Új Ifjúság, 1971. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1971-08-31 / 35. szám

E —_fil ifiiisag I A „forró nadrágocskónak“ nevezett sort már annyi­ra elterjedt Londonban, hogy menyasszonyok is viselik. Képünkön a bátor arák egyikét. Karén Tonng táncos­nőt látjuk lérjével, Peter Elliottal. Persze, hozzá kell tenni, hogy mindketten ismert tévésztárok, nem árt ne­kik egy kis reklám. Még akkor sem, ha mindjárt a sortnak köszönhetik. Mivel a szoknyák egyre rövidülnek, a blúzok pedig átlátszó anyagból készülnek, ki kellett valamit találni, ami a nőket — végszükség esetén — eltakarja. Meg­született hát a New York-1 Vidal Sasson fodrász talál­mánya, a térdig éró paróka. A hajzuhatagba öltözött hölgy akár teljesen ruhátlan is lehet, akkor sem okoz közszeméremsértést. Az ISOO dollárba kerülő divatcikk eltakarja. Ha ugyan van 1500 dollárja... Aprovence­tucsöié Egy éra alatt 6000 levélborltékoá kellett elkészítenem. A gyárban is lolyvást énekeltem, el is neveztek tücsöknek, ami — termetemre va­ló tekinttetel — Sjöbb. mint találó elneve­zés. Mindössze 153 centiméter magas va­gyok, és emiatt kisebbségi érzésem is volt. A gyárból egyenesen mentem haza, hogy édesanyámnak segítsek. Néha édesapámnak is segítettem siricöveket mázolni. (Folytatjuk) (ná) ■■■■ ;• í‘ Édesanyámmal, akit Máriának hívnak, reggeltől estig ki sem láttunk a munká­ból. Legidősebb voltam a gyerekek között, ezért segítettem, ahol csak tudöam. Bevá­sároltam, elmostam az edényeket, megve­tettem az ágyakat, mostam, vigyáztam ki­sebb testvéreimre. Lehet, ezek a „mellék- foglalkozások“ okozták azt), hogy az isko­lában nem voltam a legjobb tanuló. Lé­lekben gyakran máshol jártam, felfogóké­pességem lassan működött, az utolsó osz­tályt Ismételtem. Nyolcéves koromban hallottam először a rádióban énekelni Edith Piafot. Teljesen elbűvölt, megbabonázott. Édesanyám éppen vanáj. Felmásztam a térdére és nagy lel­kesedéssel közöltem vele: „Édesanyám, ha felnövök, énekelni fogok.“ Amikor édes­apámnak a fülébe jutott, szomorúan meg­csóválta a fejét. De én nem engedtem az elhatározásomból. Valahányszor felcsendült a rádióban Edith Plaf hangja, a készülék­hez nyomtam a fülem, ügy hallgattam áhí­tattal, és közben tanultam tliile. Két év múlva édesanyámnak elénekeltem Piaf há­rom dalát, amelyeket a rádióból, tanul­tam. Amikor kimaradtam az iskolából, egy szép napon ünnepi ruhába öltöztetlek. Édes­apám megfogta a kezem és elvitt a papír­gyárba. Felvetiek segédmunkára. Négy évig álltam a gép mellett, amely levélborltéko- kat ragasztott. A műszak 13 érától 20 órá­ig tartott, vagy 18 órától hajnaU egyig. Ritkán van Így együtt a család JEAN SEBERG az amerikai propaganda áldozata Az egyik genfi klinikán haldoklik egy újszülött. Ko­raszülött. Kislány. Két hónappal korábban jelentkezett. Az orvosok néhány napig hiábavalóan igyekeztek élet­ben tartani. A kislány a kétségbeeesett anya, az orvo­sok és ügyvédek szeme láttára haldoklik... Hogy mit kerestek a gyermekszobában az ügyvédek? Most kezdődik a sztori. A szerencsétlen anya Jean Seberg, az ismert amerikai származású filmszlnésznő. Romain Gary francia író fe­lesége. Mielőtt tovább folytatnánk, meg kell jegyezni, hogy Jean Seberg nem csak kiváló filmszlnésznő, nem csak a szakma iránt érdeklődik. Gyakran felemeli a szavát a béke mellett, a faji megkülönböztetés ellen, az amerikai négerek egyenjogúsága érdekében. Érzéseit akkor sem titkolta, amikor legutóbb Holly­woodban forgatott. A fajgyűlölőknek természetesen nem nagyon tetszett a művésznő bátor kiállása. Keresték az alkalmat, hogy bosszút állhassanak rajta. Amikor meghallották, hogy Jean Seberg áldott álla­potban van, ocsmány hadjáratot indítottak ellene. Egy mindenre kapható bulvársajtóban elterjesztették, hogy a gyermek bűnös viszonyból származik, és aligha lesz fehér bőrű. Nem riadtak vissza semmitől sem, hogy tisztességében befeketítsék a derék művésznőt. Azt hf- resztelték, hogy olyan könnyű életmódot folytat, amely semmiképpen sem egyezhető össze egy tisztességes asz- szony viselkedésével. A gyermek apja pedig nem más, mint 8 szélsőséges négermozgalom, a Fekete Párducok egyik vezetője, a filmszínésznő „egyik futó szerelme a sok közül“. Az egészből egy szó sem volt igaz, de épp elég volt ahhoz, hogy Jean Seberget az alávaló hadjárat testileg- lelkileg letörje. !gy került idő előtt a szülészeti klini­kára Ezért álltak a gyermekágy mellett ügyvédek hogy jogi hitellel leleplezzék az amerikai propaganda aljas üzelmeiL Kiderült, ami egy percig sem volt kétséges — a gyer­mek bőre fehér. Az orvosok azt is megállapították, hogy a gyermek apja minden kétséget kizárólag Ro­main Gary. Az ádáz fajgyűlölők azonban öt sem kímélték. Nem bocsáthatják meg neki, hogy az egy évvel ezelőtt ki­adott Fehér kutya című regényében szembeszáll a faj­gyűlölet elvével. A gyerek halála után az író elhatározta, nem hagyja annyiban. Cikket írt a France Soir című napilapban, amelyben éles vádat emelt a tekintélyes lap hírében ál­ló Newsweek és az amerikai fajgyűlölő társadalom ellen. „Franciák — írja Remain Gary —, nem azért fogtam tollat, hogy szánalmat ébresszek, csupán közlöm; ál­lampolgári kötelességem hozzásegíteni önöket megér­teni azt, mi történik ma Amerikában,..“ Jean Seberg 1938. november 13-án született az USA lowa államában, Marshalltownban. Miután férjhez ment Romain Garyhoz, Franciaországban telepedett le. Legismertebb filmjei: Szent Johanna, Jó reggelt bú­bánata, Az ordító egér, A titokzatos dugáru stb. íné) Felvágottat kérek, közben nézegetem az ámt, de inkább azt a sok legyet, amely csak Agy dong fölötte, rajta, mellette. Óvatosan próbálom nemtetszésemet nyil­vánítani, óvatosan, hogy ne a felvágott végét kapjam madzaggal és kétszeres vastag csomózott bőrrel. — Mennyi itt a légy... A kiszolgálónő bájos mosollyal osztozik a- vélemé­nyemben. — Igen, ilyenkor nagyon elszemtelenednek. Most vált el az asszony a férjétől. Barátnője faggat­ja az eszpresszóban hogy miért. — Elkényeztettem, azért bomlott fel a házasságunk. Nagy szamár voltam, hidd el! Mostam, takarítottam, mosogattam helyette. Plakát a kirakatban: zavartalanul folyik.“ Mi lesz, ha b^ejezik? „Tatarozás miatt a kiszolgálás

Next

/
Thumbnails
Contents