Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-11 / 19. szám

új ifjúság 7 Karel Gott sokáig konkurrencia nélkül ural­kodott a hazai könnyűzenében. Az utóbbi idő­ben azonban komoly vetélytársa akadt: Petr Spáleny. A sors iróniája, hogy Petr éppen Karel Gott önkéntelen jóvoltából került rövid idő alatt az élvonalba. Amikor Karel Gott az Apollo Színház együt­tesével amerikai turnéra távozott, Jirí Staidl kárpótlás után nézett. Talált is, Petr Spáleny személyében, akinek a „Kdyz víno dozrálo“ című száma egyszeriben előretört a slágerlis­tán. Ez volt a kezdet, és ezután már Petr „anyaegyüttese“, a „The Hipps“ előtt is meg­nyíltak a megálmodott Apollo Színház kapui. Ennek már lassan öt esztendeje, és Petr Spá­leny azóta a „The Hipps“-ből Apollobeat-té lett zenekar élén járja az országot és aratja sikereit. Az alacsony termetű, harcsa bajszú, szúrós tekintetű, huszonhat esztendős fiatalember azonban eleinte egészen prózai életpályán in­dult. Könyvkötőnek tanult. Katonai szolgálata letöltése után testvére, Jan csak úgy felvetet­te neki, hogy énekelhetne velük, abban a bi­zonyos „The Hipps“ együttesben. Tulajdonkép­pen itt kezdődött énekes pályafutása. Petr Spáleny egészen különös helyet foglal el a hazai pop-énekesek között. Kellemes, ér­ces basszbaritonja egyedülálló és utánozhatat­lan. Jómaga tréfásan így vélekedik erről: — Azzal keresem a kenyerem, hogy be va­gyok rekedve. De nem felejti el hozzátenni: — Azért élek, hogy énekeljek az emberek­nek. Boldog vagyok, ha tudom, hogy szívesen hallgatnak. Valóban azok közé tartozik, akik szívvel-lé- lekkel énekelnek. Szinte fáradhatatlanul járja az országot. Előfordul, hogy havonta huszonöt helyen is fellép. Szlovákiában is gyakran meg­fordul. Szabad idejében szövegírással is foglalkozik. Maga írta a „Trápím se trápím“ című száma szövegét, amely tavaly a Supraphon Hangle­mezgyártó Vállalat legnagyobb közönségsikere volt. Az együttes házi szerzője Petr testvére, Jan. Ő komponálta többek között a „Kdyz do­zrálo víno“, „Zly znamení", stb. című számo­kat. Művészeti vezető is egy személyben és szaxofonon játszik. Nős és az együttes vidéki haknijaira többnyire nem utazik. S ha már itt tartunk, illik bemutatni a most már Petr Spáleny zenekaraként „nyilvántar­tott“ Apollobeat együttest: Pavel Krejca: zeneszerző és mandolinon ját­szik. Ismertebb számai: „Plakalo bejby“, „Hro- sí kúze“, „Balalajka“, „Prijd1 drív néz zlaty slunce“. Josef Svehla: trombita és ének (Línou kűzi mám). Vladimír Bár: zongora, orgona. Miroslav Zizka: dobos, az egyik legjobb do­bosnak tartják. Eduard Parma: basszusgitár, a konzervató­riumon tanul. T. V. 9 Végül mondjon valamit legu­tóbbi alakításáról. — A Tenger dala szovjet-román koprodukcióban készült. Szerzője és rendezője a híres román film­író és rendező: Monteanu. A fér- fiföszerepet Dan Spetaru, a nép­szerű román énekes színész ját­szotta. Nagyon kedves film. Rövi­den arról szól, hogy én szovjet színésznő vagyok, Constantába ér­kezem egy fesztiválra, amelyen egy román színésszel kell fellép­nem. A megérkezéskor nem talál­juk egymást, kalandos körülmé­nyek között kergetózünk, keres­sük egymást, közben ragyogó szí­nes tájak, gyönyörű muzsika és nagyszerű dalok színesítik a fil­met. A végén természetesen kide­rül minden és egymásra találunk. (P) filmcsillag DAGMAR A Magyar Televízió Tapsifüles cl-, mű adásának jóvoltából a közelmúlt­ban megismerkedhettünk a Német Demokratikus Köztársaság pillanat­nyilag legnépszerűbb énekeseivel, Dagmar Frederickel és Siegfried Uh- lenbrock-kal. Nyilván puszta véletlen, hogy a Csehszlovák Televízió brati- slavai szerkesztősége Kis hitparádé című adásában körülbelül ugyanab­ban az Időben találkozhattunk a bá­jos Dagmarral és a megnyerő Sieg- frieddel. Ez a két találkozás rövid idő le­forgása alatt az NDK könnyű-, illet­ve pop-zenéjére‘irányította a figyel­met. Ismerkedjünk meg ml is vele — már amennyiben lehetséges — kedves vendégünk, Dagmar Frederic segítségével. — Nálunk a könnyűzene dallamo­sabb, romantikusabb válfaja uralko­dik. A szélsőséges, különcködő kül­földi irányzatokat teljesen ignorál- juk. 9 Uhlenbrock? — Siegfried elmaradhatatlan éne­kes partnerem. Úgyszólván csak ket­tesben énekelünk. 9 Szabad idő? — Kevés. Többnyire berlini laká­somban töltöm, és a férjemnek szen­telem, aki operatőr a televízióban. Szeretem még a nyugalmat, a nap­sütést. a tengert. 9 Mikor járt már nálunk? — Először tavaly, a bratislaval Lí­rán. Kitűnően éreztem magam. 9 legnagyobb külföldi siker? —- Három évvel ezelőtt elnyertem a brassói Aranyszarvas Fesztiválon a fiatalok és a diákok díját. 9 leghőbb Óhaja? — Leghőbb óhajom, hogy „fér- fiaím“ — a férjem és Siegfried — olyan türelmesek legyenek hozzám, mint eddig. (ná) SIEGFRIED A képen látható rokonszenves* szemüveges férfi nem ismeretlen azok előtt, akik figyelemmel kísé­rik a viíágürkutatást. Borisz. Jego- rov mosolyog ránk. aki hét évvel ezelőtt Feoktyisztov és az azóta Tragikusan elhunyt Komarov tár­saságában a Voszhod fedélzetén néhányszor körülrepülte a Földet. Az űrkutatás történetében ő volt az első orvos, aki űrrepülésre vál­lalkozott, hogy a saját szervezetén figyelje a világűrben való tartóz­kodás hatását. Azóta az űrhajósok egészségi állapota felett őrködik. A fölé hajló bájos hölgy pedig Natasa Fatyejeva, Jegorov űrhajós felesége, kiváló szovjet színésznő. Nálunk kevésbé ismert, eddig csu­pán néhány filmben játszott, több­nyire színpadon szerepel. Rövide­sen azonban mi is találkozunk majd vele a Tenger dala című szovjet-román koprodukciós alko­tásban. 0 Mi az oka annak, hogy oly ke­veset látjuk filmekben? — Egyszerű, a Tenger Jala előtt több mint két esztendeig nem for­gattam filmet. Elpártolt a filmtől? — Nem # Hát akkor? — Gyerek... És Natasa Fatyejeva kiböki, hogy két és fél éves kislánya nevelésé­vel volt elfoglalva. — Sőt nem is egy gyerekem van, hanem kettő, mert a kis Na­tasán kívül van még egy fiam is. De ha jól utána gondolok, van egy harmadik is: a férjem is egy nagy gyerek. 0 Ha már így belemerültünk a családi problémák megvitatásá­ba., odahaza tulajdonképpen mi a helyzet: maga Borisz Jego­rov űrhajós felesége, vagy ő Natasa Fatyejeva fihnszínésznó férje? — Kezdetben néha elvitázgat- tunk erről. Egyszer, emlékszem, nagy hangon azt mondtam a fér­jemnek, hogy én behatolok az em­beri lélek mélységeibe, belülről mutatom meg a figurákat, mire ő azzal vágott vissza, hogy ez sem­mi, ö pedig felülről, a világűrből úgy látta az egész Földet, minden emberével együtt, hogy szinte a tenyerébe vehette volna... A vé­gén elhatároztuk, hogy az egyik sem- szól bele a másik dolgaiba, én maradok a Fatyejeva, ő pedig Bo­risz Jegorov, orvos- űrhajós. De a gyerekeim... én azt hiszem, mind a kettő színész... Trevor Howard neves angol színészt leál­lította egy rendőrkocsi, mert szemmel látha­tóan bizonytalanul hajtott London utcáin. — Én színész vagyok — kiáltott föl, ami­kor az egyik rendőr odaért hozzá. A rendőrt ez egyáltalán nem hatotta meg. — Látom —• mondta —, meg akarja játszani a józant! —0— „Ha a férfiak mulatságán lehet sztriptíz­táncosnő, miért ne lehetne a mi rendezvé­nyünkön sztriptíztáncos?“ — tette fel a kér­dést a felháborodott rainbami nők nevében a 38 éves Barbara Charlton. — „Mi inkább csak kíváncsiságból akarjuk látni a vetkőző férfit, mint valami más okból.“ Ja, az más...

Next

/
Thumbnails
Contents