Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-23 / 8. szám

új ifjúság 7 MODERN LAKÁS Egy fiatal építészmérnök a következőképpen fogalmazta meg a korszerű építkezések előnyeit: — A modern lakások beosztása kedvez a szo­cialista erkölcsnek. A házasulandó fiatalnak vi­lágosan el kell döntenie, hogy szerelmi vagy ér­dekházasságot akar-e kötni, mert vagy ágy fér be a szobába, vagy szekrény. Persze a nyájas olvasó is bizonyára azon a vé­leményen van, hogy építészmérnök barátunk eny­hén szólva is tálzott. Meg aztán hol is szerezne- egy mai házasulandó fiatal lakást?! Pláne, ha tényleg szerelemből nősül. De ha előrelátó, és már óvodás korában előjegyeztet egy szoba-kony- hás tuti kis lakást valamelyik megbízható lakás- szövetkezetnél, akkor ácsi... Hol még az'ágy vagy a szekrény? Legfeljebb elojegyeztetheti a bútorüzletben. fpi) A három zenekar közül — nagy a gyanúm — a Zep­pelin a legismertebb. Őket lllésék követik és harmadik­ként a koéicei Orion 5. Az Orion tipikus csehszlovákiai magyar produktum, főleg a lelkesedés tartja össze tag­jait. Örökös gondjaik vannak a mikrofonokkal és gya­korlóhelyiséggel, de egy-egy szép siker minden gondot elfeledtet — legalábbis egy időre. A Zeppelinről rengeteget Írnak a világlapok, az Illés­ről a magyar lapok — az Orionról tehát mi „kürtöl­jünk“ néhány lényeges dolgot a világba. Három éve alakult az ipariban. Az alapító tagok kö­zül jelenleg már csak a két Gecse testvér játszik. Hor- nyák János, aki énekesként is az élvonalba tartozott, berukkolt, Csehországban szolgál, Stetz József és Bartók Tibor helyére szintén új zenészek léptek. Legemlékeze­tesebb szereplésük valószínűleg a füleki (Filakovo) fesztiválhoz fűződik, ott sok rajongót szereztek zené­jüknek, stílusuknak. Néhány sorban bemutatjuk az Orion 5 tagjait. GECSE JÓZSEF, az őstag, a basszusgitáros és a zenekar vezetője másodéves gépészhallgató a műszaki főiskolán. Már hetedikes korában együtt szerepelt öccsével, Fe­renccel egy furulyazenekarban. Az Ómega-együttes és a Bee Gees-t kedveli, stílusuk líraiságáért. Ahhoz, hogy csehszlovákiai magyar vonalon is föllendülhessen a könnyűzene, több fontos javaslatot ad: Igazságosabb zsűrikre lenne szükség, több koncertre és show-műsor- ra, saját szerzeményű dalokra ős szövegekre. A zene­kar show-műsorra készül. A háziszerző Gecse Ferenc, az összekötő szöveget Gecse József írja. BRINDZA TIBOR huszonkét éves, a műszaki főiskola hallgatója. Minden vágya, hogy sikeresen befejezhesse tanulmányait, s mint zenész is fejlődjön. Tizenöt éve zongorázik, öt éve gitározik, az utóbbi időben nagyon megkedvelte a villanyzongorát. Több szimpatikus zenész és zenekar „férkőzött kegyeibe“, főleg az angolok; a Beatlest említi első helyen. Jó lenne — mondja —, ha színvonalasabban rendeznék a hazai koncerteket, fesz­tiválokat, és Gömbaszögre (Gombasek) a legjobbakat hívnák. Nem ártana a magyarországi fiatalokkal fölven­ni a kapcsolatot. DRAPÁK KÁROLY a műszaki főiskola hallgatója. Fő­célja a sikeres vizsgáztatás és az, hogy az Orion sok­kal jobb körülmények között működhessen. Szerelmese az atlétikának és a focinak, itt is produkálni szeretne. Ö a dobos. Valószínűleg az Omega és a Beatles dobosai nyerték meg tetszését, mert mint zenekarok, ezek áll­nak hozzá a legközelebb. Véleménye szerint akkor le­het majd minőségi fejlődésről beszélni, ha a problémák 90 százaléka nem anyagi, hanem szakmai természetű lesz. Jó ötlettel rukkol ki: teremtsenek kapcsolatot a magyarországi rendezőirodával, és egy hazai zenekart meg egy kiváló énekest futtassanak be Magyarorszá­gon, akkor itthon Is nagy sikerük lesz. GECSE FERENC negyedikes iparista a kohászatín. Ar­ról álmodozgat, hogy simán veszi az érettségit, és talán fejlődik majd az Orion is. ö a szólógitáros, és mint szó esett már róla, sokszor ő a szerző Is. Az Omegát és a Bee Gees-t kedvelt. Mint említettük, Hornyák János katona, de a fiúk ra­gaszkodnak ahhoz, hogy „Hori“ is köztük legyen. (bt) Gecse József (balra) és Gecse Ferenc, az alsó sorban balról jobbra: Brindza Tibor, Hornyák János és Drapák Károly Zeppelin - Illés - Orion 5 DIN AMIT Kissé szorongva opog KATI tam szállodai szobája ajftaJáiirA szállodaportás kijelentése szerint alig pár perce érkeztek Kelet-Szlovákiából. Gondoltam, a hosszú autóbusztúra után fáradt, ingerült lesz. De aggodalmam felesleges volt, mert megnyerő mosollyal nyitott ajtót. — Nem fáradt? — kérdeztem tőle, mert csehszlovákiai turnéján már legalább 20 fellépés volt mögötte. — Ö, dehogy — válaszolta, és mintha csak igazolni akar­ná az állítását, úgy izgott-mozgott a széken, mint egy csit- rilány. — Kitől örökölte a fékezhetetlen vérmérsékletét? — Fogalmam sincs. De annyi szent, hogy egy pillanatig sem találom nyugtom. Annak idején édesanyám el is keresz­telt Dinamit Katinak. — Az egri kislány mind csalfa... — Egri kislány vagyok, de hát ez szemlélet dolga. De hogy ne maradjak adósa: maguk, férfiak is inkább a csalfa lányo­kat szeretik. — Milyen volt Dinamit Kati picike korában?, — Már említettem, hogy pajkos, nyugtalan, kiváncsi ter­mészetű. Az iskolában jó közepes tanuló. Legkedvesebb tan­tárgyam a matematika volt, szívből utáltam a zenét. A sors iróniája, hogy énekesnő lettem. Nagyon szerettem sportolni, asztaliteniszben megyei bajnokságot nyertem. — Hogy kezdődött énekes pályafutása? — Édesanyám benevezett a Ki mit tud?-rá. Ä tudtomon kívül. Igen, igen nagyon megijedtem, akkoriban még elég félénk kislány voltam, de sikerült győznöm. Ez 1965-ben tör­tént. Egy évvel később a „Nem leszek a játékszered-del meg­nyertem a táncdaifesztivélt. Ettől az időtől jegyeztek a pop­zene művelői között. — Ha történetesen nem sikerül a Ki mit tud? vagyatánc- dalénekfesztivál, mi lett volna? — Jelentkeztem is az építőipari technikumba, de nem vet­tek fel. Ogy hiszem, az építőiparnál maradtam volna. — Azért valamilyen előzményei mégiscsak voltak • hirte­len kirobbanó sikerének? — Hát igen, az iskolában minden műkedvelő előadásban részt vettem. De inkább csak prózai szerepekkel. — Erről jut eszembe: komolyabb tervei vannak-e a film- szereplésekkel? — Eddig hat filmben játszottam fő- vagy kisebb szerepet. Sorrendben: Ünnepnapok, Fényes szelek. Hamis Izabella, Hold­udvar, Eltávozott nap, Feilövés. Nagyon szeretem a filme­zést, de egyelőre az éneklést sem szívesem hagynám abba. Ogy érzem, sohasem filmeztem volna, ha előbb nem éneklek. 1969-ben a filmkritikusoktól megkaptam a legjobb női ala­kítás díját is, de eddigi filmszereplésemmel ennek ellenére elégedetlen vagyok. Rendre prózai szerepeket játszottam. Egyik filmben sem énekeltem egy kukkot sem. Végtelenül szeretnék már egy zenés szerepet is eljátszani. Sajnos, ezt a műfajt nálunk nem nagyon mű'élik. — Érdekes epizód a filmszereplésével kapcsolatban? — Eléggé tartottam a filmbeli pofonoktól. Bár megnyug­tattak, hogy ez csak amolyan látszat pofon, azért mégsem nagyon nyugodtam meg. A Fejlövésben kaptam is aztán az egyik kollégámtól, aki szintén „amatőr“ volt és még nem ismerte a filmesek fogásait, egy olyan pofont, hogy napokig zúgott tőle a fülem. — KI a színész- és énekespéldaképe? — Koós Jancsi. Bámulatos ember. — Mini, midi, maxi? — Valamikor azt a felelőtlen kijelentést tettem á maxiról, hogy én azt a maskarát soha fel nem venném. Azóta persze megváltozott a véleményem. Tetszik mind. Ma este is midi­ben lépek fel, feltéve ha beleférek. Mert kerek három kilót híztam maguknál. — Hogyan vigyáz a botrányosan csinos vonalaira? — Sehogy. Valamilyen különösebb egyéni receptem nincs. Pingpongozok, ha van rá mód. Meg hát a szakmában annyi a mozgáslehetőség, hogy készakarva sem hízhatnék meg. — Ki törődik a ruhatárával? — Én adom a javaslatot. De az az értésem, hogy szörnyen rosszul öltözködöm. — Nemo...! — Az a helyzet, hogy nincs időm öltözködni. — Mit vagy kit vinne magával egy lakatlan szigetre? — Nem szeretnék lakatlan szigeten élni, mert irtózom az egyedülléttől. Imádom a társaságot. De ha már választhatnék, akkor az Expressz-zenekart, no meg Koós Jancsit. Pusztán szakmai okokból. — Hogy érezte magát Csehszlovákiában? — Remekül. A világ leghálásabb közönséget ismerhettem meg. Már előre örülök, hogy rövidesen újra visszajöhetek. PALÄGYI LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents