Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-28 / 39. szám

/ 2 #« «/»p p u| ifjúság Harminc évvel ezelőtt - 1941. szeptember 29-én meghalt ABA NOVÄK VILMOS festő és gra­fikus, a modern magyar festé­szet egyik legeredetibb tehet­sége. Olgyal Viktor tanítványa volt. 1913 nyarán a szolnoki müvé/sztelepen Fényes Adolf mellett. 1921 és 1923 nyarán pedig Nagybányán dolgozott. Első sikereit a grafikában ér­te el, és grafikája az. ami ma­radandó. Mint freskófestöt, magyar állam és az egyház elárasztották megrendeléssel. Freskóit a montiázsszerüség, nemegyszer a plakátszerüség, gyakran a modorosság, de min­denkor a könyörtelen cmberlá- tás és az expressziv torzítás, sőt kimondottan kubista jegyek jellemzik. Két éven át a Ró­mai Magyar Akadén^ia ösztön­díjasa volt. ott lett a tempera- festészet egyik legklválőbb mestere. A Collegium Hungaricumban került közel az olasz novecen- tóhoz, az olasz fasizmus hiva­talos propagandamüvészetéhez és így lett a Gömbös-rendszer­hez közelálló neoklasszicizmus erőteljes képviselője. Németh Lajos szerint: „A Gömbös-korszak Hőman- féle kultúrpolitikája őbenne ta­lálta meg a maga Ghlrlandaio- ját, nagyszerű felkészültségű propagandistáját. Sajnos, azt kell mondanunk, hogy a magyarság az első vi­lágháború végén, a Magyar Ta- nlcsköztársaság időszakában a haladást képviselte, de ez csak rövid Ideig tartott, és amikor a reakció győzött, éppen a ma­gyarság lett a feudális sváb­keresztény kurzus legszélsősé­gesebb képviselője. Következett az emigráció nyomora és az ül­dözés korszaka mindazok szá­mára. akik harcolni akartak az igazságért és a népjogért. Minél nagyobb tehetségű egy művész, annál fokozottabban, el- szántabban kell küzdenie a ha­ladásért, de Aba Novák nem vállalta ezt a küzdelmet. Abban az időben, amikor pél­dául a jászszentandrási római katolikus templom freskóján dolgozott, Magyarországon a munkásosztálynak közel egyhan mada munkanélküli volt, a mun káscsaiádok asztalán ,,Iu;:uscik- ké“ vált a zsír. a hús és a cu­kor. 8 parasztság rohamosan vesztette el földjét, a nagybir­tokosok 8 mezőgazdasági mun­kabéreket 50—60 százalékkal csökkentették, és a magyar fa­lu 600 000 nincstelen agrárpro­letárja szinte állati sorban ten­gette életét. Azonban a művész ezt nem látta, vagy nem akar­ta látni, „isten fiát“ varázsol­ta a freskóra, aki két kezét felemelve áldást oszt, vagy igét hirdet, míg a háttérben kelet* Ízlést sejteüö pompás paloták emelkednek. Persze, akinek te­le van a hasa, nem érzi az éhség kínjait. Aba Novák pedig ekkor már ünnepelt és sikeres művész volt, a padovai egyház­művészeti kiállításon első dijat nyert, Bettola című képét a ró­mai Modem Képtár vásárolta meg, egyre-másra kapta az ál­lami és egyházi megrendelése­ket. A század borzalmas tragédiá­ja ekkor már elkezdődött, a szadista kóklerek már a szín­padon álltak, már építették a koncentrációs táborok őrtor­nyait. és a nagy gyilkosokat majmoló Horthy Miklós, ez szennyes, hülye, kisstílű gaz­ember. Gömbös Gyula, aki nem­csak gyilkos volt, hanem tolyaj és sikkasztó is. Teleki Pál. aki nemcsak nagy tudós volt, ha­nem utolsó piszkos brlgantl is. már köszörülték a herélőbics- kát, és Szapucsek György, aki Serédl Jusztinián álnéven lett Magyarország zászlósura. blbo- rosl áldását adta a gyilkosok összeesküvésére. mint ahogy később, 1944, november 4-én áldását adta Szálasi Szalozsján Ferenc hivatásos rablógyilkosra is. Egy művész, aki egy geng­szterbanda vezérkarát szolgál­ja! — nem ember! Márpedig az Igazi művészet mindéikor hu­manista! Péterfi Gyula 0) Ifjúság. ■ Szoclalisu If.lú- ságl Szövetség Szlov. Központi Bizottságának lapja # Kiadja a Smena kiadóvállalata A Szer­kesztőség és adminisztráció Bratislava, Praiská 9. Telefon; 48S-41-4S. Postaflók 30 • F ó- Bzarfcnaatö: dr. STRAS­SEB GYÖRGY. Nyom.1a; Západoslovenaké tla- flariae Ól Á ElófizotésI dl] égési évre S2.- Kós, 141 évre 26.- Kós • Terjeszti a Posta Hlriapszolgálata, elöflzethetó mindea postakéibesllőnél vagv poatablvatalnál • Kéziratokat nem érzünk meg éa nem kül­dünk vissza • A Upot kül- földrs a PNSZ Ostredná expe- dlcla tlaée. Bratislava. Gott- svaldovo nám. i. 48 dtján lehet megrendelni. Az ifjúsági vezető - nevelő is Küszöbön az őszi és téli időszak, a szervezetek újabb feladataikra ké­szülnek. A komárnúi járás fiataljai pl. úgy, hogy most, közvetlen az ö- szl Időszak előtt néhány napos is­kolázáson vettek részt. Az iskolázá­sokat szeptember 13-19-e között a Járási bizottságnak a páti gyógyfor­rás mellett épült Fecske nyaralójá­ban tartották. Először a középiskolá­sok, majd a falusi, s a hét végén pedig az üzemi ifjúsági szervezetek képviselői gyűltek össze, hogy meg­beszéljék az elkövetkező időszak teendőit. Milyen elképzelések alapján hívták össze a szervezetek képviselőit? — kérdezzük Balha Józsefet, a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség komárnői já­rási bizottságának titkárát, aki a fa­lusi Ifjúsági szervezetek vezetőinek az Iskolázását vezette. — Az volt az elképzelésünk, hogy most közvetlen az őszi és téli Idő­szak előtt megbeszéljük a szerveze­tek vezetőivel a legfontosabb feladat tokát s biztosítjuk e feladatok telje­sítését. Melyek azok a feladatok? — Elsősorban a választásokra va­ló felkészülés. Az ogósz ország a választás lázában él, s ml sem ma­radhatunk ki ebből a munkából. I- gaz, maguk a fiatalok sem akarnak kimaradni. Minden egyes szervezet bekapcsolódott a választások előké­születeibe; kultúrműsorokkal köszön­tik majd az eseményt. Sok fiatal most fog választani először, ezért nagyon lényeges, hogy szervezeteink kellőképp felvilágosítsák tagjaikat. A XIV. pártkongresszus hangsú­lyozta a fiatalok szerepét társadal­munkban. Ennek a gondolatnak a je­gyében nagyon sok fiatalt jelölnek képviselőnek. A szervezetek felada­ta, hogy a legjobbakat, a legtehetsé­gesebbeket jelöljék. Mindez az is­kolázásainkon komoly hangsúlyt ka­pott, s az az érzésünk, hogy fiatal­jaink meg Is állják a helyüket. Milyen további témákkal foglalkoz­tak az iskolázásokon? jelenleg minden a fenti témával kapcsolatos. Foglalkoztunk a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség plénumá­nak IV. ülésével, és Ismertettük az általa kitűzött célokat. Külön kie­meltük s részletesen megbeszéltük az évzáró közgyűlésekre való felkészü­lést. Beszéltünk a Plonlrszervezet munkájáról, s arról, hogyan képzel­jük el a legkisebbeknek nyújtott se­gítséget. Ismertettük A jövő meste­rei, a Zenit, a Fiatalok Fényszórója, A vörös csillag nyomában és a töb­bi Ifjúsági mozgalom munkaformáit. Milyen tapasztalatokkal fejezték be az iskolázásokat? Az Iskolázásokat úgy szerveztük meg, hogy az aránylag rövid, de konkrét beszámolók után Ismertető előadásokat, vitákat, beszélgetéseket iktattunk be. Ezek a beszélgetések, s az egyes szervezetek képviselőinek a felszólalásai azt bizonyítják, hogy a fiatalok megértették az elmondot­takat s kellőképpen tudják majd sa­ját lehetőségeik és helyzetük szerint alkalmazni az egyes munkaformákat. A korábbi évek folyamán olyan formában igyekeztünk megszervezni az iskolázásokat, s az előadott a- nyagokat, hogy mindent magunk ké­szítettünk elő. így pl. rendeztünk a fiatalok részére klubestet. Minden­ben példásak voltunk, s a fiatalok­nak nem volt más feladatuk, mint leülni s végignézni a klubestet. Az idei Ilyen jellegű „tananyag“-nál más formát választottunk. A fiataloknak maguknak kellett mindent előkészí­teniük, biztosítani az egyes műsor­számokat, s nekik kellett az egész klubestet levezetniük. Ügy érezzük, ez hat majd a gyakorlati munkájuk­ra Is, mert nemcsak az elképzelést, hanem ennek megvalósítási formáit Is láthatták, kipróbálhatták. Mit hangsúlyoztak leginkább az iskolázások alatt? Azt, hogy az Ifjúsági vezető egy­ben nevelő Is. Vagyisl A fiataloknak úgy kell a munkájukra nézni, hogy azzal akár akarják, akár nem, ma­guk Is a társadalmunk formálóivá, szervezőivé válnak, s nem mindegy, hogy milyen értéke lesz ebben az ér­telemben a munkájuknak. —nth— Egy pillanata Fazekas Gabriella kedves, fiatal lány. Húszéves. Nővé Zámkyban (Érsekújvár) az Elektrosvitben dolgozik, két műszak­ban. A délelőtti műszakot szereti, mert utána délután, s főleg este e- gyűlt lehet a többiekkel. Elfeledtük mondani, de az csak természetes, hogy tagfa a Szocialista Ifjúsági Szö­vetségnek. Sőt, nemcsak tagja, ha­nem egyik vezetője is. ö a helyt szervezet pénztárosa. — Es van a szervezetnek pénze? — kérdezzük. — Hát hogyne — vallja büszkén. — De melyiknek — tréfálkozunk, mert tudjuk, hogy azt a helységet, ahonnan Gabriella van, nem mind­egyik térképen lehet megtalálni. De mindjárt jön a kicsit hosszabb vá­lasz. — A Bajöl Állami Gazdaság ha­raszti üzemegysége telepének. Es ne nézzen rám olyan értetlenül — olva­som a szemeiből —, mert a mi szer­vezetünk lehetőségeit nem egy szer­vezet megirigyelhetné. A ml gazda­ságunkban több terem is a fiatalok vész kárba rendelkezésére áll. Igaz, nem va­gyunk sokan, s ez bizonyos mérték­ben akadálya is a munkának, de az­ért tudunk magunkon segíteni. Ha kell, társakat hívunk... És még va­lami: ha eddig aránylag jó volt, ak­kor ezután minden bizonnyal még jobb lesz. Az történt a napokban, hogy a helyi szervezet egyik régi elnökét nevezték kt a gazdaság ve­zetőjévé, s ez számunkra annyit je­lent, hogy a jövőben még több se­gítséggel számolhatunk ml is. Bole- mant László, az új vezető már most megígérte a segítséget. Es még valamit elárulqk Gabriel­láról: Élete értelmét látja abban, hogy nem ücsörög mindig otthon, hanem maga Is szervezni tudja a fiatalokat. Néha ugyan nehéz velük zöldágra vergődnie, de hát mit szá­mít ez. 0 ts szeret táncolni mint a többiek, s ha azok esetleg nem érté­kelik ts kellőképpen igyekezetét, ne­ki megéri, mert a táncon kívül sze­ret igen őszintén beszélni az embe­rekkel. így soha egy pillanata sem vész kárba. —n— sem MUNKÁVAL ÜNNEPLIK MEG A SZISZ megalapítAsAnak évfordulóját A SZISZ Központi Bizottsága mellett működő csehszlovák fő­iskolások központja nyilatkoza­tot fogadott el a választások­kal kapcsolatban, amely többek között a következőket tartal­mazza: „A választási kampány idején ünnepeljük meg a Szocialista Ifjúsági Szövetség alapító or­szágos konferenciájának első évfordulóját Üdvözöljük azt a kezdeményező javaslatot, mely­nek értelmében az évfordulót 1971. november 6-án országos műszakkal ünnepeljük meg, és felhívjuk a főiskolák Ifjúsági szervezeteit, hogy a műszakban kifejtett munkájukkal támogas­sák a Nemzeti Front választási programját“. helyreigazítás A 38-as szfimunkban, a Fő­város a vólasztősok előtt cí­mű cikkünkben sajnálatos mé- don hibásan frtuk ki Félix Ja- níőek elvtársnak, a Bratislava! Városi Nemzeti Bizottság tit­kárának a nevét, JanfCek elv­társ és nlvasöink szíves elné­zését kérjUk. A szerkesztőség Gyermekének az új iskolaévben is folyó- irataink nyújtják a szórakozást és az új ismeretek forrását. íiz l!l/l szeptember il tol 2!rig folyó nyereményes tobörzó íikciónk kerete ben. Bővebb felvilóqosi- tást kaphat í\ röpiratból. mulyi't (jyiüMU'kd Ikv íw isknlnhol. SAJTÖNAP Mint minden évben, idén is megünnepeltük a eajté napját, írásunkkal ennek a jelentős eseménynek adózunk. 1920. szeptember 21-én látott napvilágot a csehszlovákiai kom­munisták első számú politikai na­pilapja, a Rúd* právo. A felsza­badulás után a CSKP forradalmi hagyományainak szellemében szep­tember 21-ét a csehszlovákiai új­ságírók ünnepévé, vagyis sajtónap­pá nyilvánítottuk. A sajtótermélcek közé azonban nemcsak a napila­pok, képeslapok vagy a szórakoz­tató jellegű magazinok tartoznak, jelentős és napjainkban szinte do­mináló szerepet tölt be a rádió, filmhíradó és a vizuális híradás- technika legifjabb szülötte, a te­levízió. Ma már az átlagember Is szinte természetesnek tartja, hogy reggelenként vagy munka után be­letekintsen az újságba, fellapozza kedvenc rovatát, ha vacsora köz­ben Is, de végignézze a rendsze­res Időpontban közvetített tv-hír- adöt. Mindez az élet ritmusához tartozik, szinte beldegződött, meg­szokottá, a korszerű társadalom — szocialista társadalmunk napi szükségletévé — egyik alapköve­telményévé vált. A sajtó azonkí­vül, hogy rendszeresen és időben tájékoztat, nevel, tettre serkent, egyformán szemmel kíséri az or­szág gazdasági, kulturális, de el­sősorban politikai helyzetét, fej­lődését. Talán nem tülzunk, ha azt mondjuk, hogy egyetemesen ma­gába foglalja társadalmunk vér­keringését, visszatükrözi bel- és külpolitikánkat, a közélet gazdag eseményeit, s ennek alapján pedig napjaink, korunk élő és maradan­dó krónikájává válik; A csehszlovákiai forradalmi saj­tónak, beleértve az itt élő magyar munkásosztály és kommunisták lapját, gazdag és dicső múltja van. A Rudé právo, a Pravda chudeby, később a Pravda, valamint az Űj Szó elődjei, köztük a Kassal Mun­kás, döntő szerepet játszottak a proletársajtó kibontakozásánál. Nem kis szerepük volt ezeknek a lapoknak az antifasiszta mozga­lom megszervezésében, a proletár nemzetköziség megszilárdításában, a lenini nemzetiségi politika ter­jesztésében, a munkásosztály győ­zelmének kivívásában és megvédé­sében. Nem véletlen, hogy épp a Rudé právo, a Pravda és a Kassai Munkás hagyományait őrző, 1949. május 1-töl megjelent Oj Szó (mint napilap) lett Csehszlovákia Kom­munista Pártjának mint a munkás- osztály vezető erejének politikai fóruma, legaktívabb és leghatáso­sabb Irányító szerve. Hazánk,' a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság azok közé 8 fejlett országok közé tartozik, ahol a napilapokon kívül még száz és száz különböző sajtótermék jelenik meg. Ezek között méltó helyet kapnak a nem­zetiségi, vagyis a Csehszlovákiá­ban kiadott magyar, lengyel, ukrán nyelvű lapok Is. Küldetésük és felelősségük semmivel sem ki­sebb, mint a vezérlapoké, sőt, ezeknek a maguk specifikus for­májában mintegy kiegészítőjük, politikai és társadalmi segítőtár­suk. Hogy hazánk újságírói előtt mily lehetőségek állnak, ezt nemcsak a ma, hanem a közelmúlt Is Iga­zolta, amikor a szocializmus „re­formátorai“ szinte kibérelték a tömegtájékoztatási eszközöket, s a nép megtévesztésére, félreveze­tésére, egy fegyveres ellenforra­dalom előkészítésére előre meg­fontolt akciókat ütemeztek be. Mi tagadás, e nyomás alól nem ke­rült ki makulátlanul a pártsajtó sem. A marxizmus Igaz tanítását kővető, a lenini politika és inter­nacionalista együvé tartozás hívei azonban szerencsére tisztán lát- ‘ ták, és életet vagy „karriert“ fel­áldozva hűek maradtak szocialista társadalmunk Igaz arculatához, hazánk felszabadítójához, a szov­jet néphez, valamint a többi szo­cialista ország testvéri közösségé­hez. Nem kis mértékben nekik Is köszönhetjük, hogy a CSKP új ve­zetésének megfontolt és előrelátó irányelvei alapján hazánkban a- ránylag rövid időn belül helyre­állt a rend, megindult a termelés, a társadalmi élet, és Csehszlová­kia mint szocialista köztársaság, lé­legzethez jutott - visszanyerte vl- lágteklntélyét. Ez a tényállás ga­rantálja, hogy ismét higgyünk és bízzunk a sajtóban. Hinnünk és bíznunk kell abban, hogy újság­íróink a sajtószabadságot nem a revizionista, a szocialista társa­dalmat bomlasztó és a munkás- osztály hatalmát aláásó jelszavak és elméletek Interpretálására hasz­nálják ki. Újságíróink éppúgy tu­datában vannak annak, hogy lap­jainkban semmi helye a vulgariz- musnak, olcsó szenzációnak, osto­ba — ízléstelen pikantériáknak, horoszkópoknak vagy a már a nyugati „zsibvásáron“ is leértékelt sexl-bóvllnak. Szerencsére ezen a téren nem nagy a közlés és ter­jesztés veszélye. Sokkal komo­lyabb feladat elé állítja szerkesz­tőinket a nyugati propaganda; megragadva az Ideológiai dlverzió minden eszközét, naponta órákon keresztül „informál“, uszít a szo­cialista közösség ellen, ellenünk. A Szabad Európa rádiója, Amerika Hangja, a madridi, vatikáni adók, a Deutsche Welle és még egyné­hány adóállomás „káderllag“ fel­erősítve a 68-as emigránsokkal, mindent elkövetnek annak érdeké­ben, hogy Csehszlovákia békés és dolgos állampolgárát megfosszák nyugalmától, a szocializmus győ­zelmébe vetett hitétől és hazafias magatartásától. A választások előtt külön eró- bedobással, energiával szorgoskod­nak a nyugati „jóakaróink“. Tár­sadalmunk azonban tényekkel for­gatja ki humbugjaikat. Amikor ők az életszínvonal csökkenését re­besgetik, mi emeljük a nyugdija­kat, kedvezőbb körülményeket te­remtünk a családok megalapozá­sához, milliókat fordítunk lakás­építésre, egészségügyre, kulturál­tabb és nívósabb társadalmi élet­re. Ha ennek ellenére mégis akad­nak elégedetlenek, juttassuk eszükbe, hogy míg Európában har­mincöt esztendő leforgása alatt két szörnyű háború pusztított, aminek java részét Közép-Európa és az első szocialista állam, a Szovjet­unió viselte, addig az Egyesült Államok a ml áldozatainkhoz mér­ten aránylag szárazon megúszta mind a két világháborút, tehát van bőven miből finanszírozniuk egy újabb vietnami akciót, Izraeli agressziót vagy a szocialista tá­bor ellen irányuló bármilyen Jel­legű és terjedelmű Ideológiai dl- verzlót. Nem véletlen, hogy a saj­tónap alkalmából erre témá­ra is kitértünk. A politikai élet nüánszalt ugyanis nem lehet és nem Is szabad elválasz­tani egymástól. Szocialista sajtónk­nak a novemberi választások előtt fel kell készülnie minden külső és belső veszélyre. A pártból kizárt politikai, esetleg társadalmi pozí­ciójukból eltávolított revizionisták, opportunisták nehezen nyugszanak bele sorsukba, bizonyára a maguk módján Igyekszenek majd mindent elkövetni, hogy megtorpédózzák népünk biztonságérzetét, a csehek, szlovákok és a hazánkban élő töb­bi nemzetiség szilárd egységét. Meggyőződésünk, hogy sajtónk, be­leértve a csehszlovákiai magyar lapokat Is, támogatni fogja a Nem­zeti Front egységét, pártunk új vezetésének politikáját, s ezzel már most hozzájárul a választá­sokat megelőző kedvező légkör megteremtéséhez, hazánk, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság ál­lamrendjének, valamint a CSKP által vezetett Nemzeti Front biz­tos győzelméhez. Mint a sajtó dol­gozói, e győzelem szellemében higgyünk, éljünk és alkossunk. Gerstner István

Next

/
Thumbnails
Contents