ NAGYLEMEZE HANA TALPOVÁ Az utóbbi időben egyre-másra jelentkeznek a hazai magyar könnyűzenében a tehetséges­nél tehetségesebb fiatalok, akik Brnóból indul­tak el a világot jelentő deszkák felé, vagy még azóta is hűek maradtak az ódon morvaországi metropolishoz. Ezek közé tartozik Hana Tal- pová is, aki érdekes módon került a könnyű­zenéhez; a komoly zene területéről kalando­zott a könnyűzene berkeibe. Hana annak idején a brnói zeneiskola elvég­zése után a Prágai Művészeti Főiskolán tanult, és tanulmányai befejezése után a llbereci ope­rához szerződött. Első bemutatkozásakor mind­járt a „Carmen“ címszerepét énekelte. Aztán egy ízben beugrott a prózai színpadon a beteg Éva Olmerová helyett; sanzonokat énekelt. Ez a lépés fordulópontot jelentett az életében. Egyre sűrűbben ruccant át a könnyű műfaj területére, A Supraphon hanglemezgyár egész sor sanzonfelvételt készített vele, mígnem vé­gül a Karlíni (Prága) Zenés Színháznál kö­tött ki. Legalább egy tucat operettben csillogott, többek között a Bál a Savoyban, az Orfeusz az alvilágban, Az utcalány és más operettekben. De szerepelt a Semafor színházban is, a beteg Nad'a Urbánková helyett Jifí Suchy „Boszor­kányok“ című musicaljében. Az utóbbi időben a rádió és a televízió is gyakran szerepelteti, s a felsorolásból is lát­szik, hogy a legelfoglaltabb asszonyok közé tartozik. Hogyan győzi? — Ö, ez semmi — hárítja el a kérdést. — Csak jól be kell osztani az időt. A háztartásra természetesen nem sok időm marad. Szeren­csére a férjem is segít. Persze vannak dolgok, amelyek kizárólag asszonykezet követelnek. Ezek mindenképpen rám maradnak, éppúgy, mint a kétéves David fiam nevelése. De ha most újra választanom kéne, megint csak ezt a hivatást választanám. Hogy mégis mi a kí­vánságom? Szerénytelen leszek. Mindjárt há­rom kívánságom lenne: legyen elegendő időm arra, hogy munkámat rendben és jól végez­hessem, ugyanezt kívánom, mint anya és fe­leség, s végül — az elmondottak után egy kissé talán furcsán hangzik — szeretnék még egy gyereket. Lehetséges talán, hogy ez a ló- tas-iutás idővel alábbhagy... (gyi)

Next

/
Thumbnails
Contents