Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-10-05 / 40. szám

6 i\ iíjúság

Waldemar Baszanowski

(Hétszeres Európa-bajnok, négyszeres világbajnok, kétszeres olimpiai bajnok!)

Baszanowski fir, amikor az ember harminchat éves elmúlt, általában öregnek tartják a sportban. t)n mint a iengyei súlyemelés egyik legnagyobb csiilaga, pedig éppen a müncheni o- limpiai játékokra készül. Mi ennek a magyarázata?

„Nem vagyok egyedül. Itt Lengyelországban is akadnak hasonló esetek. Például itt volt Zielinski, aki negyvenéves korában érte el legjobb eredményeit“.

Ezek szerint a magasabb kor előnyős a súlyemelő számára?

..Minél idősebb az ember, annál jobban képes vigyázni a- zokra a hibákra, amelyekbe fiatalabb korában beleesett. Az erő és a pszichikai forma állandósul. Igaz, sokszor éppen a lelkiállapottal van baj. A lámpaláz és a félelem érzete általában a sikeres szereplés után jön elő. Az idősebb versenyző néha éppen azért roppan össze lelkileg, mert megijed a fiataloktól."

£s az ön esettében?

„Nekem Is szokott lenni lámpalázam. De az csak akkor jó, ha a verseny előtt jelentkezik. Ha akkor gyorsul fel a szívverés, az jó. Ha viszont a súlyemelő egész éjszaka nem tud aludni a tréma miatt, akkor baj lesz a versenyen."

ön a súlyzótól fél jobban vagy az ellenfelektől?

..Hogy őszinte legyek. Inkább a súlyzótól. A súlyemelés nehéz sportág. Elég öt centiméterre elmozdulni, és megvan a sérülés. Az ember gyakran téved. A súlyemelőnek három kísérlet áll a rendelkezésére, és ha nem jön ki a lépés, sokkal gyengébb ellenfelektől Is kikap. Engem a nagyágyúk provokálnák szinte a kiváló teljesítményekre. Főleg akkor, ha előzőleg vereséget szenvedtem tőlük, és vissza akarok vágni."

Baszanowski úr, hogyan lesz az emberből világbajnok? A fizikai és lelki telkészUUség van túlsúlyban a győzelem kivívásakor?

„A világbajnoknak jó idegállapotban kell készülnie. Ki kell bírnia lelkileg az edzések egyhangúságát. Szorgalmasnak kell lennie és erős akaratűnak. Mindenekelőtt azonban szeretnie kell sportágát. Nem szabad csak a hírnévért vagy a pénzért igyekeznie. En nagyon szeretem a súlyemelést. Sokszor meg kell szenvedni, az biztos. De végül is édes a győzelem gyümölcse. Naponta tizenkét tonnát emelek magasba. A g.yözelini dobogón aztán mindig igazat adok makacsságomért az edzéseken. A súlyemeléshez az embernek vele született tulajdonságokkal kell bírnia. Az erőt és a technikát be lehet gyakorolni, ki lehet alakítani. A mozgékonyságot, robba- nékonyságot, a test felépítését viszont örökölni kell valakitől, azt semmiféle vasakarat nem pótolja. A magas verseny- zöhől sohasem lesz bajnok. Hosszú végtagjai gátolják meg a világszintü eredmény elérésében."

Ml foglalkoztathatja a súlyemelőt, ha mondjuk egy 165 kg- os súlyzót tart a feje fölött?

„Az nagyon kevés Idő, ameddig a súlyzó a fej fölött van. Válaszolni azért tudok. Az. hogy sikerült kinyomni azt a súlyt, valahogy elégtételnek érzem. Áz edzéseken megérte gürcölni. Ha pedig világcsúcsról van szó vagy olimpiai elsőbbségről, az ember, legszívesebben tánclépésben menne végig a termen. De hát ilyen súllyal nemigen lehet táncolni..."

Tokió és Mexikó után ismét aranyat nyer az olimpián?

„Nézze, három aranyérmet egymás után csak az igazán nagy egyéniségeknek sikerült szerezniük. Nem hinném, hogy én közéjük tartoznék. Mindenesetre megpróbálom."

A harminchat éves Baszanowski két évvel ezelőőt autóvezetés közben karambolozott. A kocsiban ült a felesége és a fia. Az asszony a helyszínen meghalt. A fiú kisebb sérülésekkel megúszta. .Az olimpiai bajnok azóta komorabb és még jobban szereti a fiát. Közötte és a vasak között telik élete minden perce. (máté-)

Két Sanyi a leve^öhen

Egy régi felvétel leerült a kezembe, amely még 1967- ben készült. A „régi“ kifefezést szándékosan használóm, mivel a sportvilágban, főként a labdarúgásban a négy esztendő bizony távlatot Jelent.

A felvételen Nagy Sándort és Brányik Sándort látjuk. Az egyik akkor még nitrát Játékos volt (azóta Trenöinen át a Lokomofíva Körtééhez vezetett az üt Jaj, a másik SvtSská Nová Vesen őrizte a másodikligás Lo- komotíva kapuját. Nagy Sándort nem kell bemutatni az olvasóknak. Brányik Sándorról viszont elmondhatjuk, hogy Orech. Potőfíhól (Dióspatonyl származik és a labdarúgást a volt CH Bratislava ificsapatában kezdte. Innen a katonáskodás után Dun. Stredára (Dunaszer- dahelyj, majd Spiüská Nová Vesre került. Itt — bár rohamosan közeledett a harminchoz — egészen a múlt szezon végéig védett. Az ú\ id^nuben pedig a divízióban szerepló Iskra Svit kapufát őrzi.

A képen ugyan nem láthatjuk, de elmondhatjuk, hogy az ívelő labdát Nagy Sándor befeleselte a későn érkező Brányik Sándor kapulába. Egyébként a mérkőzés 3:I-es nitrát győzelemmel fejeződött be.

Motesiky Árpád

I

A repülőtéren megjelennek a feleségek, menyasszonyok, néhány szurkaié és újságíró, aztán a mozgólépcsőt odatolják a szűk ajtókhoz, még egy utolsó kézlengetés, és felbőgnek a motorok. A súlyos masina megindul, kifelé a kifutópályán, már alig látni. Még egy utolsó, kötelező motorpró- ba, fülsiketítő zaj, és a gép fölemelkedik a betonról. Perceken belül eléri az utazómagasságot: a csapat elindult a külföldi mérkőzésre. A lapokban másnap megjelenik a hír: a VSS KoSice csapata elutazott Moszkvába, az UEFA-ku pa elsőt^ mérkőzésére. Es né hány nappal később, ismét ott találjuk a röptéren a felesé geket, menyasszonyokat és a néhány szurkolót. Befut a gép. kinyílnak az ajtók, odagörgetik

a mozgólépcsőt és a feltűnő játékosak integetnek hozzátar tozöinak. Este pedig bemond ja a rádió; a VSS Koéice hazatért Moszkvából.

Az olvasók általában ennyit tudnak egy-egy külföldi útról. £n sem tudtam sokkal többet egészen addig, amíg magam is ki nem próbáltam, njilyen egy külföldi portya. Ott ültem én is a repülőben, a játékosokkal, ott laktam én is velük Moszkvában, láttam edzésüket, hallottam, ahogyan Vengloá edző megegyezik a mezek színében, láttam a két gólt, és visszatérőben csüggedten horgasztot- tam le a fejem én is a repülőtéren, mert a vereség az újságírót sem villanyozza fel.

Mit láttam, mit figyeltem meg négy napon át a VSS társaságában? Erről szeretnék most az olvasóknak beszámolni. Sok élménnyel szolgáit ez az út. Nem tudom, sikerül-c izgalmasan papírra vetnem; megpróbálom.

—0—

A VSS remekül szerepel ez ősszel a ligában. Nincs kizárva, hogy esetleg meg is nyeri a csehszlovák bajnokság őszi részét. Ugyanakkor viszont — tavalyi második helyének kivívásával jogot szerzett Euróna egyik legrangosabb versenyén az UEFA-knpában való részvé telre. Az volt a nagy kérdés az első, a Szpartak Moszkva elleni találkozó előtt, hogy a javarészt fiatalok alkotta gárda kibírja-e a kettős megterhelést. Nem megy-e a kimerítő meccs- sorozat a kupa rovására, és fordítva, sikeresen lehet-e szerepelni úgy is a kupában, hogy a szerda-vasárnap-szerda ritmusban bonyolított csehszlovák bajnokság kimerítő összecsapásait is állják a fiúk? Persze van még egy harmadik változat is a témára; nem roppan-e össze a nagy nyomás alatt a sárga-kék csapat minden hazai

és külföldi reménye? Mikor ezek a sorok napvilágot látnak, tudjuk már, hogy sikerült-e a két moszkvai gólt Kóficén kiegyenlíteni, illetve megszerezni a győztes harmadik dugót.' A cikksorozatot nem az eredményekre koncentrálva írom, mert hiszen nem is írhatom; hetilap vagyunk, nem győznénk szusszal a dolgok követését a nyomdai terminusok miatt, viszont szólhatunk az általánosságokról és a helyszínen tapasztaltakról.

Tehát: a csapat vasárnap

idegtépő, szabálytalanságokkal teli meccset játszott PreSov ellen a ligában. Keservesen született meg az l;0-ás győzelem, amely sok erőt vett ki a játékosokból. Már vasárnap látni lehetett, hogy tudat alatt a játékosuk többsége a másnapi utazásra gondol, óvakodik a sérüléstől, mert nem szeretne lemaradni az útról és a Szpartak elleni meccsről. Mérkőzés után pihenőt kapott a társaság, és másnap, héttőn reggel, különgéppel repült Prágába, hogy onnan a menetrendszerű Prága—Moszkva járattal a szovjet fővárosba repüljön. A vasárnapi mérkőzésen megsérült Stafura, de juhász doktor már akkor tudta, hogy a fedezet szerdán pályára lép Moszkvá ban, mert sérülése nem volt súlyos. A fiúk jó hangulatban szálltak a kis kétmotoros IL— 14-be, pedig ez a kis gép eléggé gyenge tákolmány — a leszállásnál és felszállásnál például alaposan megérezni a lég- nyomáskülönbséget. Van, aki nagyon nehezen viseli a leszállást, a dohhártya pattanó sig feszül. Ebben a gépben nem volt különösen sok beszélgetés az utazók között; a labdarúgók a hétfői lapokat böngézgefték, elolvasták az előző napi mérkőzésről írott kritikákat, mustrálgatták a tabellát, beszélgettek az ellenfelek szerepléséről.

Amikor Prágába befutottak, annyi idejük maradt még, hogy a repülőtéren egyenek és igyanak valamit és átessenek a vámvizsgálaton. Aztán már szólította is a hangszóró a Prága—Moszkva vonal utasait a beszálláshoz. Oriásgépnek nevezhető IL—62-be szálltak. A négyturbinás gépbe százötven utas fér, a kényelmes székek beállíthatók, a padlót tiszta, vörös szőnyeg borítja, a légi- kisasszonyok elegánsan öltözöttek és mosolygósak. A gép kigördült a kifutópályára. és amikor motorpróbát tartott, szinte megnyugodott az ember, mert érezte a hatalmas erőt. amely játszi könnyedséggel e- melí magasba. Egyesek flegmán viselték a repülés eddigi eseményeit. másakon látszott, hogy már a felszállás előtt izgulnak. Minden út más és más, és senki sem tudja eiőre százszáza- iékosan garantálni, hogy minden simán megy majd. Az idő kiváló, napsütéses, derült volt, a gép korszerű és új. Minden adva volt tehát a tökéletes repüléshez, de hát sohasem lehet tudni. A gép rövid nekifv* tás után megemelkedett és meredeken mászott egyre feljebb az égen. Ideális utazóma- gassága tíz-tizenkét kilométer, sebessége 1000 kilométer óránként.

Az IL—62 nagyon gyorsan érte el a kívánt magasságot. Amikor tizenegy kilométer magasan a Iégikisa.sszony bejelen« tette, hogy az NDK, Lengyel- ország, Észtország érintésével repülünk Moszkvába, mindenki megnyugodott. Röviddel azután megjelentek a stewardessek és hozták az ebédet, amely rántott húsból, franciasalátából, torta.szelethői, sörből és feketekávéból állt.

Nem véletlen, hogy az utasokat etetik a levegőben. Ez egyrészt azért történik, mert az ilyen nemzetközi járatok luxusjáratok szinte, másrészt azalatt is foglalkozik valamivel az ember, és a teli gyomor mégiscsak könnyebben viseli ni a különféle — esetleges izgalmakat. A csapat mögött már jócskán álltak különböző nagy portyák. Voltak például a mesz- szi Ausztráliában is a télen, ott még többet és még nagyobb gépekkel utaztak. Általában mindenki nyugodtan viselte a repülést. Még az is, aki most indult élete első nagy külföldi mérkőzésére, az újonc Angyal Imre.

Az IL—62 hibátlanul működött óraműpontossággal repült. Áthaladtunk Varsó, Tallinn, Vi- tyebszk fölött, közölte időnként a légikisasszony, és később azt is bejelen'-tte, hogy ismét föl kell csatolnunk a biztonsági öveket, mert közeledik a moszkvai repülőtér.

Sima leszállás után a sere- metyevói óriósrepUlőtér várt. A gépnél megjelentek a Szpartak Moszkva vezetői és a fényképészek, majd ismét vámvizsgálat következett. Azután elegáns autóbuszba ültek a fiúk, és kitárulkozott előttük a világ negyedik legnagyobb városa, amelynek nyolcmillió lakosa van, amelyet népesség tekintetében csak New York, Tokió, Sanghaj előz meg: Moszkva.

BATTA György (Folytatjuk)

Két „történelmi" kép; 1. a VSS első igazán nagy, világhírű külföldi ellenfele, a szovjet „fradi", a Szpartak Moszkva. Balról a második Bahramov játékvezető, mellette Hnszainov, csapatkapitány és Kavazasvili, a híres kapus.

2. Jönnek ki a csapatok a luzs- nyiki stadion gyepére. BERENHAUT Róbert felvételei

FÖLÉPÜL AZ ELSŐ

FEDEH Műjégpálya,

(»EHSZL0VÄK EDZŐT KAP A MAGYAR JÉGKORONG^ -VALOGATOH! ^

Áz FTC jégkorongcsapata harmadik esztendeje választja felkészülési színhelyéül Csehszlováklát. A választás érthető: a Fradi újra bajnokságot nyert. Az idén még keményebben készülnek a fradisták jakabházy László irányításával. A csapat a koälcel VS2 klubszállójában lakik, a fedett pálya, a stadion a szálló mellett van — eszményi körülmények között készülhet az együttes.

Az egyik edzés után megkértük Jakabházy László edzőt, válaszoljon kérdéseinkre.

— Mikor vette át a Ferencváros jégkorongozóinak irányítását?

— 1971. április elseje óta vezetem a Fradi edzéseit. A csapat átlagéletkora alacsony, és ez biztató a jövőre nézve. Horváth Zoltán, az együttes egykori kapitánya egy nyugati túra

után nem tért vissza hazájába, Molnár Károly kapuvédö pedig tanulmányaira hivatkozva visszavonult. Sikerült viszont pótlásul leigazolnunk néhány játékost, akikkel csapatunk megerősödött. Havrán Péterről, Urbanlcs Tiborról, dr. Blkár Péterről, Treplán Béláról és a visszatért Csánk Lászlóról van szó.

— Mit vár a BEK-tőI és a bajnokságtól?

— A BEK-ben holland ellenféllel mérkőzünk október elején. A Tllbourg Treppers-ben 3 csehszlovák és 3 kanadai játszik, szerencsére a nemzetközi szabályok csak két külföldi szerepeltetését engedélyezik. Így van némi remény a továbbjutásra. Sajnos a kedvezőtlen hazai jégviszonyok miatt mindkét mérkőzést külföldön kell lejátszanunk. Ami a bajnokságot Illeti; nagyon érdekesnek ígérkezik a verseny. A fordulóból hármat hat magyar csapat játssza egymás ellen, az első három helyezett aztán három csehszlovák csapattal mérkőzik körmérkőzés formájában. A hírek szerint a PreSov, Ban- ská Bystrica és Zvolen lesz az ellenfél. Hogy a hosszú sorozatot végigbfrjuk, jól fel kell készülnünk itt Csehszlovákiában.

— Várható-e javulás a magyar jégkorongsporiban?

— Igen! A Ferencváros a Volánnal együttműködve fedett pályát épít, amelyhez felajánlotta segítségét Soltész Imre mérnök, a Vasmű alkalmazottja. Ez a hatezer ember befogadására alkalmas pálya kb. két év múlva lesz kész. Ez lesz Magyarország első fedett műjégpályája! Fellendítheti a jég- korongsportot nálunk. Válogatottunkhoz pedig csehszlovák edzőt szeretnénk szerződtetni.

Köszönjük a beszélgetést, és sok sikert kívánunk az FTC jégkorongozóinak.

MARGITA JÁNOS