Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-07-06 / 27. szám
4 «I Anyaság Or. Anton Porubsky docens, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa több tanulmányban foglalkozott a Csallököz vízkészletével, s annak kihasználásával. Kutatásai folyamán érintette a Csallököz s a vele szomszédos tájegységek — a Mátyusföld, Vág, Nyltra, Garam mente ivövizkészletének kérdését is. Határozottan szót emelt ennek a természeti kincsnek a védelme mellett. Ezért felkerestük a jeles tüdőst, hogy segítségével tájékoztassuk olvasóinkat, hiszen mint ahogy az egyre szaporodó rossz hírek jelzik, ez az ásványkincs nemzetgazdaságunk s az említett tájegységek népének kárára egyre jobban szennyezódik, s hovatovább az a veszély fenyegeti, hogy szennyezettsége folytán teljesen értéktelenné válik. — Az ország szempontjából milyen jelentősége van a Csallóköz s a vele szomszédos tájegységek vízkészletének? — A Csehszlovák Szocialista Köztársaság vízkészlet szempo.nt- jából eléggé kedvezőtlen helyzetben van. Az országon belül Szlovákia, bár helyzete nem a legrosszabb, eléggé specifikus helyet foglal el: vízgazdálkodásban nagyobbrészt csapadékra, s csak kisebb mértékben építhet a szomszédos tájegységek vízhozamára. Ezt, mint tudjuk, a Duna s a Morva folyók szállítják hozzánk. A Csallóköznek, épp ebből az utolsó tényből kiindulva, nagy jelentősége van: talajába minden időszakban s minden vízállásnál óriási mennyiségű víz szivárog. A Vízgazdálkodási Kutatóintézet megállapításai szerint másodpercenként 8 köbméter víz áramlik a Csallököz talaján át. Ha ehhez hozzávesszük, hogy minden modem állam vízkészletének nagyságából s vízgazdálkodásának fejlettségéből indul ki nemzetgazdasági tervei összeállításakor, akkor világos, hogy nekünk védenünk kell ezt a természeti kincset. A Csallóköz s a vele szomszédos tájegységek ugyanis 10 000 liter kifogástalan ivóvizet képesek másodpWcenként a lakosság rendelkezésére bocsátani. — Az ember szinte nem akar hinni a fülének, hiszen eddig úgy tudtuk, hogy a Csallóköz ivóvize meglehetősen rossz. — A Csallököz ivóvízkészletét a régebbi labmratóriumi vizsgálatok nem értékelték a Iegj(d>ban. Abban az időben elsősorban a házi, felszíni kutakból vett mintákból indultak ki, s ezeknek a vize, mint tudjuk, a Duna s a többi természeti elem közvetlen hatásának van kitéve. Az utolsó Időben Bősnél (Gabéíkovo) és Somorjánál (Samorln) nagyobb szabású vizsgálatot végeztek, s ez bebizonyította, hogy a Csallóköz mélyebb rétegeiben fekvő talajvíz minden előzetes beavatkozás nélkül Is alkalmas arra, hogy ivóvízként használják. Különben ezt bizonyítják a PozsonypUspöki déli részén fekvő II. bratislaval vízmű, Cseklész (Bemolákoivo), Szene (Senec), Miloslavov, Gútor-Szemet (Hamuliakov-Kalinkov), Somorja, Aranykalász (Zlaté Klasy), Dunaszerdahely (Dun. Stre- da). Lég (Lehníce) és más községek, városok gazdag vízhozammal rendelkező kútjal is. A hidrológiai és hidrogeológiai kutatások alapján nagyszerű elképzelés született. Ezt az elképzelést 1966-ban vázolták először az egészségügyi-vízügyi építkezések távlati tervei kapcsán. Azzal számolnak ugyanis az illetékes szakemberek, hogy 2000-ig Jóka (Jelka), Somorja, Lég, BŐS s a Duna közti területről egészen Galánta—Nyílra—Tolmács s Párkányig (Galanta—Nltra— TImace—Stúrovo) több mint ISO község és város 500 000 főre tehető lakosságát lehet m-H t vízmennyiség. NAGY KINCS amelyet az előzetes föltételezés szerint az említett területről nyerhetnénk, másodpercenként körülbelül 3500 literre tehető. — Más vélemények szerint viszont mire erre sor kerülne, a Csallóköz s a vele szomszédos, vízben gazdag tájegységek talajvize teljesen értéktelenné válhat. — Tény és való, hogy a Csallóköz s a vele határos területek talajvize minőségileg egyre rosszabbodik, és már ma is sok közülük a szekundárls jellegű, ember okozta szennyeződéssel any- nyira kontamlnálódott. hogy ivóvízként egyáltalán nem használható. Ha elősegítjük a talajvíz további szennyeződését az egyes üzemek bővítésével és újabb üzemek építésével, a vízügyi kutatóintézetek minden egyes szakembere felelőssége teljes tudatában kijelentheti: a Csallóköz talajvizét semmilyen úton-módon nem lehet megmenteni, s ez akkora nagy kárt jelenthet a nemzetgazdaság számára, hogy nincs olyan fontos üzem a világon, amellyel ezt pótolni lehetne. — Melyek azok a szennyező hatások, amelyek ilyen nagy kárt okozhatnak ?. — Mint ahogy fent mondtuk, a Csallóköz talajvizének legnagyobb ,,forrása“ maga a Duna. Ugyanakkor a Duna nemcsak vízhozama révén van jelen, hanem mint az élelmiszer- és veg.yipari, a mezőgazdasági és a lakótelepi kanálisok alig vagy egyáltalán nem tisztított szennyvizeinek a felfogó edénye Is. Ezzel a talajvíz óriási forrása egyben annak „szennyeződésforrásává" is válik. A Kis-Duna. elszakadva a Duna fő ágától, Bratislava környékén nagyon sok szennyvízzel töltődik föl, s nagy mértékben szennyezi azoknak a területeknek a talajvizét, amelyeken keresztül folyik. A Slovnatt n. v. mint koolajfeldolgozó és kőőlajtermékek g.yár- tója, egyrészt közvetlen saját területe révén, s másrészt közvetve a Kis-Duna révén szennyezi az említett tájak talajvizét. A talajvíz szennyeződésének nagyságrendben második legnagyobb forrása a J. Dimitrov Vegyiművek. Ez a gyár ma már annyira beszerniyezte a környezetében levő talajvizet, hogy annak szennyezettsége már messze túllépte a használhatóság határát. Ennek a két üzemnek a szennyező hatása ^ődik a Kis-Duna mindkét partja és egész hosszának a területén. A szennyeződés további forrása Bratislava számtalan üzeme és ^ egész szennycsatoraa-rendszere. Természetesen ehhez hozzá kell vennünk azt. hogy az említett szennyező hatásók a hidrodinamika törvényei szerint a talajvizek esési irányában az égész területet veszélyeztetik. — Milyen konkrét példával lehetné ezt illusztrálni? — Legjobb példa érre a II. számú bratislaval vízmű egyes kútjai, amelyeket több mint öt éve figyelnek az illetékes szakemberek, s a laboratóriumi vizsgálatok segítségével eléggé megdöbbentő szennyező hatást mutatnak" ki. Természetesen legnagyobb mértékben a Slovnaft n. v. hatása érződik, de kimutattak a Juraj Dimitrov Vegyiművek szennyező hatását is. Most az 1. és a IV. kút mutatóit említeném. Az eredetileg szagtalan víz pl. felvette a kőolajipari termékek átható szagát. A keménysége is megváltozott s az oxidálhatósága is megnövekedett. Ugyancsak megnövekedett a kutak vizének kén-, nitrát-, klorid-, nátrium- és káliumtartalma. Vagyis: a Slovnatt n. v. szennyező hatása mellett érződik a Dimitrov Vegyiművek szennyező hatása is. — Ön milyen intézkedéseket javasolna ennek a folyamatnak a megállítására? # Sürgősen felépíteni Bratislava szennyvízhálózatának központi tisztító állomását. .K A Dimitrov Vegyiművek területén felépíteni egy olyan megbízható tisztító állomást, amely képes lenne a vállalat szennyvizeinek a vegylartalmát elirainálni, s a felfogó vízedények vizével azonos összetételűvé tenni. Ugyancsak a Dimitrov Vegyiművek részéről biztosítani egy. a Duna medrébe vezető, pótcsatorna felépítését, hogy műszaki hiba esetén még véletlen se kerüljön a tisztitatlan szennyvíz a Kis-Duna medrébe. Biztosítani, hogy a Slovnatt n. v. területén ne szivárogjanak kőolajtermékek a talajba, s hogy a vállalatban használt hűtővizeket kellőképpen tisztítsák, s kivonják belőlük a kőolajtermékeket. .(H Biztosítani, hogy a Slovnaft n. v. területén ne szivárogjanak kőolajtermékek a talajba, s hogy a vállalatban használt hűtővizeket kellőképpen tisztítsák, s kivonják belőlük a kőolajtermékeket. Elvetni a Somorja környékére szánt vegyipari kombinát tervét, mert ez a vállalat rövid Időn belül annyira beszennyezné a Csallóköz talajvízét, hogy az rövid időn belül teljesen értéktelenné válna. Egyébként a vegyipari kombinátot Kolozsnéma (Kliáská Nemá) környékén lehetne felépíteni, mert a tala.jmlnták azt mutatják, hogy ezen a területen olyan rétegek nyugszanak a felszín alatt, amelyek képesek megóvni a talajvizet a szekundárls, ember okozta szennyeződésektől. .0 Rövid időn belül védett övezetté keli nyilvánítani az említett tájegységeket, s az egyes vállalatokat kötelezni kell minden olyan Intézkedésre, amely biztosítja a talajvizek védelmét. Ügy vélem, a felsorolt tények és javaslatok valóban megérdemlik a figyelmet, mert mint ahogy fentebb elhangzott, olyan természeti kincs védelméről van szó, amelynek értéke messze túlhaladja a mammutvállalatok értékét. Társadalmunk választott, s kinevezett testületéi sajátjuknak tekinthetnék a felsorolt tényekből eredő problémákat, s oda hathatnának, hogy az említett és nem említett üzemek, szervek biztosítsák a felsorolt feladatok teljesítését, hiszen az ivóvízkészlet valóban olyan kincs, amely az egész társadalom számára nélkülözhetetlen. Lejegyezte: Németh István A klfillítés, amelyet vasárnap láttam, hét teljes hónapig vándorolt az Egyesült Államokban, eljutott Franciaországba, Ausztráliába, az NDK-ba, s most hazánkban vándorol, jelenleg a Bratislaval Művészetek Házában látható. Gondolom, mondani sem kell, hogy arról a szovjet fénykép- kiállításról van szó, amelynek most üdvözölték a húszez- redlk látogatóját. A kiállításon páratlan élményben lehet része az embernek, s jómagam ezeket a keresetlen szavakat rögtönöztem jegyzettömbömbe: komoly és bűbájos, ünnepi hangulat a hétköznapokból, monumentális, költői, valóságos. Ami itt látható, az méltán hökkentette meg a világot, s mindenekelőtt az Egyesült Államok közönségét és kritikáját, amely a legellsmerőbben, a meglepetés hangján szólt róla. Teljes képet ad a Szovjetunió, a szovjet ember életéből; s csupán az Információ szempontjából is többet jelent, többet láttat, mint amennyire mondjuk egy átlag turista képes. Az Egyesült Államok nagyvárosaiban 300 000 látogatója volt, Moszkvában rövid egy hónap alatt kis híján félmillió ember nézte meg. Mit bizonyít ez a monumentális, nem mindennapi művészi élményt Jelentő kiállítás? Mindenekelőtt képet ad a Szovjetunió fél évszázados fejlődéséről, a szovjet ember hétköznapjairól, munkájáról, olajbányászairól, halászairól, űrhajósairól, orvostudományáról, a katonaélet, az iskola, a mezőgazdaság, a sarkkutatás világából. A felsorolás persze korántsem teljes, az elismerő jelzők csupán megközelítőek. Fényképcímeket, művészneveket szinte lehetetlen felsorolni, de valószínű, hogy a fényképkiállítás műfajának történetében szinte alig a- kadt ilyen nagyméretű reprezentáció, ahol ennyi név és ennyi cím úgy szerepel, hogy nem válik egyhangúvá, s a monumentalitás csak hozzátesz értékeihez... Bebizonyítja, — Illetve bebizonyította azoknak a tévhiteknek a helytelen- f ségét, amelyek a nyugati köztudatban mesterséges úton | megrögződtek. Miért térünk vissza Ismét erre a kiállításra? A bratislaval kiállítással nem ér véget a kiállítás óriási anyagának vándorlása hazánk területén. Itt július hetedikén zárul, s ezt követően rövidesen megnyitja majd kapuit Kassán (KoSicén), hogy Szlovákia keleti érdeklődőinek is bemutatkozzék. Erre szeretnénk felhívni a keletiek figyelmét. (keszell) Duett Végre egy kis mozgás Kettesben mégis csak több Hát Innen hogyan jutok le? Kapunyitás előtt Egy esztendővel ezelőtt, amikor a Llbereci Vásár bezárta kapuit, és közzétették a vásár sikerét és eredményeit igazoló számokat, már meg Is kezdődtek az Idei vásár előkészületei. Az idei» immár a tizenhatodik lesz, s pártunk megalakulásának ötvenedik évfordulója jegyében zajlik. S hadd tegyük hozzá a kiállítás vezetőinek megjegyzését, hogy mindez nem névleges csupán, hiszen ipari termelőüzemeink dolgozói szemléltetően bebizonyíthatják, hogy az évforduló tiszteletére vállalt kötelezettségeinknek komoly termékfedezetei vannak, amelyek a kiállításon láthatóak lesznek, és ezek a megszokott értékekhez hozzáadnak. Első alkalommal mindez majd számokban Is látható lesz a statisztikai paneleken. A kiállítás forgatókönyvét pályamunkákból választották ki, ami azt ígéri, jogy nem kevés látványosságban lesz része majd a látogatónak, betekinthet a könnyűipar itt bemutatott ; élőtermelésébe. Különlegessége lesz a Hazai divatvándorút elnevezésű megoldás. Tíz stilizált mását építik meg hazánk azon városainak, ahol a divatcikkeket gyártják, s a városok termelőüzemei külön külön itt állítanak majd ki. A kül0 földi divatcikkek kiállító! 6 egy ugyancsak stilizált nemzetközi légikikötő területén mutatkoznak be. Ez az ötletes szlmbolízálás bizonyára jelentősen hozzájárul majd a Llbereci Vásár sikeréhez. A siker biztosítéka elsősorban viszont divatcikkeink tervezőitől, a divatcikkek anyagának gyártóitól függ majd. Most már számok, üzleti polcok és kirakatok bizonyítják, hogy az eltelt esztendő alatt komoly előrelépés történt. A Llbereci Vásár majd összesítve bizonyítja be mindezt. Textil, cipő, kontekclós ruha, ékszer. Talán ez a négy szó a gyűjtőfogalma mindannak, amit a kiállítás felsorakoztat, amit tovább szűkítve divatnak nevezünk. Nyilvánvaló, hogy divatbemutató divatbemutatót követ majd, hogy manökenek százai gyűlnek össze Liberec- ben. Mert a főcél így kívánja, mert a látogatót nemcsak tájékoztatni szükséges, hanem vásárlót Is kell nevelni belőle. A kiállítás természetesen árusítással egybekötött lesz. S nem szabad megfeledkezni arról a részeseményről sem, amely nem közvetlenül Llberecben, hanem a nem messzire fekvő jab- lonecben, hazánk világhírű blzsulparának központjában lesz. Ez pedig a szintén nem kis hagyománnyal rendelkező, nem kis hírnévnek örvendő jablonecl bizsukiállítás, amelyen másfél száz tervező hazai és külföldi szakember több száz dlvatékszer-javaslatát, mintapéldányát mutatják be. Mindkét kiállítást olyan eseménysorozatok egészítik majd ki, mint az esti szórakoztató műsorok, a szaknapok, a tévé vetélkedősorozatának helyszíni közvetítése, autóverseny, régi autók seregszemléje s természetesen tudományos konferenciák. Az eddigi tizenöt kiállítást összesen hétmillió ember látogatta meg, s az eladott áru értéke meghaladja a százmillió koronát. A kiállítás rendezői biztosra veszik, hogy az Idén ezek a számok csak növekednek mert könnyűiparunk folyamatban levő aktivizálása, fellendülése már számos komoly eredményt bizonyított, s ez a közönséget biztosan vonzza majd a két kiállítás színhelyére. Biztosan érdemes lesz elmenni. (keszeli) A kiállításra visszatárve
