Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-23 / 47. szám

JIRi SKOBLA, ERUEMES SPÓRTMESTER: Meggyőződésem, hogy minden fiatal sportolö a Nemzeti- Front {elbltjeire szavaz majd. Tudják, hogy mily sokai tesz a mi szocialista hazánk a sport fejlesztéséért, milyen lehetőségeket nyújt reprezentánsainak. Sokan közUlUk je­lentős munkával vesznek most részt a választások élőké- szitéséhen. A legjnbbakhől képviselők lesznek, részt vesz­nek majd államunk Igazgatásában. De nemcsak ők, hanem minden sportdlő hasznossá teheti magát, főleg ott, ahol közelről ismeri a problémákat — tehát a testnevelésben. Nem kell hangsúlyoznom, hogy a sport kedvezően hat nemcsak k fiatalok fizikai, hanem a szellemi fejlődésére is. já tapasztalataim vannak, különösen a hadseregben. Pe­dig éppen a katonaságnál látjuk elég gyakran, hogy at egyenruhát aránylag gyenge testalkatú fiatalemberek öl­tik magukra, olyanok, akik keveset vagy egyáltalában semmit sem sportoltak. Ha egészséges és rátermett ifjúsá­got akarunk nevelni, már iskoláskorukban kell őket meg­nyernünk. Valljuk be őszintén, hogy több faluban és vá­rosban a fiatalok adósai maradtunk. Hatalmas lakótele­peket éptteltUnk — de játszőterek, tornatermek, úszőme- dencék nélkül. Pedig ezek hiányában a testnevelés tömn- ges fejlődése elképzelhetetlen. Rajtunk, sportolékon má ük, hogy ezeket a problémákat megoldjuk és amellett It pálcát török, hogy valóban szakképzett edzők foglalkoz zanak a fiatal sportolúkkal. IVA ZAJÍCKOVA, A BRNO] ELEKTROTECHNIKAI FAKULTÁS HARMADÉVES HALLGATÓJA, AZ 1971-ES KERÉKPÁROS PALYAVERSENY VB BRONZÉRMÉSÉ: Először életemben állok majd az urnák elé, és természe­tesen a Nemzett Front jelölt jelre szavazok. Meggyőződé­sem, hogy a javasolt küldöttek képesek lesznek a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött társadalmi feladatok mindegyi­két elvégezni. Magam sem szándékszom tétlenül maradni, és hiszem, hogy kortársaim közül egy sem. Valameny- nytünk érdeke, és sekinek sem lehet közömbös, milyen lesz a lövőnk. Éppen a választásokkal tehetünk egy nagyon lantos lépést előre. Szlovákiának vannak Eurú- -szerte ismert futballistái, uian Moravőík személyében aholnap talán világszerte is­iért atlétáról -is beszélhetünk, s lehetséges, hogy egy har- incéves fiatalember, egy bl- lonyos Anton Javorka nevű lieifanyi maratoni futó szin- n hallat majd nemzetközi vl- izonylatban is magáról. Szor- alma és akaratereje megvan Éozzá — a többit meglátjuk, íifutassuk hát be Anton Javor- !|át, aki 1971-ben szerzett első S '^Eben aranyérmet Szlovákia- ajnokságon, és aki Pieifany- an a pionirotthon igazgatója. 1. A futball-labda után fut- ,j|cosott eleinte? Nemcsak futkostam, hanem tszottam is. Eleinte szülőfa- umban, Moravanyban, később ieáfanyban és Koáicén. 1359— lO-ban pedig országos bajnok­got nyertem a Lokomotiva ficsapatával. A jobbszélső osztján szerepeltem. 2. Ritka eset nálunk, hogy Így labdarúgó maratoni futás­próbálkozzék. Az atlétika már labdarúgóko- mban is vonzott. Olyan sport- g ez, amelyben az egyén aka- -atereje és felkészülési módja löntő. Nem lehet saját magún­ál becsapni. A befektetett unkának előbb-utóbb beérik gyümölcse. 3. Miért választotta éppen a egnehezebb futószámot? Még akkor, amikor Zátopek izenzáciés győzelme megszüle- :ett a helsinki olimpián, vá­gyat éreztem a maratoni fu- áshoz. 4. A szakemberek magányos r. [utónak hívják. Teljesen egyedül készülök. Vem vagyok senkihez sem köt­ve, akkor edzak, amikor aka­rok. Ha van egy kis időm, me­legítőbe öltözöm, kifutok a bázböl és meg is kezdtem az »dzést. 5. Mikor vett részt élete el­lő maratonján? 1965-ben rajtoltam a „Pova2- ■kf maraton“-on. A huszonket- ledik lettem 2 óra 52 perces időmmel. Ekkor még aktívan [utballoztam. 6. 1970-ben viszont - ugyan- ízen a versenyen - győzött. \llftólag akkor jelentette ki: ,Ez még csak a kezdet“. Ko- nolyan gondolta? Halálosan komolyanl Mit je­lent a maratoni futásban öt Ivi gyakorlás? Legalább tíz Ívig edzek még keményen. 7. A veteránokat utánozza? JINDRICH ÉS JAN POSPÍSIL, A KEREKPARLABDA VILÁG­BAJNOKAI: Már egyikünk sem „zöldfü­lű“, és most is mindketten a Nemzeti Front jelöltjeire sza­vazunk, akiktől azt várjuk, hogy lelkiismeretesen végezzék majd munkájukat. Még a vá­lasztási kampányban — már amennyire időnk engedi — szeretnénk részt venni a gyfl- iéseken és beszélgetni a fiata­lokkal, hogy szívügyüknek te­kintsék a választásokat és szin­tén a Nemzeti Front jelöltjeire szavazzanak. Ezzel fejezik ki leginkább egyetértésüket ha­zánk politikai fejlődésével szemben. A sportban továbbra is szeretnénk szép eredménye­ket felmutatni, és hazánkat jól képviselni, örülnénk, ha az él­sportolók edzési lehetőségei és anyagi helyzete is megjavulna, üj sportcsarnokok, játszőterek és tornatermek létesülnének, ahol egyre több fiatal sportol­hatna. Miért no? Tíz évig keményen dolgozom, utána pedig csak az erőnlétem megtartására törek­szem. 8. A maratoni futókat csoda­bogaraknak becézik... Nem adhatok igazat. Bizo­nyára közöttünk is akadnak különleges emberek, de csak olyan arányban, mint az élet más területén. Talán a sok munka és erőfeszítés okozza, hogy a többiek csodabogarak­nak néznek. 9. Néha szót váltanak futás közben a versenyzők. Miről esik ilyenkor szó? Azt hallottam, hogy vicceket mesélnek, de én sajnos még egyet sem hallottam. A „be­szélgetés“ főleg figyelmeztető jellegű. „Vigyázz!“ „Menj odébb, mellőzöki“ stb. Nincs annyi erőnk, hogy még beszél­gessünk is. 10. Mennyi maratoni futó­verseny van a lábában? Az idei Békemaraton volt a huszonhetedik. 11. Hány kilométert futott le? ötvenezernél bizonyára jóval többet. 12. A legnagyobb sikere? A középtávokon értem el ed­dig a legjobb eredményeimet. Húsz és harminc kilométeres versenyeken. 13. Legértékesebb dijai? A Békemaraton rendezőitől gyönyörű kristálypoharakat kaptam, egy martini verseny megnyeréséért pedig filmező- gépet. 14. A szlovák bajnok meg­felelő körülmények között ké­szülhet? Nem mondanám, sőt. Voltak ugyan ígéretek, de ezeket nem váltották be. Kalóriapénzt Ígér­tek, és szabadságot, de semmi sem lett belőle. Az Adidas jel­zésű maratoni cipőt három éve ígérik. Csak anyaegyesületem, az EK Pieifany támogat. 15. Ennek ellenére szépen fejlődik. Mikor éri el a 2,20-on belüli időt? Akkor, ha ebben az edzésrit­musban két évet kibírok. 16. £s kibírja? Remélem, igen. AkaromI 17. Hogyan viselkedik a „gé­pezete“, ha átfut a célon? Nem szabad megállnom, mert akkor a gyomrom fájni kezde­ne. Aszerint változik verseny után a hangulatom, hányadik helyen végeztem. 18. Sokáig tart a fáradtság kipihenése? Attól függ. Két hét teljesen elegendő. 19. Van-e „fekete kilométe­re“ verseny közben? Az nincs, van viszont „fekete maratonom“. Tavaly megfogad­tam hogy soha többet nem ve­szek részt a „Povalsky mara- ton“-on. 20. Edzésnapja? Reggel hattól nyolcig, dél­ben 12-től egyig, délután négy­től hatig futok. Néha kihagyom a délutáni edzést. Hetente há­romszáz kilométert teszek meg. 21. Es a Békemaraton előtti héten? Vasárnap: harmincöt kilomé­ter laza iramban, hétfő 20 km, abből 15 maratoni iramban, kedd — szabadon 10—12 km, szerda — csütörtök sprintek, péntek kocogás, szombat — va­sárnap pihenés kis futásokkal. 22. Ha a ló és az ember ver­senyre kelne a maratoni tá­von... ... akkor az ember győzne. 23. Igaz, hogy az edzéseknu a felesége is magával tart? Igen, gyakran. Persze kerék­páron. 24. Amíg lány volt a házas­társa, utána is futkározott? De még mennyit! Katonásko­dásom idején menetrendszerű­en közlekedtem a Trnava — Pieifany távon. 25. Mikor oktatja majd fu­tásra egyéves fiát először? Minél előbb, de a feleségem ellenzi, és inkább Kodéi sport­ját, a teniszt javasolja számá­ra. A döntést majd a gyermek­re bízzuk, de sportolnia mu­száj! 26. Kit tart a legrokonszen­vesebbnek a futók közül? Chudomelt. Remek sportoló, remek ember. 27. Javulhat-e a szlovák ma­ratoni futósport? Az élversenyzőknek gyorsnl- nlok kell, a fiataloknak többet edzeni. Csak azután lehet szú fejlődésről. 28. Az atlétikát a sportok királynőjének hívják. ön is egyetért az elnevezéssel? Igen. Atlétika nélkül más sportágakat sem lehetne űzni. 29. Vannak teljesUletlen kí­vánságai? Nincsenek, mert reális em­ber vagyok. 30. Ha sérülés akadályozná a futásban? Áttérnék az úszásra. De er­ről inkább ne beszéljünk. (S- klocban) Anton Javorka FRANTISEK MRÄZEK, LENA PHOSKOVÁ, A CSSZSZK 1971-ES NŐI MAGASUGRÖ BAJNOKA: A novemberi választások igen fontos határkövet jelen­tenek polgáraink életében. Az újonnan választott küldöt­tek lesznek hivatva megvalósítani a CSKP XIV. kongresz- szusán hozott határozatokat. Örülök, hogy rólunk, spor­tolókról sem feledkeznek meg. Az élsportolás előtt na­gyon jó lehetőségek nyíltak. Azt hiszem, hogy a fiatalsá­got még jobban meg kellene szerveznünk. Továbbá üdvös lenne, ha a távlati szempontból kiváló sportolók anyagi helyzete is kissé javulna, elsősorban azért, hogy lehetősé­gük nyíljon az élsportolók közé kerülni. Mostanáig bizony sajnos, elég sok tehetség elkallódott, örülnék, ha ez meg­változna. Közös erővel sok minden sikerül. Kötelességem­nek tartom azokat támogatni, akik mindnyájunk bizalmát élvezik. Bs nemcsak a választások előtt, hanem azután is. A HATNAPOS MOTORKEREKPÁROS-VERSENY GYŐZTESE: Már másodszor választok az idén, tehát tudom, hogy nem mindenütt lesz a jelölteknek könnyű dolguk. Rajtunk múlik, hogy valamennyien a segítségükre legyünk, ameny- nyire az erőnkből futja. Minden munkánál nagyra becsü­löm, ha jó a kollektíva és az agyüttműködés. Ilyen jó kol­lektívára van szükségünk a Hatnaposban és a többi jelen­tős motorkerékpáros-versenyekben is. Akkor minden job­ban megy, az ember könnyen elfelejti a felkészülés fára­dalmait — és örülünk a közös győzelemnek. Azért mon­dom ezt, mert így lehetne és Így is kellene lennie min­denben, amitől valamennyiünk jóléte függ. Ismerem példá­ul a falusi prublémákat. Részt vettem a választások előtti gyűléseken, amelyeken értékelték a nemzeti bizottságok munkáját, és olyan dolgokról esett szó, amelyek minden polgárt érintettek. Mindenki teljes megelégedésére a prob­lémák megoldódtak — és így is kell ennek lennie.

Next

/
Thumbnails
Contents