Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-09-14 / 37. szám

B[S2[lGtí[S KAIIiR lOZSÍFFÍl, A DUNA INTI iZFUM IGAZGAIÍIAVAF Lapunkban mindenki gyakran ol­vashat a komárnói Dunamenti Mú­zeum tárlatairól. A kiállításokat Szuchi Emil rendezi, akit — saj­nos — látogatásunk alkalmával nem találtunk a múzeum épületében. Kér­déseinkre Kajtár József, a Duna menti Múzeum igazgatója válaszolt: — Mióta rendeznek kiállításokat? — Az épület alsó termei 1970 ápri­lisában készültek el. Mindjárt április 30-án két kiállítást nyitottunk meg — két földszinti helyiségben: az egyikben egy Lehár-kiállltást, a zeneszerző szü­letésének 100. évfordulója alkalmából ból; a másikban „Zenei motívumok a szlovák képzőművészetben" címmel rendeztünk kiállítást. Lényegében ez­zel kezdtük meg a képzőművészeti ki­állítások sorát. A Lehár-kiállítást mind a mai napig meghagytuk, a másik te­remben váltogatjuk a tárlatokat. — Milyen kiállításokat rendeztek az idén? — Mindjárt az 1971-es év elején Günther Péter art protisalt. képeit, terv-kompozícióit állítottuk ki. Utána Spanner Edit pasztell- és ceruzarajzai következtek, majd Lörincz Gyula gra­fikájából állítottunk össze kiállítást. Június elsején Július NemCík festő­művész és Frantisek Gibala szobrász- művész közös tárlatát nyitottuk meg. Jelenleg Ladislav Berger műveit te­kinthetik meg látogatóink. — És milyen kiállításokat láthatunk még ebben az évben? — Szeptember 24-től október 26-ig tart' majd Demján Attila budapesti képzőművész műveinek a tárlata. Ez csereakció keretében valósul meg. mi is küldünk minden évben Magyaror. száigra egy kiállítást. Ez után Franti­sek Chrástek, majd december harma­dikától Juraj Deák alkotásait állítjuk ki. Van agy nagy termünk is, amely­ben nagyobb méretű tárlatokat nyi­tunk. Ebben a teremben volt január 15-töl március 15-ig a komárnói szü­letésű Staudt Mihály emlékkiállítása. Jelenleg a Komárno és környékének munkásmozgalmát dokumentáló kiállí­tás tekinthető itt meg, majd egy ur­banisztikai kiállítást nyitunk ebben a teremben ,,Milyen lesz Komárno 25 év múlva?“ címmel: ez városépítési tervek, , makettek bemutatója lesz. Ez a^ idei tervünk. — ltogyan működnek együtt a fiatat képzőművészekkel ? — .Az előző — az 1970-es — évben csak fiatalokkal foglalkoztunk. Kiállí­tást rendeztünk Platzner Tibor és Ko- pócs Tibor müveiből, a Fiatalok Galé­riájában is több tehetséges képzőmű­vészt ismerhettek meg látogatóink; volt egy tárlatunk ,,Szociális és forra­dalmi tendenciák a szlovák képzőmű­vészetben“ címmel, s a Madách, vala­mint a Mladé letá kiadóvállalatok köz_ reműködésével megrendeztük a könyv- illusztrációk kiáJlítását is. — Mi a kiállítások célja? — Elsősorban századunk művésze­tét, főleg a magyar és szlovák kép­zőművészek alkotásait akarjuk bemu­tatni, megismertetni a lakossággal. Látogatóink ízlését is fejleszteni kí­vánjuk, arra törekszünk, hogy eszté­tikai nevelést is nyújtsunk: minden kiállításunk előadással van egybekap­csolva; rendszerint van egy kritikus, aki a kiállítást méltatja, vagy pedig közvetlen beszélgetést rendezünk a kiállító művésszel. Egy-egy tárlat al­kalmával a múzeum gyűjteménye is gyarapodik: egykét képet általában minden művész á műzeumnak ajándé­koz. Az üzemeket, szövetkezeteket is Kajtár József igazgató Milan Mora- vec kiállításán megnyitó beszédét mondja. igyekszünk megnyerni: mindegyik kiállításunkat valamelyik üzem vagy szövetkezet patronálja. És még van egy célunk: a múzeum állandó része változatlan. Ha azt valaki már jól is­meri, nem jönne hozzánk, ha nem len­nének a kiállítások. A klllítás viszont ide vonzza a nézőket, s aki megnézi, az még egyszer megnézi a múzeum állandó részét is. — Körülbelül hány ember látogatja a kiállításokat? — Egy-egy kiállítást átlagosan két­ezer ember néz meg. — Vannak problémái a múzeumnak? — Legfájóbb pontunk, hogy nincs terjeszkedési lehetőségünk. A múzeum épülete már kicsi: annyi képünk van, hogy már egy állandó tárlatot is tud­nánk nyitni. Jó volna, ha még egy ú- jabb épültet, vagy legalább helyisé­get kapnánk. Különben a múzeumban a régészet dominál, állandóan folynak az ásatások, jeleneleg Chotlnban (He- tényben) egy keltá temetkezés! hely föltárásán dolgozunk. , Varga Erzsébet TÖTHPAL GYULA: Leány pori ré FIÜK, LÁNYOK, FŐISKOLÁSOK, DOLGOZÖ FIATALOK! Az IFJÜ SZIVEK magyar dal- és táncegyüttes a Kiváló Mun­káért érdemrend tulajdonosa TAGFELVÉTELT hirdet ének-, tánc- és zenekaréba 1971. október 5—B-án, valamint 19—20-án naponta 17.00— 21.00 óráig Bratislavában a Május 1. tér 28. szám alatti gya- korlóhelyiségében. Részletes felvilágosítást az együttes munkájáról az érdeklő­dök naponta 10.00—14.00 óráig az együttes irodájában (Mos- tová 8. telefon 304-22, 304-23), valamint a tagfelvétel időpont­jában kaphatnak. A MATESZ SZEPTEMBERI MŰSORTERVE 14. kedd — Biel 15. szerda — Stráns 16. csütörtök — Vyskovee Streda n. Bndr. 17. péntek — Komárno Oboríti 18. szonbet — Sikenlíka 19. vasárnap — Or. Fotón Brzotíp 21. kedd — Maié Trakany 23. csütörtök — Calovo Pofany 24. péntek — Komárno 25. szombat — Sárovce LIcince 26. vasárnap — Dvory n. Zit. Turianska \. Vcs 50, csütörtök — flhelce Pribenik 19.. 50 Szerelmem.* Donna Rita 19.30 Szerelmem. Donna Rita 19.. 50 Kaviár 19.50 Szerelmem, Donna Rita 19.30 Kaviár 19.. 30 Szerelmem. Donna Rita 19.J0 Az anya 19.30 A nagy műtét 19.30 Szerelmem, Donna Rita 19.. 30 Énekes madár 19.30 .Az anya 19.30 Énekes madár 19.30 Kaviár 19.30 Kaviár 19.30 Énekes madár 19.30 A nagy műtét 10.30 Énekes madár 19.. 30 Az anya 19.30 Rettenetes szülök Új iíjúság 5 Most jelent meg A madAch Könyv- és lapkiadó n. v. gondozásában DUSÁN KUZEL: KITÉRŐ EGYENESEK című kötete. A szerző a fiatal szlovák prózalrók élvona­lába tartozik, s írásaival már a magyar olvasóközönség Is találkozhatott az Irodalmi Szemlében, illetve a néhány évvel ezelőtt megjelent „A tenger mélyébe“ című antoló­giában. A „Kitérő egyenesek“ műfaját tekintve voltakép­pen három novellából összetevődött kisregény. Az e^es novellák címei: A pillanat, amelyben megkövülsz; A föld hullánizó kérge, valamint a cfmadó Kitérő egyenesek. A kötet, mely szOkebb értelemben a szerelem és a katona­élet gondjait, konfliktusait, tágabb értelemben pedig a fiatal létek első igazi találkozását az élettel, Keszell Fe­renc fordításában jelent meg magyarul. Az elmúlt hetekben került könyvesboltjainkba TERSANSZKY JÓZSI JENŐ: KAKÜK MARCI című, Immár halhatatlan regényének legújabb kiadása. Kakuk Marci „piaci polgár“ története egyike a legnépsze­rűbbeknek századunk magyar Irodalmában. Tersánszky még az első világháború előtt írta a „Ruszka Gyűrték ka­rácsonya“ című elbeszélést, ebben találkozunk először Kakuk Marcival, s az egész ciklus 1942-ben jelent meg először. A mostani kiadás mégis meglepetés: tartalmazza az eddigi kiadásokból kihagyott: Kakuk Marci hősszlnész című történetet Is. A Kakuk Marti sikerének egyik titka (azonkívül per­sze, hogy remekmű) egészséges, szókimondó erotikájában rejlik. Pikantériával teli történet a könyvpiac másik új­donsága Is, a SZÉPASSZONYOK EGY GAZDAG HAZBAN Című, XVI. századi regény is, melynek rövid időn belül immár harmadik kiadása jelenik meg magyar nyelven. Mátrai Tamás és Pór Judit kiváló tolmácsolásában. A mű (eredeti elmén: Csín Ping Mej) a kínai Irodalom egyik legkiválóbb regénye. Értékeivel csupán a Vfzparti történet és A vörös szoba álma című regények vetekedhetnek, me­lyeket ugyancsak ismerhet mar a magyar olvasóközönség. S minthogy a keleti irodalmokról általában keveset tud az európai olvasó, szóljunk a külcsinjében is színvonalas kiadvány ürügyén néhány szót a kínai klasszikus regény­ről. Mindenekelőtt a regénynek szerzői (így a Csín PIng Mejé is) ismeretlenek. Az eredeti cím három szava a ké- jenc főhős, Hszlmen Cslng három nagy szerelmének nevé- IJöl való: a Csín („arany“) szó Aranyjótusz, a Ping („vá­za") szó Váza asszony, a Me-j („szilva“) szócska pedig Tavasziszllva szobalány nevéből. S a három szónak együtt Is határozott jelentése van, mégpedig: Arany vázában szil­vavirágok, érthetőbben: Szépasszonyok egy gazdag házban. S a klasszikus történetek után néhány könnyebb his­tória. A „Halott teve“ című regény szerzőjének, András Lászlónak halAl a DUNAPARTON cfmiiiBl jelent meg legújabb bűnügyi regénye. KI ölte meg Hunyort a horgászházban? Pénzért gyilkolták meg vagy nőügy van a dolog mögött? Esetleg mindkettő? Ki küldte Hunyornak az íróasztala fiókjában talált képeslapot? És mit tartalmaz annak titkosírásos szövege? — ezekre a kérdésekre próbál válaszolni a regény. A Kozmosz fantisztikus könyvek sorozatában jelent meg RENÉ BARJAVEL: AZ ÓVATLAN UTAZÓ című tudományos-fantasztikus regénye, melyben nem a tu­dományé, hanem a fantasztikumé a vezérszólam, s ahol a tudományos háttér csak a fantasztikus ötlet kivitelezésé­nek ürügyéül szolgál. „Salnt-Menoux hirtelen elhatározta' magát, s rátette so­vány kezét a négy pllulára... A pilulák az Időutazás pilu- lát voltak. Segítségükkel tetszés szerint utazhatott az 1. S mintnogv a keleti Irodaimakröl általában keveset tud u. lOOOOü évbe vagy 1789-be, hogy megismerje az embe­riség jövőjét, vagy megkísérelje megváltoztatni múltját. S a végső tanulság: az ember dolga nem lehet más, a jelenben kell alakítani a jövőjét“. ?5EÍimi®ELÉS-4 helyes és szép beszéd u. Ma még szeplő és hiba a „túlzó“ (ragyogó, komoly, döntő stb.j és elkoptatott szavak (csuda, irtó, rém-, csuda jó re­gény, irtó jólesett, rém jó alak stb). szertelen használata is, mert hitelét veszti a beszéd. Erre gondol Nadányl Zol­tán is, amikor ezt írja: „Szavak tették, hogy szótlan lett a szó..." A képzavar elleni hibázástól való félelmünkben azonban ne irtsuk ki a képszerűséget beszédünkből. Kellenek a ké­pek, de nem a képtelen képek. A nyelv a gondolatokat, az érzéseket realizálja, s a nyelvi kifejezés ezt a realizá­lást sok esetben képszerűen fejezi ki. A helyes képek használata rajzol, fest, a beszéd szemléletesebb lesz, hi­szen a nyelv, a beszéd művészi anyag is: a csupasz, a nyers megértéstől a szabatos, világos közlésen át esztétikai, formai, művészt igényességig ível a híd, s a beszéd ért­hető, szabatos, világos, ugyanakkor formás és tetszetős is lesz. Nem lehet szép az a beszéd sem, amely példája a nyelvi öntudat hiányának, a gondolkodási, kifejezésben tunyaság­nak, igénytelenségnek, s tele van fület, jó ízlést és em­beri jó érzést sértő kifejezésekkel, szavakkal, zsargon nyel­vi szeméttel. (Te süket pali, miért nem dugtad a pofádat hozzám. Állati jó murit csaptunk, csoda klassz bőrökkel is csöröghettél volna.) Nem lehet helyes és szép az a beszéd, amely tele van feleslegesen használt Idegen szókkal. Tájnyelvi formákkal (hangalakban, szavakban!, ha nem a jellemzés kedvéért élünk velük, ne terheljük meg beszédünket. Az egységes köznyelvi kiejtés terjedését kell elősegítenünk. Ez nem azt jelenti, hogy ne legyen egyáltalában tájnyelvi színezet ejtésünkben, csak azt, hogy a tájnyelvi ejtés szélsőséges sajátságait kerüljük. Célunk az egységes köznyelvi kiejtés: az iskolai nyelvi nevelés, is ezt segítse elő! Nem lehet szép az a beszéd, amelyik tele van henye Szókkal, a sok hát-tal, aztán-nal, hogyishívják-kal, hegyis- mondjam-mal, ugyebár-ral, ugye-val, a kérem szépen-ekkel, s hogy a legvirgoncabbat csípjük nyakon: a sok izé-vei. Jókai Mór nem véletlenül tette nevetségessé egyik írásá­ban az izé-t egy falusi kisasszony tesztének tolmácsolá­sában: Látta-e azt az izét, ott az Izé mellett, azt én ízéi- lem. A tearózsát értette a veranda mellett, amit ö ojtott. A helyes beszéd mindig jól szerkesztett, átgondolt, s In­kább rövid, mint feleslegesen nyújtott. Pázmány Péter erre vonatkozólag azt írja: ha valaki készületlenül, átgondolás nélkül és hosszan beszél, csak „üti-vétl a dolgpt, sém elei, sem utoUya szólldsának: fsak haboz: egybe zur-zavar min­deneket: akármit, akár-hol előhoz: és ki nem tud gázolni hosszan nyújtott beszédlból.“ Az élőszóval (szónoki beszéddel, hozzászólással, előadás­sal stb.j valamilyen célt kívánunk elérni: bizonyítunk, rá­beszélünk, rábírunk, meggyőzünk, értelmezünk, cáfolunk, támadunk, védekezünk stb. A célnak megfelelően a legal­kalmasabb. a legmeggyőzőbb érveket, tételeket kell a leg­megfelelőbb elrendezésben, a legérthetóbb megfogalma­zásban és a leghatásosabb előadásban jeltárni, közölni. Mi­nél műveltebb, minél olvasottabb, minél csiszoltabb gondol- kozású és ízlésű valaki, annál inkább eleget tud tenni ezeknek a követelményeknek. Beszédünk tárgyának megfelelően különösen ügyelnünk kell érvelésünk logikus rendjére, az ok és okozat (okból az okozatra és erről amarra következtetünk! az előzmény és a következmény helyes felsorakoztatására. Beszédünk­ben gyakran kell helyt adnunk a meghatározásnak, az ér­telmezésnek, a következtetésnek, a bizonyításnak, s a tárgynak megfelelően más és más módját kell megtalál­nunk az érvek legmegfelelőbb beszéltetésének. Elöszóbeli megnyilatkozásunk, beszédünk és előadásunk sikere függ attól is. mennyiben példája a belső és tekin­télyt érvek helyes arányú felhasználásának. Ha az ingado­zást nem ismerő biztos következtetés és helyes ítélet, az érvek meggyőző felsorakoztatása jellemzi beszédünket, a hatás nem maradhat el. Természetesen beszédünk hatni kíván az érzelmekre is. Cicero egyenesen azt állitja, hogy a patheticonban, vagyis a beszéd érzelemre ható elemeiben van valódi sikerének a titka. Az tény, hogy a minden érzelmi momentumot ki­lúgozó beszédforma kevésbé alkalmas érzelmek, akaratok és indulatok befolyásolására. A teljesen szenvtelen, hideg, közönyös beszédforma — abból a hamis tételből kiindulva, hogy csak az értelmek befolyásolásával érhetünk célt —. újabban egyesek gyakorlatában nagyobb tért hódított. Ezt az utat éppen úgy ne kövessük, mint az érzelgősségbe, szópiperezésbe, álpátoszba, színészi allűrökbe tévedt be- szédmodort. Pazderák Bertalan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents