Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1971-09-28 / 39. szám
/ 2 #« «/»p p u| ifjúság Harminc évvel ezelőtt - 1941. szeptember 29-én meghalt ABA NOVÄK VILMOS festő és grafikus, a modern magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége. Olgyal Viktor tanítványa volt. 1913 nyarán a szolnoki müvé/sztelepen Fényes Adolf mellett. 1921 és 1923 nyarán pedig Nagybányán dolgozott. Első sikereit a grafikában érte el, és grafikája az. ami maradandó. Mint freskófestöt, magyar állam és az egyház elárasztották megrendeléssel. Freskóit a montiázsszerüség, nemegyszer a plakátszerüség, gyakran a modorosság, de mindenkor a könyörtelen cmberlá- tás és az expressziv torzítás, sőt kimondottan kubista jegyek jellemzik. Két éven át a Római Magyar Akadén^ia ösztöndíjasa volt. ott lett a tempera- festészet egyik legklválőbb mestere. A Collegium Hungaricumban került közel az olasz novecen- tóhoz, az olasz fasizmus hivatalos propagandamüvészetéhez és így lett a Gömbös-rendszerhez közelálló neoklasszicizmus erőteljes képviselője. Németh Lajos szerint: „A Gömbös-korszak Hőman- féle kultúrpolitikája őbenne találta meg a maga Ghlrlandaio- ját, nagyszerű felkészültségű propagandistáját. Sajnos, azt kell mondanunk, hogy a magyarság az első világháború végén, a Magyar Ta- nlcsköztársaság időszakában a haladást képviselte, de ez csak rövid Ideig tartott, és amikor a reakció győzött, éppen a magyarság lett a feudális svábkeresztény kurzus legszélsőségesebb képviselője. Következett az emigráció nyomora és az üldözés korszaka mindazok számára. akik harcolni akartak az igazságért és a népjogért. Minél nagyobb tehetségű egy művész, annál fokozottabban, el- szántabban kell küzdenie a haladásért, de Aba Novák nem vállalta ezt a küzdelmet. Abban az időben, amikor például a jászszentandrási római katolikus templom freskóján dolgozott, Magyarországon a munkásosztálynak közel egyhan mada munkanélküli volt, a mun káscsaiádok asztalán ,,Iu;:uscik- ké“ vált a zsír. a hús és a cukor. 8 parasztság rohamosan vesztette el földjét, a nagybirtokosok 8 mezőgazdasági munkabéreket 50—60 százalékkal csökkentették, és a magyar falu 600 000 nincstelen agrárproletárja szinte állati sorban tengette életét. Azonban a művész ezt nem látta, vagy nem akarta látni, „isten fiát“ varázsolta a freskóra, aki két kezét felemelve áldást oszt, vagy igét hirdet, míg a háttérben kelet* Ízlést sejteüö pompás paloták emelkednek. Persze, akinek tele van a hasa, nem érzi az éhség kínjait. Aba Novák pedig ekkor már ünnepelt és sikeres művész volt, a padovai egyházművészeti kiállításon első dijat nyert, Bettola című képét a római Modem Képtár vásárolta meg, egyre-másra kapta az állami és egyházi megrendeléseket. A század borzalmas tragédiája ekkor már elkezdődött, a szadista kóklerek már a színpadon álltak, már építették a koncentrációs táborok őrtornyait. és a nagy gyilkosokat majmoló Horthy Miklós, ez szennyes, hülye, kisstílű gazember. Gömbös Gyula, aki nemcsak gyilkos volt, hanem tolyaj és sikkasztó is. Teleki Pál. aki nemcsak nagy tudós volt, hanem utolsó piszkos brlgantl is. már köszörülték a herélőbics- kát, és Szapucsek György, aki Serédl Jusztinián álnéven lett Magyarország zászlósura. blbo- rosl áldását adta a gyilkosok összeesküvésére. mint ahogy később, 1944, november 4-én áldását adta Szálasi Szalozsján Ferenc hivatásos rablógyilkosra is. Egy művész, aki egy gengszterbanda vezérkarát szolgálja! — nem ember! Márpedig az Igazi művészet mindéikor humanista! Péterfi Gyula 0) Ifjúság. ■ Szoclalisu If.lú- ságl Szövetség Szlov. Központi Bizottságának lapja # Kiadja a Smena kiadóvállalata A Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava, Praiská 9. Telefon; 48S-41-4S. Postaflók 30 • F ó- Bzarfcnaatö: dr. STRASSEB GYÖRGY. Nyom.1a; Západoslovenaké tla- flariae Ól Á ElófizotésI dl] égési évre S2.- Kós, 141 évre 26.- Kós • Terjeszti a Posta Hlriapszolgálata, elöflzethetó mindea postakéibesllőnél vagv poatablvatalnál • Kéziratokat nem érzünk meg éa nem küldünk vissza • A Upot kül- földrs a PNSZ Ostredná expe- dlcla tlaée. Bratislava. Gott- svaldovo nám. i. 48 dtján lehet megrendelni. Az ifjúsági vezető - nevelő is Küszöbön az őszi és téli időszak, a szervezetek újabb feladataikra készülnek. A komárnúi járás fiataljai pl. úgy, hogy most, közvetlen az ö- szl Időszak előtt néhány napos iskolázáson vettek részt. Az iskolázásokat szeptember 13-19-e között a Járási bizottságnak a páti gyógyforrás mellett épült Fecske nyaralójában tartották. Először a középiskolások, majd a falusi, s a hét végén pedig az üzemi ifjúsági szervezetek képviselői gyűltek össze, hogy megbeszéljék az elkövetkező időszak teendőit. Milyen elképzelések alapján hívták össze a szervezetek képviselőit? — kérdezzük Balha Józsefet, a Szocialista Ifjúsági Szövetség komárnői járási bizottságának titkárát, aki a falusi Ifjúsági szervezetek vezetőinek az Iskolázását vezette. — Az volt az elképzelésünk, hogy most közvetlen az őszi és téli Időszak előtt megbeszéljük a szervezetek vezetőivel a legfontosabb feladat tokát s biztosítjuk e feladatok teljesítését. Melyek azok a feladatok? — Elsősorban a választásokra való felkészülés. Az ogósz ország a választás lázában él, s ml sem maradhatunk ki ebből a munkából. I- gaz, maguk a fiatalok sem akarnak kimaradni. Minden egyes szervezet bekapcsolódott a választások előkészületeibe; kultúrműsorokkal köszöntik majd az eseményt. Sok fiatal most fog választani először, ezért nagyon lényeges, hogy szervezeteink kellőképp felvilágosítsák tagjaikat. A XIV. pártkongresszus hangsúlyozta a fiatalok szerepét társadalmunkban. Ennek a gondolatnak a jegyében nagyon sok fiatalt jelölnek képviselőnek. A szervezetek feladata, hogy a legjobbakat, a legtehetségesebbeket jelöljék. Mindez az iskolázásainkon komoly hangsúlyt kapott, s az az érzésünk, hogy fiataljaink meg Is állják a helyüket. Milyen további témákkal foglalkoztak az iskolázásokon? jelenleg minden a fenti témával kapcsolatos. Foglalkoztunk a Szocialista Ifjúsági Szövetség plénumának IV. ülésével, és Ismertettük az általa kitűzött célokat. Külön kiemeltük s részletesen megbeszéltük az évzáró közgyűlésekre való felkészülést. Beszéltünk a Plonlrszervezet munkájáról, s arról, hogyan képzeljük el a legkisebbeknek nyújtott segítséget. Ismertettük A jövő mesterei, a Zenit, a Fiatalok Fényszórója, A vörös csillag nyomában és a többi Ifjúsági mozgalom munkaformáit. Milyen tapasztalatokkal fejezték be az iskolázásokat? Az Iskolázásokat úgy szerveztük meg, hogy az aránylag rövid, de konkrét beszámolók után Ismertető előadásokat, vitákat, beszélgetéseket iktattunk be. Ezek a beszélgetések, s az egyes szervezetek képviselőinek a felszólalásai azt bizonyítják, hogy a fiatalok megértették az elmondottakat s kellőképpen tudják majd saját lehetőségeik és helyzetük szerint alkalmazni az egyes munkaformákat. A korábbi évek folyamán olyan formában igyekeztünk megszervezni az iskolázásokat, s az előadott a- nyagokat, hogy mindent magunk készítettünk elő. így pl. rendeztünk a fiatalok részére klubestet. Mindenben példásak voltunk, s a fiataloknak nem volt más feladatuk, mint leülni s végignézni a klubestet. Az idei Ilyen jellegű „tananyag“-nál más formát választottunk. A fiataloknak maguknak kellett mindent előkészíteniük, biztosítani az egyes műsorszámokat, s nekik kellett az egész klubestet levezetniük. Ügy érezzük, ez hat majd a gyakorlati munkájukra Is, mert nemcsak az elképzelést, hanem ennek megvalósítási formáit Is láthatták, kipróbálhatták. Mit hangsúlyoztak leginkább az iskolázások alatt? Azt, hogy az Ifjúsági vezető egyben nevelő Is. Vagyisl A fiataloknak úgy kell a munkájukra nézni, hogy azzal akár akarják, akár nem, maguk Is a társadalmunk formálóivá, szervezőivé válnak, s nem mindegy, hogy milyen értéke lesz ebben az értelemben a munkájuknak. —nth— Egy pillanata Fazekas Gabriella kedves, fiatal lány. Húszéves. Nővé Zámkyban (Érsekújvár) az Elektrosvitben dolgozik, két műszakban. A délelőtti műszakot szereti, mert utána délután, s főleg este e- gyűlt lehet a többiekkel. Elfeledtük mondani, de az csak természetes, hogy tagfa a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek. Sőt, nemcsak tagja, hanem egyik vezetője is. ö a helyt szervezet pénztárosa. — Es van a szervezetnek pénze? — kérdezzük. — Hát hogyne — vallja büszkén. — De melyiknek — tréfálkozunk, mert tudjuk, hogy azt a helységet, ahonnan Gabriella van, nem mindegyik térképen lehet megtalálni. De mindjárt jön a kicsit hosszabb válasz. — A Bajöl Állami Gazdaság haraszti üzemegysége telepének. Es ne nézzen rám olyan értetlenül — olvasom a szemeiből —, mert a mi szervezetünk lehetőségeit nem egy szervezet megirigyelhetné. A ml gazdaságunkban több terem is a fiatalok vész kárba rendelkezésére áll. Igaz, nem vagyunk sokan, s ez bizonyos mértékben akadálya is a munkának, de azért tudunk magunkon segíteni. Ha kell, társakat hívunk... És még valami: ha eddig aránylag jó volt, akkor ezután minden bizonnyal még jobb lesz. Az történt a napokban, hogy a helyi szervezet egyik régi elnökét nevezték kt a gazdaság vezetőjévé, s ez számunkra annyit jelent, hogy a jövőben még több segítséggel számolhatunk ml is. Bole- mant László, az új vezető már most megígérte a segítséget. Es még valamit elárulqk Gabrielláról: Élete értelmét látja abban, hogy nem ücsörög mindig otthon, hanem maga Is szervezni tudja a fiatalokat. Néha ugyan nehéz velük zöldágra vergődnie, de hát mit számít ez. 0 ts szeret táncolni mint a többiek, s ha azok esetleg nem értékelik ts kellőképpen igyekezetét, neki megéri, mert a táncon kívül szeret igen őszintén beszélni az emberekkel. így soha egy pillanata sem vész kárba. —n— sem MUNKÁVAL ÜNNEPLIK MEG A SZISZ megalapítAsAnak évfordulóját A SZISZ Központi Bizottsága mellett működő csehszlovák főiskolások központja nyilatkozatot fogadott el a választásokkal kapcsolatban, amely többek között a következőket tartalmazza: „A választási kampány idején ünnepeljük meg a Szocialista Ifjúsági Szövetség alapító országos konferenciájának első évfordulóját Üdvözöljük azt a kezdeményező javaslatot, melynek értelmében az évfordulót 1971. november 6-án országos műszakkal ünnepeljük meg, és felhívjuk a főiskolák Ifjúsági szervezeteit, hogy a műszakban kifejtett munkájukkal támogassák a Nemzeti Front választási programját“. helyreigazítás A 38-as szfimunkban, a Főváros a vólasztősok előtt című cikkünkben sajnálatos mé- don hibásan frtuk ki Félix Ja- níőek elvtársnak, a Bratislava! Városi Nemzeti Bizottság titkárának a nevét, JanfCek elvtárs és nlvasöink szíves elnézését kérjUk. A szerkesztőség Gyermekének az új iskolaévben is folyó- irataink nyújtják a szórakozást és az új ismeretek forrását. íiz l!l/l szeptember il tol 2!rig folyó nyereményes tobörzó íikciónk kerete ben. Bővebb felvilóqosi- tást kaphat í\ röpiratból. mulyi't (jyiüMU'kd Ikv íw isknlnhol. SAJTÖNAP Mint minden évben, idén is megünnepeltük a eajté napját, írásunkkal ennek a jelentős eseménynek adózunk. 1920. szeptember 21-én látott napvilágot a csehszlovákiai kommunisták első számú politikai napilapja, a Rúd* právo. A felszabadulás után a CSKP forradalmi hagyományainak szellemében szeptember 21-ét a csehszlovákiai újságírók ünnepévé, vagyis sajtónappá nyilvánítottuk. A sajtótermélcek közé azonban nemcsak a napilapok, képeslapok vagy a szórakoztató jellegű magazinok tartoznak, jelentős és napjainkban szinte domináló szerepet tölt be a rádió, filmhíradó és a vizuális híradás- technika legifjabb szülötte, a televízió. Ma már az átlagember Is szinte természetesnek tartja, hogy reggelenként vagy munka után beletekintsen az újságba, fellapozza kedvenc rovatát, ha vacsora közben Is, de végignézze a rendszeres Időpontban közvetített tv-hír- adöt. Mindez az élet ritmusához tartozik, szinte beldegződött, megszokottá, a korszerű társadalom — szocialista társadalmunk napi szükségletévé — egyik alapkövetelményévé vált. A sajtó azonkívül, hogy rendszeresen és időben tájékoztat, nevel, tettre serkent, egyformán szemmel kíséri az ország gazdasági, kulturális, de elsősorban politikai helyzetét, fejlődését. Talán nem tülzunk, ha azt mondjuk, hogy egyetemesen magába foglalja társadalmunk vérkeringését, visszatükrözi bel- és külpolitikánkat, a közélet gazdag eseményeit, s ennek alapján pedig napjaink, korunk élő és maradandó krónikájává válik; A csehszlovákiai forradalmi sajtónak, beleértve az itt élő magyar munkásosztály és kommunisták lapját, gazdag és dicső múltja van. A Rudé právo, a Pravda chudeby, később a Pravda, valamint az Űj Szó elődjei, köztük a Kassal Munkás, döntő szerepet játszottak a proletársajtó kibontakozásánál. Nem kis szerepük volt ezeknek a lapoknak az antifasiszta mozgalom megszervezésében, a proletár nemzetköziség megszilárdításában, a lenini nemzetiségi politika terjesztésében, a munkásosztály győzelmének kivívásában és megvédésében. Nem véletlen, hogy épp a Rudé právo, a Pravda és a Kassai Munkás hagyományait őrző, 1949. május 1-töl megjelent Oj Szó (mint napilap) lett Csehszlovákia Kommunista Pártjának mint a munkás- osztály vezető erejének politikai fóruma, legaktívabb és leghatásosabb Irányító szerve. Hazánk,' a Csehszlovák Szocialista Köztársaság azok közé 8 fejlett országok közé tartozik, ahol a napilapokon kívül még száz és száz különböző sajtótermék jelenik meg. Ezek között méltó helyet kapnak a nemzetiségi, vagyis a Csehszlovákiában kiadott magyar, lengyel, ukrán nyelvű lapok Is. Küldetésük és felelősségük semmivel sem kisebb, mint a vezérlapoké, sőt, ezeknek a maguk specifikus formájában mintegy kiegészítőjük, politikai és társadalmi segítőtársuk. Hogy hazánk újságírói előtt mily lehetőségek állnak, ezt nemcsak a ma, hanem a közelmúlt Is Igazolta, amikor a szocializmus „reformátorai“ szinte kibérelték a tömegtájékoztatási eszközöket, s a nép megtévesztésére, félrevezetésére, egy fegyveres ellenforradalom előkészítésére előre megfontolt akciókat ütemeztek be. Mi tagadás, e nyomás alól nem került ki makulátlanul a pártsajtó sem. A marxizmus Igaz tanítását kővető, a lenini politika és internacionalista együvé tartozás hívei azonban szerencsére tisztán lát- ‘ ták, és életet vagy „karriert“ feláldozva hűek maradtak szocialista társadalmunk Igaz arculatához, hazánk felszabadítójához, a szovjet néphez, valamint a többi szocialista ország testvéri közösségéhez. Nem kis mértékben nekik Is köszönhetjük, hogy a CSKP új vezetésének megfontolt és előrelátó irányelvei alapján hazánkban a- ránylag rövid időn belül helyreállt a rend, megindult a termelés, a társadalmi élet, és Csehszlovákia mint szocialista köztársaság, lélegzethez jutott - visszanyerte vl- lágteklntélyét. Ez a tényállás garantálja, hogy ismét higgyünk és bízzunk a sajtóban. Hinnünk és bíznunk kell abban, hogy újságíróink a sajtószabadságot nem a revizionista, a szocialista társadalmat bomlasztó és a munkás- osztály hatalmát aláásó jelszavak és elméletek Interpretálására használják ki. Újságíróink éppúgy tudatában vannak annak, hogy lapjainkban semmi helye a vulgariz- musnak, olcsó szenzációnak, ostoba — ízléstelen pikantériáknak, horoszkópoknak vagy a már a nyugati „zsibvásáron“ is leértékelt sexl-bóvllnak. Szerencsére ezen a téren nem nagy a közlés és terjesztés veszélye. Sokkal komolyabb feladat elé állítja szerkesztőinket a nyugati propaganda; megragadva az Ideológiai dlverzió minden eszközét, naponta órákon keresztül „informál“, uszít a szocialista közösség ellen, ellenünk. A Szabad Európa rádiója, Amerika Hangja, a madridi, vatikáni adók, a Deutsche Welle és még egynéhány adóállomás „káderllag“ felerősítve a 68-as emigránsokkal, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy Csehszlovákia békés és dolgos állampolgárát megfosszák nyugalmától, a szocializmus győzelmébe vetett hitétől és hazafias magatartásától. A választások előtt külön eró- bedobással, energiával szorgoskodnak a nyugati „jóakaróink“. Társadalmunk azonban tényekkel forgatja ki humbugjaikat. Amikor ők az életszínvonal csökkenését rebesgetik, mi emeljük a nyugdijakat, kedvezőbb körülményeket teremtünk a családok megalapozásához, milliókat fordítunk lakásépítésre, egészségügyre, kulturáltabb és nívósabb társadalmi életre. Ha ennek ellenére mégis akadnak elégedetlenek, juttassuk eszükbe, hogy míg Európában harmincöt esztendő leforgása alatt két szörnyű háború pusztított, aminek java részét Közép-Európa és az első szocialista állam, a Szovjetunió viselte, addig az Egyesült Államok a ml áldozatainkhoz mérten aránylag szárazon megúszta mind a két világháborút, tehát van bőven miből finanszírozniuk egy újabb vietnami akciót, Izraeli agressziót vagy a szocialista tábor ellen irányuló bármilyen Jellegű és terjedelmű Ideológiai dl- verzlót. Nem véletlen, hogy a sajtónap alkalmából erre témára is kitértünk. A politikai élet nüánszalt ugyanis nem lehet és nem Is szabad elválasztani egymástól. Szocialista sajtónknak a novemberi választások előtt fel kell készülnie minden külső és belső veszélyre. A pártból kizárt politikai, esetleg társadalmi pozíciójukból eltávolított revizionisták, opportunisták nehezen nyugszanak bele sorsukba, bizonyára a maguk módján Igyekszenek majd mindent elkövetni, hogy megtorpédózzák népünk biztonságérzetét, a csehek, szlovákok és a hazánkban élő többi nemzetiség szilárd egységét. Meggyőződésünk, hogy sajtónk, beleértve a csehszlovákiai magyar lapokat Is, támogatni fogja a Nemzeti Front egységét, pártunk új vezetésének politikáját, s ezzel már most hozzájárul a választásokat megelőző kedvező légkör megteremtéséhez, hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államrendjének, valamint a CSKP által vezetett Nemzeti Front biztos győzelméhez. Mint a sajtó dolgozói, e győzelem szellemében higgyünk, éljünk és alkossunk. Gerstner István