Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-22 / 25. szám

u| ií|usag

Ä romantika európai paraszt- felfedezése Magyarországon is rendkívül nagy jelentőségű volt. és az európai ember, a városi műveltség növekvő érdeklődésének köszönhetjük, hogy felfedezték. összegyűjtötték, megmentették a magyar népköltészet, a paraszti hagyományok kincseit.

A kezdetet, az indulást K r i- za János jelenti, aki már Erdélyi János előtt kezdte munkáját, és 1842-ben kibocsátott gyüjtőlvével a Vadrózsák című gyűjteményt ajánlotta az ország nemeslelkü lakosainak, de sajnos hiába, mert az előfizetők alig jelentkeztek, és a kötet csak akkor jelenhetett meg, amikor az erdélyi unitárius tiszteletesböl püspök lett.

Kriza János 1811. június 28- án született a miklósvárszéki Nagyajtán. majd a nagyajtai és torockói gyermekkor után a székelykereszturi gimnáziumban ismerte meg a magyar irodalmat, elsősorban Kazinczy Ferenc írásait. Ott barátkozott meg Szentiváni Mihállyal az erdélyi népies költészet legtehetségesebb egyéniségével, és ott irta első verselt.

Amikor 1835-ben — a kolozsvári unitárius eklézsia jóvoltából — Berlinbe utazhatott. Herder és német romantika egész gondolatköre ébresztette fel benne a népköltészet előbb öntudatlan, majd tudatos szere tétét.

1838-ban elfoglalta kolozsvári papi hivatalát, és ezzel kezdődött életének csendesen munkálkodó, de alkotásokban oly gazdag időszaka.

Saját leírt szavaiból tudjuk, hogy mi indította a székely népköltészet kincseinek gyűjtésére:

„Székelyföldön járásom alátt jöttem véletlenül azon észleletre, mily sok régi kincs hever senkitől sem figyelve meg, a nép alsó rétegeiben, s attól fogva ez egyet számtalan foglalatosságaim közepette sem vesztettem el szemeim elől. magam is gyűjtögettem mind a Székelyföldön jártamkor, mind pedig a Kolozsvárt lakó sok székely férfi és asszony embereknél".

Amikor a Vadrózsák nagy nehezen megjelenhetett, a kötetet országos lelkesedés fogadta. de a példányok nem fogytak, hiszen a lelkesedés és a könyvvásárlás akkor sem jelentett egyet.

Kriza gyűjteménye — noha kötetrendezési elvei Herder és Erdélyi szerint alakultak — az első modem szempontú népköltési kiadvány és nemcsak a népköltészeti alkotásokat tartalmazza, hanem őrzi a nép nyelvi hagyományait is, és egyben — Orbán Balázs munkája mellett — ez a múlt század székelységének legjelentősebb történeti összefoglalása Is.

Gondoljunk arra. hogy menynyivel szegényebbek lennénk a Kőműves Kelemenné, a Julia szép leány, vagy a Kádár Kata székely balladák nélkül, és amikor ezeket hallgatjuk vagy olvassuk — gondoljunk arra, aki ezeket megmentette az enyészettől, a feledéstől, gondoljunk Kriza Jánosra, aki nélkül — Arany János és Gyulai Pál szerint — irodalmunk és néprajzunk mondhatatlanul szegényebb lenne.

Nézem a képét, magas homlokát, messzire néző szemét és halkan mondom magam elé a- zokat a sorokat. amelyeket annyira szeretett szükebb hazájáról. a Székelyföldről írt:

Télbe' mint a hó. fehér.

De piros is, mint a vér;

Ha nyárba’ megbámul is.

Gyöngyvirág ő akkor is.

Péterfi Gyula

TAGSÁGI

Azon gondolkodunk, hány lista brigádhoz, amely a szőtente kétszer klubestet tartunk. A közszolgáltatási vállalat Ifjúsági szervezetével havonta egyszer Ifjúsági szórakoztató estet rendezünk.

Jó együttműködésüket bizonyltja az is, hogy a baráti szervezet tagjait is meghívták tagsági gyűlésükre.

Amikor befejeződött a tv- közvetltés, a gútai fiatalok fegyelmezetten átvonultak szövetkezetük pazar székházába és ott folytatták a közgyűlést, igaz, volt is rá okuk, hiszen nem mindenhol hallhattak a fiatalok olyan érdekes előadást, mint itt. Kiss Gyula elvtárs, a CSKP komáromi járási pártbizottságának titkára számolt be moszkvai élményeiről. Mint a- hogy elmondta, abban a szerencsében volt része, hogy az emlékezetes XXIV. pártkongresszus alatt Moszkvában tartózkodott, és így részt vehetett a kongresszuson is. Kiss elvtárs beszámolójában vázolta azt az utat, amelyet megtett ____________ __ a szovjet nép, s az előtte álló

tv-kamerára és milyen hosszú vetkezet műhelyében alakult mosj a konSresszus utaa mé8 tv-adásra lett volna szükség, és Marosi Lajos vezeti, most a gazdagabbnak ^^ígérkezik. A ha a Szocialista Ifjúsági Sző- kertészetben Is megalakítjuk a landkívu körültekintő és szi- vetség országos tagsági gyűlő- szocialista munkabrigádot. A ?6s ,m^k^ ”yomán ma. *gaz,dn se alkalmával mindenhova be szervezés már megindult, s a bfzakodó ,eh.e.t ,a szovjet nép; akart volna kukkantani a rí- brigád vezetője Szomolai elv- Párt)a vezetésével rendkívül porter legalább egy percre. társnő lesz. azdP és gazdag eredményeket

No, hányra? Természetesen fiataljainkra ert el aajövőben ezek még

Ml Gútára (Kolárovo) látó- most lpsz a legnagyobb szűk- pzdaSabbak és meg szebbek gattunk el. Kíváncsiak voltunk, ség, hiszen jön az aratás, a ka- ®szne* ~ Kl?s 6 v'

mi történik az egyenes adás lászosok, utána pedig a kapá- *ár.®' ? í,Óakx/‘!y 1

előtt és azt követően. Az egy- sok betakarítása. Az elkövet- ÍS Aatíf£ e oadá^ft ,éf tapaaa séges földművesszövetkezet kező Időszakban két ifjúsági köszdnték “jog élményszámba mellett működő ifjúsági szer- műszakot szervezünk. menő szavait,

vezetnek jelenleg 33 tagja van. Az aratási munkák sikeres Kiss elvtárson kívül még Ami meglepő, hogy bár Szlo- elvégzése érdekében három if- számtalan vendége volt a gú- vákia-szerte csak három helyre kukkantott be a tv, itt külö- ff

nősebb izgalmat vagy esetleg félelmet nemigen lehetett tapasztalni. Mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna, hogy a központi szervek épp Gútát választották.

— Mit gondol, miért éppen a gútai fiatalokat választották?

— kérdezzük Gyurik Mihálytól, az alapszervezet elnökétől.

— Az 1965-ös árvíz Gúta számára nemcsak a mérhetetlen katasztrófa, hanem a lelkes ifjúsági segítség miatt ts emlékezetes marad. Ügy hiszem, itt kell keresni a dolog nyitját.

Persze az elnök/szérény, hiszen mind a harminchárom tag egytől egyik lelkes, rendkívül szorgalmas, s nemcsak a régi dicsőségből élnek.

— Mire a legbüszkébb?

— Arra, hogy javaslatunk a- lapján már most néhány tagunkat felvették a CSKP tagjai közé.

Az óramutató 14 óra 10 percet mutat. Megszólal a tv szignálja, s mi a készülékeket figyeljük, mint mindenütt az országban. júsági kombájncsoportot ho- tai taggyűlésnek; többek között

Majd a tv rendezője Gútát zunk létre stb. Kosák elvtárs, a Szocialista Ifkapcsolja. A mi tv-készülé- Igaz, szükség is van itt a júsági Szövetség kerületi bikeink elhallgatnak. Gyurik Mi- fiatalok dolgos kezére, hiszen zottságának dolgozója — aki hály elmondja, hogy már most a szövetkezet szántóterülete rövid beszámolójában a közelgondolnak a választásokra. 5600 hektár, s az összterülete múltban lezajlott plénumról Szeretnék, ha néhány fiatal is pedig 7000 hektárra rúg. számolt be —, továbbá Opálka

bekerülne a választott szervek- Természetesen nem min- Milan, a SZISZ komáromi járábe. den csak a munka. Szeretnénk, si bizottságának elnöke, Jány

— Szándékunk, hogy az év- ha a fiatalok szórakoznának, János és Koslk Albert pedig a záró közgyűlésig minden a leg- élveznék szabad idejüket. Ezért járási, illetve a helyi szerveket nagyobb rendben menjen és kirándulásokat szervezünk, be- képviselték.

egyre eredményesebb legyen a fejezzük a röplabdapálya épimunkánk. A meglevő szocia- tését, átadjuk a klubot és he- Németh István

GYŰLÉS

Gyurik Mihály és tükörképe a tv-készüléken

0] Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlov. Központi Bízót iságának lapja • Kiadja a Smena kiadóvállalata • Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava. Pra'2ská 9. Telefon: 485-41-45 Postafiók 30 •Főszerkesztő: dr. STRASSER GYÖRGY.

Nyomta: Západoslovenské tla- őiarne Öl • Előfizetési díj egész évre 52.- Kés, fél évre 28.- Kés • Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. előfizethető minden postakézbesfiőnél vagy postahivatalnál • Kéziratokat nem őrzllnk mep és nem küldünk vissza • A lapot külföldre a PNS7 Ostredná expe- dlcla tlaée. Bratislava, Gott- waldovo nám. 6. 48 útján lehet megrendelni.

Nagy érdeklődéssel olvastam az Oj Ifjúság 1971/22. számában a „Jeseníki levél“ című í- rást, amely Vincent Prissnitz- ről, a világ első vízgyógyintézetének megalapítójáról emlékezett meg. Szeretném most ezt az érdekes cikket az alábbiakban kiegészíteni. Prissnitz- nek kétségtelenül nagy része volt abban, hogy a múlt század vége felé elterjedt, külföldön is divatba jött az úgynevezett természetes gyógymódokkal való orvoslás. Módszerét követve mind többen ismerték fel, hangsúlyozták a napfény, a tiszta levegő, a hideg víz fontosságát, és ennek megfelelően létesültek gyógyintézetek, ahol a beteget gyógyszer nélkül, kizárólag a szabad levegővel, napfénnyel s hideg vízzel gyógyították.

A krónika megőrizte például egy bizonyos Kneipp páter emlékét is, aki a feljegyzések szerint elsőnek vezette be a hidegvizes leöntéseket, a nedves, harmatos fűben való járást mezítláb, a könnyű szellős ruhát.

A jeseníki gyógyintézeten kívül tudok egy másik hidegvíz gyógyintézetről is, amely a

VISSZHANG

múlt században a Balaton é- szaki partján, a csehszlovákiai turisták által is jól ismert és kedvelt Balatonalmádiban létesült. Az ottani'' festői Remetevölgyben annak idején deszkából nagy épületet építettek napozásra, valamint víkendház jellegű, az egyik oldalán faráccsal zárt bódékat. Egy nagy füves rétet is gondozásba vettek; naponta sűrűn locsolták, és ezen a réten sétáltak a für- dövendégek reggelenként mezítláb.

De az érdekesség kedvéért talán Idézem a Balatonalmádiban 1900-ban kiadott fürdőprospektusokat, mit is ígért a vízgyőgyintézet a vendégeknek;

Először légkúrát, ehhez tartoztak a már említett rácsos oldalú fabódék, továbbá légfürdőt, ezt a vendégek külön erre a célra szolgáló erdős hegyen végezték. Felfelé mentek a hegyre, s közben fokozatosan minden ruhadarabjukat levetették, s végül a hegytetőre

már meztelenül érkeztek (!). Ott aztán tornázással, fafüré- szeléssel, favágással töltötték idejüket. Hozzátartozott a természetes gyógymódhoz, hogy a Balaton víztükre felett emelt, felül nyitott épületben mezítelenül kifeküdtek a napra (ami annak idején szenzációs vívmánynak számított). Végül jött a Knetpp-kúra: nedves fűben való járás mezítláb, s az öntözőkannával való hidegvizes iocsolgatások.

Mindez elmúlt, akkori divat volt. Vagy talán mégsem? Ha lakótelepünk házainak tetején, erkélyein vagy udvarán nap- fürdözőket látok, és az erdő alatti víztároló partjánál vidám táborozó fiatalokba botlom, arra gondolok, hogy valami mégiscsak megmaradt a régi divatból.

A tiszta levegő, az üde zöld környezet, a napfény és a köny- nyű szellős ruha szeretete mindenesetre.

Kanizsa István

ÍGY KEZDŐDÖTT

A napokban a Szovjetunió népe, de vele az egész haladó világ egy súlyos esemény harmincadik évfordulójáról emlékezik meg. 1941. június 22-én Hitler katonamundérba öltöztetett rablóhada hitszegően és alattomosan betört a Szovjetunióba. A második világháború egy fontos fordulóponthoz érkezett.

Az elsó napok sikerének mámorában olcsó viccnek vették volna a német hadvezetők azt a jóslatot, hogy ezzel a lépéssel megkezdődött Hitler „ezeréves" birodalmának vége. Nehezen tudták volna elhinni, hogy a „győzelmes menetelés keletre" nem a Kreml falainál, hanem a berlini Reichstagnál fejeződik be.

Pedig így lett!

E mozgalmas időszak néhány eseményét szeretnénk felidézni írásunkkal.

—O—

Berlin. 1940. november 12-e.

A véletlen járókelő, akit e napon a berlini Anhaiter Bahnhof állomás irányába vitt útja. a náci Németországban ritkán vagy soha nem látott képnek lehetett szemtanúja. Az állomás ünnepélyesen fellobogózott előterében az őszi szél sarló-kalapácsos vörös lobogókat lengetett. A díszszázad mellett elhelyezkedő katonazenekar a megszokott pattogó porosz „marsok" helyett az Internaeionáléra hangolta hangszereit.

Von Ribbentropp birodalmi külügyminiszter fogadta a hivatalos látogatásra érkezett Molotovot, a Szovjetunió külügyi népbiztosát. a népbiztosok tanácsának elnökét.

A szovjet kormány csak többszörös meghívás és sürgetés után határozta el magát, hogy küldöttséget indít Berlinbe. Célja: a szovjet nép biztonsága és a béke megőrzése Kelet-Európábán.

Ezzel indokolták a németek is a meghívást.

Jó náci szokás szerint persze csak szlnleg.

Hitler ugyanis már jó néhány hónappal a látogatás előtt kijelölt egy munkacsoportot a hadsereg főparancsnokságán, s azzal a feladattal bízta meg. hogy dolgozza ki a Szovjetunió megtámadására irányuló tervet.

A szovjet küldöttség meghívása csak a hadjárat előkészületeinek álcázására szolgáit.

Ugyanabban az időben, amikor az Anhalter Bahnhof előterén Molotov ellép a díszszázad előtt, néhány száz méterrel arrébb, a hírhedt Reichskanzlei épületében Hitler diktálja a 18. számú titkos utasításait a hadsereg vezetésének:

— Függetlenül attól, hogy a Szovjetunióval most folyó politikai tárgyalások milyen eredményre vezetnek, a keleti frontra (!) vonatkozó előkészületeket folytatni kell.

A terv fedőneve „Barbarossa“.

—O—

1940 novemberében Hitler hatalmának tetőfokán állt. Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország, Dánia. Norvégia, Luxemburg. Hollandia, Belgium és Franciaország hevert a lábai előtt. Igaz, az Angliáért vívott légi csata első menetében némi kudarcot vallott Hitler, és a Balkánon is volt még egy kis „intéznivalója", de mindez most háttérbe szorult. Legfontosabb feladatának a Szovjetunió megsemmisítését tekintette. Tisztában volt azzal, amíg létezik a szocialista Szovjetunió, világhatalomról szó sem lehet.

—O—

1940. december 18-a.

Hitler kiadja a 21. számú titkos hadműveleti utasításait:

— A német VVehrmaehtnak fel kell készülnie arra, hogy még az Anglia ellen viselt háború befejezése előtt Szovjet-Oroszor- szágot gyors hadjáratban leverje. —

—O—

1941. április 22-e.

A szovjet kormány erélyesen tiltakozik a német kormánynál a német katonai repülőgépek által elkövetett sorozatos határsértés miatt.

—O—

Június 12-én a német kormány tárgyalásokat folytat a román hadvezetőséggel a Barbarossa tervben való részvételről. Ugyanezen a napon a finn vezérkar mellett megalakul az OKW (a német hadsereg főparancsnoksága) összekötöcsoportja.

—O—

Június 14-e. »

Hitler Berlinbe rendeli a Szovjetunió ellen felállított hadsereg- csoportok parancsnokait: Falkenhorst tábornokot. Rundstedt tnar- sallt, Leeb és Bock tábornokokat, valamint Raeder tengernagyot. A hadműveletek előkészítéseiről tartott megbeszélések után Hitler ebédre hívja meg hadvezéreit. Az ebéd folyamán a következő bejelentést teszi:

— Ez a háború élethalálharc két ideológia között, és ez a tény lehetetlenné teszi, hogy ebben a háborúban olyan eszközöket használjanak, amelyeket a katonák ismernek, és amelyekről úgy vélik, hogy a nemzetközi jog szerint korrektek../

Hitler ezzel teret nyit a későbbi határtalan terrornak és rémuralomnak a szovjet nép és a szovjet hadifoglyok ellen.

—O—

1941. június 21-e.

21 óra 30 perckor Molotov magához kéreti Schulenburgot, a németek moszkvai nagykövetét, és felvilágosítást kér az újabb sorozatos határsértésekröl. A nagykövet úr hallgat, semmilyen felvilágosítást nem tud adni. Amikor visszatér a nagykövetségre. Ribbentropp távirata várja. Ebben azt az utasítást kapja, hogy azonnal semmisítse meg a rejtjelkulcsot, szüntessék be a rádióösszeköttetést Berlinnel, és hajnalban jelentse be Molotov- nak, hogy a német hadsereg átlépi a szovjet határt. Az indok: a szovjet kormány németellenes politikát folytat.

Az átlátszó és naiv indok az előzetesek figyelembevételével nem igényel kommentárt.

—O—

1941. június 22-e.

Nem sokkal éjfél után az egyik német-szovjet határ menti folyó hídján a szovjet őrség vált. A váltás után a szovjet őrszem az előírásoknak megfelelően elindul a híd közepére, hogy tisztelegjen a német őrszemnek. Ekkor a németek minden figyelmeztetés nélkül fegyvereiket használják és lelövik az őrszemet. Ugyanebben az időben a német légi haderő bombázóinak százai légitámadást intéznek számos békés szovjet város ellen.

—O—

Reggel 4 órakor, néhány órával a támadás után Ribbentrop külügyminiszter formális hadüzenetet nyújt át Dekanoszovnak, a Szovjetunió berlini nagykövetének.

Harminc perccel később ugyanezt teszi Schulenburg Moszkvában.

—O—

A délelőtt folyamán Göbbels birodalmi propagandaminiszter rádióbeszédet intéz a németekhez:

— Német nép! Ebben a pillanatban olyan harci felvonulás kezdődött, mely méreteiben eddig nem látott, a világ legnagyobb katonai megmozdulásának tekinthető...

—O—

Németország nagy része ujjongva fogadja a hírt.

Még nem sejtik, hogy megkezdődött a „Götterdämmerung“, az „istenek alkonya“.

—hr—