Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-06-01 / 22. szám

JOHANNES R. BECHER Nyolcvan évvel ezelőtt, 1891. május 22-én született Johan­nes R. Becheir, német (NDK) költő, íré,, kultűrpolltikus, ko- • runk német forradalmi költé­szetének vezető elakja. Költé­szete. egész élete a Haladó tár­sadalmi változások (az ő szá* valval: „Änderswerden“ — „Mássálévés") szolgálatában ál­lott. Indulása egybeesett á né­met expresszionizmus kibon­takozásával. Á' lázadó polgérfiú hamarosan a mozgalom élvona­lába került. Első megjelent mű­vé egy terjedelmes, csapongó, himniküs költemény H. Kleist- ről — W vívódó; témája, címe egyaránt jellemző ö pályakezdő BecKerre. 1912-beri jelent még első regénykísérlete Föld elmen. 1914-ben felső gyűjteményes versesköteté — Bukás és győ­zelem. Expresszionista Hevületében igyekezett szétrombolni az el­avultnak tekintett költői mű- formák'at; zaklatott mondatok, mondattöredékek és himniküs pátosz összekovácsolásából tö­rekedett új lírai stílust kiala­kítani. Első müveiben mint lázadó támadta a reakciós tár­sadalmai, a milltarizmust. 'Ä háborúban még világosabban lá­tott. Testvériségért kiáltva for­dult Európa népeihez, a „szent sereghez": a néphez. Becher volt az első külföldi költő, aki versben üdvözölte az Orosz Szovjet Köztársaság megalaku­lását, Himniküs szózatot inté­zett a szocialista magyar vö­röskatonákhoz, amelyet Kassák Lajos lapja, á Ma 1919. július 1-i száma közölt. Ugyanabban a számban jelent meg az ex­presszionista Mozdonyok című verse is: „Ö, mozdonyok 1 viharbakok! a melletek, e rőt És irgalmatlan torpédó átfúr­ja minden éterek falát! ö felség! Hogy robogtál be a csarnok torkán... Ä Kitlerlzmus uralomra ju­tása után menekülnie kellett hazájából. A Szovjetunióban lelt ideiglenes otthonra. Hangja itt klasszikusan higgadtra for-, dúlt. A második világháború idején hazája és az emberiség sorsán érzett megrendülésének adott hangot verseiben. Népe lelkiismeretét szólaltatta meg; a németség humanista hagyo­mányait, a „másik Németorszá­got” idézte föl és állította szembe a hitleristák barbariz­musával. A. Gryphiusnak a har­mincéves háború vérözönében elkiáltott panaszára azonos cí­mű verssel válaszol — A haza könnyei anno 1937. Ä második világháború után, már otthon alkotott költemé­nyeiben még hangsúlyozottab­ban vállalta a tanító, gyógyító, újjászületésre serkentő felada­tot. Lírájával végigkísérte lassan újjáéledő hazája minden rez­dülését. Fél évszázados pályája a po­litikus költő útja volt, élete utolsó évtizedében a korszük­séglet a politikust állította elő­térbe. Becher vállalta a fela­datot, de mindvégig elsősorban költőnek tartotta magát. Mint ő maga írta: „Túlságosan ki­merészkedtem, elvesztettem az összeköttetést saját magam­mal... Nem azért tisztelik az embert, ami tiszteletre méltó benne..." Mindvégig az egész embe­riség problémáival foglalkozó szocialista költő volt, csak így lehetett „a XX. század nagy német nemzeti lírikusa". (Vajda Gy. M.) Pataky Bertalan Űj Ifjúság, a Szocialista Ifjú­sági Szövetség Szlov. Központi Bizottságának lapja # Kiadja a Smena kiadóvállalata A Szer­kesztőség és adminisztráció Bratislava, Praüská 9. Telefon: 483-41-43. Postafiók 30 • Fő­szerkesztő: dr. STRAS­SER GYÖRGY. Nyomja; Západoslovenské tla- íiarne ül • Előfizetési díj egész évre 52.- Kés, fél évre 26.- Kés # Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizethető minden postakézbesltőnél vagy postahivatalnál £ Kéziratokat nem érzünk meg és nem kül­dünk vissza A A lapot kül­földre a PNSZ Ostredná expe- dicia tlaée, Bratislava. Gott- waldovo nám. é. 48 útján lehet megrendelni. A Szocialista Ifjúsági Szövetség országos Május 21-én ülésezett a SZISZ KB elnöksége. A testület tizenegyedik találkozóját Jura] Var- holik, a szövetség elnöke vezette. Az ülésen megtárgyalták a soron levő feladatokat és el­határozták, hogy közvetlen a XIV. pártkon­gresszus befejezése után, azaz június 7—8-án megtartják a KB ülését és június 10-ére pedig országos közgyűlésre hívják össze a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség tagságát. A SZISZ országos közgyűlését a Csehszlovák Televízió és Rádió segítségével két menetben, 14.30-kor és 19.30-kor tartják meg. Az első adás alatt az ipari és mezőgazdasági üzemek­ben, közép- és iparitanulő-iskolákon, a hadse­reg alakulatai mellett és a főiskolákon műkö­dő alapszervezetekben, a második adás alatt a községi, városi, szövetkezeti helyi szerve­zetekben, valamint azokban a fentebb említett szervezetekben valósul meg a közgyűlés, ame­lyek az első adást valami miatt nem hallgat­hatták. Az országos közgyűlés programja mindkét adásban nagyjából azonos. A következő főbb pontokat tartalmazza; — Jura) Varholík elvtársnak, a SZISZ KB elnökének fellépése (közös rádió- és tv-hall- gatás). — Vita a bevezető előadás témájához (a vita első részét közvetíti a Csehszl. Tv. és Rádió). — Az 1971-es év második felére szóló mun­katerv jóváhagyása. A SZISZ KB ülésén tárgyalt kérdések jelen­tősége megköveteli, hogy a tagság azonnal és a lehető legpontosabban legyen róluk tájékoz­közgyűlése tatva. Ennek érdekében a KB a következő feladatokat bízza meg a: SZISZ járási és kerületi bizottságait: — A kerületi és járási szervezetek sajátos körülményeiket figyelembe véve, dolgozzák ki politikai és szervezési munkaterveiket. — Széles funkcionáriusai apparátus segítsé­gével biztosítsák, hogy az általuk irányított helyi, üzemi, iskolai és a többi alapszervezet vezetősége és tagsága kellőképpen legyen tá­jékoztatva az országos tagsági közgyűlésről. A helyi szervezetek vezetőségeit: — 1971. június 10-én 14.30-ra, illetve 19.30- ra hívják össze alapszervezeteik tagsági köz­gyűlését és biztosítsák a közös rádiőhallgatás- vagy tv-nézés lehetőségét; — Készítsék elő és vitassák meg az 1971-es év második felére szóló szervezeti munkater­vüket, A KB június 8-ára összehívott ülésén meg­tárgyalja a XIV. pártkongresszus határozatai megvalósításának a lehetőségét, alkalmazását a SZISZ körülményei között; kitűzi a követke­ző időszak közgyűléseinek időpontját, megtár­gyalja és jóváhagyja a SZISZ I. országos köz­gyűléséig tartó időszak munkatervét és meg­vitatja a SZISZ üzemi alapszervezeteiben mű­ködő munkásfiatalok helyzetét és feladatait. —n— VETÉLKEDŐ A TÖRTÉNELEMRŐL Érdekes módon köszöntötték a komáromi (Komárno) pajtá­sok és fiatalok a CSKP 50. év­fordulóját: A felnőttek, neve­zetesen a Szakszervezetek Há­za, a Duna menti Múzeum, a Komáromi Járási Pionírház és Vnb ískolaugyi dolgozóinak a segítségével vetélkedőt szervez­tek. Ezen a vetélkedőn bebizo­nyították a fiatalok, mennyire érdekli őket a város történel­me legrégibb múltjától egész napjainkig, A vetélkedő rögtön a meg­hirdetéskor nagy érdeklődést keltett, és több mint ezer pio­nír, majdnem ugyanennyi kö­zépiskolás jelentkezett a vetél­kedőbe. Tanáraik segítségével fokozatosan megismerkedtek a város és környéke múltjával, pártunk alapításával, harcaival. Régi könyveket, újságokat, fo­lyóiratokat tanulmányoztak; sé­tákon ismerkedtek az egyes történelmi események színhe­lyével és Jelentőségével. Meg­ismerkedtek a párt alapító tag­jaival, Komárom és környéke munkásmozgalmi vezetőinek életével. Sétáik során fényképeket, följegyzéseket készítettek.' Az összegyűjtött anyagokból albu­mokat állítottak össze, króni­kát, riportokat írtak. A vetélkedő Iskolai forduló­val kezdődött. Mind a három kategóriában nyolc-nyodc tanu­ló került egy-egy iskolából a városi döntőbe és Itt iskolai csapatokat alkotva egymás közt mérték össze erejüket. Az előzőleg leadott riporto­kat, leírásokat, krónikákat a bíráló bizottság pontokban ér­tékelte, és minden egyes isko­lai csapat eddigi teljesítménye szerint vagy pontelőnnyel, vagy ponthátránnyal indulhatott a döntőn. Az egyes kategóriák bíráló bizottságait a fent em­lített intézmények, de főképp a Duna menti Múzeum dolgo­zói alkották. A következő csa­patoknak ítélték oda az elsőbb­séget: A legkisebbek, tehát a har­madik-ötödik osztályosok kor­csoportjában a Járóé utcai, a Lakótelepi és a Határőrségi ut­cai Általános Iskola bizonyult a legjobbnak. A pionírok közül ugyancsak a Jaros utcai iskola tanulói nyertek. A második és harmadik helyre pedig a Ha­tárőrségi utcai és a lakótelepi iskolák pionírjai kerültek. A középiskolások közül a gimná­zium, a Gadőci Mezőgazdasági Középiskola és a Komárnói Gépispari Szakközépiskola ta­nulói voltak a legjobbak. Bende István Egy ifjúsági összejövetelről A közelmúltban ifjúsági összejövetel volt Malackyn a gép­gyár kultúrhelyiségében (Turéianske strojárne Malacky). A Bratislava környéki és a vidéki ifjúsági szervezetekből mintegy 250 fiatal gyűlt össze. A SZISZ járási bizottságát Danis Ervin ás JaCa Ladislav elvtársak képviselték. Több ven­déget is meghívtak az összejövetelre: a gépgyár igazgatóját, a városi nemzeti bizottság elnökét és a malackyi katonai alakulat képviselőjét is. Az ifjúsági összejövetelen a néphadsereg keretén belül mű­ködő Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai is részt vettek. Az összejövetelen értékelték az ifjúsági klubok kötelezett­ségvállalásait. A szenciek (Senec) szervezete bizonyult a leg­jobbnak, amely a Szignál 50 akcióban elért eredményeiért és példás kultúrmunkájáért elismerő oklevelet kapott. A hiva­talos rész után ifjúsági divatbemutató következett. A bemu­tatót a „Dievca“ divatlap szerkesztősége rendezte. A műsort a lap szerkesztője, Elena Gerith elvtársnő vezette, ismertette a bemutatott modellekhez szükséges anyagmennyiséget, a mo­dellek szabásmintáját. A divatbemutató nagy sikert aratott. Az ifjúság szeret szórakozni és tud is, ahhoz nem fér két­ség. Mint minden ifjúsági összejövetel, ez is táncmulatsággal végződött. A zenét a malackyi civilvédelmi alakulat „Felope- ter and company“ zenekara szolgáltatta. A zenekar sikere és a fiatalság jókedve kellemes hangulatot teremtett. A Malackyn megrendezett ifjúsági összejövetel teljesítette küldetését: megvitatták a még fennálló problémákat, ismer­tették a további terveket, és a résztvevők kellemesen elszó­rakozták. STÓSZI TÜKÖR /EGY Eve HALT MEG FABRY ZOLTÁN) A két ablak mintha megvakult volna, tompán verődik vissza róla a napfény, és a könyvek mozaikfával kirakott falak tér­ségében sárgulnak már a kéziratpapírok. Az udvarban buján szökik magasba a gyom zöld szökőkútja, a rekedt torkú kapu előtt több sebet kapott az út. A palló alatt csil­logó hátú patak kúszik át, a pallóra nem lép senki, pedig szemben, Schreiberék háza előtt ismét gyönyörű sárga szögekkel verte ki a tavasz a gyepet. Kevesebb madár röpdös itt és még keve­sebb trilláz. Tipegő kacsák és a semmibe bámuló kutyák között tekeredik az ösvény barna fonala g sírig. Kő és virág őrzi azt az embert, akit egy esztendeje helyeztek a mélybe, amikor fáradt szívéről úgy hullt le a világ minden gondja, mint egy föld­gömb alakú kavics. Keresem a szivárványt Stósz fölött. Háromszázhatvan nappal eze­lőtt, a temetés óráiban még ott volt. Hét színből kovácsolta az ég. Át lehetett ivén jutni a mindent feloldó megértésbe, minden árkok fölött. Keresem a szivárványt, de hiába. Így hát magam kalapálom ki színeit és íveit hitemből. A hitből, mely arra tanít, hogy a mű, a gondolat kristályrácsaiból összerakott ra­gyogó képződmény még szikrázóbban ra­gyog, mint eddig. Hogy Fábry Zoltán él: amíg lesz, aki kisebb szelet kenyeret szel a másiknak, amíg meghatározzák, mennyit szabad lépni előre és mennyit hátra. Fábry él; egészen addig, amíg fegyvert készít akár csak egy ember is a planétán. Fábry él, úgy, mint az ég domború anyagában a kék, letörölhetetlenül, beszennyezhetetleniil, át­festhet etlenül. A síron csokrok színes üzenetei. Pirosán, fehéren, sárgán mondják: itt jártunk, mert nem felejtünk, és eljövünk mindig, záporok villogó villám-rácsai között is, mert hisAink a szivárványok híd-értelmében, a szó ere­jében, hiszünk a szabadságban és az igaz­ságban, a megértésben és a testvériségben. Stósz, 1971. BATTA György A Rozsnyói (Roznava) Gimnázium tanulói Dávid Teréz társaságában, az írónő Dódi című darabjának bemuta­tója után A diákszínjátszásról A művelődés történetében a diákszínjátszás hagyományai mélyen gyökereznek, s igazi népi talajból táplálkoznak. ' A tantervi követelmények mellett gyakran megfeledke­zünk Irodalmi, művészeti, nevelési, jellemformáló jelentő­ségéről, s arról, hogy a színjátszó mozgalom utánpótlása Is iskoláinkban bontakozik ki.' .Sajnos, a diákszínjátszást nem kezeljük úgy, hogy az céljaink eléréséhez egyik hasz­nos eszköz legyen. A diákszínpad nemcsak az irodalomta­nítás kiegészítője, hanem nevelésügyünk lényeges előre- mozdítőja is. Mit nevezünk ma diákszínjátszásnak? — Olyan iskolán kívüli aktív művészeti tevékenységet, melybe belefér a műkedvelő színpadi, pódiumi, vers- és prózamondó művé­szet valamennyi formája, és amely a középiskolás tanuló- ifjúság oktatásának, nevelésének és szórakoztatásának szín­vonalasabbá tétele érdekében szakember irányítása mellett folyik. Az egész estét betöltő színpadi müvek előadása az is­kolákban egyre ritkább — egyre kevesebb idejük van a tanulóknak s a tanároknak. Gyakoribbak és kedveltebbek Iskolai színpadokon az egyfelvonásosok, a képekre bontott komplex játékok, a drámakeresztmetszetek. S ezeknek szin­tén jelentős funkciójuk van, már csak azért is, mert az utóbbiak java része színpaddal kevésbé jól felszerelt he­lyen is előadható. Milyen müvek kerülnek, s milyenek valók diákszínpa­dokra? — Olyanok, melyeket ha akarnák, eljátszhatnék pódiumon is: tehát olyan dráma, mely közelít az pratóri- kus előadási stílushoz — például a görög drámák és Brecht. Olyan dráma, melyet eredetileg pódiumon játszottak,- amely lehetőséget ad az a közvetlenségre, a közönséggel való cinkos, ravasz összekacsintásra, a jókedvű komédiá- zásra, vagy olyan, amely rokon a diákpszlchével — pél­dául a commedia dell arte, a népi komédiák. Olyan dráma, mely szatirizál, parodizál, mely a világot lehetőleg vidáman bírálja — például a Szentivánéji álom (Mesterek jelenetei), Karnyóné. Talpslmogató stb. Olyan dráma, mely rólunk, korosztályunkról szél, vagy szélt: tehát ahol önmagunkat kell adni — például Légy jó mindhalálig. A pál utcai fiúk, Csittvári krónika stb. A pódiumi kritérium jó és fontos. Mindenesetre azt fel­tételezi, hogy csak olyan müvek kerülhetnek diákközön­ség elé, melyek korszerű, természetes játékra késztetik s kényszerítik a diákszínjátszókat. A pódiumi kritérium nem azt jelenti, hogy feltétlenül pódiumon kell a darabot játszani, hanem azt, hogyha szükség lenne rá, a kiválasz­tott művet színpadi effektusok nélküli térben, tehát pó­diumon is elő lehetne adni. Azok a művek, melyek meghaladják diákszínjátszóink játékkultúráját, de elérik azok értelmi szintjét, ugyancsak tolmácsolhatók, pódiumra állíthatók, csak nem a játék, hanem az oratórium eszközeivel — például felolvasószínpad módján. így a végtelenre gyarapíthatnán-k azoknak a tol­mácsolható drámáknak, drámakeresztmetszeteknek a szá­mát, melyek jelentősen segítik, élményszerűbbé teszik az oktatást. A diákszínjátszás nemcsak az oktatásnak, hanem a nép­művelésnek is fontos, mondhatnánk, egyre fontosabb része — részint azért, mert hatósugara már az előadás állapo­tában is túljut az iskolákon, hiszen a diákoknak szüleik, rokonaik, ismerőseik vannak, akik nézőkké válnak, részint pedig azért, mert a diákokból egyszer felnőttek lesznek, s ha diákkorukban megszeretik a színházat, később is be­kapcsolódhatnak a kultúra terjesztésébe. A diákszínjátszás nemes örökségét próbáljuk hát meg­őrizni, és újabb nemzedékeknek továbbadni, kibővítve mai életünk gazdagodó tartalmával. Ezt a törekvést igyekszik a Színműkiadé is segíteni. Ta­valy színes tartalmú kiadványokkal gondolt a diákszín­játszókra: Mackó úrfi királysága — vidám mesejáték a hencegő, lusta Brumi mackóról és az erdő különböző állatkáiról. Pöttömszínház — mesejátékok, jelenetek általános isko­lásoknak. A legkisebbeknek újszerű, koruk képzeletvilágát életre keltő mesejátékok — némelyek önállóan, a többség pedig vegyes műsor összeállításában hasznosítható. A kö­tetet részletes rendezői tanácsok egészítik ki. Mesélj magadnak — négy egyfelvonásos. A kötet olyan darabokat tartalmaz, melyek a teremtő" fantáziára, a játék alkotó örömére épülnek. Ezek nemcsak a legkisebbek számára vonzóak, hanem kedvüket lelik ben­nük a 'tizenévesek is. Diákpantheon — három kosztümös játék. Mindhárom játék szép nyelvezetű, irodalmi értékű, szín­vonalas alkotás. Fejleszti a középiskolás színjátszók be­szédtechnikáját és felhívja figyelmüket a magyar klasszi­kusokra. Kitüntetettek — diákmusical. Ez a diákszínjátszók számára készült musical egy érett­ségiző osztály egész évben elkövetett furfangos, de kedves csínytevéseit mutatja be. A felsorolt mesejátékok, egyfelvonásosok, egész estét be­töltő darabok a diákok játékos kedvét, a gyermeklélektan­ból ismert szerepjáték szeretetét igyekszik irodalmi szín­vonalon kielégíteni. A színdarabokat a következő címen lehet megrendelni: LITA — PREDAJNA, Bratislava, MarkoSova 4.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents