Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-16 / 7. szám

2 ói ifjúság' A SZENVEDÉSEK KRÓNIKÁSA Kilencven évvel ezelőtt halt meg az egyensúlyát vesztett lélek egyik legnagyobb ismerő­je, Fjodor Mihajlovics Doszto­jevszkij. A cári Oroszországban élt Írók életrajzét nem olvashat« juk borzongás nélkül. Az első orosz realistákat, Novikovot és Ragyiscsevet halálra ítélték, majd Szibériába küldték, Pus­kint és Lermontovot száműz­ték, Polezéajevet 25 évi közka­tonaságra kényszeritették, Gri- bojedovot bebörtönözték, Csaá- dejevet elmegyógyintézetbe csukták. Herzen hat évig élt száműzetésben, Turgenyévet bebörtönözték és Csernyisev- szkij 20 évig raboskodott Szi­bériában. A monarchák egyet­len országban sem szerették zz írástudókat. a királyi fők jobban féltek a tolitól, mint a tőrtől. Dosztojevszkij is megismer­te a cár börtönét. Fiatal korá- ban egy politikai mozgalomba keveredett, halálra ítélték, ki­vezették a vesztőhelyre, a hó- hérlegények megkötözték, és csak az utolsó pillanatban lob­bant a kegyelem . fehér kendő­je a vérpad felé. Következett a szibériai kényszermunka és két év kegyetlenül kemény ka­tonai szolgálat. Pedig már nem volt szüksége erre a borzalmas élményre, a lélekben lakó dé­mont mér ekkor sem kellett külső megfigyelés útján tanul­mányoznia. Egy moszkvai sze génykórhézban született — koldusok között koldusnak. Apja és egyik bátyja kórosan iszákos volt, testét epilepszia gyötörte és olyan szegény volt, hogy diákkorában tejen és ke­nyéren élt, de annak az ára- i val is adós maradt. Regényeiből teljesen hiány- j zik a plein air. hősei sötét szo­bákban éjszaka találkoznak, gyilkosságot vagy öngyilkossá­got követnek el, tetteik több­nyire megmagyarázhataflanok. a megfoghatatlan irracionális mélységekből indulnak. Nem elemzi alakjait, hanem bemu­tatja ökot., kaotikus mivoltuk­ban. a lelkűkben élő többnyi­re ambivalens ellentmondások­kal együtt. Ez a ambivalencia tulajdonképpen Dosztojevszkij léleklátásának alaptörvénye: a szeretet és a gyűlölet ikertest­vérek, a jóság és a gonoszság elválaszthatatlan, a szemérem, a tisztaság kiváltja az agresz szív indulatokat. A nagy nyu­gati lélekismerök hősei beszé­dükben és magatartásukban konvenciókat, társadalmi osz­tályuknak megfelelő viselkedés- mintákat követnek. Dosztojev­szkij figuráit. a sors centrifu­gája kisodorta a társadalom­ból, ökot nem kötik szabályok, belőlük csak a lélek beszél. Realitása és irrealitása szin­te érthetetlen. Megvallottat! realista, aki 1861-ben fogal­mazta meg saját törvényét: „A lényeg a2, hölgy a művészet mindig és a legnagyobb mér­tékben hű a valósághoz...“ U- gyanakkor ő alkotta meg Szvídrigaljov és Sztavrogin fi­guráját, az abszolút és öncélú gonoszság, a kanti ,,radikális rossz“ megszemélyesítőit és az abszolút jót példázó Miskin herceget és Karamazov Aljosát. De mélylélektanában élesen rajzolja meg a nemest, a fe­lesleges embert, aki bénult a- karattal támolyog a7 isten és a sátán között, de mindenkép­pen a pusztulás felé#ha!ad. Nem a mindennapi életet áb­rázolja, hanem a gondolatokat, és regényei mögött Szerb An­tal szerint: „valami méiyebb értelmet sejtünk, mint az ál­mokban, amelyek révén néha megvilágosodik a kifejezhetet- len értelem.“ Fiatalkorban kell olvasni mű­veit, amikor még jobban meg­értjük az emberi szenvedés mélységét és tragikumát. Péterfi Gyula Oj Ifjúság, a Szocialista Ifjú­sági Szövetség Sziov. Központi Bizottságának lapja ® Kiadja a íntena kiadóvállalata ® Szer­kesztőség és edmínlaztráclö Bra­tislava, Praíská 9. Telefon- 485 41-45. Pos'afiök 30 • Főszer­kesztő: dl, ST RAS SZÉP 3YÖRCJY. Nyomja: íápadostovenské Ha­siamé 3i • előfizetést ati egész »vre 58.— Kés. fél évre 28.— Kés. eegvedévre 13.- fíís 0 Terleezti a Poéta Hír lapsrolQélata. előfizethető min de* oostakézbesUőnél vaov postahivatalnál W Kéziratoké- asm Srzflnk mec és nem kot dűnk »Isars 0 A lapot köt főidre a PNS Üstredná expe áld* Maie Bratislava. Gott wsldovc a ám i. 48 Útién te Set megrendelni­AZ i Vannak pillanatok, amikor az mét és tagokká nyilvánították széltek saját országukról, az or- ember legszívesebben a legegy- pl. Mozambik, Guatemala, El szágokban működő ifjúsági szerübb tőmondatokban, két- Salvador, Szomália, Szíria, diákszövetségekről, az ímperia- háromszavas címekben monda- Finnország és más országok lista nagyhatalmak, illetve a ná el a történteket. Olyankor diákszövetségeit. gyarmatosítók ellen folytatott van ez, amikor egyszerre sok Figyelemmel kísértük a kong- harcukról, mindenről kell beszámolnia. Ér- resszus munkáját, jelen voltunk A legemlékezetesebb esemény zi, ha nem a leggazdaságosabb számtalan fogadáson, ünnepi 3 fiatal vietnami Vo-Thie-lien eszközökhöz folyamodik, kudar- esten. Fiatalosan, lelkesedéssel üdvözlése volt. A nagy csokor cof vall. Mi is így vagyunk. A és felelősséggel végezték mun- piros szegfű, a hosszan tartó Nemzetközi Diákszövetség kong- kájukat, de ha igazán jellemez- taps hűen kifejezte a világ ta- resszusáról annyi a mondani- ni akarnánk, akkor ezt nem a nuló ifjúságának gondolkodá- valónk, hogy óhatatlanul elve- tárgyalóteremben, nem az (in- sát, szolidaritását. Nem kell há- szünk a sok tény, adat és ese- népi és baráti beszélgetéseken ború, elítéljük a kegyetlensé- mény között. szerzett tapasztalataink alap- get, a barbarizmust, mindent, Ludvík Svoboda, államunk el- ján tennénk, hanem elsősorban ami az ember ellen Irányul, nöke üzenetet intézett a kül- az újságcikkek alapján: „Viet- Mert minek lehet nevezni a kis döttekhez, kiemelte a kongresz- namrói tárgyaltak“. „Egysége vietnami falucska elpusztítását? szus jelentőségét. Peter Colot- sen az Imperializmus eilen“, „A Csak barbarizmusnak, ka, a szlovák kormány elnöke nemzetközi diákszolidaritás je- A kongresszus nem is tudta személyesen köszöntötte a tize- gyében“, „Tárgyalás pihenés befejezni a tervezett időpontra dik jubiláns kongresszust és az nélkül“, „Ragyogjon a nap“, munkáját. Az a tény még job- Ifjúságot a népek reményének „Az ifjúság a népek reménysé- ban mutatja jelentőségét, mun- nevezte. ge“, „a virágok a béke hírnö- kájának fontosságát, s ezt or­És maga a kongresszus iefo- kei“, „Az üdvözletei a kis Vo- szágunk vezetői is kifejezték lyása! Az egyik nap késő estig Thle-LIen hozta“, és fgy foly- azzal, hogy élénk figyelemmel üléseztek a küldöttek, a követ- tathatnánk! Bár közben hazánk kísérték a tanácskozást, kező nap az ülések között meg- egy másik nagyon jelentős bel- Ügy érezzük — és ezt maguk látogattak néhány községet, vá- politikai eseménynek is tanúja a küldöttek is sokszor mond- rost, elbeszélgettek a Szociális- lehetett, a lapok mégis kiemelt ták —, hogy a Nemzetközi ta Ifjúsági Szövetség helyi szer- helyen és meglehetősen terje- Diákszövetség tizedik kong- vezeteinek tagjaival. Majd is- delmesen foglalkoztak a kong- resszusa teljesítette küldetését, mét üléseztek. Nyolcadikéról resszussai, bemutatták a kül- Döntő esemény volt ez nem­kilencedikére virradó éjszaka döttségeket, azok vezetőit. csak a szövetség életében, ha­pcidéul reggel hat óra harminc Bratislavában, Banská Bystri- nem hatással lesz a mi ifjúsági percig, a végkimerttlésig. Meg- cán, Ostraván, Brnóban. Nitrán mozgalmunkra is. tárgyalták a mandátumvizsgáló szolidaritási nagygyűléseket Kívánjuk, hogy a hallottakat, bizottság jelentését, jóváhagy- rendeztek. A nagygyűléseken tapasztaltakat hasznosítani tud­ták az új tagok fölvételi kérel- részt vettek a küldöttségek, be- ják majd munkájukban. -NI­NAGYSZERŰ EZ A VÁROS (Beszélgetés Jaakko Laajavával, a Finn Nemzeti Diákszövetség Uniójának titkárával) Már siet haza Hensinklbe, hogy irányítsa a február 14-én fővárosukban rendezendő afri­kai fiatalok ügyével foglalkozó nemzetközi diákkonferencia előkészületeit. Bármennyire is sietős volt a dolga, szívesen vá­laszolt az Oj Ifjúság kérdései­re. Ül: Lenne szíves jellemezni a finn ifjúsági mozgalmat, és ezen belül a középiskolások, il­letve főiskolások mozgalmát, szervezetét? — Finnországban az ifjúság szervezettsége nem a legjobb. Inkább tradicionális és ennél­fogva nem olyan jó, mint ami­lyennek lennie kellene. Nálunk az ifjúság mindig célja és nem tényezője a politikának. Így van ez annak ellenére, hogy az idősebb nemzedékek nagyon sokat tesznek a fiatalokért, tá mogatják őket. A szervezetek államiak, de több érdekeltség szerint tagozódnak. Sajnos azért van ez így, mert az ifjúság, bár néhány kérdés érdekli mégsem képes saját érdekében cselekedni. Kicsit már a helyzet a kö zépískolásokkal, akiknél elég nagy szerepet játszik az iskola... Ül: A finn fiataloknak van­nak-e hősei? — Különböző nézetek ural­kodnak. A finn fiatalok épp­úgy, mint az egész finn társa­dalom, különböző nézeteket vallanak. Hőseiket is tehát esze­rint választják. Tulajdonképpen egyetlenegy központi hősük sincs. 01: Miből áll a finn fiatalok tevékenysége? — Alkalomadtán politikai cé lókért lépnek ki, sokszor ott találjuk őket a politikai fóru­mokon, de ezt nem lehet álta­lánosnak mondani. Inkább e- gyéni kezdeményezésre, mint­sem szisztematikus munkára támaszkodik a mozgalmunk. A finn fiatalok szabad idejé nek kihasználásával például nem foglalkozik egyetlenegy szervezet sem. Mindenki saját magára van utalva. M! a mos­tani vezetőségben igyekszünk ezen változtatni, keressük a le­hetőségeket, tájékozódunk, de persze nem megy egyszerre. Ül: Legyen szíves néhány konkrétabb adatot mondani a finn ifjúság klubjairól. — Helsinkiben húsz klub mű­ködik. Mind a húsz más és más. A tevékenységük olyan, mint a világ bármelyik klub­jáé. A fiatalok táncolnak, szó­rakoznak, színdarabokat játsza­nak, kiállításokat rendeznek, lemezeket hallgatnak. Ök is na­gyon kedvelik a dzsesszt, a pop­zenét. Tamperében három klub működik, a többi egyetemi vagy egyéb városokban is működnek klubok... Dl: Melyik országok fiataljai­val tartanak fenn kapcsolato­kat? — Annak ellenére, hogy csak ma, február kilencedikén vál­tunk a szövetség aszociális tag­jaivá, már nagyon régi és na­gyon jó kapcsolataink vannak az NDSZ-szel. Az NDSZ tagjai közül leg­szorosabb kapcsolataink a Ma­gyar Népköztársaság fiataljai­val vannak. Itt elsősorban a magyar és finn nép rokonsága játssza a döntő szerepet. Ezt nem azért mondom, mert ön magyar és magyar lapba ír, ha­nem mert ez így igaz. A mi né­pünket valódi rokoni érzések fűzik a magyar néphez, és ez kell, hogy kifejeződjön nemzet­közi kapcsolatainkban is. A magyar ifjúsági szerveze­ten kívül a szovjet és a szo­cialista, valamint az arab fia­talokkal tartunk szoros baráti kapcsolatokat. Érdekes baráti szálak fűznek bennünket az Egyesült Arab Köztársaság fia­taljaihoz. Ül: A finnek és a magyarok, mint ahogy azt már fent is em­lítettük, rokonok. Sajnos, a sors és a történelem akarata miatt már nagyon régen elváltak egy­mástól, és ezért nemcsak a földgömbön, hanem kultúrájuk és életkörülményeik is messzi­re estek egymástól. Miképpen őrzik a finn-magyar, illetve a finnugor rokonságot országuk­ban? — A finn népet — mondhat­nám — egyedi és személyes szálak fűzik a magyar néphez. Az utóbbi időben eléggé kife­jeződik ez a politikában is. Ha konkrétan kellene erről a je­lenségről beszélnem, akkor a következőket mondanám: A finn nép pl. nemcsak azt tudja Ma­gyarországról, hogy hol fek­szik, hanem ismeri a magyar nép kultúráját is. Ismeri köl­tőit, művészeit, sportolóit, élén ken figyeli vezetőinek tévé kenységét. Tehát az egész ma­gyar nép életét. Sokan tanul­nak például magyarul. Ül: Hogyan érezte magát Bra tislavában? — Már másodszor járok eb­ben a városban. Tavaly novem­berben voltam itt először a nemzetközi diákkonferencián. Minden udvariassági gesztus nélkül mondhatom, hogy na gyón jól éreztem magamat, ak kor Is, most Is. Azt kérdem ma­gamtól, hogy honnan ez a ked­vesség, barátság, udvariasság e város lakóiban. Bejártam már Európa majdnem minden álla­mát, de ezt az előzékenységet, kedvességet sehol sem tapasz­taltam. Nagyszerű ez a város... Ül: Mit üzen a csehszlovák fiataloknak? „ — Elsősorban az egységre szeretném felszólítani őket. Ez a kérdés nagyon lényeges. Egyébként Ismét visszatérnék ahhoz a kedvességhez és barát­sághoz, amellyel Itt találkoz­tam, hiszen nem győztem és győzök eleget csodálkozni ezen. Nem tudom, lehet-e, ezt viszo­nozni, de jó lenne, és remélem, egyszer módunk lesz rá odaha­za, nálunk Finnországban. Va­lóban nagyon szeretném viszo­nozni a kedvességüket. —0— Megköszöntük a kedves ven­dég válaszait, kérdezősködtünk még egyet-mást a finn delegá ció további tagjai felől és el­köszöntünk. Élményt jelentett ez a beszélgetés, hiszen minket is, éppúgy, mint a finn népet, mindig érdekelt kultúrájuk, éle­tük. A beszélgetést lejegyezte Németh István Külpolitikai kommentárunk KÖZEI - KELET NAPJAINKBAN Március 7-ig meghosszabbították a közel-keleti tűz­szünetet, Az egyiptomi elnök a tűzszünet meghosszabbí­tásának bejelentése mellett a Nemzetgyűlésben mon­dott beszédében javasolta Izraelnek, hogy csapatainak egy részét március 7-tg vonja vissza a Szuezl-csatorna partjáról, a csapatok teljes visszavonásának első lépé­seként. Az Egyesült Arab Köztársaság e lépés megtéte­le után hozzájárulna a csatorna újbóli megnyitásához a nemzetközi hajózás számára. Sajnos ezt a konkrét javaslatot Izrael visszautasítot­ta. Annál is Inkább sajnálatos ez a tény, mert az EAK Ismét jóindulatot tanúsított és nem talált megértésre. Izrael, amely mint tudjuk, 1967 júniusában agresziót követett el a szomszédos arab államok ellen, mind ez Idáig szabotálja a politikai rendezés egyetlen lehetsé­ges megoldását, a Biztonsági Tanács 1967. november 22-t határozaténak végrehajtását. Izrael ma Is hatal­mas arab területeket tart megszállva. Az Egyesült Ál­lamok sajtója és egyéb propagandaeszközei ezt a tényt úgy tűntetik fel, hogy Izraelnek nem marad más hátra, mint ilyen formában védekeznie az arab országokkal szemben. A tények azonban ennek ellenkezőjét bizo­nyítják. Döntő fontosságú tény például az, hogy az Egyesült Államok imperialista körei szemében a haladó arab ál-' lamok szálkát jelentenek. Izrael jó eszköz arra, hogy az USA helyett saját kezét dugdossa a tűzbe. így volt ez mindjárt az izraeli állam megalakulása után, amely aztán azt eredményezte, hogy a palesztínalaknak nem lett államuk, és azóta Is talán a legsúlyosabb tehertéte­le a békés rendezésnek. Ezt követően 1958-ban ismét feldördültek a fegyverek a Szuezi-csatorna mindkét partján. Ezúttal angol-francia segédlettel támadta meg Izrael Egyiptomot. És végül harmadszor 1967-ben, ami­kor az Egyesült Államok sugallatára egy csapással sze­rettek volna leszámolni Egyiptom és Szíria haladó rend­szereivel. Az elmúlt hetekben az EAK diplomáciája valóságos világoffenzívát folytatott a békés rendezés érdekében. Alig akadt főváros a térképen, ahol ne fordultak volna meg vezető egyiptomi politikusok és diplomaták e cél elérésén fáradozva. A Szovjetunió és a szocialista or­szágok ugyancsak mindent elkövettek, hogy Közel-Ke­leten létrejöjjön az igazságos béke, vagy legalábbis megkezdődjenek a tárgyalások ennek érdekében. Hála a szocialista országok kezdeményezésének, a világon erősödik az a nézet, hogy meg kell oldani a válságos­helyzetet és érvényt kell szerezni az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. novemberi határozatának. Nő az ellen­állás az agresszorokkal szemben, és egyre inkább elmé­lyül Izrael elszigeteltsége. Magában az arab világban is fokozódnak az egység­törekvések. Ennek egyik megnyilatkozása volt az Egye­sült Arab Köztársaság Szudán és Líbia föderatív e- gyüttműködésének a gondolata, amelyhez Szíria is csat lakozott. Az arab országoknak igazuk van. amikor úgy vélik, hogy a nagyhatalmak kényszeríthetik Izraelt az összes megszállt arab terület kiürítésére. Viszont tud­ják azt is, hogy az Egyesült Államok védő kezüket tart­ják az agresszorok felett. Ezt bizonyítja Rogers ameri­kai külügyminiszter legutóbbi sajtóértekezlete is, ahol kijelentette, hogy Washington továbbra sem hajlandó semmiféle nyomást gyakorolni Izraelre. Sőt az USA e- gyebek között azzal fizetett Izraelnek a Jarring-tárgya- láspkra való visszatéréséért, hogy vállalta azt, hogy a Biztonsági Tanácsban megvétóz minden megállapodás­tervezetet. amelyet az izraeli kormány elfogadhatatlan­nak mond. Az elkövetkező hetekben a közép-keleti kérdés kü­lönböző vetületeihez visszatérünk még, mert ezek a he­tek sorsdöntőek lehetnek Közel-Kelet népei szempont­jából. Pék Vendel El Fattah szabadságharcos

Next

/
Thumbnails
Contents