Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-18 / 20. szám

%

Arbuzov és a színház

Alekszej Nyikölajevics Arbuzov szovjet-orosz színműíró 1908. május 26-án született Moszkvában. „Van az Arbatnak egy régi kicsi mellékutcája, e- gyenest nekifut a Vahtangov Színháznak. Ott születtem...“ így nyilatkozik. „De az első színházi este? Az már Pétervá- ron történt 1915-ben, az Anyegint láttam, Csajkovszkij operáját. Mégsem ez volt a döntő. Négy évvel később a Fontanka partján, a mai Gorkij Színházban láttam egy Haramiák-elő- adást. Akkor döntöttem el: a színházban, a színházzal, a színházért akarok élni. A frontra induló vöröskatonáknak, tengerészeknek rendezték az előadást. Alekszandr Blok, a költő mondotta a bevezetőt. Én amúgy besurrantam a nézőtérre jegy nélkül. Soha olyan közönsége/! Katonaruhában, fegyverrel a kezükben, töltényhevederrel a vállukon ültek ott az emberek, hangosan beszélgettek, dohányoztak. Amikor aztán megkezdődött a Schiller- dráma, elcsöndesedtek, és érezni lehetett, mennyire a szívükbe fogadták Moor Károlyt. Mennyire a maguk hősének fogadták el. Éppen azért nem ,a- karták elhinni, hogy úgy ér véget a darab, ahogyan: Moor Károly elindul, hogy föladja magát.“

Itt történt a nagy elhatározás: a színház az ö világa. Tizennégy éves fővel már statiszta. Színiiskolát végzett, majd leningrádi és moszkvai színházakban dolgozott, játszik és rendez, mindent: orosz klasszikusokat, Tolsztojt, Oszt- rpvszkijt; játssza a Hamlet Laertesét, a Nebáncsvirág meg a Gésák bonvivánszerepét, mert szép baritonhangja van.

Ezerkilencszázharmincban Moszkvába utazott, s úgy döntött: teljesen a színháznak szenteli életét. Első írása 1930-ban jelent meg. Pályáját, eléggé szokványos vígjátékokkal kezdte, közülük ötletességével a Hat szerelmes című tűnik ki. A darab első igazi sikere nagy vihart kavart. Első komoly, megérdemelt sikerét a Tánya bemutatója aratta 1939-ban. Darabjai azóta is élénk visszhangot váltanak ki.

Alekszej Arbuzov Tánya című lírai játékával s a többiekkel, az Irkustzki történettel, a Vándorévekkel — amely egyébként legkedvesebb drámája — eljutott a Szovjetunió valamennyi színházába és a külföld nagy színpadaira.^ Húsznál több színdarabot írt. Alighanem ő a legtöbbet játszott szovjet drámaíró. Az Arbat meséivel és

A választás című drámájával egy esztendeje készült el.

Arbuzov a lélektani dráma képviselője, műveiben etikai kérdésekkel foglalkozik. Hősei mindig fiatalok, témája a felnövő nemzedék erkölcsi töprengése, konfliktusai, Színműveinek líraisága, légkört teremtő ereje Csehov hatására mutat, mozgalmasságuk, cselek ményességük viszont arra, hogy Arbuzov kitűnőén ismeri a szín- pádtechnikát. és a közönség i- gfinyét. Minden darabjában ka- resi azokat a színpadi megoldásokat, amelyeken keresztül kbrtársairól korídfsaihoz szólhat. Szívesen alkalmazza a krónikaformát, darabjainak cselekménye mindig nagyobb időszakot ölel fel, így módot talál arra, hogy az egyéniség Kialakulását folyamatában ábrázolja.

Ez jellemző az Én szegény Maratom című darabjára is Ezt a művét a kassai Tháiia Színház a CSKP megalakulása 50. évfordulója tiszteletére 1971. május 20-án mutatja be Kassán (Kosice). Gál Sándot fordította. A rendező Ján IvanCo. m. v., a presovi Ukrán Nemzeti Színház rendezője. Díszlet- tervező Ladislav Stetina m. v., a kassai Állami Színház díszlettervezője,

A darab főszereplői: Suuyov- szky Szilvia, Csendes László és Gálán Géza.

Felvételünk a próbán készült: Csendes László, Ján.IvanCo m. V. rendező, Gálán Géza és Su- nyóvszky Szilvia.

PATAKI BERTALAN

Jegyzetek a rádió műsoráról

Az egész ország a CSKP megalapításának 50. évfordulója jegyében él. Pártunk harcos múltjából kétségkívül ma is sokat meríthetünk, ezért nem árt, ha időről időre felelevenítjük a történelmi összefüggéseket. Erőt, tapasztalatot, okulást nyerhetünk belőle.

Szükségednek tartottam elmondani ezt a bevezetőt, hogy az olvasó is megértse, mily élénken és hatásosan reagált a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztősége az egész társadalmat érintő jubileumi hangulatra. A reagáláson a „Mit tudsz szülővárosodról“ című vetélkedősorozatot értem, amelynek első műsorát néhány héttel ezelőtt Komáromból (Komárno), most legutóbb pedig Rimaszombatból (Rimavská Sobota) közvetítette a szerkesztőség.

A vetélkedő korát éljük. Elég, ha felkatintjuk a tévékészüléket és kora délutántól késő estig különféle vetélkedőknek lehetünk részesei, tanúi. Nem is baj, elvégre a vetélkedők az ismeretek terjesztésének, az agitációnak és a propagációnak nagyon hatásos eszközei. Amellett, hogy izgulunk és ,.szurkolunk“ a vetélkedő részvevőinek. tudásunk rengeteg új ismerettel, véleménnyel, szemlélettel gazdagodik. Persze sok függ attól, hogy hogyan válogatják meg a kérdéseket.

\ Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztőségét éppen azért illeti dicséret, mert az érdekes és jól megválasztott kérdésekkel úgyszólván maradéktalanul feltérképezte az említett városok munkásmozgalmi, párttörténeti, gazdasági és kultúrpblitikai múltját. Az elhangzott kérdések és válaszok nyomán a hallgató teljesen megismerkedhetett az említett városok legújabb kori fejlődésével, tudományos, kulturális és politikai életének nagyságaival. Ilyen átfogó kép egy-egy városról a sajtóban* — beleértve a nyomtatott sajtót is — talán neu is látott napvilágot. A rádió szerkesztőségét dicséret illeti már csak azért is, mert a múltban nem nagyon vállalkozott ilyesmire.

A nyilvános felvétel mindig magában rejti aipa buktató lehetőségét, hogy a műsorvezetés esetleg kicsúszik a szerkesztő vagy a

rendező kezéből. A legutóbbi rimaszombati vetélkedővel kapcsolatban úgy tűnik, egy kicsit talán rövidebbre foghatták volna a válaszokat. A jövőben okosabb lenne bevezetni az időkorlátozást, ami

még csak érdekfeszítőbbé tenné a vetélkedőt. Márpedig ez — vetélkedőről lévén szó — jiem is másodrendű kérdés.

Az elején már szóltam a televíziós vetélkedők népszerűségéről. Hogy miért olyan népszerűek a vetélkedők a televízióban? A válasz egyszerű. A néző szemtanúja lehet, jóformán tökéletesen beleélheti magát a vetélkedő izgalmas légkörébe, közvetlenül láthatja a részvevők gondterhelt, sok“ mindenről árulkodó arckifejezéseit. Sajnos,

a rádióhallgató meg van fosztva ennek a lehetőségétől, s fennáll a veszély, hogy a ,,sok szöveg“ esetleg unalmassá, vontatottá teszi a műsort.

A műsor szerkesztőjét, Szenk Sándort dicséri az érdekes és tanulságos kérdések összeválogatása. A jövőben azonban gondolkodni kell azon, hogyan tehetik a műsort a hallgató számára is élvezetesebbé, „megemészthetőbbé“. Egy kicsit talán merészebben kellene nyúlni a rádió műszaki lehetőségeihez, utólagos módosításokhoz, nyíráshoz stb.

Ettől eltekintve, a Csehszlovák Rádió magyar adása a „Mit tudsz szülővárosodról“ című műsorral hasznos feladatra vállalkozott. Kíváncsian várjuk a folytatását!

Palágyi Lajos

M'i VM Hi; i Ä mellé-és

az alárendelt mondatok helyesírása

A mellérendelt mondatok tagmondatai közé — akár van- kötőszavuk, akár nincs — vesszőt kell tennünk. Tehát vesszővel kell elválasztanánk azoknak a mellérendelt mondatoknak tagmondatait is, amelyeket az és, s, meg, vagy kötőszó kapcsol össze. Pl. A gyermek megijedt, és elkezdett sírni. Este tíz óra van, s te még nem mentél haza. Elindulunk, vagy még maradjunk egy kicsit? — A kötőszó nélküli magyarázó

mondatokban kettőspontot is tehetünk a két tagmondat közé. Plj Huntól ne félj: hajója nincs_ (Arany: Ke- veháza).

Az összetett mondaton belül négyféle írásjelet

használhatunk,: vesszőt (,), pontosvesszőt (;), kettőspontot (:), gondolatjelet (■-)■

a) Végre hujnalodott, a gyorsszekér előállt, s én elbúcsúztam pajtásaimtól

(Petőfi: Oti jegyzetek)

Az összetett mondat tag- mondatait általában vesz- szövel választjuk el egymástól. Mint már említettük, a vesszőt az és, s, meg, vagy kötőszók előtt is ki keíl'tennünk.

b) Feleségem ott a másik asztalon naplóját írja: én ma már vágtam egy verset; kinn a szél olyanokat sóhajt, mint a kovács- műhelyben a fúvó; az ebéd ideje közel ugyan, de még nincs itt... mindezekből pedig az következik, hogy a legpompásabb alkalmam van a leivélírásra.

(Petőfi: Üti levelek) Pontosvesszőt a több egyszerű mondatból álló, többszörösen összetett mondatban szoktunk használni, ha az egymással összefüggő gondolatok közül egyeseket jobban el akarunk különíteni egymástól.

Ezenkívül a felsorolásban is használunk pontos- vesszőt olyankor, ha egyne- műekből álló egységeket a- karunk elkülöníteni másne- müekből álló egységektől: A földrajzi neveket nagy kezdőbetűvel írjuk: Európa.

Ázsia, Afrika; Mátra, Bakony, Himalája; Budapest, Hajdúböszörmény, Nagyida; stb.

. c) A vár, melyet Forgách grófok bírnak, nem igen ó: körülbelül a tizenhetedik században épülhetett.

(Petőfi: Üti levelek) Ez a legszebb küldetés a földön: másokat földeríteni.

(Petőfi: Üti jegyzetek) Kettőspontot használunk olyankor, amikor föl akar- fuk hívni a figyelmet egy- egy fontosabb gondolatra, vagy amikor ki akarjuk emelni, hogy valami fontosabb magyarázat vagy következtetés kezdődik.

Kettőspontot használunk a felsorolás bevezetésére is: A Balatonon sokféle hal él: ponty, harcsa, csuka, fogas, stb.

Az alárendelt összetett mondatok végére mindig olyan írásjelet teszünk, a- milyet a főmondat végére tennénk, ha önálló egyszerű mondat volna. Tehát:

a) Ha a főmondat kijelentő mondat, akkor az ösz- szetett mondat végére pontot teszünk. Pl. Írásunk elárulja, hogy ismer jük-e anyanyelvűnk törvényeit.

b) Ha a főmondat kérdő mondat, akkor az összetett mondat végére kérdőjelet teszünk. Pl. Művelt ember-, nek tekint hét jük-e. azt, aki hibákat követ el a helyesírásban ?

c) Ha a főmondat felkiáltó, óhajtó vagy felszólító mondat, akkor az összetett mondat végére felkiáltójelet teszünk. Pl. He gondoljuk, hogy az írásjelek pontatlan .alkalmazása nem tekinthető helyesírási hibának!

Láthatjuk tehát, hogy a mellékmondat jellege még akkor sem befolyásolja az összetett mondat végére, kerülő írásjelet, ha a mellék mondat másfajta írásjelet kívánna, mint a főmondat.

Mikor használunk a mondatban vesszőt?

A mondaton belül a vesz- sző a leggyakoribb- írásjel.

a) Mindig vesszőt teszünk a mellérendelt és az alárendelt összetett mondatok tagmondatai közé: Felvette a kabátját, és lement az utcára. Azért ment le, hogy újságot vegyen.

b) A közbeékelt ta.gmon- datakat vesszővel választjuk el a környező mondattól, tehát a közbeékelt tagmondat előtt is, utána is vesszőt teszünk: Ezt az élményt, amíg élek, nem fogom elfelejteni. A tanulság, azt hiszem, mindannyiunk számára világos.

Ha egy tagmondat közbeékelődése miatt két kötőszó kerül egymás mellé, csak az első elé teszünk vesszőt. Remélem, hogy mire szabadságra megyek, jobb idő lesz.

A közbeékelt mondatot gondolatjellel is elválaszthatjuk a környező mondattól: Rendezvényünk sikere

— jól tudjuk — az előkészítéstől függ. Ha a közbeékelt mondat vesszővel vágja ketté a környező mondatot, a vesszőt a közbeékelt mondatot követő gondolatjel után tesszük ki:

Gondoskodjunk arról is

— mert ez- is fontos —, hogy a terem, jó meleg legyen!

Pazderák Bertalan

Válasszon egy díjat

nsgy nyereménysorsolási akciónkból, amelyet a Slovenská RniHa. n, v. Bratislava a könyvkiadókkal karöltve készített.- az Ön részére. Ha az alábbi Jegyzékből megrendel és átvesz legalább 75.— Kis értékű könyvet, ön is részt vesz nyereménysorsolásunkban. s az alábbi értékes díjakat nyerheti:.

1. Df.T:

a) egy Skoda 110 R Coupé személyautó 78 000 Kés értékben

b) vagy egy berendezett szövetkezeti lakás (bárhol Csehszlovákiában) 78 000.— Kcs értékben

c) vagy szabad áruvásárlás saját tetszése szerint 78 000.— Kés értékben;

Jelölje meg azt a dl iát. amelyet Ön választana, ha nyerne!

2, DÍJ:

Szabad áruvásárlás 2000.— Kés értékben;

5—10. DÍJ:

Szabad áruvásárlás 1000.— Kcs értékben.

Megrendelését legkésőbb 1971. junius 18-ig küldje el az alábbi

címre:

Slovenská kniha, n. p. Bratislava, Stefánikova úl. 23.

KönyvszálUtmányában a számla egyúttal elismervény lesz arról, hogy szelvényét'besoroltuk a sorsolásba.

A sorsolás 1971. július 2>án 11.00“-órakor lesz a Slovenská kniha igazgatóságán, a telelő^ szervek részvételével.

A sorsolás eredményét tartalmazó nyereményllstát a sorsolást követő 14 napon belül minden résztvevő megkapja.

Figyelem! Rendelése borítékát ne ragassza le. s csak 30 filléres bélyeget ragasszon ra! Munkát és pénzt takarít meg ezzel.

VERSEK

. db Szép versek, 1963 . db Szép versek, 1966

A legszebb magyar költemények gyűjteményei. . db Villon: Összes versei . db Radnóti M.: Bori notesz . db Mai. német líra

REPREZENTATÍV VERSANTOLÓGIA

Kcs

19.50 21.—

18.—

30.—

21.50

Kcs

14.50

13.50

„.db Illyés Gy.: bőit vitorla ... db Hajnal Á.: Parti város

A nagy magyar költőnő verseinek főtémája a szerelem.

. . . db Dylan Thomas: Összegyűjtött versek 17.50

A csodagyerekként feltűnt angol költő izgalmas lírája.

„.db Verlaine. Válogatott versek 18.

_

...db juhász F.: Anyám 31.—

A Kossuth-dljas költő elbeszélő költeménye.

... db Báb! T.: Se elevenen, se holtan 14.

_

Válogatott versek.

... db'Dante: Isteni színjáték 44.—

KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK

.«... db Jókai: Ä kőszívű ember fial 33.—

........db Jókai: De kár megvénülni 22.50

........db Jókai: A görög tűz 22.50

........db Jókai: A mi lengyelünk 29.50

........db Gárdonyi: Egri csillagok 33.—

........db Gárdonyi: Isten rabjai 34.—

........db Móricz: Légy jó mindhalálig 18.__

........db Móricz: Erdély I—II—III. 104.—

..„.db Németh L.: két nemzedék 46.

_

KRIMIK

Kés

. a. v. db Neumann: Az idő árnyékában ' 20.

_

........db Lem: Pirx pilóta kalandjai 27.50

. „ . . db Vidocq: Egy. kalandor a műit századból 26.—

........db Zbych A.: Kockázat 40.__

Kloss kapitány, izgalmas kalandjai.

........db Rejtő: A szőke ciklón 16.50

........db Rejtő: Az elsikkasztott pénztáros 19.—

........db Patkó: Kim Philhy csendes háborúja 11.__

........db VachiZk: A képtár titka 20.__

..... db Waltari: Megmondják a csillagok 18.—

IFJÚSÁGNAK, GYERMEKEKNEK

Kcs

.........db Bálint: Jó éjszakát. Maci 18.—

........db Danik: A király megfut a csatából 32.—

Izgalmas cseh történelmi regény.

..... d(b Dékány: Kossuth Lajos tengerésze 21.

_

. «... db Gerstlieker: Az indián bosszúja 18.—

........db Hajas: Bobby Hobby 45.__

Bánásmód kutyákkal — képekben.

.«„.db Lissák: Az arany kígyó 50.

_

.........db Móré: Kincskereső kisködmön ' 12.—

..... db Takács: Dervistánc 37.

__

........db Varga: Mosó Masa mosodája 29.50

........db Weiskopf: A nagy medve fiai 26.—

IRODALOMRÓL, NYELVÉSZETRŐL

Kcs

........db Dailos: A Híd vallomása 16.—

A két világháború közötti csehszlovákiai magyar író érdekes memoárja. - — -- -------........db Deine: „Nyelvi és nyelvhasználati gondjainkról 21.—

A neves budapesti nyelvészprofesszor könyve minden csehszlovákiai magyar olvasó számára hasznos olvasmány.

........db Fábry: Fegyver s vitéz ellen 19.50

Az immár klaszikus könyv új kiadása

.........db Tatarka: A bólogatás démona 14.

__

........db Párizsi ceruzajegyzetek 13.__

REGÉNYEK, SIKER KÖNYVEK

' , Kcs

........db BerkeSi: Októberi vihar — Vihar után 46.—

.........db Galsworthy: A Forsyte saga I—IV. 160.—

..... db Graves: Claudius, az Isten 36.—

««... db Győri: forsvirág 42.50

.....db Mauriac: Regények 16.—

A Nobel-díjas francia író müvei (A szerelem sivataga stb.).

..... db Merle:. Mesterségem a halál ' 17.

_

........db Minác: Reggelre szól a harang 18.__

..... db Moravia: A római lány 26.50

«««..db Remargue: A diadalív árnyékában 51.—

„...db Tamás: Két part közt fut a víz , 14.

__

HASZNOS TUDNIVALÓK

Kcs

««„.db Bános M.: Kézi kötés 36.50

.....db Hájková: Új szakácskönyv 37,50

.........db Dr. Spock: Csecsemögondozás. gyermeknevelés őö!—

.........db Dr. Szendéi: Orvos a családban 51.—

A sorsolás a sorsolási szelvényeken feltűntetett nevek' szerint lesz megtartva, ezért saját érdekében mindkét részt olvashatóan töltse ki! A helységnevet és a járást, kérjük, szlovákul tüntessék fel!

SORSOLÁSI SZELVÉNY

Keresztnév:

Keresztnév:

Vezetéknév:

Vezetéknév:'

Helység:

Helység:

Utca, ház.:

Utca, ház.:

Járás:

Járás:

Posta:

Posta:

I