Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-22 / 25. szám

u| ií|usag Ä romantika európai paraszt- felfedezése Magyarországon is rendkívül nagy jelentőségű volt. és az európai ember, a városi műveltség növekvő érdeklődé­sének köszönhetjük, hogy fel­fedezték. összegyűjtötték, meg­mentették a magyar népkölté­szet, a paraszti hagyományok kincseit. A kezdetet, az indulást K r i- za János jelenti, aki már Erdélyi János előtt kezdte mun­káját, és 1842-ben kibocsátott gyüjtőlvével a Vadrózsák című gyűjteményt ajánlotta az or­szág nemeslelkü lakosainak, de sajnos hiába, mert az előfize­tők alig jelentkeztek, és a kö­tet csak akkor jelenhetett meg, amikor az erdélyi unitárius tiszteletesböl püspök lett. Kriza János 1811. június 28- án született a miklósvárszéki Nagyajtán. majd a nagyajtai és torockói gyermekkor után a székelykereszturi gimnázium­ban ismerte meg a magyar iro­dalmat, elsősorban Kazinczy Ferenc írásait. Ott barátkozott meg Szentiváni Mihállyal az erdélyi népies költészet leg­tehetségesebb egyéniségével, és ott irta első verselt. Amikor 1835-ben — a ko­lozsvári unitárius eklézsia jó­voltából — Berlinbe utazhatott. Herder és német romantika egész gondolatköre ébresztette fel benne a népköltészet előbb öntudatlan, majd tudatos sze­re tétét. 1838-ban elfoglalta kolozs­vári papi hivatalát, és ezzel kezdődött életének csendesen munkálkodó, de alkotásokban oly gazdag időszaka. Saját leírt szavaiból tudjuk, hogy mi indította a székely népköltészet kincseinek gyűj­tésére: „Székelyföldön járásom alátt jöttem véletlenül azon észle­letre, mily sok régi kincs he­ver senkitől sem figyelve meg, a nép alsó rétegeiben, s attól fogva ez egyet számtalan fog­lalatosságaim közepette sem vesztettem el szemeim elől. magam is gyűjtögettem mind a Székelyföldön jártamkor, mind pedig a Kolozsvárt lakó sok székely férfi és asszony embe­reknél". Amikor a Vadrózsák nagy nehezen megjelenhetett, a kö­tetet országos lelkesedés fo­gadta. de a példányok nem fogytak, hiszen a lelkesedés és a könyvvásárlás akkor sem jelentett egyet. Kriza gyűjteménye — noha kötetrendezési elvei Herder és Erdélyi szerint alakultak — az első modem szempontú nép­költési kiadvány és nemcsak a népköltészeti alkotásokat tar­talmazza, hanem őrzi a nép nyelvi hagyományait is, és egy­ben — Orbán Balázs munkája mellett — ez a múlt század székelységének legjelentősebb történeti összefoglalása Is. Gondoljunk arra. hogy meny­nyivel szegényebbek lennénk a Kőműves Kelemenné, a Julia szép leány, vagy a Kádár Kata székely balladák nélkül, és amikor ezeket hallgatjuk vagy olvassuk — gondoljunk arra, aki ezeket megmentette az enyészettől, a feledéstől, gon­doljunk Kriza Jánosra, aki nél­kül — Arany János és Gyulai Pál szerint — irodalmunk és néprajzunk mondhatatlanul sze­gényebb lenne. Nézem a képét, magas hom­lokát, messzire néző szemét és halkan mondom magam elé a- zokat a sorokat. amelyeket annyira szeretett szükebb ha­zájáról. a Székelyföldről írt: Télbe' mint a hó. fehér. De piros is, mint a vér; Ha nyárba’ megbámul is. Gyöngyvirág ő akkor is. Péterfi Gyula TAGSÁGI Azon gondolkodunk, hány lista brigádhoz, amely a sző­tente kétszer klubestet tartunk. A közszolgáltatási vállalat Ifjú­sági szervezetével havonta egy­szer Ifjúsági szórakoztató estet rendezünk. Jó együttműködésüket bizo­nyltja az is, hogy a baráti szervezet tagjait is meghívták tagsági gyűlésükre. Amikor befejeződött a tv- közvetltés, a gútai fiatalok fe­gyelmezetten átvonultak szö­vetkezetük pazar székházába és ott folytatták a közgyűlést, igaz, volt is rá okuk, hiszen nem mindenhol hallhattak a fiatalok olyan érdekes előadást, mint itt. Kiss Gyula elvtárs, a CSKP komáromi járási pártbi­zottságának titkára számolt be moszkvai élményeiről. Mint a- hogy elmondta, abban a sze­rencsében volt része, hogy az emlékezetes XXIV. pártkong­resszus alatt Moszkvában tar­tózkodott, és így részt vehe­tett a kongresszuson is. Kiss elvtárs beszámolójában vázolta azt az utat, amelyet megtett ____________ __ a szovjet nép, s az előtte álló tv-kamerára és milyen hosszú vetkezet műhelyében alakult mosj a konSresszus utaa mé8 tv-adásra lett volna szükség, és Marosi Lajos vezeti, most a gazdagabbnak ^^ígérkezik. A ha a Szocialista Ifjúsági Sző- kertészetben Is megalakítjuk a landkívu körültekintő és szi- vetség országos tagsági gyűlő- szocialista munkabrigádot. A ?6s ,m^k^ ”yomán ma. *gaz,dn se alkalmával mindenhova be szervezés már megindult, s a bfzakodó ,eh.e.t ,a szovjet nép; akart volna kukkantani a rí- brigád vezetője Szomolai elv- Párt)a vezetésével rendkívül porter legalább egy percre. társnő lesz. azdP és gazdag eredményeket No, hányra? Természetesen fiataljainkra ert el aajövőben ezek még Ml Gútára (Kolárovo) látó- most lpsz a legnagyobb szűk- pzdaSabbak és meg szebbek gattunk el. Kíváncsiak voltunk, ség, hiszen jön az aratás, a ka- ®szne* ~ Kl?s 6 v' mi történik az egyenes adás lászosok, utána pedig a kapá- *ár.®' ? í,Óakx/‘!y 1 előtt és azt követően. Az egy- sok betakarítása. Az elkövet- ÍS Aatíf£ e oadá^ft ,éf tapaaa séges földművesszövetkezet kező Időszakban két ifjúsági köszdnték “jog élményszámba mellett működő ifjúsági szer- műszakot szervezünk. menő szavait, vezetnek jelenleg 33 tagja van. Az aratási munkák sikeres Kiss elvtárson kívül még Ami meglepő, hogy bár Szlo- elvégzése érdekében három if- számtalan vendége volt a gú- vákia-szerte csak három helyre kukkantott be a tv, itt külö- ff nősebb izgalmat vagy esetleg félelmet nemigen lehetett ta­pasztalni. Mintha a világ leg­természetesebb dolga lett vol­na, hogy a központi szervek épp Gútát választották. — Mit gondol, miért éppen a gútai fiatalokat választották? — kérdezzük Gyurik Mihálytól, az alapszervezet elnökétől. — Az 1965-ös árvíz Gúta számára nemcsak a mérhetet­len katasztrófa, hanem a lel­kes ifjúsági segítség miatt ts emlékezetes marad. Ügy hi­szem, itt kell keresni a dolog nyitját. Persze az elnök/szérény, hi­szen mind a harminchárom tag egytől egyik lelkes, rendkívül szorgalmas, s nemcsak a régi dicsőségből élnek. — Mire a legbüszkébb? — Arra, hogy javaslatunk a- lapján már most néhány ta­gunkat felvették a CSKP tag­jai közé. Az óramutató 14 óra 10 per­cet mutat. Megszólal a tv szignálja, s mi a készülékeket figyeljük, mint mindenütt az országban. júsági kombájncsoportot ho- tai taggyűlésnek; többek között Majd a tv rendezője Gútát zunk létre stb. Kosák elvtárs, a Szocialista If­kapcsolja. A mi tv-készülé- Igaz, szükség is van itt a júsági Szövetség kerületi bi­keink elhallgatnak. Gyurik Mi- fiatalok dolgos kezére, hiszen zottságának dolgozója — aki hály elmondja, hogy már most a szövetkezet szántóterülete rövid beszámolójában a közel­gondolnak a választásokra. 5600 hektár, s az összterülete múltban lezajlott plénumról Szeretnék, ha néhány fiatal is pedig 7000 hektárra rúg. számolt be —, továbbá Opálka bekerülne a választott szervek- Természetesen nem min- Milan, a SZISZ komáromi járá­be. den csak a munka. Szeretnénk, si bizottságának elnöke, Jány — Szándékunk, hogy az év- ha a fiatalok szórakoznának, János és Koslk Albert pedig a záró közgyűlésig minden a leg- élveznék szabad idejüket. Ezért járási, illetve a helyi szerveket nagyobb rendben menjen és kirándulásokat szervezünk, be- képviselték. egyre eredményesebb legyen a fejezzük a röplabdapálya épi­munkánk. A meglevő szocia- tését, átadjuk a klubot és he- Németh István GYŰLÉS Gyurik Mihály és tükörképe a tv-készüléken 0] Ifjúság, a Szocialista Ifjú­sági Szövetség Szlov. Központi Bízót iságának lapja • Kiadja a Smena kiadóvállalata • Szer­kesztőség és adminisztráció Bratislava. Pra'2ská 9. Telefon: 485-41-45 Postafiók 30 •Fő­szerkesztő: dr. STRAS­SER GYÖRGY. Nyomta: Západoslovenské tla- őiarne Öl • Előfizetési díj egész évre 52.- Kés, fél évre 28.- Kés • Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. előfizethető minden postakézbesfiőnél vagy postahivatalnál • Kéziratokat nem őrzllnk mep és nem kül­dünk vissza • A lapot kül­földre a PNS7 Ostredná expe- dlcla tlaée. Bratislava, Gott- waldovo nám. 6. 48 útján lehet megrendelni. Nagy érdeklődéssel olvastam az Oj Ifjúság 1971/22. számá­ban a „Jeseníki levél“ című í- rást, amely Vincent Prissnitz- ről, a világ első vízgyógyinté­zetének megalapítójáról emlé­kezett meg. Szeretném most ezt az érdekes cikket az aláb­biakban kiegészíteni. Prissnitz- nek kétségtelenül nagy része volt abban, hogy a múlt szá­zad vége felé elterjedt, külföl­dön is divatba jött az úgyne­vezett természetes gyógymó­dokkal való orvoslás. Módsze­rét követve mind többen is­merték fel, hangsúlyozták a napfény, a tiszta levegő, a hi­deg víz fontosságát, és ennek megfelelően létesültek gyógy­intézetek, ahol a beteget gyógyszer nélkül, kizárólag a szabad levegővel, napfénnyel s hideg vízzel gyógyították. A krónika megőrizte például egy bizonyos Kneipp páter emlékét is, aki a feljegyzések szerint elsőnek vezette be a hidegvizes leöntéseket, a ned­ves, harmatos fűben való járást mezítláb, a könnyű szellős ru­hát. A jeseníki gyógyintézeten kí­vül tudok egy másik hidegvíz gyógyintézetről is, amely a VISSZHANG múlt században a Balaton é- szaki partján, a csehszlovákiai turisták által is jól ismert és kedvelt Balatonalmádiban léte­sült. Az ottani'' festői Remete­völgyben annak idején deszká­ból nagy épületet építettek na­pozásra, valamint víkendház jellegű, az egyik oldalán fa­ráccsal zárt bódékat. Egy nagy füves rétet is gondozásba vet­tek; naponta sűrűn locsolták, és ezen a réten sétáltak a für- dövendégek reggelenként me­zítláb. De az érdekesség kedvéért talán Idézem a Balatonalmádi­ban 1900-ban kiadott fürdő­prospektusokat, mit is ígért a vízgyőgyintézet a vendégeknek; Először légkúrát, ehhez tar­toztak a már említett rácsos oldalú fabódék, továbbá lég­fürdőt, ezt a vendégek külön erre a célra szolgáló erdős he­gyen végezték. Felfelé mentek a hegyre, s közben fokozato­san minden ruhadarabjukat le­vetették, s végül a hegytetőre már meztelenül érkeztek (!). Ott aztán tornázással, fafüré- szeléssel, favágással töltötték idejüket. Hozzátartozott a ter­mészetes gyógymódhoz, hogy a Balaton víztükre felett emelt, felül nyitott épületben mezíte­lenül kifeküdtek a napra (ami annak idején szenzációs vív­mánynak számított). Végül jött a Knetpp-kúra: nedves fűben való járás mezítláb, s az öntö­zőkannával való hidegvizes iocsolgatások. Mindez elmúlt, akkori divat volt. Vagy talán mégsem? Ha lakótelepünk házainak tetején, erkélyein vagy udvarán nap- fürdözőket látok, és az erdő alatti víztároló partjánál vi­dám táborozó fiatalokba bot­lom, arra gondolok, hogy va­lami mégiscsak megmaradt a régi divatból. A tiszta levegő, az üde zöld környezet, a napfény és a köny- nyű szellős ruha szeretete min­denesetre. Kanizsa István ÍGY KEZDŐDÖTT A napokban a Szovjetunió népe, de vele az egész haladó világ egy súlyos esemény harmincadik évfordulójáról emlékezik meg. 1941. június 22-én Hitler katonamundérba öltöztetett rablóhada hitszegően és alattomosan betört a Szovjetunióba. A második vi­lágháború egy fontos fordulóponthoz érkezett. Az elsó napok sikerének mámorában olcsó viccnek vették vol­na a német hadvezetők azt a jóslatot, hogy ezzel a lépéssel megkezdődött Hitler „ezeréves" birodalmának vége. Nehezen tudták volna elhinni, hogy a „győzelmes menetelés keletre" nem a Kreml falainál, hanem a berlini Reichstagnál fejeződik be. Pedig így lett! E mozgalmas időszak néhány eseményét szeretnénk felidéz­ni írásunkkal. —O— Berlin. 1940. november 12-e. A véletlen járókelő, akit e napon a berlini Anhaiter Bahnhof állomás irányába vitt útja. a náci Németországban ritkán vagy soha nem látott képnek lehetett szemtanúja. Az állomás ünne­pélyesen fellobogózott előterében az őszi szél sarló-kalapácsos vörös lobogókat lengetett. A díszszázad mellett elhelyezkedő ka­tonazenekar a megszokott pattogó porosz „marsok" helyett az Internaeionáléra hangolta hangszereit. Von Ribbentropp birodalmi külügyminiszter fogadta a hivatalos látogatásra érkezett Molotovot, a Szovjetunió külügyi népbizto­sát. a népbiztosok tanácsának elnökét. A szovjet kormány csak többszörös meghívás és sürgetés után határozta el magát, hogy küldöttséget indít Berlinbe. Célja: a szovjet nép biztonsága és a béke megőrzése Kelet-Európábán. Ezzel indokolták a németek is a meghívást. Jó náci szokás szerint persze csak szlnleg. Hitler ugyanis már jó néhány hónappal a látogatás előtt kije­lölt egy munkacsoportot a hadsereg főparancsnokságán, s azzal a feladattal bízta meg. hogy dolgozza ki a Szovjetunió megtá­madására irányuló tervet. A szovjet küldöttség meghívása csak a hadjárat előkészüle­teinek álcázására szolgáit. Ugyanabban az időben, amikor az Anhalter Bahnhof előterén Molotov ellép a díszszázad előtt, néhány száz méterrel arrébb, a hírhedt Reichskanzlei épületében Hitler diktálja a 18. számú titkos utasításait a hadsereg vezetésének: — Függetlenül attól, hogy a Szovjetunióval most folyó politi­kai tárgyalások milyen eredményre vezetnek, a keleti frontra (!) vonatkozó előkészületeket folytatni kell. A terv fedőneve „Barbarossa“. —O— 1940 novemberében Hitler hatalmának tetőfokán állt. Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország, Dánia. Norvégia, Luxemburg. Hol­landia, Belgium és Franciaország hevert a lábai előtt. Igaz, az Angliáért vívott légi csata első menetében némi kudarcot val­lott Hitler, és a Balkánon is volt még egy kis „intéznivalója", de mindez most háttérbe szorult. Legfontosabb feladatának a Szovjetunió megsemmisítését tekintette. Tisztában volt azzal, amíg létezik a szocialista Szovjetunió, világhatalomról szó sem lehet. —O— 1940. december 18-a. Hitler kiadja a 21. számú titkos hadműveleti utasításait: — A német VVehrmaehtnak fel kell készülnie arra, hogy még az Anglia ellen viselt háború befejezése előtt Szovjet-Oroszor- szágot gyors hadjáratban leverje. — —O— 1941. április 22-e. A szovjet kormány erélyesen tiltakozik a német kormánynál a német katonai repülőgépek által elkövetett sorozatos határ­sértés miatt. —O— Június 12-én a német kormány tárgyalásokat folytat a román hadvezetőséggel a Barbarossa tervben való részvételről. Ugyan­ezen a napon a finn vezérkar mellett megalakul az OKW (a német hadsereg főparancsnoksága) összekötöcsoportja. —O— Június 14-e. » Hitler Berlinbe rendeli a Szovjetunió ellen felállított hadsereg- csoportok parancsnokait: Falkenhorst tábornokot. Rundstedt tnar- sallt, Leeb és Bock tábornokokat, valamint Raeder tengernagyot. A hadműveletek előkészítéseiről tartott megbeszélések után Hit­ler ebédre hívja meg hadvezéreit. Az ebéd folyamán a következő bejelentést teszi: — Ez a háború élethalálharc két ideológia között, és ez a tény lehetetlenné teszi, hogy ebben a háborúban olyan eszközöket használjanak, amelyeket a katonák ismernek, és amelyekről úgy vélik, hogy a nemzetközi jog szerint korrektek../ Hitler ezzel teret nyit a későbbi határtalan terrornak és rém­uralomnak a szovjet nép és a szovjet hadifoglyok ellen. —O— 1941. június 21-e. 21 óra 30 perckor Molotov magához kéreti Schulenburgot, a németek moszkvai nagykövetét, és felvilágosítást kér az újabb sorozatos határsértésekröl. A nagykövet úr hallgat, semmilyen felvilágosítást nem tud adni. Amikor visszatér a nagykövetség­re. Ribbentropp távirata várja. Ebben azt az utasítást kapja, hogy azonnal semmisítse meg a rejtjelkulcsot, szüntessék be a rádióösszeköttetést Berlinnel, és hajnalban jelentse be Molotov- nak, hogy a német hadsereg átlépi a szovjet határt. Az indok: a szovjet kormány németellenes politikát folytat. Az átlátszó és naiv indok az előzetesek figyelembevételével nem igényel kommentárt. —O— 1941. június 22-e. Nem sokkal éjfél után az egyik német-szovjet határ menti fo­lyó hídján a szovjet őrség vált. A váltás után a szovjet őrszem az előírásoknak megfelelően elindul a híd közepére, hogy tisz­telegjen a német őrszemnek. Ekkor a németek minden figyel­meztetés nélkül fegyvereiket használják és lelövik az őrszemet. Ugyanebben az időben a német légi haderő bombázóinak százai légitámadást intéznek számos békés szovjet város ellen. —O— Reggel 4 órakor, néhány órával a támadás után Ribbentrop külügyminiszter formális hadüzenetet nyújt át Dekanoszovnak, a Szovjetunió berlini nagykövetének. Harminc perccel később ugyanezt teszi Schulenburg Moszk­vában. —O— A délelőtt folyamán Göbbels birodalmi propagandaminiszter rá­dióbeszédet intéz a németekhez: — Német nép! Ebben a pillanatban olyan harci felvonulás kez­dődött, mely méreteiben eddig nem látott, a világ legnagyobb katonai megmozdulásának tekinthető... —O— Németország nagy része ujjongva fogadja a hírt. Még nem sejtik, hogy megkezdődött a „Götterdämmerung“, az „istenek alkonya“. —hr—

Next

/
Thumbnails
Contents