Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-07-06 / 27. szám

N em Is nagyon régen, Angliában még ér­vényben volt egy tör­vény, mely szerint az Idöjárásjelentésért, mai nyelven szólva a meteo­rológiai prognosztikáért halál- büntetés Járt, mert boszor­kánysággal összefüggőnek tar­tották, ha valaki aszályt vagy vihart Jósolt, s az véletlenül be Is vált. Ma sem Jogtalan azt feltéte­lezni, hogy sokan nem hiszik, vagy egyszerűen nem tudják felfogni azt az Igazságot, hogy a meteorológiai előrejelzés nél­kül szinte elképzelhetetlen az életünk. Sokan úgy vélik, hogy mindez csupán a szabadságolÓk nélkülözhető állgénye, és ha­sonló lényegtelen dolgoknak szolgáló oktalan valami. S még többen vannak azok, akik eleve elvetik azt az állítást, hogy a meteorológia tudomány. Pedig az. Nem is olyan egy­szerű; komoly szolgálatokat teljesítő, komoly eredménye­ket gyümölcsöző tudomány, napjaink szükségszerűsége, a- mely nem kis pénzbe kerül, de annál nagyobb haszonnal Jár. A szóban forgó tudomány gyakorlati felhasználásának na­gyon kiterjedt területe van. Kutatási bázisával, az Időjá­rással, naponta és elkerülhe­tetlenül szoros kontaktusban van az ember, mégsem feltéte­lezi, sőt tamáskodva fogadja azt, hogy a meteorológusok munkájának kisebb műfaja csupán a közönség számára készülő Időjárásjelzés, amit a szaknyelv szinoptikus meteo­rológiának nevez. Am a szi­noptikus meteorológia valójá­ban csak egy mellékágazata e tudománynak, persze nem mel- lékszolgálata. És sokan nem hisznek az 'előrejelzésnek, nem veszik komolyan. Pedig a tu dósok bebizonyították, hogy a rádióhallgatók, ha oda sem fi­gyelnek az Időjárásjelentésre, közleményeit, tényeit szinte tu­dat alatt felfogják, és tudat a- latt alkalmazkodnak hozzá, számítanak vele. önmagunkon ez könnyen megfigyelhető, ki­csit túlméretezve azt is mond­hatnánk, hogy rajtunk bizony! tották be. MIRE JÖ TEHAT? — MIÉRT SZÜKSÉGSZERŰ? A légiforgalomnak hlhetetle nül nagy szolgálatokat, egyér telműen fogalmazva, nélkülöz­hetetlen szolgálatokat tesz a meteorológia. Egy autó a leg rosszabb és leglsmeretlpnebt szüksége Ilyen Információra, de ezt nem is szolgálja a me­teorológia tudománya. A kémiai fegyverek használata pedig e- gyenesen alá van rendelve az időjárásnak. A meteorológia legnagyobb „konzumense“ azonban a me­zőgazdaság. Az időjárás nem­csak a termés érésének folva­szerzöje is, nem egy nemzet­közi konferencia csehszlovák képviselője. Mert bizony a me­teorológia egyetlen országnak sem csupán a magánügye. Egy- egy prognózis bonyolult lánc­reakció eredménye, meteoroló­giai előrejelzés külföldi állo­mások segítsége nélkül elkép­zelhetetlen. A segítség termé­szetesen kölcsönös. A munka a WWW rövidítésű (World Weather Watsch) nemzetközi szervezet keretein belül zajlik. E nemzetközi időjárás-előrejel­ző egyesülésnek három komoly tudományos központja van, .s ez Moszkva, Washington és Melbourne, de rajtuk kívül egy-egy ország határain belül számtalan olyan meteorológia! állomás működik, amely állan­dó összeköttetésben van egy­mással, naponta többször cse­réli egymás közt Jelentéseit. Nagyon sok állomás, hazánk­ban a prágai, a folyamatosan szolgáló meteorológiai műhol­dak adatait veszi fel és továb­bítja. Mert Izland szigetén tud- niok kell, mit Jelez a műhold Prága felett, és kölcsönösen. S persze az egész világról pon­tos áttekintés szükséges ahhoz, hogy a szakemberek prognózi­sokat tudjanak kiadni. A vi­lágmeteorológia globális álla­potának áttekintése, és annak közlése a már három említett világközpont állomásaira há­rul. Hihetetlen kapcsolatháló­zat szövi tehát át a földet. Ha­zánkban például sehol másutt nem használnak annyi távírót, mint a meteorológiai elöreje! zö állomásokon. Persze ez nem azt Jelenti, hogy nálunk ki­adott időjárásjelzések London Dr. Peter Forgáö, hazánk leg­népszerűbb meteorológusa matát segíti elő vagy gátolhat­ja, hanem kezdettől fogva ma­gát a mezőgazdasági termelé­si folyamatot, a szabad ég a- lattl munkát is. Nincs az év folyamán olyan mezőgazdasági munka, egyetlen kapavágás, a- mely ne lenne alárendelve az időjárásnak. A Jó és rossz idő fogalma természetesen relatív. Rső bosszantja a fürdőzöt. Ilyen felvételeket küldenek az állomásukra a meteorológiai műholdak úton is eldöcög valahogy, de egy repülőgép nem szállhat fel, míg legénysége nincs tisz­tában az előtte álló légi útsza­kaszon várható időjárási vi­szonyokkal, s mindenekelőtt a célirány, a landolásl pont, a repülőtér időjárási viszonyai­val. Sehol a világon nincs o- lyan repülőtér, amelynek ne lenne meteorológiai állomása, ahol a pilóták minden repülés előtt írásban, számokban, bo­nyolult kartotékon kapják meg az útirányuk területére érvé­nyes, rendkívül friss tájékozta­tást. Nélküle rengeteg repülő­gép térne vissza indulási he­lyére, fedélzetén rengeteg u- tassal. Ez pedig költséges lu­xus lenne a leggazdagabb or­szágoknak is. Nélküle számta­lan légtszerencsétlenség követ­kezne be. Miről tájékoztat a pilótának kiadott kartoték? A szél irányáról erejérfl, sebes­ségéről, amely állandóan vál­tozik, és közel sem hasonló a földi viszonyokhoz. A felhőzet­ről. A ködről, amely az Indulás pillanatában talán még nem Is létezik, de repülés folyamán, a repülés pályáján kialakulhat amely ugyan a start perceiben a célba vett reptéren 01 még, de a landolásig bizonyosan fel­szállhat. Az Interkontinentális, gyilkos rákétának persze nincs de megörvendezteti a termés sorsa miatt aggódó szántóvetőt, szó se róla. Jég formájában vagy túlzott mennyiségben el­keserít valahányunkat, mert veszélyezteti valahányunk ke­nyerét. Gondolom, természetes, ha azt mondom, inkább akadá­lyozza lubickolásunkat, mint kenyerünket veszélyeztesse, s persze húsunkat is, hiszen nemcsak a növény, hanem az állat is alávetettje — közvet­ve és közvetlenül. De hiszen ezt tudjuk. Kevesen hinnék, de bizony az építőipar is az időjárás ki- szolgáltatosltja. Az épülő bratl- slaval tévétorony építői napon­ta többször szorulnak a meteo­rológia! intézet információira. Az épülő híd munkálatait is nemegyszer — persze Jőszán- dékúan — késleltette már meg a meteorológia! intézet prog­nózisa s ezzel természetesen csak elősegítette a híd építé sét. Továbbá az energetika is ide tartozó ágazat. A Szovjet­unióban és az Egyesült Álla­mokban a szél erejét energia­termelésre is kihasználják. Ha nem lenne előrejelzés, akkor csak hébe-hóba, szél esetén lenne villanyvilágítás ezeken a területeken, mert nem tudnák kiszámítani az erőforrás biz­tosította ellátás Idejét. Hosszan lehetne sorolni a hasonló példákat. HOGYAN ZAJLIK? — MENNYI­BE KERÜL? A kérdés második telét azon­nal meg lehet válaszolni: na­gyon sokba. A meteorológiai ballon alkalmazása csupán e- gyik formája a megfigyelések­nek, vizsgálatoknak. Hazánk­ban két állomás, a prágai és poprádi dolgozik meteorológiai ballonokkal, amelyeknek útját radar kíséri. A ballon minia­tűr adóállomást szállít, amely ömlesztl az információk tö­megét. Egy ilyen készülék á- ra négyezer korona. Élcelődve azt is lehetne mondani, enge­dik a pénzt a levegőbe, négy­ezer koronát, atyaisten, milyen gyakran! Egy-egy állomáson naponta két alkalommal. A ma­sinéria egyszer persze vissza­tér a földre, de ismeretlen helyre. Aki megtalálja és be­szolgáltatja, húsz koronát kap. Nem sok. Ml következik ebból? Száz megtaláló közül csak evv szolgáltatja be, ezer felbocsá­tottból csak százat találnak meg. Mindez persze komolyan megtérül. Az elmondottak után, gon­dolom, mondanom sem kell, mennyire kifizetődő és meny­nyire szükségszerű. EGY KIS KITÉRŐ — MAGYA­RÁZATTAL Ez alatt az írás alatt majd ott áll a nevem. S ha nem tenném ezt a kitérőt, az olva­só még azt gondolhatná rólam, a tapasztalt meteorológus, a szakember beszél belőlem. Pe­dig dehogyi A meteorológiáról jóformán csak annyit tudok, hogy rendkívül nehéz és bo­nyolult tudomány. Ezt és a fentebb elmondottakat mégis honnét tudom? Hogy bonyolult, azt onnét, hogy két napot töl­töttem a bratislaval meteoro­lógiai Intézetben. A többit pe­dig dr. Peter ForgáCtól, az In­tézet egyik vezető szakembe­rétől. De ezt Is csak azért tu­dom, azért értem a laikusok módján, mert Forgáő doktor személyében olyan riportala­nyom akadt, akihez hasonlóval nagy ritkán találkoztam eddi­gi pályafutásom során. Ahogy ő, úgy még kevesen próbálták velem megértetni azt, amiről írni akartam, önzetle­nül rám szánt kétszer fél na pót. Ez arra volt Jó, hogy e- lőször azt hlhessem, könnyen meteorológus lehet belőlem, s majd hogy azt kelljen hinnem, hogy sose lehet belőlem me teorológus. Ez a második meg­győződés a valódi. Hazánkban nem kevés meteo­rológiai állomás működik, összeszámolásukra két kéz túl kevés lenne. A bratislaval a három legnagyobb közé tarto­zik. A repülőtér töszomszédsá gában — összevetve a hasznos és a szükségszerű —, egy bű bájosan parkosított területen áll, de ez nem Jelenti az> hogy a legideálisabb körűimé nyék között, mert területe szűk, műszerparkja nemcsak fejlesztésre, bővítésre is szo­rul. A modernizálás folyamat­ban van. Peter ForgáCot nem kell be mutatni. Hazánk legnépszerűbb meteorológusa. Huszonöt éve dolgozik e helyen, húsz öve publikál napilapokban, hetila­pokban, tudományos folyólra tokban, hetente több alkalom mai a televízióban Is láthatjuk Gondolom, mindenki Ismeri. E zenkivül nem egy szakkönyv A totalizátor és kezelője dig közérthető nyelv, egy o- lyan nemzetközi Jelrendszer, a- mely egyértelműen beszél, a- melyet egyértelműen értenek. A számok, a Jelek százféle me teorológiai állapotot képesek Jelezni, tízféle eső és tízféle más csapadéktlpust stb. Bratl- slavában már épül az a mű­szer, amely felfogja majd í műholdak közvetítette térkép felvételeket, de a munka je­lenlegi formája ezután Is szük­séges marad. Ez a módszer a következő. A távírók megszakítás nélkül napi háromszoros kicsúcsoso- dással ontják magukból az a- datokat, s természetesen kül­dik Is. A gépek kiszolgálói a rajzolókhoz, a térképezőkhöz viszik az adatokat. A térképe zők rendszerint nők. Naponta háromszor kerül az asztaluk ra egy óriási térkép, amely az Urál hegységtől az amerikai partokig elterülő területet Jel­zi, központjában természetesen Európával és az Atlanti-óceán­nal. A térkép nagyon halovány, városokat, országhatárokat nem Jelöl, mindent szám helyettesít. A térképező kezében kéthegyCi toll, az egyik piros, a másik fekete tussal ír, s ördögi ü gyességgel mozog a kezekben. Ezzel a két színnel írva kerül nek be naponta háromszor a natúr térképre azok a számok, amelyeket a külföldi és hazai állomások telexen, térképtáv­írókon közölnek. Egy-egy csúcs­idő másfél-két óra hosszig tart. Ez alatt az idő alatt az asztal nagyságú térképek meg­telnek apró fekete és piros számok. Jelek tízezres dömegé- vel. Ezt olvassák le a meteo­Sematikus szinoptikus térkép frontátvonulásokkal, izobarok- kai, légköri zónákkal. ból, Washingtonból vagy tör­ténetesen az Atlanti-óceánon horgonyzó és cirkáló meteoro lógial hajóállomásokról szár­maznak. A prognózisok itt ná lünk készülnek, s arra épül­nek, amit a nemzetközi köz­pontok Jelentenek. Mindez rendkívül bonyolult és szép feladat. A METEOROLÖGIAI „KONYHÁ­BAN“ A „tűzhely“ itt természete­sen a távíró, s persze még na­gyon sok műszer. A bratlsla vai konyhának rendhagyó ne­ve van, mint mindegyiknek. 816 — így szól e név. Szerte a világon minden meteorológus tudja, hogy ez a bratislaval, az 518-as pedig a prágai állomás neve. A távírók ontják az ada­tokat, ami nekünk laikusoknak csupán titokzatcs számrend­szer. A meteoinlóglában pe rolőgusok, egy-egy térkép fö­lött naponta háromszor — éj­szaka Is — tartanak konzultá­ciót, miután kiadják a hivata­los prognózist, kitöltik a piló­ták tájékoztatását szolgáló f- veket, válaszolnak a telex-kér­désekre, telefonhívásokra. És levelekre Is. Peter Forgáő rengeteg leve­let kap. „Ekkor és ekkor ide és ide utazom, hogy öltöz­zem, milyen lesz ott az idő?“ És levélben megy a válasz, a- melyben természetesen nem az áll, hogy tizenkettedikén, két hét múlva Várnában délutáni eső lesz, hanem általános tá­jékoztatás, amelyre viszont é- píthet a szabadságoló. Elmegy, hazajön, s elküldi a levelet; „Köszönöm, Forgács doktor, Jó volt a prognózis, sokat segí­tett.“ KESZEM FEBEND ÉN, AZ EMBERBARÁT Este van, esik az esC, vá­rok a buszra. A busz nem fOn, de a sar­kon kifordul egy taxt. Intek, az megáll. Beszállok, s köz­ben az első ülésre minden kérdezés nélkül betelepszik egy Idegen, akt ugyanott, ugyanarra a buszra vár, a- melytk nem jött, s miatta taxiba kényszerültem, mert dolgom sietős volt, egy szál ingem meg csuromvtz. Bemondom a címet és vá­rom, mafd csak köszön, majd csak mond valamit a hí­vatlan utas, aki engem ko­rántsem zavarna, ha tud­nám, mit akar, hová megy, miért nem szól, süketnéma- e, vagy hallgatagnak nevel­ték kedves szüleit Várok, de semmi. Tovább várok, meg­tört a {ég, az idegen meg­szólal. — Rohadt egy idő. A taxis is, én is hallga­tunk, mit válaszoltunk. — Maga hová megy? — {olytatja. — Engem a pos­ta előtt rakjon ki. — Jó. Megérkezünk. 0 szól, hogy ,4U{on meg a meneti“ A „ménét“, tehát a taxi megáll, s a „jövet-menet" Idegen kiszáll a kocsiból és semmit sem mond. Nem kö­szön jó éjszakát, a fuvart sem köszöni meg, és nem mondja, hogy nesze, itt egy tízes — mondjuk tízes, az általa leutazott út árának minimuma. — Fura ember a maga Is­merőse, még köszönni sem tud — mondja a taxts. — Dehogy Ismerősöm, so­se láttam. Én intettem a kocsinak, 6 kérdés nélkül beszállt... a többit látta. — Ne haragudjon már az őszinteségért, de most leg­szívesebben kiraknám ma­gát az esőbe. Aki ilyen... — Csak nyugodtan mond­ja ki, uram, hülye vagyok. — Megérkeztünk, az óra huszonnyolc koronát mutat. —kszl—- Új ifjúság 3 TEMPO Hetek óta figyelmeztet a rovatvezető, mikor adom már le a szökőkutakról ígért írást. Kifogást kifogás után soroltam, de a dolog tegnap végképp halaszthatatlanná vált. Délután nekiindultam hát a terepszemlének, végigjár­tam a város azon pontjait, ahol szökőkút áll, tüzetesen megnéztem valahányat, mert állításamról, hogy a bratis­laval szökőkutak nem mű­ködnek, meg kellett győződ­nöm pontosan, a helyzetei maga teljességében fel kel­lett térképeznem. Nos, az írás így sem a tervezett szellemben születik meg, rö­viden szólva, nem lesz kri­tikus hangvételű, mert azó­ta már minden ötödik szö­kőkút működik, serényen köpi a vizet. Namármost. Ha ötven szö­kőkút közül tíz már a nyár közepén működik — ezt nem lehet kritikus helyzet­nek mondani, sőt rekord­nak vagyok kénytelen ne­vezni, mert valóban rekord. A szóban forgó, helyzet- neutralizáló tíz szökőkút azért működik, mert a ta­vasz és a nyárelő folyamán megjavították őket. Ha tíz szökőkút működik, már nem lehet száraz ajkú a szökőku­takról beszélni, s a szökO- kútjavítások üteme kellően halad, karácsonyig minde­gyik vidáman „üzemelhet'. De hát karácsonykor már hideg van, s ez a szökőku- i(ik erezetében lapuló vizet sem kíméli, megfagyasztja, a jég pedig egy fizikai törvényszerűség alapján szétnyomfa a vezeték-t. jö­vő tavasszal aztán k - i v szá- razak lesznek a városnak e kedves, csacsogó „gépeze­tet“ — de sebaj, jövő kará­csonyra majd ismét megja­vítják őket, s én jövőre sem szólhatok kritikus han­gon a száraz ajkú szökőku­takról, mert június végén közülük tíz már biztosan működni fog.-Kszl-

Next

/
Thumbnails
Contents