Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-19 / 3. szám
2 új ifjúság AZ ELÁTKOZOTT KÖLTŐ Ötvenkét esztendős volt, a- mikor 1896. január 8-án meghalt. Elszálló tudatát nem kísérte gyászoló harangok szava, talán csak néhány táradt, hidegtől és élettől didergő utcalány gondolt egy pillanatig arra, hogy meghalt ■ az ,,elátkozott költő" — Paul Verlaine. A tizenkilencedik század u- tolső évtizedeiben véget ért a nagypolgári civilizáció, a fáradtság. a betegség kötelezd attitűd volt, felfedezték a lelki élet kórtanát, az ösztönök birodalmát, a századvég embere inidividualista és introver- tált. de a dekadencia nem értékítélet, csak a hangulat megjelölése, hiszen lehetetlenség a ..hanyatlás korának" nevezni Gide, Bergson, Rodin és Van Gogh korát. Az aktivista írók nagy többségének figyelme — talán azt mondhatnánk, hogy Zola hatására — a szociális problémákra irányul, míg a másik tábor uralkodó jelszava a modernség. A költészetben — és Itt a francia költészetet értjük, mert a korban a francia irodalom hegemóniája megdönthetetlen volt — a parnasszusi nemzedéket felváltotta a szimbolista nemzedék, amely szakított a klasszikus és romantikus hagyományokkal, amely nem akart ábrázolni, elmondani, csak hangulatokat, élményeket ébreszteni. Verlaine kétségtelenül a szimbolisták legkiemelkedőbb egyénisége volt (bár a francia kritika hajlamos arra, hogy Mal- larmét helyezze a hierarchia legmagasabb fokára). Ezt bizonyítja, hogy ő írta meg a leghíresebb szimbolista verset, a Chanson d automne-t '.L.es sanglots longs / Des violons / De rautomne... Őz húrja „song/ íjajong, búsong'; « tájon..." ö fogalmazta meg a szimbolista költészet törvényeit: ...az árnyalatot keresd és ne a szint... zenét újra és mindig, ez a költészet..." Nemzedékem, amelynek megrendítő, felkavaró élménye volt, amikor a két világháború között találkozott a francia Urával, máig sem tisztázta a ,,ver- laine-i problémát". Mert a szifite gyermeki tisztaságú költészet mestere, a Máíia-him- nuszként zengő „Sagessé" szonett-ciklus költője, olyan mélyre hullott, ahonnan tisztaságot, szépséget már nem láthatott- A polgári családból származó Verlaine egy időben rendezett életet élt. dolgozott, földbirtokot vásárolt, megnősült, és úgy látszott, hogy megszabadul a legnagyobb démontól, az alkoholtól, de aztán feltűnt Rimbaud, és elkezdődött egy furcsa, torz, beteges barátság, az abszint pokqltüzének szüntelen lángolása, az őrjöngó mámor korszaka, amely csak akkor ért véget, amikor revolverrel rálőtt barátjára, és Verlaine-t másfél évre börtönbe zárták. Amikor kiszabadult, hosszú időn át csendes, józan életet élt, tanftott, gazdálkodott, de 1883-tól kezdve minden eddiginél hevesebben zuhant lefelé a lejtón. Koldusszegényen élt az ital és a borzalmas nők között, testét reuma, cukorbaj, májbaj, szívhipertrófia és vér- baj gyötörte és már csak I- dönként, a párizsi közkórházak • tiszta nyugalmában talált egy kis polgári békét. Milyen volt? Renan szerint: ..mogorva Szókratész és mocskos Diogepész", akiben van ..valami a kutyából és a hiénából". Kétségtelenül hazug, gyáva, képmutató, alattomos, embertelen és gonosz és mégis, a sok szenny ellenére is, amit ír — az igaz. vagyis müveiben beteljesül a szimbolizmus törvénye: nem a7 élményt mondja el, hanem az élmény által előidézett hangulatot. és bár az élmény mocskos, a hangulat lehet tiszta. Ne élete szennyére, hanem köl - észete tisztaságára gondoljunk! Péterfi Gyula Oj Ifiúság. a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlov Központi Bizottságának lapja © Kiadja a imena kladóvailalata © Szerkesztőség és adminisztráció Brs. tlslava. Praíská 9. Telefon- 485 41-45 Postafiók 30 © Főszerkesztő: dr. STRASS7EP GYÖRGY. Nyomta: Záoadoslovenské Ma Slarne 31 © Előfizetési dl egész évre 52.— Kés. fél évre 26.— Kés ae a ved évre 13.- Kés © Tertesztl a Posts Hír iapszolgélats. előfizethető min den oostakézbesüőnél vám postahivatalnál © Kéziratok»1 nem őriünk meo és nem kűl dtlnk vissza © A lapot kill földre a PNs Üstredné expe dtcla Maée Bratislava. Gott waldove nám 6 48 Útién le hét megrendelni. Az összefogás eredménye Praszna János és Bencsok László 1968. december 22-e óta vezetői Szemeréd /Semerouce) község ifjúsági szervezetének. Előbb az Arany János Ifjúsági Klub, most pedig a Szocialista Ifjúsági Szövetség helyi alapszervezete elnöke, illetve titkáraként tevékenykedtek. Öröm mel mondják, hogy jelenleg 36 tagja van az alapszervezetnek és remélik, hogy az év elején ez a szám megkétszereződik. A klubtagok átlagos életkora tizenhét-tizennyolc év. Hetente háromszor jönnek össze. Kedden irodalmi esteket tartanak, szombaton és vasárnap pedig a könnyű múzsának hódolnak: táncolnak, szórakoznak. Még a heti kétszeri mozielöadás sem konkurrál a klubnak, mert nemcsak a teaestjeikre, hanem az irodalmi előadásaikra is mindig sokan eljönnek. Eddig Arany Jánosról, Ady Endréről, Jókai Mórról, Mikszáth Kálmánról, Ludovít Stúrról, Fábru Zoltánról és Mács Józsefről tartott Szabó Mária tanítónő előadást. Az előadások után rendszerint élénk eszmecserét folytatnak. Később sem akarnak felhagyni ezekkel az előadásokkal, műsoros estekkel. Terveik is elég változatosak: esztrádmüsort tanulnak, megrendezik a hagyományos farsangi mulatságot, Simák és Miien elvtársak, régi párttagok a párt megalakulásáról, küzdelmes tevékenységéről beszélnek mafd a fiataloknak. Nemrég felvették a kapcsolatot a KISZ ' nógrádi alapszervezetével. Az az elképzelésük, hogy a közeljövőben meglátogatják egymást és látogatásuk során élénk baráti kapcsolatot alakítanak ki a két alapszervezet tágját között. Könnyű nekik — mondhatná valaki —, hiszen a nagyszerű ifjúsági klubjuk berendezése immár több mini harmincötezer koronát ér, és mindenki, akt oda betéved, megtalálja a szórakozást lehetőséget. Pedig hát nekik sem volt könnyebb, mint a többi klubnak, csak talán ők ügyesebbek és okosabbak voltak. Igaz, talán a szerencse is kedvezett nekik, mert a nemzeti bizottság vezetői: Bencsok Lajos hnb-elnök, Huncsík László titkár és Cirill Frank iskola- igazgató szívvel-lélekkel mellettük voltak, ahol csak tudtak, segítették pénzzel is, jó tanácscsal is. A fiatalok is megérdemlik a vezetők megbecsülését, mert a- mint láttuk, ők sem tétlenkednek. Tavaly közel ezer munkaórát dolgoztak le társadalmunk javára, és pártunk megalakulása ötvenedik évfordulója alkalmából is ugyanennyit szándékoznak ledolgozni. A szomszéd községek, így Déménd jDeman- dtcef, Szécsénke f Seöionky / ifjúsági klubja, illetve SZISZ- alapszervezete tagjaival gyakran találkoznak és közösen beszélik meg a munkájukat. A klub tagjai közül néhányon a marxista-leninista esti iskolát látogatják, mert úgy érzik, hogy csak az lehet igazán méltó vezető, aki maga is állandóan tanul, képezi magát. Belányi János Baráti találkozó A Komáromi (Komárno) Középfokú Gépészeti Szakközép- iskola SZISZ-szervezete és az iskola mellett működő Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség alapszervezete közösen meghívta a szovjet helyőrség tisztjeit. Az ünnepségen részt vett A. V. Taratenko orvos százados, P. D. Rudoman gyógyszerész őrmester és más vendégek, valamint az iskola tanári kara és diákjai. A csehszlovák-szovjet barátság jelentőségét Haris Anna és Mézes Páter méltatták ünnepi beszédükben. A vendégek részéről Taratenko százados szólt a két nép baráti és testvéri kapcsolatáról. Ezután kis műsor következett, majd kellemes, baráti beszélgetéssel fejeződött be a találkozó. A Komáromi Középfokú Gépészeti Szakközépiskola SZISZ szervezetének vezetősége „KONTAKTUS“ A hazai rádió „Fiataloktól fiataloknak“ című zenei műsora az új esztendőben új nevet kapott: Kontaktus, amely január 9-én megváltozott tartalommal be is mutatkozott. A módosítás lényege, hogy a tavaly pusztán zenei számokból álló műsort ma az Ifjúság, az újjá szerveződő egységes ifjúsági szövetség életéről szóló hoszabb-rövidebb riport, nyilatkozat váltogatja. A módosítás szükségességét aligha lehet kétségbe vonni, hiszen az : ilyen zsánerű műsor ma nem egyedülálló az európai rádiózásban. A zene és a szöveg aránya az első számban viszonylag egyensúlyban volt. Harangozó Teréz, Zalatnai Sarolta, Kovács Kati, Zorán Sztye- vanovity, Koncz Zsuzsa, valamint Waldemar Matuäka szereplésén és a NeverfS — uveríS melódiáján kívül hallhattuk az ifjúsági szövetség nyugat-szlovákiai kerületi titkárának, majd a komáromi (Komárno) járási titkárának és a martosi (Martovce) fiatalok szószólójának, valamint Paksi Lászlónak, a dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság vezető dolgozójának a véleményét az ifjúság problémáiról, ezenkívül a „Signál 50“ mozgalom célkitűzéseivel és három fő akciójával Is megismerkedhettünk. Ne nehezteljenek azonban rám a szerkesztők, de az a benyomásom, hogy ha a jövőben „túlszövegeznék“ a műsort, a tavaly megszerzett hallgatóság jelentős részét elveszíthetik. Az első szára arányain ezért lehetőleg ne változtassanak. Emellett törekedjenek tömörebb válaszok közlésére. Vízi Sándor szövege például hosszú volt, zenés műsor kerete nehezen bírja el. Paksi László vagy Lalák József beszédideje bőven kielégítő. A levelek, a kért dalok, az elhangzott vélemények mutatják, hogy a fiatalok nem ötletszegények, kellő érdeklődés, lelkesedés, ten- niakarás van bennük, csak a kerületi, járási és helyi szerveknek ügyesen fel kell őket karolniuk. Nyilatkozni, véleményt alkotni és fogalmazni Is tudnak. Ha Itt-ott meg Is botlanak a beszédben, ez elnézhető, ám ha a riporter „bakizik“, találgat és hadar, az már megbocsáthatatlan hiba, különösképpen akkpr, ha az irodalmi nyelvet sem beszél!. A kérdezett válaszolhat dialektusban, a kérdezőnek (a riporternek) azonban nem szabad. Zavarólag hat még a helységnevek kétnyelvű használatában az „azaz“ kötőszó folytonos hangsúlyozása. Ennek elhagyásával sokkal gördülékenyebbé válna a stílus és rövidülne a szöveg. A műsorban elhangzott kívánságok összegezése azt bizonyltja, hogy Ifjúságunk körében nemcsak a magyar, hanem a szlovák és a cseh táncdalok, slágerek iránt Is megvan a kellő érdeklődés. Fölösleges volt tehát egyesek aggodalma 1968/69-ben ifjúságunk hazafiatlansá- gáról, „hűtlenségéről.“ Kellemesen szórakoztam a Kontaktus első számán, hangulatos szombat délutáni kikapcsolódást jelentett nekem is. Kíváncsian várom a további ötvenegyet. Tolvaj Bertalan Á DIVSZközpont 1968-ban költözött a DÍVSZ új székházába, a modern vasbetonüveg palotába. Fotókról már jól ismert az új DIVSZ- központ, de története talán kevésbé. Az 1950-es években a francia kormány — hidegháborús politikája egyik megnyilvánulásaként - megvonta a DIVSZ-töl a franciaországi tartózkodási engedélyt. Ekkor költözött Budapestre ideiglenesen, egy Benczúr utcai villába. Az ideiglenes állapot elég sokáig, majdnem 15 évig tartott. Az 1962-es kongresszuson már szóba került, hogy a DÍVSZ hírnevéhez és jelentőségéhez méltó székházat érdemelne. A magyar kormány és a KISZ segítségével megvalósult az elképzelés: a szófiat VIT-re tett felajánlások eredményeként rohammunkával, egy év alatt, 1968- ban felépült a minden kényelemmel ellátott székház Budapest egyik legszebb részén, a Rózsadombon. Az, hogy rekord idő alatt elkészült az épület, a KISZ-eseknek, a magyar fiatalok lelkesedésének köszönhető: nagyrészt társadalmi munkában dolgoztak. A berendezéséhez már más Ifjúsági szervezetek is hozzájárultak. A DlVSZ nyomdájának felszerelését például az NDK ifjúsági szövetségétől kapta. A legfelső emeleten, a negyediken található a 100 főt befogadó tanácsterem — a szimultán tolmácsok munkájának segítségére — ipari televízióval felszerelve. Már eddig Is több fontos nemzetközi és hazat rendezvény színhelye volt. Például 1969- ben az európai diákkonferenciát is itt tartották. A DÍVSZ mindig számíthatott magyar tagszervezetének anyagi és erkölcsi segítségére, a magyar fiatalok leikes részvételére valamennyi akciójában. A DÍVSZ története szorosan kapcsolódik a vendéglátó magyar Ifjúsági szervezethez. A KISZ támogatásának köszönhető, hogy a DÍVSZ nehéz, bonyolult munkáját kedvező feltételek mellett látja el. A KISZ támogatásának újabb megnyilvánulása, hogy a DlVSZ Vili. jubileumi közgyűlése Budapesten kerülhet megrendezésre. Reméljük, hogy a Vili. kongresszus újabb erőforrásokat nyit meg az elkövetkezendő 25 év eredményes munkájához, a DÍVSZ célkitűzéseinek maradéktalan megvalósításához. A. É. A bratislavai Csehszlovák Rádió és a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának a kezdeményezésére, Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Csehszlovák Komszomol megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére november elején meghirdették a Szignál 50 mozgalmat. A mozgalom az újraegyesített Ifjúsági szervezet első nagy erőpróbája. Az első két, két és fél hónap eredményei arról tanúskodnak, hogy a fiatalok jól állják a próbát. Erről beszélgetett munkatársunk VLADIMÍR STRIC mérnökkel, a Szignál 50 mozgalom törzskarának titkárával. © Mi a Szignál 50 mozgalom vezérgondolata? — A fzignál 50 tulajdonképpeni célja az, hogy mozgósítsa az ifjúságot, felébressze a téttvágyát és fejlessze szervező- készségét. Ezért voltaképpen nem Is a munkatermelékenység fokozására irányul, mint általában minden hasonló mozgalom. Ennek ellenére örömmel állapíthatom meg. hogy több nagyszerű eredmény is született, amelyekről a továbbiakban még beszámolok. Egyelőre szeretném még megjegyezni, hogy a verseny formája is szokatlan. A járások versengenek egymással a kerület legjobbjának a címéért. A járáson belül viszont egy erős alapszervezet irányítja a mozgalmat, két további alapszervezet támogatásával. Három hónap elteltével, tehát" a mozgalom félideje után minden járásban újabb három alapszervezet veszi át az irányító szerepét. A mozgalom szervezésének ..decentralizálásával“ azt akarjuk elérni, hogy az alapszervezetek is gyűjtsenek tapasztalatokat a szervező munka terén. A mozgalom november elsejétől május elsejéig tart. és a négy kerületi győztes (Bratislava önálló kerületként szerepel — a szerk. megj.) kiléte pártunk 50. jubileumának Időpontjában válik Ismertté. © A mozgalom keretén belül milyen akciókat hirdettek meg? — A Szignál 50 mozgalom három fö akciója: a faültetés, a díjmentes véradás és az újltómozgalom fejlesztése. Ezenkívül több rövid lejáratú vagy helyi jellegű akciót is szervezünk. Ilyen helyi jellegű akció például a közép-szlovákiai kerületben az erdőgazdaságoknak, a fakitermelő vállalatoknak nyújtott segítség a vihar által kldöntött fák elszállításában. Bra- tislavában ezzel szemben, ahol Ilyen akció egyáltalán nem jöhet számításba, városszépítés! akciót hirdettünk: parkok,, terek, középületek környékének a rendbehozását. Illetve esetenként hóeltakarítást. Sőt a városi szervezet saját kezdeményezésből vállalta, hogy segítséget nyújt a Grössling fürdő tatarozásában. Közismert, hogy az öreg Grössling Bratislava egyetlen, a nyilvánosság számára is hozzáférhető fedett uszodája. Sajnos most ezt is tatarozzák, és a munka nagyon lassan halad. Ha figyelembe vesszük, hogy a Magasépítő Vállalat mellett működő ifjúsági szervezet Bratislava egyik legnagyobb szervezete, melynek soraiban nagyon sok a kőműves, ács. mázoló, lakatos stb., akkor könnyen kitalálhatjuk, milyen értékes segítséget nyújthat az ifjúság a Grössling fürdő helyreállításában. Az említett akciókon kívül Idényjellegű akció még a gitárosok versenye és a jégpályák építése. A kisebb nagyobb, igénytelen jégpályák építésével ifjabb társainknak, a pioníroknak, a gyerekeknek akarunk örömet szerezni, és ezzel is be szeretnénk bizonyítani a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a pionlrszervezet tagjainak az együvé tartozását. Tudomásunk szerint Szlovákiában eddig már legalább 20-25 jégpályát építettek az Ifjúsági szervezet tagjai, köztük olyanokat — Ru- zomberokban, Trencinben stb —, amelyek palánkkal vannak bekerítve, és a legnagyobb követelményeknek is megfelelnek Ahogy az időjárás engedi, úgy szaporodnak az újabb és újabb jégpályák létesítéséről szóló jelentések a mozgalom központi törzskarának asztalán. © A mozgalom leghumánusabb akciója a díjmentes véradás. Beszéljünk talán erről... — A véradó mozgalom nagy visszhangra talált. Az eddig beérkezett jelentések szerint közel háromezer fiatal ajándékozott vért. Itt név szerint is megemlíthetném Szlovákia déli járásait, amelyek szintén kitettek magukért. A galántai (Ga- lanta) járásban 122, a lévaiban (Levice) 46, a nyitraiban (Nitra) 186, az érsekújváriban (Nővé Zámky) 50 fiatal ajándékozott vért. A vérátömlesztö állomásokat úgyszólván felkészületlenül érte az akció, Így a véradók száma valójában csak az utóbbi időben gyarapodott rohamosabban. Bevallom őszintén, ekkora lelkesedésre magam sem számítottam. • Ha már az eredményeknél tartunk, számoljon be a többi akció eredményeiről. — Az újltómozgalom kiértékelése hosszabb időt vesz igény be, és egyelőre számottevő eredményről nem számolhatok be. Az az érzésem, hogy a szervezetek az újítómozgalmat egy kicsit el Is hanyagolják. Annál szebb eredmények születtek a faültetésben. Persze pillanatnyilag, a téli időszakban a faültetés is szünetel. Eddig azonban a kelet-szlovákiai kerületben 31 620 erdei és 32 782 gyümölcsfát, a közép-szlovákiaiban 132 470 erdei és 2409 gyümölcsfát, a nyugat-szlovákiaiban 16 500 erdei és 19 090 gyümölcsfát ültettek ki a fiatalok. A dél-szlovákiaj járások közül a dunaszerdahelyi és a lévai járást említhetném, ahol 4595, illetve 10 000 gyümölcsfát ültettek ki. • Mindezt összevetve: Beváltotta-e a mozgalom a hozzáfűzött reményeket? — A mozgalom végső számadásának Időpontja messze van, korai lenne még az eddigi eredményekből messzemenő következtetéseket levonni. De fenntartás nélkül állíthatom, hogy a mozgalom eddigi eredményei minden várakozást felülmúlnak Nemcsak a kimutatható eredményekre gondolok, hanem a mozgalom vezérgondolatára; a tettvágy, a lelkesedés és a szervezőkészség felébresztésére. Nem akarok senkit sem magasz talnl és senkit sem lebecsülni, de az ..Irányító alapszervezet“ szerepét betöltő szervezetek közül megemlíthetném a bratl- slaval ílovnaft, a vágsellyel (Sala) Duslo, a Kelet-szlovákiaj Vasmű, az érsekújvári Elektrosvlt, az aranyosmarőtl (Zlaté Moravce) Calex gyár mellett működő ifjúsági szervezet munkáját, melyek szervezőképességből Is jelesre vizsgáztak. Végső soron a Szignál 50 mozgalom eredményes kibontakozása nagyon jó ellenérve azoknak az állításoknak, hogy ifjúságunk közönyös, passzív. Lejegyezte: Palágyt Lajos i
