Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-29 / 26. szám

KI AZ APJA? A belgrádi „Tempo“ című sporthetilap szenzációs írást közölt az elmúlt napokban, amelyben arról van szó, hogy a most BS esztendős Zsivadin Miloszavljevics jugoszláv polgár „szülőatyja“ Európa egyik leghíre­sebb futballistájának, a nyugatnémet Franz Beckenbanernek. Franz Beckenbauer annak idején olyan kijelentést tett ismerősei előtt, hogy erei­ben jugoszláv vér folydogál. Anyjától hal­lotta ugyanis, hogy az apja valamilyen ju­goszláv állampolgár, aki meghalt, mielőtt Franz a világra jött volna. Beckenbauer ál­lításáról tudomást szereztek az újságírók és szellőztetni kezdték az esetet a lapok hasábjain, mint valami nem hivatalos dol­got. A szenzációs hír eljutott egészen a Sekurica falucskában lakó Miloszavljevics- hez. Amikor az egyik képeslapban megpil­lantotta Beckenbauer fényképét, nem akart hinni a szemének. Ojra és újra megnézte, majd elérzékenyiilve mondotta: „Franz az én gyermekem.“ Kijelentése mint a villám terjedt Jugo­szláviában; nem régen meglátogatta őt Du­sán Colovics, a „Tempo“ szerkesztője. Meg­tudta, hogy Miloszavljevics a második világ­háború idején Mitrovics álnéven előbb Bul­gáriában élt, innét ment munka után a Lipcsétől nem messze levő Milbergbe. Itt házasságot kötött a szőke hajú Helga Be- ckenbauerrel. Jól emlékszik rá, hogy a talpalávalót az olasz munkások egyik cso­portjának zenekara szolgáltatta. Fél évvel később, a Harmadik Birodalom kapitulációja után Miloszavljevics vissza­tért szülőfalujába, Sekuricába, ahová el a- karta hozni később feleségét is. De Helga nem válaszolt leveleire. Csak később, ami­kor Miloszavljevics bizalmasan elmondta, hogy a háború idején a Mitrovics nevet vi­selte, a helyi posta két hivatalnoka nagy csodálkozás közepette bizonyította: még 1946-ban is jöttek Mitrovics névre leve­lek Németországból, de azokat visszaküld­ték azzal a megjegyzéssel, hogy a címzett ismeretlen“. Zsivadin Miloszavljevics most minden 1- gyekezetével azon van, hogy minél előbb találkozhasson Franz Beckenbauerrel: ba akarja bizonyítani, hogy nem tévedett, ami­kor a fényképekről ítélve fiának nevezte a híres futballistát. (tömi) Az Új Ifjúságot idézte a Tükör A budapesti TÜKÖR ezévi, 21. számában Molnár Károly Szomorú szerda c. cikké­ben a bolgároktól elszenvedett magyar ve­reségről ír, és közben az Oj Ifjúságban megjelent Bozsik-sorozatból idéz. „Lehet és kBll is vitatkozni, hogy miért történt ez így“ — írja a 3:0-ás vereségről a cikkíró. „Talán mert nem sikerült a lehető legjob­ban összeállítani a csapatot, vagy mert a lélektani előkészítés sem volt a legjobb. Rossz taktikáról viszont már eleve beszél­ni sem lehet. Nem árt ezzel kapcsolatban idézni azt, amit éppen a közelmúltban mondott Bozsik József egy külföldi újság­írónak: Ma mindent a taktikai megoldástól vár­nak, arra helyezik nagyon sok esetben a hangsúlyt, de közben megfeledkeznek a futballisták tudásának tökéletesítéséről, csiszolásáról. Elfelejtik, hogy taktikai fel­adatokat csak arra lehet bízni, aki képzett, s azokat végre is tudja hajtani. Nagyon sok futballistának — egész magas szinten is — gondot okoz például a labda kezelése. Nem elég a labdát megszerezni, indítani is tudni kell, és úgy kell tudni indítani, hogy társainkat helyzetbe tudjuk hozni. Ma nagyon kevés az ilyen labdarúgó“. Az idézetet a Bozsik-sorozat második ré­széből vette a TÜKÖR. TI* 6 fii ifjúság--------­Helyreigazítás Lapunk 25. számában közölt Tolvaj Ber­talan írásának címe és az írásban több­ször előforduló Illyés Gyula-mű címe he­lyesen így hangzik: Hunok Párisban. A hi­báért a szerző és az olvasók elnézését kéri a SZERKESZTŐSÉG A brazilok nagy hónapja Pelé, minden idők egyik legjobb labdarú­gójának hivatalos válogatott-búcsúztatásá­val kapcsolatban rengeteg — s általában ellentmondó hír — látott nyomdafestéket, napvilágot. Legutóbb svájci forrásból sze­reztünk értesülést arról, hogy is lesz a brazil válogatott és Pelé körül a közeljö­vőben. Júliusban hétszer... A Brazil Labdarúgó Szövetség végre ki­jelölte a Júliusi nagy események időpont­ját. Július 11-én Pelé a Sao Paulában lebo­nyolításra kerülő Brazília — Ausztria mér­kőzésen vesz búcsút a válogatott közönsé­gétől. Azért esett a választás az osztrákok­ra, mert a VB előtt nagyon komoly ellen­állást tanúsítva, csupán 1:0 arányú vere­séget szenvedtek a rettegett Pelééktől. Július 14-én Rio de Janieróban, a Mara- cana stadion zöld gyepén a Brazília — Csehszlovákia találkozón fejezi be váloga­tott szereplését Pelé. Július 18-án, ugyancsak a Maracana sta­dionban, a világ legnagyobb futballpályá­ján Jugoszlávia, július 21-én pedig ugyanott Magyaror­szág lesz a brazil világbajnokcsapat ellen­fele. Az európai labdarúgás nem akármilyen (A kulturizmusról ír az egyik külföldi lapban valaki. Írásából most azért idézünk, hogy jobban megérthessük a válaszadó ál­láspontját. Akit a téma szerfölött izgatott, s aki nem restellt tollat ragadni, nem más, mint Csehszlovákia első számú szakembere ebben a sportágban: dr. Alexander Baőin- sky, aki egyébként a kassai (Koéice) Ál­latorvosi Főiskola parazitológiai tanszéké­nek dolgozója.) „...A versengés színtere a porond köze­pére állított fékpad volt, amelyhez a lát­ványos izomzatú férfiak sorban odajárul­tak és tekintélyes súlyokat emeltek a fe­jük fölé. A versenyt különben egy, a nagy­menőkhöz képest nevetségesen vézna fiatal­ember nyerte, akiről később kiderült, hogy igazolt versenyzője valamelyik alsóbb osz­tályú súlyemelő csapatnak... A szomszédos edzőteremben a fiúk apró, öt-tíz kilós súlyzókkal, különböző kenőcsök­kel és egyéb alkalmatosságokkal pumpál­ták fel véredényeiket és izomrostjaikat. Mert azt még egy csenevész laikus is tud­ja, hogy az ilyen bemutatókon látható 55 cm kerületű felkar félórával később már csak 45 vagy jobb esetben 50 cm... Aki felkeres egy ilyen ízommühelyt, nem az egészséges sportolási lehetőségekért, hanem a szépségért teszi. Bizonyításul itt csak annyit, hogy a lovaglóizmok fejlesz­tésére egyáltalán nem fordítanak gondot, holott azok hajlamosak leginkább a növe­kedésre... Az edzés persze nem könnyű, de egy Idő után meg lehet szokni, akárcsak az öltö­zőkben és tornatermekben terjengő izzad­ságszagot. Az eredményeket rendszeres mé­rések mutatják ifjú barátunknak, aki rövid három hónap alatt mellbőségét tíz, felkar­jának kerületét öt centiméterrel is növel­heti... A SZÖVETSÉGI KAPITÁNY VÁLASZOL Aránylag hosszú ideig tartott, amíg el­szántam magam egy kis vitára. Nem is az idézett újságcikk szerzőjével polemizálnék, hanem a cikkben felvetett gondolatokkal. Mindig is szívesen beszélgettem a kulturiz­KI LESZ PELÉ UTÓDJA? négy képviselője mutatkozik be tehát a bra­zil közönségnek. Itt kell megjegyeznünk, hogy Brazília és Magyarország válogatottja eddig csupán vi­lágbajnoki mérkőzésen találkozott egymás­sal,- s mind Svájcban, mind Angliában ma­gyar győzelem született. Előbb 4:2, utóbb 3:1 arányban. A szakértők egyik találkozót is, a másikat is kiválónak minősítették, az angliairól egyöntetűen megállapították, hogy a VB legszínvonalasabb mérkőzése volt. Ezért meglepő az a hír, hogy Pelé a jugoszlávok és a magyarok ellen már nem játszik. E hír valós voltáról hamarosan meggyőződhetünk... A Maracana nagy sorozatát a július 24- én sorra kerülő Brazília — Paraguay erő­próba fejezi be. A brazil válogatott azután szedi a sátor­fáját és Buenos Airesbe látogat, ahol a „TACA-ROCA“ serlegért kétszer megmérkő­zik régi, nagy vetélytársával, Argentína e- gyüttesével. Ettől a kettős erőpróbától kü­lönösen tartanak a brazil körökben, mert bármilyen rangos is a kávé hazájának lab­darúgása, az argentin nemzeti tizenegyben hatalmas ellenfélre, s gyakran legyőzőre talál. — Ezek a csapatok a gyakori erő­próba miatt nagyon Ismerik egymást. Ki lesz Pelé utódja? Ügy tudják,- hogy Paulo Cesar, a Botafo­musról, sokat vitáztam az elmúlt tíz esz­tendő alatt. Persze inkább azokat a partne­reket kedvelem, akik logikus és konkrét érvekkel hadakoznak. A kulturizmus új, fejlődő sportág, bizo­nyára sok vitára ad még okot, ezért állok ki én is az érveim mellett. A külföldi cikk­író sajnos aligha ért a dologhoz, így ba­jos igazi partnernek tekinteni. Azt ugyanis senki sem hiszi el hogy azon a bizonyos versenyen megtörténhetett volna az a fi­ziológiai képtelenség, amelyet a cikkíró ál­lít, hogy az egyik versenyző 45 átmérőjű bicepszét versenyre 55 cm-esre pumpálta fel. Vannak ugyan kulturisták, akik két, két és fél centiméterrel megnövelik bicep­szük kerületét, de már ez a két, két és fél centiméter is ritka dolog. A cikkíró továbbá azt állítja, hogy a kulturisták minden egyes edzésen mérik izmaik kerületét. Ez újabb baklövés, mert nálunk, Csehszlovákiában, ahol már tradí­ciója lesz lassan ennek a sportágnak, ahol évek óta foglalkozunk a kulturizmussal, ed­dig Ilyesmire nem akadt példa. Esetleg kétszer-háromszor mérik versenyzőink iz­maikat, de ez a szám egy évi tartamra ér­tendő! A szervezet ugyanis nem gumiból van, hogy a végtelenségig lehetne nyújta­ni, a versenyeken pedig nem az izmok nagysága a döntő, hanem plaszticitásuk és arányosságuk. ‘ Mindez a világversenyeken is így van, ott sem szaladgálnak centiméterszalaggal a bírák. A cikkíró továbbá azt állítja, hogy a kul­turisták naponta két órán át gyakorolnak 30-40 kg-os súlyzókkal, és nem törődnek a lovaglóizmok fejlesztésével, holott az a legfejlődőképesebb izmuk. Kezdjük sorjában. Létezett az ötvenes é- vek táján egy franciaországi irányzat, a- mely egészen kis súlyzók használatát aján­lotta. Csakhogy ez az irányzat nem vált be, a modernek közül senki sem követte. A szerző bizonyára csak erről az edzés­módszerről tud, persze azóta nagyot ha­ladt előre a világ... Én inkább egy ellen­érvet hoznék fel példaként go kiváló csatára pályázik a legnagyobb eséllyel Pelé megárvuló helyére. Kiváló, technikailag tökéletes labdarúgó, aki külö* nősen az utóbbi időben az ellenfelek vé­delmének nem kívánatos, sokat szenved# célpontja. Labdazsonglőr a javából, s egy- egy nagy alakítása után, amikor a kicse­lezett vagy lóvátett ellenfél úgy érzi, hogy nevetségessé vált, törleszteni akar. Brazí­liában valakit technikai trükkökkel nevet­ségessé tenni csaknem olyan sértés, mint Olaszországban a hullámos, dús hajú Adó- niszok egyikét-másikát kopaszra nyírni... A bírák bírálata... A csillogó-villogó brazil labdarúgás nagy árnyéka a gyatra játékvezetés. A brazil baj­nokság mérkőzéseit egyetlen olyan bíró sem vezeti, aki FIFA-jogosítvánnyal rendel­kezik. Nagy labdarúgókat tucatszámra pro­dukál a brazil futball, de kiváló játékve­zetőket nem. Ez az oka annak, hogy a technikás futball hazájában elburjánztk a durva játék, a mérsékeltebb tudású labda­rúgók megfélemlítik kiváló ellenfeleiket. Egy példa: a kiváló formában levő Botafo- go gárdájából néha egyszerre öt csillag ta­lálható a sérültek listáján! Pelé és Jairzinho volt jobb... Pelé és Jairzinho szinte páratlan népsze­rűségüket nemcsak a zöld gyepen kíván­ták kamatoztatni. Mindketten szerencsét próbáltak a brazil televízióban is, ahol 6- nekessikerekre vágytak. A brazil szurkoló él-hal kedvenceiért, de erről az új szerep­körről az elfogultabbak sem nyilatkoznak az elragadtatás hangján. Mind Pelé, mind Jairzinho elsősorban és kizárólag a zöld gyep zsonglőrjeként lesz felejthetetlen... A kis világbajnokság A Brazil Labdarúgó Szövetség jövőre nagy nemzetközi tornát rendez, amely a maga nemében szinte túltesz egy-egy világ- bajnokságon. Húsz válogatott szereplésére számítanak. A meghívottak közül eddig az NSZK, Anglia, Olaszország, Uruguay, Vene­zuela, Peru, Argentína, Magyarország és Lengyelország Jelentette be részvételi szán­dékát, azt, hogy elfogadja a meghívást. A brazil bajnokság, a „carioca“ küzdel­mei már most olyan módon folynak, hogy alapos felkészülést biztosíthassanak a jövő évi „kis világbajnokságra“. Zala József Csehszlovákia abszolút bajnoka, Kiéri he­tente hatszor edz, és mindig két és fél ó- rát tölt a súlyokkal. Egyetlen napi edzés­adagja 18 000 kg, ami testvérek között is tizennyolc tonna. Elképzelhető, hogy har­minc- vagy negyvenkilós súlyzókkal hány órát kellene naponta edzenie, hogy a ti­zennyolc tonnás eredmény kijöjjön. A mell­izmokat például 110 kg-os súlyzóval erősí­ti és fejleszti, tíz sorozatban, nyolcszori is­métléssel. Persze ez csak a mellizom. Sorolni le­hetne a többit is. Hogy el ne lőjek egy poént, folytatom: Köszönöm a szerzőnek, hogy fölhívta figyelmünket a lovaglóizomra és a lábizomra, mivel ezek nagyon jól fej­leszthetők. Kár, hogy csak most jött ezzel az ötlettel, miután mi ezt már évek óta tudjuk. Manapság semmilyen esélye nincs annak a kulturistának, aki fejletlen vagy gyengén fejlett lábizmokkal indul verseny­be. Kiéri és Plintoviő hetente kétszer-három­szor gyakorol „lábra“ is, és edzésenként 25 tonnát emelnek csak a lábukkal. Ejtsünk néhány szót a kulturisták ere­jéről is. Az edzésben levő versenyzők súly­csoportok szerint 120-190 kg nyomnak fel fekvőhelyzetből, guggolóállásból pedig 140 és 220 kg közötti súlyokat. Ez, remélem, elég? Mindazok, akik kapcsolatban állnak ezzel a sportággal, elismerik, hogy a fek­vőhelyzetből történő nyomásban még erő­sebbek a kulturisták, mint maguk a súly­emelők! Ami pedig Mr. Weidert illeti, azok ket­ten vannak, két testvér, az idősebbik az IFBB elnöke (A Kulturisták Világszövetsé­ge). Megjegyzem, hogy Weider személye csak addig izgat bennünket, amíg az IFBB elnöki tisztségét ellátja. Úgy viszonyulunk hozzá, mint Brundagehoz, aki ellen sok szocialista országban vannak kifogások, vi­szont tiszteljük mint a NOB elnökét. Meggyőződésem, hogy a kulturlzmust szép sportággá fejleszthetjük, de jobban kell dolgoznunk érte, és főleg, meg kell ismertetnünk a fiatalokkal. Arról van szó, hogy ne hagyjuk ösztönszerűen burjánzani a kulturizmust, hanem tömörüljünk szak­osztályokba, szervezetekbe, ésszerű és tu­dományos edzésmódszereket kövessünk. Mióta Csehszlovákiában létrejött a szerve­zett versenyrendszer, a kulturisták meg­szűntek uszodákban feszítő szópfiúk len­ni. Ugyanis versenyzést lehetőségeké kap­tak, szakemberek vezetik őket, lehetgsé- gük van nemzetközileg is előretörni. Nem akarok tovább vitázni, csak arra kérem a cikkírót és mindazokat, akik fa­nyalogva tekintenek erre a sportágra, jöj­jenek el közénk, nézzék meg edzéseinket, versenyeinket, és győződjenek meg ők ma­guk az igazságról. Akkor nem születik több fölényes hangú cikk és nem mérgesedik el a viszony. Dr. ALEXANDER BAÜINSKÍ, a csehszlovák kulturistaváloga- tott szövetségi kapitánya . M EGY CIKKÍRÓ VITÁZÓ KEDVÉBEN VAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents