Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-11-02 / 44. szám
ANDRZEJ ZANIEWSKI: OROSZORSZÁG 1917 Miért is kezdődött mert voltak belenemnyugvók mert voltak megbántottak mert voltak tegnap magányosok mert voltak virrasztók mert voltak éhezők mert voltak puskini versek mert voltak aranyszájú kórusban daloló hajóvontatök Miért is kezdődött« mert harag izzott düh lobbant mert evezővel békítette Jermak hajdan a folyó sodrát mert Pugacsov Moszkvába Indult mert a dekabristákat száműzték a szibériai csendbe Gorkij viharmadárról írt eljött végül Lenin megszületett Majakovszkij Szeretheti-e az ember a földjét ha meghal érte s nem vár új tavaszra Türelmünknek vége mindjárt meghal a cár. Nyugtalanság forr az éjben mindenki ellenünk támad gyűrűben a Téli Palota Mindegyik szó idegen most ismerős volt tegnap mindegyik előttünk a palotarendszer roncsa soká tart még ez a háború Fegyvert,- fegyvert ide fegyvert várnak a közöny gyűlölői madarak menekülnek az éjben Mindenki arccal az Aurora felé A közöny gyűlölői érik el a jövendőt (Részlet) A SZOaALlSTA ifjOsagi — SZÖVETSÉG szí OVAKIAI XL iTf. 1971 KÖZPONTI November 2. bizottságának lapja Ars L— Kés Szerintünk az állam ereje a tömegek tndatnsságában rejlik. Az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni ée mindent tudatosan lesznek. V. L LENIN BékeeffeoEÍva „A béke kérdése égető kérdés, napjaink fájó kérdése. Sokat beszéltek, Írtak róla, és bizonyára nem keveset N toglalkoztak vele önök is.“ Ezekkel a szavakkal kezdte r! előadői beszédét a békéről 1917. november 8-án néhány | érával a forradalom győzelme után Vlagyimir Iljics Le- nin. Az azóta eltelt ötvennégy év alatt a békéért folyő | harc a Szovjetunió külpolitikájának vezérvonala maradt. | Az elmúlt napok külpolitikai eseményei is ezt az igazságot bizonyitják. Az SZKP főtitkára, L. I. Brezsnyev | az elmúlt napokban Franciaországban, Koszigin minisz- ll terelnek Kanadában és Kubában, Podgornij, a Legfel- | sőbb Tanács elnöke a Vietnami Demokratikus Köztársa- j Ságban és más ázsiai országokban járt. i L. I Brezsnyev mostani franciaországi látogatása is k ékesen bizonyitja, hogy az eltérő társadalmi rendszerű || országok is sikeresen fejlesztehetik kölcsönös kapcso- | tataikat. A szovjet-francia viszony alakulása már néhány 1 éve kedvező hatással van az európai biztonság kialaki K tására. | A Szovjetunió békepolitikája határozottan növeli en- nek az országnak és magának a szocializmusnak is vi- j. lágméretú hatását. Nemrégen Indira Gandhi asszony, | India miniszterelnöknője hangsúlyozta, hogy a Szovjet- 1 unió igen nagy segítséget nyújt a fejlődő országoknak. M Csupán néhány hete, hogy Szadat egyiptomi elnök látogatott Moszkvába, s ezzel véget vetett azoknak a spekulációknak, amelyeket imperialista körök tápláltak annak érdekében, hogy éket vessenek az arab országok és a Szovjetunió közé. Az utóbbi hónapok legjelentősebb Változásai azonban leginkább Európát érintették. A Nyiigat-Berlinről szóló négyhatalmi egyezmény, Brandt kancellár krimi látoga- j tása és a szovjet vezetőkkel folytatott tanácskozása előmozdította az NSZK és a Szovjetunió közötti kapcsolatok javulását s az általános európai helyzet enyhülését. Moszkvában és Washingtonban egy időben tették közzé, hogy Nixon amerikai elnök jövő év tavaszán Moszkvába látogat. Az amerikai-szovjet kapcsolatok alakulása nagy mértékben kihat a nemzetközi viszonyok alakulására. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államokkal való kapcsolatok javulása érdekében lemond politikai alapelveiről, amelyek külpolitikáját minden időben meghatározták. Podgornij elvtárs ezt külön is hangsúlyozta a Vietnami Demokratikus Köztársaságban lett baráti látogatása alkalmából, amikor biztosította a vietnami népet, hogy az amerikai agresszió elleni harcban a Szovjetunió teljes támogatását élvezi továbbra is. A csupán jelszavakban felsorolt szovjet békenffenziva néhány megnyilvánulása is a szovjet állam erejéből adódik, A szovjet külpolitikát, mint azt a bevezetőben is hangsúlyoztuk, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom határozta meg. Most, hogy megemelékezünk a Forradalom 54. évfordulöjáról, nyugodtan mondhatjuk, hogy a Lenin által meghatározott békés politika ma sem veszített semmit aktualitásából. A világ első szocialista állama külpolitikájában ma is szigorúan ragaszkodik az 1917 októberében lefektetett elvekhez. Október hagyatéka feljogosítja az egész haladó emberiséget annak a kijelentésére, hogy a Szovjetunió mindig szilárdan kiállt a legnagyobb veszély elhárítása érdekében. Vlagyimir Iljics Lenin Nagy Októberi Szocialista Forradalom első évfordulóján munkásokkal és katonákkal get a moszkvai Vörös lére-.
