Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1971-06-01 / 22. szám
A pályaudvarok mindenütt egyformák a világon. Szuszogó mozdonyok, recsegő hangszórók, fojtogató széngáz, ténfergő várakozók és rohanó utasok. Elke Winzernek meg kellett állnia, hogy megértse a hangszóró bejelentését: — Figyelem, figyelem! A Rómából érkező expressz a tizenegyedik vágányra fut be! Este tíz óra ötven percet mutatott az óra. Hideg márciusi szél söpört végig a müncheni főpályaudvar peronján, és hideg hópelyheket vágott a szőke, törékeny termetű Elke Winzer arcába. A lány fázósan felhajtotta lenge vörös kabátja gallérját és a nyakához szorította. Már több mint fél órája várt főnökére, dr. Werner Schenkendorfra, a nőgyógyászati klinika főorvosára, akinek hónapok óta a szeretője. Kezdettől fogva tisztában volt hátrányos helyzetével, mert ő volt az, aki a főnöke nyakába akasz- kodott. Ezért nem vitte magával az orvos Bolognába, az új klinika megnyitására. Igaz, a feleségét sem vitte, s ez Elket kissé megnyugtatta. Bolognából egyetlen táviratot kapott: „Szombaton este érkezem az alpesi expresszel.“ A mozdony pontosan Elke Winzer mellett állott meg, és ő tétovázva elindult a kocsikból kiáramló utasok felé. Megvárta, amíg az utolsó utas is eltávozott, de Wernert sehol sem látta. Néhány pillanatig még nézelődött, aztán maga is elindult a kijárat felé. Ha néhány másodperccel tovább marad, akkor biztosan meghallotta volna, amit az expressz két jegykezelője beszélt: — Először Kufsteinben akarták lekapcsolni azt a vagont, amelyben a hullát találták — mondta az egyik. — Az első osztályú fülkék egyikében feküdt. Teljesen egyedül volt. A golyó a bal halántékán hatolt be és a jobb fülén jött ki. Azt mondják, hogy valami ismert müncheni orvos volt az illető — felelte a másik. — Ki tudja, hogy gyilkosság-e vagy öngyilkosság? — A vasúti rendőrség nem tudta eldönteni. Elke Winzer éjféltájban lépett kétszobás, összkomfortos lakásába, amelyben barátnőjével, Gitta Rheins- szel lakott. Gitta huszonhat éves volt vagyis mindössze két évvel idősebb, mint Elke, de ahogy mondani szokta, „tíz évvel férfiasabb.“ — Mi az, nélküle jöttél? — kérdezte Gitta gúnyosan. — No akkor ez az éjszaka csendes lesz! Elke rögtön meglátta az asztalon álló félig üres whiskysüveget és a szanaszét dobált női fehérneműt. — Azelőtt kedvesebb voltál hozzám, Gitta. Nem voltál annyira közönséges, mint mostanában. Miért iszod le' magad folyton? — Jól tudod, picikém, hogy mi a bajom. Tudom, az a bajod, hogy barátom van... De megmondtam már számtalanszor, hogy úgysem szeretem. Csak ki akartam próbálni, érted? Először is: ő a főnököm. Másodszor: válófélben van. Minden normális nő a nyakába akaszkodna^Te viszont meg akarod tiltani, hogy normális legyek. Harmadszor pedig... női orvos. Ha valaki segíthet rajtam és megtaníthat arra, hogy jól érezzem magam a férfiakkal, akkor ez csak ő lehet. Hirtelen csengeni, kezdett a telefon. Elke felemelte a kagylót. — Winzer kisasszony, szörnyű dolog történt! — hallatszott a klinikai ügyeletes ápolónő hangja. — Meghalt a főnökünk. Meggyilkolták a vonaton. Értesítenünk kellene... Elke Winzer egy pillanatig kifejezéstelenül meredt a semmibe... A bűnügyi rendőrség öt napig eredménytelenül nyomozott. Csak annyit tudtak kideríteni, hogy a főorvost egy ritkatípusú, külföldi gyártmányú revolverrel ölték meg. Kihallgatták a klinika egész személyzetét, a doktor családtagjait, sőt a betegeket is, de mindannyian azt vallották, hogy a főorvosnak nem voltak ellenségei, hacsak a feleségét nem tekintik annak, mert az nagyon el volt keseredve az utóbbi időben. Elke Winzert pénteken hallgatták ki. Alaposan megforgatták. Teljesen kimerült, és csak este tért haza. Gitta szokásához híven már a heverőn feküdt. — Mindenről kifaggattak — szólalt meg Elke elsőnek. — Mindenesetre ő most már számomra teljesen halott. Tudod mit, Gitta? Holnap utazzunk el a kocsidon valahová! Gitta vetkőzni kezdett. Alsónemü- jét ismét szétdobálta a szobában. — Folyton Kufsteinen jár az eszem. Majdnem egy éve, hogy nem jártam Ausztriában — folytatta Elke. — Én sem! Egy jól begyakorolt mozdulattal Gitta a melltartóját a whiskysüveg nyakába dobta. — Hülye vagyok! Teljesen levetkőztem, és nincs mit szívnom. Légy olyan kedves, drágám, ugorj le bagóért. Elkének adta pénztárcáját, és az engedelmesen leszaladt az első sarokig, kivett a pénztárcából egy ezüstpénzt és bedobta az automata nyílásán. A fémpénz azonban kihullott. Elke csak akkor nézte meg jobban. Osztrák shilling volt. Osztrák shilling, és Gitta az imént mondta, hogy egy éve nem járt Ausztriában! Elke turkálni kezdett a pénztárcában, talált benne német pénzt is, vett cigarettát, aztán lassan visszaballagott a lakására. — Holnap elmegyünk Kufsteinbe és tisztázzuk dr. Schenkendorf esetéti — jelentette ki Elke határozottan, s a cigarettát meg a pénztárcát ingerülten az asztalra dobta. — Ahogy látom, neked úgyis van shillinged! Gitta villámgyorsan a heverő alá nyúlt, majd egy fényes revolvert szorított a homlokának. Elke rávetette magát. Szótlanul, lihegve birkóztak, míg Elke meg nem kaparintotta a revolvert. — Valóban ritka példány! A Mexikóban élő bátyádtól kaptad? — Elke együttérzően átölelte barátnője nyakát, s az csendesen mesélni kezdett. Mesélni kezdett kétségbeeséséről, terveiről, hogy miként próbálta elválasztani Elkét az orvostól. Kocsin utazott Kufsteinbe, onnan vonaton Innsbruckba. Ott szállt fel az alpesi ex- presszre. A főorvost egyedül találta a fülkében. Kérte, hogy mondjon le Elkéről. Az orvos cinikusan válaszolt a könyörgésére: „Nem mondok .le Elkéről. Leszboszi még úgysem volt a gyűjteményemben!“ — mondta nevetve. Gitta ekkor húzta meg a’ ravaszt. A két barátnő másnap mégsem Kufsteinbe utazott, hanem egy bajor tóhoz. A part menti vendéglőben kávét rendeltek, aztán kiültek a tóra néző teraszra. Elke elővette az osztrák shillinget és messzire hajította a vízbe. — Végleg eltűnt az a tárgy, amely majdnem tönkretett — mondta a barátnőjének. — Ma este megszabadulunk attól a másik dologtól is, amely még hátra van. — Hol tartod most? — A táskámban. Visszasétáltak a vendéglőbe, és ismét helyet foglaltak az asztalnál. Ekkor a szomszéd asztaltól két férfi állott fel. — Engedje meg, Winzer kisasszony, hogy bemutatkozzam — mondta az egyik —, Losen a nevem. Egy müncheni nyomozóirodánál dolgozom. Schenkendorf asszony meg van róla győződve, hogy a doktor úrral ön is Bolognában járt. Megbíztak, hogy... — Hogy kémkedjen utánam? — Őszintén szólva igen! Be kell azonban mutatnom önnek Lindenhu- ber kalauz urat is — mutatott a társára, aki a múlt szombaton teljesített szolgálatot az alpesi expresszen, és... — Kérem szépen, ezt a hölgyet — intett a vasutas Elke felé — nem ismerem. De ezt a másikat — mutatott Gitta felé — láttam, amint múlt szombaton Innsbruckban felszállt a vonatra. — Mi közük maguknak az egészhez? — dühödött meg Elke. — Hagyjanak bennünket békén! Winzer kisasszony — szólalt meg ismét a müncheni detektív. — Még egy vallomással tartozom önnek: az imént egy apró törvénykihágást követtem el — mutatott az ablakdeszkán pihenő két női táskára. — Megnéztem, hogy mi van bennük. Az egyik táska tartalma életveszélyes. Kié ez a táska? — Az enyéml — vágta rá Gitta nyomban. — Nem igaz, az enyém! — szólalt meg nyugodtan Elke Winzer. - Vagyis helyesebben szólva mind a kettőnké... Kérem, uraim, fizessék ki a kávénkat és hívják a rendőrséget. 0 „Hangyaboly: Verseiben vannak szép érett sorok; nagyon sok azonban még bennük a töltelék, a semmitmondó ballaszt. Példa a szépre: / csak a csend üveghegyén / stb. Gondolatilag kell mélyülnie. Vigyázzon a versépítésre is. Tanuljon, művelje magát, idővel jelentkezzen újra. (A körbe- körbe című nagyon rossz!) • „Makacs“: Mi is makacsok vagyunk: azokra a levelekre, amelyekben nincs feltűntetve a szerző neve és címe, nem válaszolunk. 0 „Hajnali harmat“: Küldjön még néhányat eredeti verseiből. 0 „Marika“: Ne szégyellje a nevét — ha a verseit nem szé- gyellil 0 „Május“: Csak szavak. Hiányzik belőlük az életet adó tűz — a költészeti 0 „Míg élsz remélj“: Verseiben egyben a válaszunkat is megfogalmazta: „Ne tovább, mert megbolondulok!“ — Közérthetőbben: ne reméljen! 0 „Barbara“: Névtelen leveleket nem vehetünk figyelembe. 0 „íródeák“: XVIII. század! 0 „Alkony“: Elnézését kötjük, ha előbbi versei elkerülték volna figyelmünket. Most is csak bíztatni tudjuk. Dolgozzon, tanuljon, olvasson sokat. A Mondd kedvesem című verse tökéletes, ha küld még néhány olyat — közöljük! tfUPR* íuían" cft,m italoknak MINT A MEGFAGYOTT VIRÁG... Az első menstruációval a leány érett nővé változik, persze csak biológiai szempontból, tehát alkalmas a megtermékeny ülésre. A' nemi életet a nemi ösztön irányítja. Az ember abban különbözik az állattól, hogy nemi ösztönét ésszel uralja és ellenőrzi, Ä nemi ösztön feletti jőzan uralom már az ösztön ébredésétől elengedhetetlen. A nemi önmegtartóztatás semmilyen korban nem ártalmas, s a fiataloknál eiengedheletlen feltétel egészséges testi és lelki fejlődésükhöz. • Megállapították, hogy a korán kezdett nemi élet kihat a fiatal szellemi fejlődésére, becsület- és kötelességérzetéré, valamint az emberhez való helyes viszonyulására, nemegyszer ez az érzelmi közöny, fásultság, csalásban, lopásban vagy más kihágásokban csúcsosodik ki. Ezek a negatív jellembeli változások aztán kedvezőtlenül befolyásolják a fiatal egész életét. A nőknél a korai nemi élet még komolyabb következményekkel jár, mint a férfiaknál. Hogy csak egyet említsünk: a nem kívánt, túl fiatal korban bekövetkező terhesség felbillenti a fejlődő szervezet egyensúlyát és megfosztja a normális fejlődése befejezéséhez szükséges anyagoktól. Minden kornak megvan a maga varázsa, de mégis legszebb ez a zsenge fiatal kor. A teljes „érettség" idő előtti megismerésének, a türelmetlen kíváncsiságnak nagy éra van: sorsunkkal fizetünk érts. Olyan ez, mint a bimbó, melyet megcsípett a kora tavaszi fagy, és soha többé nem nyithatja ki szirmait. A SERDÜLŐKOR — NEM BETEGSÉG Ä serdülőkori külső változások az első pillantásra szembeötlenek, és ezek mögött a külső változások mögött bonyolult lelki folyamatok mennek végbe. Azt is mondhatnánk, hogy a serdülőkor — kölönc. A normálisan fejlett, testileg és lelkileg egészséges gyermekek azonban rendelkeznek annyi energiatartalékkal, hogy leküzdhessék e korral járó nehézségeket. Némelykor azonban a serdülőkorhoz bizonyos beteges — testi és lelki — jelenségek társulnak és egyszeriben az eddig kiegyensúlyozottan élő „gyermek-felnőtt“ életébe összhangta- lanság vegyül. AZ EGÉSZSÉGET NEM KILÓKBAN MÉRIK! A serdülőkor kísérő jele a fokozott anyagcsere. A' fejlődő szervezet növekedéséhez és újabb belső funkciói biztosításához nagy menynyiségű kalóriára van szükség. A fiatalnak farkasétvágya van, de ez nem elég. Gondosan összeállított étrenddel irányítani kell táplálkozását, hogy szervezete minél több olyan tápanyagot kapjon, amely nélkülözhetetlen zavartalan fejlődéséhez, leginkább fehérjéket (hús, tojás, tej), ásványi sókat (zöldség, gyümölcs) vitaminokat; emellett csökkentsük a szénhidrátot (tésztafélék, édességek) és a zsiradékok felvételét, így elkerülhetjük náluk az elhízást. A pubertáskorig az anyagcsere olyképpen megy végbe, hogy a gyermek szervezete a növekedéshez a lehető legtöbb tápanyagot kapja. Ha az anyagcsere továbbra is ilyen beállítottságú marad, abnormális súlygyarapodást eredményez,- és ez leginkább a fiúk számára kellemetlen, s ehhez társul még a szexuális fejlődés késése is. Testalkatuk nőies külsőt ölt: megnagyobbodik a mell és a csípő tájékára zsírpárnák rakódnak'. Az étrend megváltoztatásával, sporttal és kiegészítő hormonális kezeléssel átsegíthetjük a fiúkat, a számukra oly kellemetlen időszakon. Legfontosabb, hogy a fiú tudatában legyen; ez a rendellenesség átmeneti. Ne gyötörje magát feleslegesen még akkor sem, ha olykor a kevésbé intelligens társai ki is nevetik. Az említett hízás szöges ellentéte a gyors fogyás. A felvett táplálékból a szervezet nagyobb mennyiségű energiát „termel“, mint amennyire szüksége lenne. Ezt gyakran étvágytalanság és hányás kíséri. Megfelelő diétával, a mozgás korlátozásával, nyugodt környezet biztosításával szép eredményt érhetünk el. SZÍVMŰKÖDÉSI RENDELLENESSÉGEK A fiatal szervezet robbanásszerű fejlődésével és működésével a szív nem mindig tud lépést tartani. Fokozott testi vagy szellemi tevékenységnél a szív teljesítménye nem arányos. Azok a fiatalok, akik a pubertáskorig jő sportolók voltak, egyszeriben nem bírnak futni, sportolni, s néha elegendő valamilyen nehezebb munka is. hogy elájuljanak. Sokszor a szülők nem is tudatosítják gyermekük szívbaját. A beteg szív csökkent teljesítőképessége ugyancsak átmeneti jellegű. A pubertáskor elmúlásával többnyire az addig aránytalanul kis szív megnő és teljesítőképessége is fokozódik. A beteg szívű gyermek a serdülőkorban tornázhat, de csak mértékkel, mert ezzel is erősíti szívizmait. A túlzott testi megerőltetés viszont károsan hat az amúgy is beteg szívre, s javulás helyett az állapot rosszabbodása következhet be. INDOKOLT-E A TORNA ALÖLI FELMENTÉS? Egyes esetekben, hogy a szív eleget tegyen feladatának, az anyagcsere zavartalan lebonyolításában, megnagyobbodik, kitágul, szívbillentyű-elégtelenség lép fel, melyet szívzörejek kísérnek. Az ebben a betegségben szenvedő gyermekek — többnyire a szülő unszolására — igyekeznek orvosi javaslatra megmenekülni a kötelező iskolai testnevelés „nyűgétől“. Sőt a legkisebb mozgást is kerülik; nem tudatosítják, hogy ezzel tulajdonképpen a leghatásosabb gyógyszert dobják el maguktól. Pedig a rendszeres, mértékkel végzett testgyakorlat aranyat ér, nem kis része van a szlvtágulás megszűntetésében, elősegíti ugyanis a szívizomzat megerősödését s ezzel egyidejűleg megszünteti az átmeneti szívtágulásos állapotot. A GYAKORI FEJFÁJÁSRÓL Fáj 'gyakran á fejünk? Ez még nem indíték arra, hogy rögtön gyógyszertárba rohanjunk fájdalomcsillapító tablettáért. Inkább sétáljunk egyet, és ha ez sem segít, forduljunk orvoshoz. Lehet, hogy idegrendszeri zavarról van szó, amely a magas vérnyomás egyik leggyakoribb okozója. A magas vérnyomásban szenvedő felnőttek java része még a serdülőkorban szerezte betegségét, éppen ezért indokolt az átmeneti magas vérnyomás kezelése rögtön a kezdet kezdetén. Migrénes fejfájásra leginkább a gyenge idegzetű lányok panaszkodnak. A migrén tulajdonképpen öröklődő betegség, általában egy nappal a menstruáció előtt vagy 3—4 nappal utána jelentkezik. A serdülőkorban a migrénes fejfájás sokszor oly heves, hogy majd szét robban a leány feje. Ilyenkor vegyen be fájdalomcsillapító tablettát, de tanácsos az alapos orvosi kivizsgálás, mert a fájó ponttól távol eső gennyes góc is kiválthat migrénes fejfájást. Jót tesz a friss levegőn való mozgás és a torna. A tapasztalt pedagógusok első pillantásra felismerik' a diáklány migrénes rohamát; szabályos időközökben a kislány elsápad, arckifejtése fáradt, agyongyötört, egyik vagy mindkét szemét bezárja. Ilyenkor küldjük őt haza és másnap ne feleltessük. Ártatlan tünetek — nagy gondok Lányoknál a másodlagos nemi jelleg kialakulásában kimondottan átmeneti, szóra sem érdemes pubertáskori rendellenesség, ha a mell- mirigyek nem fejlődnek egyenletesen, az egyik emlő valamivel nagyobb a másiknál. A kislány — teljesen feleslegesen! — kétségbeesve arra gondol, hogy méhdaganata van. Tulajdonképpen csak arról van szó, hogy a szövetek nem reagálnak egyformán a nemi hormonok hatására. AZ EMBER — KÖRNYEZETÉNEK MEGTEREMTŐJE Lényegében lehetetlen vagy nagyon nehéz a fiatalokat beskatulyázni egy-egy előre meghatározott csoportba, néhány jellemző vonás alapján mégis megkíséreljük. Ismerünk diákokat, akiknek bármely helyzetben, otthon vagy az iskolában, illetve egyéb alkalmakkor fellépésük, magatartásuk oly határozatot, hogy nyugodtan megbízhatjuk őket feladatokkal — teljesítik. Vannak olyan fiatalok, akik a társadalmi együttélés elveit eldobják maguktól, önzők, haszonlesők, elkényeztetettek és képtelenek leküzdeni az adódó akadályokat. Nem hajlandók a kollektíváért semminemű áldozatot hozni, cinikusak, ellenkezők. Társaiknak és a környezetükben élőknek sok gondot okoznak, főleg azoknak, akik nevelésükért felelősek. További csoportba a depresszióban szenvedő gyermekek tartoznak, akik úgy viselkednek, mintha félnének a jelentől, de még inkább a jövőtől. A magányba menekülnek, de az sem nyújt - nekik menedéket. Az ifjúsági kollektívákból kivonják magukat és bizalmatlanoki *1 felnőttekhez. Világos, hogy az utóbbi két csoportba tartozó fiataloknál a serdülés pszichikai szempontból nem kívánt módon zajlik le — hiányzik az összhang. Ha ezeket a gyermekeket kivizsgáljuk, elbeszélgetünk velük, azt tapasztaljuk, hogy legtöbbjük rendezetlen életkörülmények között nevelkedett. Ezért a pubertáskor! Idegműködési és pszichikai zavarok elkerülése végett teremtsünk számukra kedvező életfeltételeket. Ma már tudjuk, hogy nagyon sok felnőttkori ideg- bántalam eredete még a serdülőkorra vezethető vissza. Időben nyújtott kezeléssel ezeket a megbetegedéseket gyógyítani lehetett volna. Az ilyen irányú nevelés nemcsak a szülők', nevelők, pedagógusok — jobban mondva a felnőttek kötelessége: sorsáért végeredményben maga a fiatal is felelős, kezében van annak irányítása. Meg kell találnia az alkotó kollektívához vezető utat, be kell kapcsolódnia az ifjúsági szervezet munkájába és meg kell teremtenie harmonikus fejlődésének előfeltételeit. /
