Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-12-07 / 49. szám
A decemberi filmbemutatók Ismét színvonalas és élvezetes látnivalót ígérnek. A színes történelmi filmek kedvelői kétségkívül örülnek majd ,,Az utolsó keresztes hadjárat“ című román film második részének. amelyben a főhőst egy dicsőséges csata után meggyilkolják. A másik, bemutatásra kerülő román film, a „Kaland Onta- rióban“ elsősorban az ifjúságnak, az Indiántörténetek kedvelőinek szerez örömet. Jean Drevilie színes alkotása semmiben sem különbözik a szokványos indiánfilmektöi. Nattl kiszabadítja a siou.tc- índlánok fogságából a szép Mabeit, a katonai erőd parancsnokának lányát. Leleplezi a katonai tábor árulóját, de ezenkívül van a filmben szerelem, cselszövés, parázs verekedés és más kaland- filmkellék. Egész sereg új, számunkra ismeretlen arccal találkozunk Mel Stuart amerikai rendező „Kedden Belgiumban kell lennünk“ című színes filmvígjátékában. Suzane Pleshett, lan McShane. Mildred Natwick, Murray Hamilton és a többiek amerikai turisták, akik európai útjuk során rengeteg mulatságos történetet élnek át. Érdekes pszichológia dráma a ..Neglizsé-hadművelet“, Kaneto Sindo japán rendező filmje. Egy anyáról és lányáról szól, akiket SLSeStÖK Az amerikai kormány vietnami agresszióját az egész békeszeretö világ elítéli. Az utóbbi időben pedig már magában az Egyesült Államokban is egyre gyakoribb a nyílt tiltakozás a teljesen felesleges, piszkos háborús kaland ellen. A hadköteles ifjak különféle ürügyek címén igyekeznek kibújni a katonai szolgálat alól, ezzel is a kormány tudtára adva, hogy nem értenek egyet háborús politikájával. Legutóbb Carl Wilson, a világhírű Beach Boys együttes tagja is megkapta a behívót. Persze semmi kedve sem volt géppisztolyra cserélni a gitárt és dzsungelre a hangversenydobogót. Hogy mit csinált, mit nem, az ügy hátterét nem ismerjük. De elég az hozzá, hogy az lile tékes amerikai katonai ügyosztály meghozta minde.n idők egyik legfurcsább döntését, hadd lássék, hogy a korlátlan lehetőségek országában semmi sem lehetetlen. Cárinak nem keli Vietnamba mennie, ha két évig hajlandó az amerikai börtönökben, kórházakban és árvaházakban énekelni. Wilson a két lehetőséget mérlegelve, természetesen az utóbbi mellett döntött. Az az érzésem, ha mindenki ilyen könnyen megválthatná a szabadságát, akkor az Egyesült Államok hamarosan egy nagy dalkórussá válna. Mindenesetre a leghamisabb hang is szebben hangzana, mint a gépfegyverek ropogása... (pi) nehéz anyagi helyzetük arra kényszerít, hogy egy éjszakai mulató szolgálatába álljanak és testi bájaikkal keressék a kenyeret. Monica Vittivel találkozunk Mario Monicelli ,,A lány és a pisztoly“ című olasz filmben. Egy dél-olaszországi lányt alakít, aki ősi szokás szerint különösen ügyel a becsületére, Monica Vittl pisztollyal a kezében indul csábítója megkeresésére, hogy bosz- szút álljon rajta, majd amikor találkoznak, szerepet cserélnek. Most már a férfi esdekel a lány kegyeiért, aki közben kiábrándul belőle. A sok mulatságos helyzetet a színes felvételek teszik még élvezetesebbé. Edgar Allan Poe, a műfaj megalapítójának elbeszélése nyomán forgatta színes rémfilmjét Roger Corman. angol rendező. A film szabályos horror környezetben, egy titokzatos várkastélyban játszódik le, ahol furcsa dolgok történnek. Többek között rejtélyes körülmények között meghal egy fiatal hölgy. A ,,Gödör és inga" semmivel sem jobb vagy rosszabb, mint a többi hasonló film. A hazai filmgyártást a decemberi bemutatókon ,,A halott szeme vádol“ cimű cseh és bűnügyi dráma és a Boáena Némeová bűbájos meséje nyomán készített ,,Bajaja királyfi“ című mesefilm, illetve a „Csupa jobb társaság“ című szlovák film képviseli. „A halott szeme vádol“ Otakar Fuka rendezésében egy érdekes családi háromszög körül bonyolódik. A férj elgázol egy autóstopos lányt, a felesége lefényképezi a balesetet, és ezzel zsarolja férjét, aki válni készül, mert komoly ismeretsége van. A „Csupa jobb társaság“ az első világháború előtti szlovák fól- desurak úrhatnámságát karikirozza ki. Jelenet a Gödör és inga című angol horrorból Az utolsó keresztes hadjárat két bájos hölgyszereplője Kereken hatvan évvel ezelőtt kezdődött. Összeverődött néhány kormányzóságból tizennyolc fiatal pa- raszllcgény. Nem volt semmi különös bennük, egyszerűen szerettek énekelni, szerették az orosz puszták dalait, gyönyörködtek a falusi lakodalmak tarka forgatagában, felfedezték azt, amit az egyszerű muzsikok már régen tudtak: a dal megszépíti az életüket, átsegíti őket a mindennapi nyomorúság nagyon is nehéz küzdelmein, bút feledtet, felvidít, gyönyört kínál. Szerettek énekelni, együtt járták az országot — és közben egy egész orf-<!ágot tanítottak énekelni. A kis csoport lassanként országos hírű együttessé verekedte fel magát. Nevük is volt már: Pjatnyickijegyüttes. A tolsztoji regények hangulatát idéző Mitrofan Jefímovics Pjat- nyíckij szervezője, oktatója, művészeti vnzetőjfc — egyszóval a lelke volt a kis együttesnek. Tizenöt éven keresztül — haláláig — vezette a kórust, egyre nagyobb sikerek felé. Sorrendben az első együttes volt az országban, népszerűségben ma is az. Megfordultak a Kárpátoktól a Csendes-óceánig szinte minden szovjet városban, és ha összeadnánk a külföldi turnék útvonalainak hosszát, a szalag többszörösen körUlérné az Egyenlítőt. Repertoárjuk közben állandóan bővült. 1936-ban az énekkar mellett megszervezték a tánccsoportot, a- melynek élén a mai napig Tatjána Usztyinova, a moszkvai Nagy Színház egykori művésznője áll. Ugyanebben az évben alakult meg az orosz népi hangszerekből álló zenekaruk. Jelentősen megváltozott az énekkar összetétele is. Ma már több mint 115 tagja van. Az együttes hőskorában csupán a PJatnyickij által lejegyzetl népdalokat adtak elő, ma már saját zeneszerzőgárdájuk dolgozik. Repertoárjukon eredeti népdalok, hősi énekek, történelmi, lírai, tréfás dalok, táncjátékok szerepelnek, de ugyanakkor helyet adnak a mai életet bemutató énekszámoknak is. Különösen sok dalt komponált számukra V. G. Zaharov, több mint hatvan rendkívül népszerű dal szerzője, aki egy ideig maga is az együttes művészeti vezetője volt. Amikor külföldön szovjet népi együttesekről esik szó, sokak előtt megelevenedik a Pjatnyickij-együtttes. Hazánkban is ismerősen cseng a nevük, hiszen nálunk is ugyanolyan forró sikert arattak, mint az elmúlt évek során Finnországban, Kanadában, Franciaországban és másntt. ÍH. I. I.) LIGYIJA AFANASZJEVA, az együttes szólistája iAz ötvenéves Liszt Ferenc belép a Fő utca egyik kalap- üzletébe, ahol a felettébb csinos és igen kedves masamód megpróbálja őt útbaigazítani. A szép, de butuska lány azonban egyszerű dolgokat is oly bonyolultan magyaráz, hogy Liszt mit sem ért az egészből. így azután kellő humorral, s „igen“-t bólintva mindenre, kilép, éppoly tájékozatlanul, mint előbb, az utcára... Mindez egy filmben, a szovjet-magyar koprodukcióban készült „Szerelmi áImok“-ban történik, melynek egyes felvételei a Német Demokratikus Köztársaságban készültek. S a kalaposlány szerepét Traudl Kulikowskira bízták. Kis szerepben nagy sztár. Traudl Kulikowski az NDK legnépszerűbb fllmcsillagainak egyike. Másodéves főiskolás korában fedezték fel a film számára igazán, bár már korábban is megjelent egyszer mozgóképben A középiskolából választották ki: egyszerűen szépsége alapján az igen tanulságos ,,Motorkerékpárok hősei“ című közlekedési rövidfilmhez, s ebben olyan remek alakítást nyújtott, hogy nyomban felvételre javasolták a babelsbergi Filmfőiskolára. Mint elsőéves kapta meg az ,,Egon és a nyolcadik világcsoda“ című televíziós gyermekfilm címszerepét — ő volt Egon, és a mű sajátos története szerint a nyolcadik világcsoda is... E gyermekfilm nemcsak sikert, hanem házasságot is eredményezett, a felvételek közben megismerkedett egy fiatal Irórendezővel, Horst Seemannal, és rövidesen a felesége lett. Mire a második év közepére érkezett, az frő-férj már befejezte újabb forgatókönyvét, a „Nászéj esőben“-t, egy vidám históriát, mely a lóversenypályákon játszódott, és Traudl Kulikowski kapta a főszerepet. .A filmet az NDK-ban és Magyarországon, Budapesten és ■Alagon forgatták, és meglepően nagy sikert aratott. A Progress cég évről évre sorra kerülő szavazásán Traudl Kulikow- ski ezzel a filmmel 1965 legnépszerűbb filmcsillaga lett. A magyarországi kirándulást egyiptomi követte. Kairóból hívták ,,.A szemorvos“ című dráma főszerepére, s ebben egy egyiptomi orvossal házasságot kötő európai asz- szonyt alakított, akinek súlyos drámai harcot kell megvívnia, hogy befogadja őt az elzárkózó arab társadalom. Ez is még 1965-ben történt. Azután a tanulás hónapjai következtek. S csak mikor diplomázott, vállalt új filmet. Kedvenc szerepét az „Egy nagy szerelem érkezése* című produkcióban alakította: egy magára eszmélő tizenhat éves munkáslányt, aki igyekezetében, hogy megismerje valamelyest a világot és hogy „jó szakmája" legyen, elfelejti magánéletét. De aztán megismerkedik egy fiúval, és beköszönt a nagy szerelem és a nagy kiábrándulás... A mélyen szántó és elgondolkoztató műben nagyszerű alakítást nyújtott és ismét elnyerte az „Év színésznője“ címet. — A lehető legszélesebb skálát szeretném végigjátszani — mondja —, egy színésznőnek mindenféle szerepben ki kell próbálnia magát. A színész ugyanis olyan, amilyenné önmagát kidolgozza, épp ezért meglevő tehetségem minden oldalát ki akarom próbáim. Ez a magyarázata, hogy öt esztendei filmezés után. 1970 novemberére elfogadott egy színházi ajánlatot, és három hónapon át egy Arthur Miller-darabban lépett színpadra, első ízben egész eddigi szfnészéletébeti. Ez a magyarázata, hogy ö, aki különben nem túlságosan szereti a bűnügyi filmeket — leszerződött a „Délben érkezik a posta“ című detektlvfilmben. amelyben egy ellenszenves negatív figurát alakit. Ez a magyarázata, hogy kisebb színészi feladatokat Is elvállal nagyszabású filmekben: találkozni szeretne a nagy művészekkel, színészekkel, rendezőkkel, s tanulni kíván tőlük, így került a szovjet-magyar „Szerelmi álmok“-ba is. Szenvedélyes mozilátogatö. Minden filmre kíváncsi. — Ha évi négyezer fil.met lehetne megnézni, türelemmel tudnám nézni. A filmek az én színészi egyetemeim, szakmám legbensőségesebb titkait igyekszem elsajátítani belőlük. Mindig jókedvű és gyönyörű szép. Huszonöt éves. Rendkívül fotogén, nyúlánk, hibátlan alakjával a világ bármelyik maneken,jével is versenyezhetne. Rengeteget tud a művészpályáról, sokkal többet, mim általában a huszonöt esztendős színésznők. S azt gondolom, éppen azért lett ilyen nagy csillag, mert nemcsak esze és tehetsége, hanem szive is van a színészi munkához...
