Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-07-06 / 27. szám

N

em Is nagyon régen, Angliában még érvényben volt egy törvény, mely szerint az Idöjárásjelentésért, mai nyelven szólva a meteorológiai prognosztikáért halál- büntetés Járt, mert boszorkánysággal összefüggőnek tartották, ha valaki aszályt vagy vihart Jósolt, s az véletlenül be Is vált.

Ma sem Jogtalan azt feltételezni, hogy sokan nem hiszik, vagy egyszerűen nem tudják felfogni azt az Igazságot, hogy a meteorológiai előrejelzés nélkül szinte elképzelhetetlen az életünk. Sokan úgy vélik, hogy mindez csupán a szabadságolÓk nélkülözhető állgénye, és hasonló lényegtelen dolgoknak szolgáló oktalan valami. S még többen vannak azok, akik eleve elvetik azt az állítást, hogy a meteorológia tudomány. Pedig az. Nem is olyan egyszerű; komoly szolgálatokat teljesítő, komoly eredményeket gyümölcsöző tudomány, napjaink szükségszerűsége, a- mely nem kis pénzbe kerül, de annál nagyobb haszonnal Jár.

A szóban forgó tudomány gyakorlati felhasználásának nagyon kiterjedt területe van. Kutatási bázisával, az Időjárással, naponta és elkerülhetetlenül szoros kontaktusban van az ember, mégsem feltételezi, sőt tamáskodva fogadja azt, hogy a meteorológusok munkájának kisebb műfaja csupán a közönség számára készülő Időjárásjelzés, amit a szaknyelv szinoptikus meteorológiának nevez. Am a szinoptikus meteorológia valójában csak egy mellékágazata e tudománynak, persze nem mel- lékszolgálata. És sokan nem hisznek az 'előrejelzésnek, nem veszik komolyan. Pedig a tu dósok bebizonyították, hogy a rádióhallgatók, ha oda sem figyelnek az Időjárásjelentésre, közleményeit, tényeit szinte tudat alatt felfogják, és tudat a- latt alkalmazkodnak hozzá, számítanak vele. önmagunkon ez könnyen megfigyelhető, kicsit túlméretezve azt is mondhatnánk, hogy rajtunk bizony! tották be.

MIRE JÖ TEHAT? — MIÉRT SZÜKSÉGSZERŰ?

A légiforgalomnak hlhetetle nül nagy szolgálatokat, egyér telműen fogalmazva, nélkülözhetetlen szolgálatokat tesz a meteorológia. Egy autó a leg rosszabb és leglsmeretlpnebt

szüksége Ilyen Információra, de ezt nem is szolgálja a meteorológia tudománya. A kémiai fegyverek használata pedig e- gyenesen alá van rendelve az időjárásnak.

A meteorológia legnagyobb „konzumense“ azonban a mezőgazdaság. Az időjárás nemcsak a termés érésének folvaszerzöje is, nem egy nemzetközi konferencia csehszlovák képviselője. Mert bizony a meteorológia egyetlen országnak sem csupán a magánügye. Egy- egy prognózis bonyolult láncreakció eredménye, meteorológiai előrejelzés külföldi állomások segítsége nélkül elképzelhetetlen. A segítség természetesen kölcsönös. A munka a WWW rövidítésű (World Weather Watsch) nemzetközi szervezet keretein belül zajlik. E nemzetközi időjárás-előrejelző egyesülésnek három komoly tudományos központja van, .s ez Moszkva, Washington és Melbourne, de rajtuk kívül egy-egy ország határain belül számtalan olyan meteorológia! állomás működik, amely állandó összeköttetésben van egymással, naponta többször cseréli egymás közt Jelentéseit. Nagyon sok állomás, hazánkban a prágai, a folyamatosan szolgáló meteorológiai műholdak adatait veszi fel és továbbítja. Mert Izland szigetén tud- niok kell, mit Jelez a műhold Prága felett, és kölcsönösen. S persze az egész világról pontos áttekintés szükséges ahhoz, hogy a szakemberek prognózisokat tudjanak kiadni. A világmeteorológia globális állapotának áttekintése, és annak közlése a már három említett világközpont állomásaira hárul. Hihetetlen kapcsolathálózat szövi tehát át a földet. Hazánkban például sehol másutt nem használnak annyi távírót, mint a meteorológiai elöreje! zö állomásokon. Persze ez nem azt Jelenti, hogy nálunk kiadott időjárásjelzések London

Dr. Peter Forgáö, hazánk legnépszerűbb meteorológusa

matát segíti elő vagy gátolhatja, hanem kezdettől fogva magát a mezőgazdasági termelési folyamatot, a szabad ég a- lattl munkát is. Nincs az év folyamán olyan mezőgazdasági munka, egyetlen kapavágás, a- mely ne lenne alárendelve az időjárásnak. A Jó és rossz idő fogalma természetesen relatív.

Rső bosszantja a fürdőzöt.

Ilyen felvételeket küldenek az állomásukra a meteorológiai műholdak

úton is eldöcög valahogy, de egy repülőgép nem szállhat fel, míg legénysége nincs tisztában az előtte álló légi útszakaszon várható időjárási viszonyokkal, s mindenekelőtt a célirány, a landolásl pont, a repülőtér időjárási viszonyaival. Sehol a világon nincs o- lyan repülőtér, amelynek ne lenne meteorológiai állomása, ahol a pilóták minden repülés előtt írásban, számokban, bonyolult kartotékon kapják meg az útirányuk területére érvényes, rendkívül friss tájékoztatást. Nélküle rengeteg repülőgép térne vissza indulási helyére, fedélzetén rengeteg u- tassal. Ez pedig költséges luxus lenne a leggazdagabb országoknak is. Nélküle számtalan légtszerencsétlenség következne be. Miről tájékoztat a pilótának kiadott kartoték? A szél irányáról erejérfl, sebességéről, amely állandóan változik, és közel sem hasonló a földi viszonyokhoz. A felhőzetről. A ködről, amely az Indulás pillanatában talán még nem Is létezik, de repülés folyamán, a repülés pályáján kialakulhat amely ugyan a start perceiben a célba vett reptéren 01 még, de a landolásig bizonyosan felszállhat. Az Interkontinentális, gyilkos rákétának persze nincs

de megörvendezteti a termés sorsa miatt aggódó szántóvetőt, szó se róla. Jég formájában vagy túlzott mennyiségben elkeserít valahányunkat, mert veszélyezteti valahányunk kenyerét. Gondolom, természetes, ha azt mondom, inkább akadályozza lubickolásunkat, mint kenyerünket veszélyeztesse, s persze húsunkat is, hiszen nemcsak a növény, hanem az állat is alávetettje — közvetve és közvetlenül. De hiszen ezt tudjuk.

Kevesen hinnék, de bizony az építőipar is az időjárás ki- szolgáltatosltja. Az épülő bratl- slaval tévétorony építői naponta többször szorulnak a meteorológia! intézet információira. Az épülő híd munkálatait is nemegyszer — persze Jőszán- dékúan — késleltette már meg a meteorológia! intézet prognózisa s ezzel természetesen csak elősegítette a híd építé sét. Továbbá az energetika is ide tartozó ágazat. A Szovjetunióban és az Egyesült Államokban a szél erejét energiatermelésre is kihasználják. Ha nem lenne előrejelzés, akkor csak hébe-hóba, szél esetén lenne villanyvilágítás ezeken a területeken, mert nem tudnák kiszámítani az erőforrás biztosította ellátás Idejét.

Hosszan lehetne sorolni a hasonló példákat.

HOGYAN ZAJLIK? — MENNYIBE KERÜL?

A kérdés második telét azonnal meg lehet válaszolni: nagyon sokba. A meteorológiai ballon alkalmazása csupán e- gyik formája a megfigyeléseknek, vizsgálatoknak. Hazánkban két állomás, a prágai és poprádi dolgozik meteorológiai ballonokkal, amelyeknek útját radar kíséri. A ballon miniatűr adóállomást szállít, amely ömlesztl az információk tömegét. Egy ilyen készülék á- ra négyezer korona. Élcelődve azt is lehetne mondani, engedik a pénzt a levegőbe, négyezer koronát, atyaisten, milyen gyakran! Egy-egy állomáson naponta két alkalommal. A masinéria egyszer persze visszatér a földre, de ismeretlen helyre. Aki megtalálja és beszolgáltatja, húsz koronát kap.

Nem sok. Ml következik ebból?

Száz megtaláló közül csak evv szolgáltatja be, ezer felbocsátottból csak százat találnak meg. Mindez persze komolyan megtérül.

Az elmondottak után, gondolom, mondanom sem kell, mennyire kifizetődő és menynyire szükségszerű.

EGY KIS KITÉRŐ — MAGYARÁZATTAL

Ez alatt az írás alatt majd ott áll a nevem. S ha nem tenném ezt a kitérőt, az olvasó még azt gondolhatná rólam, a tapasztalt meteorológus, a szakember beszél belőlem. Pedig dehogyi A meteorológiáról jóformán csak annyit tudok, hogy rendkívül nehéz és bonyolult tudomány. Ezt és a fentebb elmondottakat mégis honnét tudom? Hogy bonyolult, azt onnét, hogy két napot töltöttem a bratislaval meteorológiai Intézetben. A többit pedig dr. Peter ForgáCtól, az Intézet egyik vezető szakemberétől. De ezt Is csak azért tudom, azért értem a laikusok módján, mert Forgáő doktor személyében olyan riportalanyom akadt, akihez hasonlóval nagy ritkán találkoztam eddigi pályafutásom során.

Ahogy ő, úgy még kevesen próbálták velem megértetni azt, amiről írni akartam, önzetlenül rám szánt kétszer fél na pót. Ez arra volt Jó, hogy e- lőször azt hlhessem, könnyen meteorológus lehet belőlem, s majd hogy azt kelljen hinnem, hogy sose lehet belőlem me teorológus. Ez a második meggyőződés a valódi.

Hazánkban nem kevés meteorológiai állomás működik, összeszámolásukra két kéz túl kevés lenne. A bratislaval a három legnagyobb közé tartozik. A repülőtér töszomszédsá gában — összevetve a hasznos és a szükségszerű —, egy bű bájosan parkosított területen áll, de ez nem Jelenti az> hogy a legideálisabb körűimé nyék között, mert területe szűk, műszerparkja nemcsak fejlesztésre, bővítésre is szorul. A modernizálás folyamatban van.

Peter ForgáCot nem kell be mutatni. Hazánk legnépszerűbb meteorológusa. Huszonöt éve dolgozik e helyen, húsz öve publikál napilapokban, hetilapokban, tudományos folyólra tokban, hetente több alkalom mai a televízióban Is láthatjuk Gondolom, mindenki Ismeri. E zenkivül nem egy szakkönyv A totalizátor és kezelője

dig közérthető nyelv, egy o- lyan nemzetközi Jelrendszer, a- mely egyértelműen beszél, a- melyet egyértelműen értenek. A számok, a Jelek százféle me teorológiai állapotot képesek Jelezni, tízféle eső és tízféle más csapadéktlpust stb. Bratl- slavában már épül az a műszer, amely felfogja majd í műholdak közvetítette térkép felvételeket, de a munka jelenlegi formája ezután Is szükséges marad.

Ez a módszer a következő. A távírók megszakítás nélkül napi háromszoros kicsúcsoso- dással ontják magukból az a- datokat, s természetesen küldik Is. A gépek kiszolgálói a rajzolókhoz, a térképezőkhöz viszik az adatokat. A térképe zők rendszerint nők. Naponta háromszor kerül az asztaluk ra egy óriási térkép, amely az Urál hegységtől az amerikai partokig elterülő területet Jelzi, központjában természetesen Európával és az Atlanti-óceánnal. A térkép nagyon halovány, városokat, országhatárokat nem Jelöl, mindent szám helyettesít. A térképező kezében kéthegyCi toll, az egyik piros, a másik fekete tussal ír, s ördögi ü gyességgel mozog a kezekben. Ezzel a két színnel írva kerül nek be naponta háromszor a natúr térképre azok a számok, amelyeket a külföldi és hazai állomások telexen, térképtávírókon közölnek. Egy-egy csúcsidő másfél-két óra hosszig tart. Ez alatt az idő alatt az asztal nagyságú térképek megtelnek apró fekete és piros számok. Jelek tízezres dömegé- vel. Ezt olvassák le a meteoSematikus szinoptikus térkép frontátvonulásokkal, izobarok- kai, légköri zónákkal.

ból, Washingtonból vagy történetesen az Atlanti-óceánon horgonyzó és cirkáló meteoro lógial hajóállomásokról származnak. A prognózisok itt ná lünk készülnek, s arra épülnek, amit a nemzetközi központok Jelentenek. Mindez rendkívül bonyolult és szép feladat.

A METEOROLÖGIAI „KONYHÁBAN“

A „tűzhely“ itt természetesen a távíró, s persze még nagyon sok műszer. A bratlsla vai konyhának rendhagyó neve van, mint mindegyiknek. 816 — így szól e név. Szerte a világon minden meteorológus tudja, hogy ez a bratislaval, az 518-as pedig a prágai állomás neve. A távírók ontják az adatokat, ami nekünk laikusoknak csupán titokzatcs számrendszer. A meteoinlóglában pe

rolőgusok, egy-egy térkép fölött naponta háromszor — éjszaka Is — tartanak konzultációt, miután kiadják a hivatalos prognózist, kitöltik a pilóták tájékoztatását szolgáló f- veket, válaszolnak a telex-kérdésekre, telefonhívásokra.

És levelekre Is.

Peter Forgáő rengeteg levelet kap. „Ekkor és ekkor ide és ide utazom, hogy öltözzem, milyen lesz ott az idő?“ És levélben megy a válasz, a- melyben természetesen nem az áll, hogy tizenkettedikén, két hét múlva Várnában délutáni eső lesz, hanem általános tájékoztatás, amelyre viszont é- píthet a szabadságoló. Elmegy, hazajön, s elküldi a levelet; „Köszönöm, Forgács doktor, Jó volt a prognózis, sokat segített.“

KESZEM FEBEND

ÉN, AZ

EMBERBARÁT

Este van, esik az esC, várok a buszra.

A busz nem fOn, de a sarkon kifordul egy taxt. Intek, az megáll. Beszállok, s közben az első ülésre minden kérdezés nélkül betelepszik egy Idegen, akt ugyanott, ugyanarra a buszra vár, a- melytk nem jött, s miatta taxiba kényszerültem, mert dolgom sietős volt, egy szál ingem meg csuromvtz.

Bemondom a címet és várom, mafd csak köszön, majd csak mond valamit a hívatlan utas, aki engem korántsem zavarna, ha tudnám, mit akar, hová megy, miért nem szól, süketnéma- e, vagy hallgatagnak nevelték kedves szüleit Várok, de semmi. Tovább várok, megtört a {ég, az idegen megszólal.

— Rohadt egy idő.

A taxis is, én is hallgatunk, mit válaszoltunk.

— Maga hová megy? — {olytatja. — Engem a posta előtt rakjon ki.

— Jó.

Megérkezünk. 0 szól, hogy ,4U{on meg a meneti“

A „ménét“, tehát a taxi megáll, s a „jövet-menet" Idegen kiszáll a kocsiból és semmit sem mond. Nem köszön jó éjszakát, a fuvart sem köszöni meg, és nem mondja, hogy nesze, itt egy tízes — mondjuk tízes, az általa leutazott út árának minimuma.

— Fura ember a maga Ismerőse, még köszönni sem tud — mondja a taxts.

— Dehogy Ismerősöm, sose láttam. Én intettem a kocsinak, 6 kérdés nélkül beszállt... a többit látta.

— Ne haragudjon már az őszinteségért, de most legszívesebben kiraknám magát az esőbe. Aki ilyen...

— Csak nyugodtan mondja ki, uram, hülye vagyok.

— Megérkeztünk, az óra huszonnyolc koronát mutat.

—kszl—- Új ifjúság 3

TEMPO

Hetek óta figyelmeztet a rovatvezető, mikor adom már le a szökőkutakról ígért írást. Kifogást kifogás után soroltam, de a dolog tegnap végképp halaszthatatlanná vált.

Délután nekiindultam hát a terepszemlének, végigjártam a város azon pontjait, ahol szökőkút áll, tüzetesen megnéztem valahányat, mert állításamról, hogy a bratislaval szökőkutak nem működnek, meg kellett győződnöm pontosan, a helyzetei maga teljességében fel kellett térképeznem. Nos, az írás így sem a tervezett szellemben születik meg, röviden szólva, nem lesz kritikus hangvételű, mert azóta már minden ötödik szökőkút működik, serényen köpi a vizet.

Namármost. Ha ötven szökőkút közül tíz már a nyár közepén működik — ezt nem lehet kritikus helyzetnek mondani, sőt rekordnak vagyok kénytelen nevezni, mert valóban rekord. A szóban forgó, helyzet- neutralizáló tíz szökőkút azért működik, mert a tavasz és a nyárelő folyamán megjavították őket. Ha tíz szökőkút működik, már nem lehet száraz ajkú a szökőkutakról beszélni, s a szökO- kútjavítások üteme kellően halad, karácsonyig mindegyik vidáman „üzemelhet'. De hát karácsonykor már hideg van, s ez a szökőku- i(ik erezetében lapuló vizet sem kíméli, megfagyasztja, a jég pedig egy fizikai törvényszerűség alapján szétnyomfa a vezeték-t. jövő tavasszal aztán k - i v szá- razak lesznek a városnak e kedves, csacsogó „gépezetet“ — de sebaj, jövő karácsonyra majd ismét megjavítják őket, s én jövőre sem szólhatok kritikus hangon a száraz ajkú szökőkutakról, mert június végén közülük tíz már biztosan működni fog.-Kszl-