Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-11-16 / 46. szám
5 Mirandolina (Goldoni-vígjáték a Thália Szinpádon) nyére válik, amikor tudatosan fegyelmezi magát. Így közvetlen helyzeteket teremt, típust formál és jellemez. Gyurkovlcs Mihály őrgrófja a groteszkbe hajló figura. Kitűnő öniróniával értlemezl jelenlétét Forll- popoli alakjában. Jól Ismerjük Gyurkovlcs és Lengyel képes. . ségelt, és tudjuk, hogy a „renA Thália az európai színház nagy bői, az kissé szokatlan. Hol kos és kívánatos leányt látunk dezöknek is sok ötletet adó reformátorának, az Itáliai re- van hát a koordinálás, az ötle- lényének vonzó őszinteségében, szerepkreáló munkamódszeneszánsz eminens szerzőjének tektői sziporkázó helyzetek be- A zord, majd szerelemre lob- jjjgj. nemegyszer sikert Mirandolina című háromfelvo- állítása, hol a finom humorér- bánt Rlpafratta lovagot Csen- eredményezett, násos vígjátékával kezdte 1- zék, a pergő beszélgetés, a des László alakítja. Érzelgős váradl Béla az inas szeredényét. E pompás, figurákban, játéktér ötletes kihasználása? ség és minden harsányság nél- pgben is igazi Goldoni-figura. mulatságos helyzetekben gaz- Pedig így, ebben a formájában kül fogalmazza meg szerepét. Szabó Rózsi (Dejaníra) köny- dag Vígjáték, mint minden er- is jó az előadás. Mégis keres Mirandollnával való váltásai nyedén váltogatja a komédia kölcsdráma, a kérdések soka- sük a rendezőt, mert a rögtön- kitűnőek. Ellenpólusként jól és a bohózat eszközeit. Varga ságát tárja elénk, hogy gunyo- zésnek vélt vígjátéki helyze- egybehangolt kettőst alkot Zsuzsa is sok nyíltszíni tapsot ros ostorozása a célba találjon, tek, ez esetben már kötöttebb Fabrizióval is, a fogadó pincé- érdemelt Ortenzia művésznő“ Nem nehéz megnevettetni az stílusú összefoglalást igényel- révei, akinek férfias, de mulat- megformálásáért. Szerepük há- embereket, kivált, ha akarnak nének ságosan ábrázolt alakját Érsek i^s színészi feladat s ők mérIs nevetni. De megnevettetni Goldoni Igazán lenyűgöző és György eleveníti meg. léktartóan élnek is’ vele, és egyben elgondolkodtatni úgy, kacagtató párbeszédeket írt. A Lengyel Ferenc Albafiorltája hogy útravaló is maradjon e néző véglgélvezi humorát, re- színesen felépített figura, EKő Szuchy M. Emil nevetésből — az már nehezebb, mekül szórakozik. De mivel a Szükséges hát, hogy a szöveg, realista színjátszás a kldolgoa játék, a rendezés, a díszlet, zott, részleteiben Is egységes a jelmez, mind-mind egymás- rendezői felfogásra bízza a hoz idomuljon. színpadi mondanivaló gyakorta A kritikus nem lehet elfő- szövevényes tükröztetését, nem gult, hogy ennek az egy elő- lehet közömbös számunkra a adásnak láttán saját rendező- „hogyan“, s még kevésbé a eszményét kérje számon a ná- rendezői hozzáállás, lünk eddig Ismeretlen Zsámbé- Az előadás másik kényes ki Gábor vendégrendezötől. Pe- pontja a díszlet (szintén Gádig irányító jelenlétét alig bor m. v.j. Mi már igényesebb tudjuk felfedezni. Vagy Goldo- díszletekhez szoktunk, nlnái fölösleges lenne a ren- A vendégművészeik közül csak dezőt keresni? Elegendő csu- a jelmeztervező MIalkovszky pán az indikációk figyelembe- Erzsébet állta meg a helyét, vétele, a szerzői Javallatok el- Kár viszont, hogy hiányzik a fogadása, mivel e környezet- rendezö-díszlet-kosztüm egyvígjátékban már eleve minden mást meghatározó egysége. Á meghatározott? háttérrel gyakran azonos szíMert ml kell a néző- nek zavarják a kosztümök térnek, mint egy jő komédia? Ha beli funkcióját. A színészi ]ávígjátékra vesz. jegyet, nevet- ték azonban mindenért bőven ni akar. Ez még hiba sem le- kárpótol. hét. A néző szívesen tapsol, Kövesdi Szabó Marika életté kacag, szórakozik felszabadul- változtatja a szerepet, és ha tan, ha engedik. Ebben sincs olykor ösztönösen is szólaltat- semmi kivetnivaló. De „ki- ja meg Mirandolina játékos ér- hagynl“ Goldonlt saját művé- zelmelnek regisztereit, egy o- Váradi BSla, Csendes László és Kövesdi Szabó Marika Fortuna Bock Gizella kegyeltje Csinos, barna, harminc év körüli fiatalasszony. Egyáltalán nem tartja magát szerencsés embernek, mármint o- lyannak, akit váratlanul megajándékoz a szerencse. A minap mégis kellemes meglepetésben volt része. A postás tízezer korona értékű vásárlási utalványt vitt a részére. Nem akarta elfogadni, mondván, hogy tévedés, de a postás tovább erősködött. — Vegye át Giziké, hiszen a magáé. Az újságban Is benne volt, hogy maga nyerte az első dijat... Akkor jutott eszébe a könyv, amelyet hetekkel ezelőtt rendelt a kiadónál. — Szeretek olvasni — mondja. — Kiváltképp életregényeket és verseket. Azonkívül rengeteg mesét olvasok, megköveteli a hivatásom. Óvónő vagyok a hroboflovói (Alistálj óvodában. A Madách Könyvkiadó „ön is nyerhet“ könyvakciójába minden évben benevezek. Most is kiválasztottam és megrendeltem a megfelelő könyvet, de az egészről időközben meg is feledkeztem. Annál nagyobb volt az öröm, amikor megtudtam, hogy ml nyertük az első díjat. Persze hogy lesz helye a pénznek. Fél éve végeztem ell a varrótanfolyamot. Azóta minden vágyam egy szép varrógép. Természetesen most megvesszük, azonkívül a lakberendezést is kiegészítjük néhány bútordarabbal. No meg ötvenkötetes könyvtárunkat szeretnénk feltölteni. Ebből a pénzből az „Oj magyar lexikon“ köteteire is futja. Mindenkit érhet szerencse. Mint mondotta, nem „szerencsés“ ember. Szerencséjének titka, hogy szereti a könyvet. (marton! A közelmúltban ertékes ünnepség tanúja vult Hviezdus- lavovo. A falu névadójának, a szlovák irodalom nagy alakjának, Pavol Országh Hviezduslavnak a mellszobrát leplezték itt le a költő halálának ötvenedik évfordulója alkalmából. A szoboravatáson számos kulturális személyiség vett részt. MAROSSY ÉVA áj ifjúság A barátsági hónap filmjei A csehszlovák-szovjet barátsági hónap kulturális eseményei között kétségkívül jelentős helyet foglalnaik el a szovjet filmek bemutatói. Ilyenkor hozzák forgalomba a szovjet filmművészet legkiválóbb alkotásait. A múlt héten országszerte kezdődött szovjet fllmhónap is ilyen ritka élményszáraba menő eseménynek ígérkezik. Alább röviden ismertetjük a bemutatásra kerülő filmeket. A szovjet filmek fesztiváljának fénypontja vitán felül a szovjet-olasz együttműködéssel készült Waterloo lesz. Néhány héttel ezelőtt közel egyoldalas cikkben foglalkoztunk Szergej Bondarcsuk színes, kétrészes alkotásával, az emlékezet felfrissítése végett elég talán ha felsoroljuk a film fontosabb szerepeiben játszó rangos nemzetközi szereplőgárdát: Rod Steiger, Christopher Plummer, Orson Welles, Dan O’Herlihy, Virginia McKenn, Ivo Garrani, Szergo Zakariadze, Oleg Vidov, Ruper Davies, Jack Hawkins és mások. S talán még annyit, hogy Bondarcsuk alkotása, a történelmi nevezetességű csatáról készült filmek közül a legtökéletesebb hűséggel készült. Röviden szólva a Waterloo a háború esztelenségének és borzalmainak anatómiája. Bizonyára nagy érdeklődéssel várják már a mozilá- togatők a Felszabadulás című filmciklus harmadik részét, A támadás fö iránya Című alkotásit. A filmciklus a Nagy Honvédő Háború eseményeit dolgozza fel. A most bemutatásra kerülő rész a Bagration fedőnevű belorusz hadműveletet dolgozza fel. Érdekes témához nyúlt a szovjet filmművészet egyik legtehetségesebb képviselője, Joszif Hojflc rendező. Mária Fortuszovának, a Szovjetunió Hősének életrajzi regényét dolgozta fel, Pablo és Mária című filmjében, aki hazájában megismerkedett egy spanyol politikai menekülttel, együtt harcoltak a spanyol polgárháborúban, melyben elvesztette fiát és férjét. Annál nagyobb elszántsággal harcol később felderítöként a fasiszta megszállók ellen. Hejfic a Urai szerelmi történet hátterén egy egész generáció sorsát mutatja be. A főszerepet alakító Ada Rogoveeva a Moszkvai Filmfesztiválon elnyerte a legjobb női alakítás díját. Lapunk hasábjain a közelmúltban bemutatott Ludmila Gsurszlna játssza Konsztantyln Trenev hasonló című drámája nyomán forgatott Ljubov Jarovája című film- főszerepét. Trenev drámája a szovjet és külföldi színpadokon is legtöbbet színrevitt szovjet alkotás. A hazai szlovák, cseh, illetve a magyar színpadok is sűrűn műsorukra tűzik. Minden színésznő leghöbb álma eljátszani egyszer Ljubov Jarovája szerepét. Vlagyimir Fetyln alkotása bizonyára páratlan filmsiker lesz. Romantikus, kalandos történet a Csermen esküje. Nylkolaj Szanisvill rendező Csermennek, az ukrán nép nemzeti hősének legendákkal övezett élettörténetét vitte vászonra. A színes, szélesvásznú film kellemes, könnyű szórakozást ígér már csak azért is, mert a rendező nem a történelmi alakot, hanem a mesehőst igyekezett kidomborítani. A többi filmre — Belorusz pályaudvar, Anna szerencséje, Szökés, Kezdet — alkalomadtán még visszatérünk. P. L. A Felszabadulás harmadik részére bizunyára már nagyon vártak a mozilátogatók A költő számára nincs megérkezés f Beszélgetés Vészi Endrével) Több mint harminc évvel ezelőtt találkoztunk először, a budapesti Népszava szerkesztőségében. 0 akko-r nyerte el Felszabadultál című regényével a Pantheon Könyvkiadó Mlkszáth*dfját, én pedig mint költői hajlamokkal megvert középiskolás, nagy tisztelettel néztem az alig valamivel idősebb, de már jelentős sikert elért Íróra. Második találkozónkra néhány napival ezelőtt került tor ugyancsak Budapesten, de most már Vészi Endre háromszo>ro« fózsef Attila-díjas költő, fró újságíró budai lakásán. Apja szappanfőző volt a Meister-szap- pangyárhan, a fiú vésnökinasként kezd te a munkát. De akkor már megjelentek a versel a munkásfró-antológiákban. a Népszavában, a Magyar Hírlapban és a Pesti Naplóban. — Kedves Vészi Endre, ötvenötödik születésnapját ünnepli. Azt mondják, hogy a költő számára nincs megérkezés, csak újra meg újra ismétlődő elindulás. Mégis szeretném, ha most egy kicsit felmérné a megtett utat. ~ Nagyon megható, hogy ezt a be szélgetést éppen a születésnapom aktua lizálja. Ez a meghatottság nem elsósor ban személyes, hanem az a tény Váltja ki, hogy a szlovákiai magyarság figyeli a magyar irodalmat. Hadd fűzzem hozzá, hogy ez a figyelem nem egyoldalú, mert mi is érdeklődéssel és nem pusz tán objektív érdeklődéssel kezdünk egy re inkább odafigyelni a csehszlovákiai romániai és jugosziáviai magyar iroda lomra. Az eddigi utamat felmérni, valóban nagyon nehéz feladat. Korán kezd tem írni, és mint mindenkinek a szürrealistáknak is a legszemélyesebb élményeim és érdekeim adták a kezem be a tollat. Mint inas léptem be a Va sas Szakszervezetbe, és azt monritiatom. hogy példaképeim el a pá lyámo-n — Babits a r*.. »(ariiHn. lózsef Attila a Szép S/cóban .liyés Gyula pe dig a Magyai kö/őite a verseimet. t935-ben jelent meg .első köte tem Vágy oltalmadba cfmmel, ezt kö vette a Mikszáth díjas regény, amely egy vésnökinas életét mutatja be., aztán? Aztán jött a második világhábo rú.. a mauthauseni koncentrációs tábor. 1945 végén jöttem haza, testileg-ieikiieg összetörtén, de mégis tele reménnyel és bizakodással. — Megírta az élményeit? — Igen. Igyekeztem az emberiség történelmének ezt a legsötétebb drám.ájál sajátos látásó novellákban és versekben visszaadni. Ugyanis ezt a korszakot csak egészen eredeti nézőpontból, a maga va lóságában kell és érdemes ábrázolni. Olyan példára gondolok. mint juege Semprun Nagy utaaása. A mire tavasz lesz című regényem ben egyébként egy vagon története ~ megkíséreltem a háború keresztmetszetét adni. De a szabadság termékeny hatású volt, megszaporodtak a műfajaim, a vers és a regény mellett érdekelni kezdett a dráma, majd a rádió- és tv- játék. Rádiódarabjaimat úgyszólván az egész világon műsorra tűzték. A legutóbbi prágai nemisetközí tv-fesztiválon a Váratlan találkozások című játékom nyerte el a zsűri kUlöndfját, a Don Quijote utelsó kalandja című drámámat a martini színház is bemutatta. — Ml az ars poeticája? — Mindenben az igazat kell Imii A műszaki forradalom korában élünk, és ebből adódik a másik kötelesség: nem szabad eltűrni, hogy a humanista haladás a fejlődés mögött maradjon. Mindezzel adekvát és szervesen összefüggő korparancs ssámomra, hogy szocialista vagyok, oly módon, ahogyan húszéves koromban voltam. Naivan hangzik, de a tapasztalat birtokában kell ez a naivitás is az emberi haladásba vetett bit újratermeléséhez. Tv^ajdonképpen ezért érzem olyan közel magamhoz a fiatalokat is. Ma általános divat a fiatalokkal kapcsolatban a jó és rossz jegyeket a kizárólagosság hangsúlyával említoní. Van, aki taktikai oko4cböl udvarol a fiataloknak. és van. aki korlátoltságból nem tudja észrevenni eredményeiket, vágyaikat és vágyaik ragóit. Azt biszem, hogy a fiatalok éppen olyan sokfélék, mint az Öregebbek. Amiben mások — az a javakra szól! Többet tudnak az emberről, a világról, mint ml tndtnnk, kevesebb Illúzióval, de nem kevesebb hittel „csinálják” az életüket. — Van sajátos műhelye? Nincs — csak sokat járok ai emberek közé. — Mire készül? — Karácsonykor jelenik meg „A piros oroszlán” címmel a drámáim és tvjátékaim gyűjteményes kiadása, a Madách Színház pedig A hosszá előszoba című színmüvem bemutatójára készül. — Sok további sikert klvánunkl Beszélgetett: Péterfi Oynla
