Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-02 / 5. szám

új ifjúság 7 MÉG SZERENCSE, HOGY ŐSZINTÉK VA­GYUNK Vettem egy olajkfilyhát. Pazar kis jászig. Hogy hogy jutottam hozzá, azt nem írom le, mert ugye már rendeletileg betiltottuk a pult alatt történő vásárlást. Elég az hozzá, hogy egy baja mégiscsak van. Sokat fogyaszt. Mivel pedig közönsé­ges földi halandó vagyok, és eddig a leg­nagyobb igyekezetem ellenére sem sikerült összspórolnom egy autó árát, s a közfor­galmi eszközökben tilos az olajos edények szállítása, hétről-hétre nagy gondot okoz, hogy vigyem haza az olajat. A minap gondoltam, hogy egy kicsit ko­rábban kelek, és a munkaidő kezdetéig fo­gadok egy taxit, és hazaröpftem az olajat. Ügy is volt, kb. negyed nyolckor bekanya­rodtunk az egyik benzinkút elé, csakhogy még zárva volt. Hosszas könyörgésre mégis “ előkászálódott a kezelő, és nagy méltatlan­kodás mellett megtöltötte az edényeimet. Megköszöntem és átnyújtottam neki a je­gyeket, mire: — Hát csak ennyi...?) Mindjárt tudtam, hogy mire céloz, mert én sem rózsabokorban jöttem a világra, és tudom, mi fán terem a som. Benyúltam a zsebembe, és más aprópénz híján egy tí­zest nyújtottam át az öregnek. — Hát ez meg viszont sok — mondta. — De tudja mit? Nyolcig, vagyis a nyitás­ig jöjjön még egyszer. Hát nem aranyos, hogy ilyen őszinte? Paul McCartney, a Beatles-együttes világhírű tagja a leg­szabályosabb pert indította társai ellen egy londoni bíróság­nál. Hivatalosan kérte, oszlassák fel az együttes közös vállal­kozását, amely a legutóbbi esztendőben 17 millió dollárt jö­vedelmezett. Közismert, hogy a „négy gombafejű“ már két esztendeje nem adott közös nyilvános koncertet, bár lemezeket és fil­meket még készítettek együtt. Májusban még kijött egy nagylemezük és egy filmjük, de zenei, sőt anyagi működésük mindinkább egyénivé vált. Beavatottak szerint McCartney akkor hidegiült el társaitól, amikor Lennon feleségül vette a japán Yoko Onót. McCartney és Lennon 14 esztendővel ez­előtt ismerték meg , egymást egy Liverpool melletti falusi vásáron. Sokáig elválaszthatatlan barátok voltak. Pault fel­háborította — legalábbis ő ezzel indokolja az elhidegülést — az a nyilvános vetkőzésekkel, szélsőséges megnyilatkozások­kal tarkított szuperbohém életstílus, amelyre barátját a japán feleség rávette. John viszont azt mondja: a szakadás oka nem ez, hanem hogy Brian Epstein menedzser 1967-ben bekövetkezett halála őta .»Patai ■ át akarta Venni a vezetést“. Annyi bizonyos, hogy a szakemberek zeneileg McCartneyt tekintik a legtehetsége­sebbnek a négy, méltán világhírű fiatalember közül. Beatles módra tragikusan elhúnyt világ- nagyságra, aki beat-pódium- ra vitte a blues-t vagy a Mungo jerry együttesre. A tavalyi Bratislavat Lí­rán egyszerre két ilyen e­dig a kevésbé ismert, de an­nál nagyobb meglepetést keltő szovjet beat-zenekar, a Norok. Nórák a moldovai nép •nyelvén annyit jelent, mint Az utóbbi időben érdekes jelenségnek lehetünk tanúi, mintha új szelek fújnának a pop-zene világában. A színvonalat egy idő óta már nem a kopott farmernadrág, a piszkos pulóver, a szétta­posott teniszctpő, az őrjön­gő vonaglás és a fülsiketítő ordítás jelenti. Ogy tűnik ennek az ideje lejárt. A világ élvonalbeli éneke­sei és együttesei egyre sű­rűbben tűzik műsorukra a lágy, melodikus számokat, egyre gyakrabban nyúlnak népük zenei hagyományai- gyüttessel is találkozhat- boldogság. A Norok együttes hoz. Gondoljunk csak Jiml tunk. Az egyik volt a világ- tudniillik a Moldovai Szov­Hendrixre, a közelmúltban hírű NO TO CO, a másik pe- jet Szocialista Köztársaság­NOROK bál származik. Dalaik való­ban boldogságot árasztottak. Végtelenül zöldellö, nap­fénnyel árasztott mezők, er­dők és völgyek Illata áradt belőlük. A zenekar elsősorban a moldovai nép dalainak gaz­dag kincsestárát dolgozza fel. Szerény fellépésükkel és viselkedésükkel, és egysze­rű, sallangmentes előadás­módjukkal egyszeriben meg­nyerték a közönség tetszé­sét. Jöttek, láttak, győztek! Kár, hogy a szovjet pop­zene képviselőivel többnyire éppen csak a Bratislavai Lí­rán találkozunk. (plj avagy s egy színésznő élete A Magyar Televízió a közelmúltban tűzte mdsorftra a john Galsworthy regénye nyomán készült 28 részes ÍUmsorozatot — a Forsyte Sa gát. A sorozat minden idők legnagyobb közönségsikere, a BBC már hetedszer tűzte műsorára. A Csehszlovák Televízió jóvoltából ne­künk már alkalmunk volt látni a valóban páratlan ügyességgel elkészített sorozatot. Az egyik szlovák újságíró, aki a közelmúltban Me­xikóban járt, hogy átvegye a neki ítélt újságírói dijat, mesélte, hogy még a díjkiosztás ceremóniáját Is rövjd- re fogták, mivel a tévében a Forsyte Sagst adták. Kinek és minek köszönhető e sorozat hallatlan nép­szerűsége? Kétségkívül a főszerepben, Irene Forsyte-ot alakító Nyree Dawn Pórtér-nak is. Ki ez a színésznő, aki valósággal elbűvölte legalább négy tucat ország nézőit; akiről felfedezője és a BBC társaság drámai adásának igazgatója, Donald Wilson azt mondta, hogy „az isten olyan i különös bájjal aján­dékozta meg, hogy nem lehet nem szeretni“. Ha közelebbről szemügyre vesszük Nyree Dawn Por­ter életét és viselkedését, meglepő hasonlatosságokat fedezünk fel közte és az általa oly művészien megfor­mált Irene Forsyte között. Gyengéd, finom, légies, ro­mantikus álmodozó, közvetlen, rideg, számító, makacs és szívtelen egyidőben. Nyree Dawn Porter 1958-ban tűnt fel Londonban. Cj Zétandból jött, ahol megnyerte a Rank filmtársaság szépségversenyét. A 21 napos londoni kirándulás tu­lajdonképpen ennek volt a jutalma. A fiatal színésznő szülein; apján, az angol hentesen és olasz származású anyján kívül egy csinos és tehetséges fiatalembert ha­gyott Oj Zélandon, aki hozzá nagyon közel állónak érezte magát. Felfigyeltek rá a televízió munkatársai, és a fiatal lány Londonban maradt. Egyre sűrűbben szerepeltetik a megnyerő külsejű színésznőt. Egy esztendővel később Londonba érkezett a fiatalember is, akit annak idején Oj Zélandon hagyott — Bryan O’Leary. Bryan nagysze­rű tenorjával a Wellington! Nemzeti Színházban aratta sikereit. Londonba érve azonban visszautasított min­den ajánlatot, csakhogy szeretett Nyree-jének karrier­jét egyengesse, jóllehet az egykori szende, bájos kis­lány az egy év alatt alaposan megváltozott. Fejébe szállt a dicsőség, cinikus és összeférhetetlen lett. En­nek ellenére egybekeltek. Házasságuk azonban kezdettől fogva szerencsétlen volt, és különösen azután vált elviselhetetlenné, miu­tán 1965-ben Donald Wilson Dawn Porter-nak adta Bovaryné szerepét. Londoni művészkörökben nyílt titok volt, hogy az igazgató és Nyree között a hivatalosnál, illetve barátinál kissé mélyebb kapcsolatok is kiala­kultak. De ezt a buktatöt még átvészelte valahogy a két újzélandi fiatal házassága, Donald Wilson pedig kijelentette, hogy: „Nem érzi magát bűnösnek abban, hogy ez a házasság zátonyra futott. Ezt a háziasságot az élet tette tönkre.“ 1967-ben elkészül a Forsyte Saga, és Nyree népsze­rűsége szinte már az egeket súrolja. Ezt követően a színpadon is kitörő sikert arat. A szerencsétlen Bryan még mindig azt reméli, hogy felesége megváltozik. 1969-ben szerződést vállal az egyik luxushajón. Ogy véli, hogy a huzamos távoliét majd hozzájárul a meg­bomlott harmónia visszaállításához. Az eredeti tervek szerint 1970. május 31-én kellett volna hazatérnie. Bi­zonyos okokból már május 14-én megérkezett London­ba. Családi fészküket a Maida Vale-on üresen találta. Felesége időközben elköltözött testvére vidéki villájába. Azonnal felhívta telefonon, hogy jöjjön haza, mert megérkezett, a felesége viszont azt válaszolta, hogy másnap majd meglátogatja. A népszerű szépasszony, a londoni művésztársaságok kedvence azonban másnap hiába próbált a lakásba jutni. Az ajtó belülről zárva volt. Hiába zörgetett, nem jelentkezett senki. Sejtette, hogy történt valami. A helyszínre hivott rendőrök be­törték az ajtót, s valóban, Bryan O’Leary-t holtan ta­lálták. Mintha mi sem történt volna, Nyree Dawn Porter közvetlen férje öngyilkossága után is részt vesz egy fogadáson. Sőt a temetésre is félórás késéssel érkezik. „Azoknak a nőknek a tulajdonságait bírja, akik sem­miért sem éreznek bűntudatot“ — írta Irénéről John Galsworthy. Hát Nyree Dawn Porter Is ilyen. (tv)

Next

/
Thumbnails
Contents