Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-15 / 24. szám

Kikanyarodunk Dunaszerdahelyről (Duna) ská Streda); jobbra nyári strand, balra pedig pár szemnyt ház, s mögöttük a gabonatáblák között valami gőzölög. Közelebb megyünk. Láb- szárnyi vastagságú csőből kis szünetekkel, hangos kedvvel, gurgulázva ömlik a gőzölgő víz. Megfogjuk a csövet. Forró, forróbb, mint odahaza a radiátor. A víz kis szüneteket tart, s aztán kicsit haragosan hirtelen kiömlik vagy negyven-ötven liter egyszerre. És ez így megy állandóan. Megpróbáljuk ujjunk bele- tartan! a vízsugárba. Nem tanácsos még egy­szer megismételni! A kicsapódásnál magyar és szlovák nyelvű tábla: Tíz méterre a cső körül tűzzel mani­pulálni tilos! A kiömlő vízben nyilván gáz is van. Földgáz! S mi a Csallóköz első ipari, il­letve mezőgazdasági célokra szánt hévízkút kiömlő meleg vizénél állunk. Szemügyre vesszük azt a helyet, ahonnan a cső ered: messziről csak valami földhányás és egy modern fémszoborszerű alakzat látha­tó. Közelebbről nézve: a földhányás a fúrás u- tán megmaradt földkupac, és az az ember­alakú szoborszeröség pedig egy kút. Olyan, mint amilyenek a meddő olajkutak. Ez termé­szetesen nem meddő. Másodpercenként min­den beavatkozás, energiabefektetés nélkül ti­zenöt liter nyolcvankét-nyolcvannyolc fokos vizet lövell ki magából. A csőre erősített hő­mérő most nyolcvannégy Celsius-fokot mu­tat. A kíváncsiság tovább visz. A legközelebb eső épületek felé tartunk. Ezek az épületek az Agrofrigor elnevezésű szövetkezeti társas üzem részlegei. A hivatali szobában Merva Lóránt mérnök, Pollák Pál, a “beruházási osztály vezetője és Vigh Árpád, az építkezés mestere tanácskoz­nak. — Önök fűratták a hévízkutat? — Igen! Hat hektáron üvegházat építünk és a fúrással nyert hévízzel akarjuk fűteni az üvegházakat. — Bevált az elképzelésük, jól számítottak? — Igen! A kút 2500 m mély, s 2169 és 2774 m közötti mélységekben nyitották meg, azaz perforálták. A további rétegek perforálásával még bővíteni fogják a kút vízhozamát... E- gyébként itt nálunk már 600-700 m mély­ségből is meglehetősen meleg víz nyerhető. Megtudjuk, hogy az Agrofrigor a dunaszer- dahelyi járás szövetkezeteinek a társas üze­me. 600 vagonos tároló házzal rendelkezik, s most építik az, üzem további részlegeit: a gyü­mölcsgyártó részleget, a szőlnpréselőt, a szesz­Pollák Pál és Merva Lóránt mérnök főzdét s az üzemhez tartozó többi részlegeket. Azt akarják, hogy a Dunaszerdahely környé­ki gyümölcsből egyetlenegy szem se vesszék kárba. Külön figyelmet érdemel a gyümölcslé, vagy ahogy nálunk nevezik, a dzsúsz. Olasz­országban vásároltak gépsort, s a hazai gyü­mölcsökből előállított gyümölcslé olyan lesz, mint bármelyik külföldi, mert mint ahogy ma­gyarázzák, vitaminokkal dúsított gyümölcslé lesz, s az eddigi hazai hasonló jellegű gyü- mölcslevektől abban fog különbözni, hogy nem sűrűsödik meg és nem ülepedik le. Ennyi volt az, ami eredetileg idevonzott minket. Tudtuk, hogy épül a szövetkezetek társas üzeme, meg hogy hévízkutat fúrattak. A beszélgetés során azt is megtudtuk, hogy Magyarországtól, a Szigetközben fekvő Lipót községről vették a példát. „Ha ott van hévíz, akkor talán nálunk is lehetne!“ — gondolta Seres elvtárs, a felbári szövetkezet elnöke, s megkérte Anton Porub- sky docenst, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársát, legyen a szövetkezet segítségére s próbálja megállapítani, nem tartalmaz-e a Csallóköz neogén földrétege hasznosítható hé­vizet, mint a Duna túlsó felén fekvő részek. Anton Porubsky nevének említése vezetett el a Szlovák Tudományos Akadémia Stefánik utcai épületébe. Azt már tudtuk korábban is Mocsár Gábor Égő arany című szociográfiai könyve nyomán, hogy Magyarország hévíz-, azaz geotermikus energiájában rejlő hasznosítható hőmennyiség sokkalta nagyobb, mint az ország [mármint Magyarország) kőszén-, kőolaj-, és földgáz- készletének együttes fűtőértéke. »o aí <<S> 5» 6 •>. a'// Maps 1. Vyslcyt mliwrilnych a lermálnych vöd v Podunajskej nttlne (M *=• Is7501. » - Sldla 2 — Prirodzené vyvery termál, vöd. 3 — Nav/iané termáin* vody. 4 — iodzené vyvery minerál. vöd. *» — Navftané minerálnc vody. ft — Okrajovc hranice po! 7 — Hranice pahorkatln 8 — Ozemir s moinosíou ziskat termálne vody z neogcnnyih vrstvi. Az Anton Porubsky által készített térkép a Csal lóköz s a vele szomszédos tájegységek ter­málvizes területeit jelöli! Az első csallóközi hévízkút vize szinte fel- lobbantotta képzeletünket. Vajon a Csallóköz is nem tartozik-e ugyanabba a tájegységbe, neogén, azaz új harmadkor! geológiai öve­zetbe, amely mindenhol kellő mennyiségű hasznosítható hévízzel rendelkezik? Ahogy Anton Porubsky tanulmányából kide­rült, igen. Sőtl A Mátyustöld s a vele hatá­ros Vág, Nyitra és Garam mente is ebbe az övezetbe tartozik. Betértünk Dunaszerdahely város polgár- mesteréhez, Gyurcsík Józsefhez Is. Azt hisz- szük, Móricz Zslgmond Is* meg lett volna elégedve azzal a válasszal, amelyet kaptunk. Móricz Zsigmond ugyanis 1932-ben a Karcag határában kihasználatlanul elfolyó forró víz kapcsán azt Irta az ömlik az arany a karcagi pusztán című riportjában, hogy nem a hideg­től, hanem a nincstelenségtől, a kezdeménye­zés hiányától fázik az ember teste, ha látja, hogy a drága, aranyat érő forró energia el­megy az árkon a semmibe. — Dunaszerdahely város nemzeti bizottsága hivatalosan felkérte a pőstyéni (Pleäfany) Balneológiái Kutatóintézetet — mondja Gyur­csík József —, hogy a kútból kiömlő hévizet vessék alá laboratóriumi vizsgálatnak, mert az a nézetünk, hogy a vízügyi kutatóintézetek laboratóriumi vizsgálatai nem kielégítőek. Van pénzünk, de nem akarjuk fölöslegesen kidob­ni. Ha gyógyforrásnak bizonyul ez a hévízkút, a Csehszlovák Állam! Fürdők (Ceskoslovenské Státne kúpele) az országos egészségügyi szer­vekkel közösen látnának az építkezéshez. Ha a laboratóriumi vizsgálat nem minősíti gyógy­forrásnak, akkor saját erőnkből három külön­böző nagyságú hévízű medencét építünk az Agrofrigor által már nem hasznosítható 40 fokra lehűlt hévíz kihasználására. Móricz Zsigmond tehát minden bizonnyal meg lenne elégedve, ha látná, hogy az alig pár hete feltárt hévízkút hasznosítására már egymillió korona áll a város rendelkezésére. De lépjünk ismét egy lépéssel előbbre. Az világos, hogy a Csallóközben ez a kút az el­ső, de nem az egyetlen. Álljunk meg Anton Porubsky válaszainál. — Véleménye szerint hány Ilyen kút léte­síthető az ön által megjelölt területeken? — A legbehatőbban Somorja (Samorín) és Bős (GabCfkovo) környékét vizsgáltam meg összehasonlítva a Duna jobb oldalán fekvő részekkel. Itt 5-6 kilométeres távolságban mindenhol lehetne kutat fúrni. De gyakorlati­lag ugyanilyen a helyzet a többi részeken is. A kutak víztartalma állandó, mert a Duna és mellékfolyóinak, Illetve a Kárpátoknak a víz­hozamából állandóan felújul a víztároló föld­rétegek geotermikus energiája. Tehát nem Is olyan ábrándkép, hogy a Csallóköz s a vele határos tájegységek olyan gazdag energiaforráson nyugszanak, amely szinte forradalmasítja majd ezeknek a terüle­teknek az életét. Mocsár Gábor ugyanezt a problémát érint­ve a következőket írja: „Jól átgondolva a helyzetet, a kilátásokat, a lehetőségeket, ha­tározott véleményem, hogy a meleg víz, a földgáz „bevonulása“ a magyar mezőgazda­ságba — hatását tekintve egyenrangú lesz a nagyüzemivé történt átszervezés forradalmi fordulatával.“ Majd így összegezi a problémát: „Európában mezőgazdasági célokra csak Bulgáriában és hazánkban kezdik felhasználni — természe­tesen hazánkban van rá a legtöbb lehetőség, íme, itt egy termelési, gazdálkodási ágazat, ahol ml diktálhatnánk a világnak a tempót, a mi szintünk lenne — a sokat emlegetett — világszínvonal...“ Jő lenne, ha Csehszlovákia csatlakozna Magyarország Ilyen irányú kez­deményezéseihez, és a két szocialista ország­hoz méltó együttműködést terv keretén belül meggyorsítaná ennek az energiának a kihasz­nálását. Attól természetesen nem kell félni, hogy esetleg egymás elől „ szippantanánk“ el az energiakészletet, mert az mint már hang­súlyoztuk, ismételten regenerálódik, újrater­melődik. Az energia felbukkanása, illetve üzemi ki­használása még értékesebbé teszi ezeknek a tájegységeknek a mezőgazdasági földterületét, s ezért föltételezzük, hogy a jövőben keve­sebb ipari létesítmény épül majd ezeken a részeken, jő lenne hát, ha az ez által oko­zott kiesést épp a geotermikus energia adta munkaerőfoglalkoztatottság kérdése körül fi gyelembe vennék. Szükséges, hogy már ma gondoljanak a szükséges szakkáder előkészí­tésére, hogy a fúrásokkal foglalkozó vállalat valamiképpen Csallóköz-központú legyen, hl szén ez által legalább részben megoldott len­ne a vállalat munkaerő-vándorlása s a lakó telepeinek elhelyezése is. Ugyancsak már most kell gondolni a mező gazdasági beruházási, dotációs, hitelezési költségek módosításéra, mert az, hogy Fel­báron (Horny Bar), ahol a hévízkút lefúrá- sának a gondolata megszületett, nem tudták megvalósítani elképzelésüket, azt Is jelzi, hogy Itt egy szövetkezet erejét (lehetőségeit) meghaladó feladatokról van szó, tehát szük­séges hozzá az állam segítsége. Bizonyítani talán ezt nem nagyon kell, de hadd idézzünk még néhány adatot. Az Agro­frigor által lefúratott kút négymillié-kétszáz- ezer koronába került. Állami dotáció segítsé­gével fűratták, s még mindig nincs tisztáz­va, valójában ki s hogyan fogja fizetni az egészet. A kiadásnak ez azonban csak az e- gyik része. Mint ahogy Mészáros Ernő el­mondta, a hazai gyártmányú üvegházaknál ol­csóbb külföldi — holland és belga — üveg­házak is 11-12 millió koronába kerülnek egy- egy hektárnyi területre. Ahhoz, hogy korsze­rű, kellő rentabilitást biztosító szinten üze­meltethessék, legalább öt-hat hektárra van szükség. Vagyis legalább százmilliós beruhá­zásról van szó, s ezt egy-egy szövetkezet már nem bírja el. Ez természetesen olyan kérdés, amelytől még nyugodtan aludhatunk, mert esetleg ke­vesebb és drágább lesz a paprika, nem lesz elegendő szegfű, rózsa, nem lesz több győgy- és termálfürdőnk stb. De megengedhetjük-e ezt magunknak? Nemi A Kánaánhoz vezető ú- ton lépésről lépésre kell előrehaladni. S ha nem így cselekszünk, ha megállunk, akkor egyre hátrább maradunk, egyre jobban hiá­nyoznak majd azok a lépések. Németh István A Csallóköz első üzemi célokra lefúrt hévíz- kűtja A komárnöi gyógyvíz g yúgyítja: izM emésztési bántalmakaf, szervek reiimaHkus betegségeit, tóftíöfmakat, légzőszervek ideg­betegségeit betegségeket, és más bőrbetegségeket, betegségeket LÁTOGASSA MEG A KOMÁRNŐI GYÓGYFÜRDŐT Visszakapja elvesz' üti egészségét! A komáromi termálfürdő plakátja

Next

/
Thumbnails
Contents