Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1971-04-13 / 15. szám
új ifjúság 7 Szergej Fjodorovics Bondarcsukkal, az ötvenéves szovjet színésszel és rendezővel a Moszíilm Stúdióban találkozott a Ny egyel ja című lap munkatársa. 0 Szergej Fjodorovcls, melyik évszakot szereti a legjobban? — Az oszt. Szellemileg és fizikailag Ősszel érzem magam legjobban. Nagyon furcsa ez, hisz a természetben minden hervad, bennem pedig mintha virágozna. Mindent áttetszőnek és világosnak érzek. Az ősz iránti szeretet valószínűleg abból az időből származik, amikor diákkként szeptemberben iskolába mentünk, s mindig mintha új élet kezdődött volna, és bennünk az a vágy támadt, hogy ne hasonlítson a korábbira. Lehet, hogy azért is szeretem az őszt, mert szeptemberben van a születésnapom. 0 Ki a legkedvesebb Írója? — Tolsztoj és Dosztojevszkij, a mi két nagy írónk. 0 Mikor találkozott először Tolsztoj müvével? — Látja, többször is volt ilyen első találkozásom, A Háború és béke rendezéséig olvasói élmények voltak ezek. De felfigyeltem arra a tényre, hogy a legkülönbözőbb korosztályok emberei egyforma érdeklődéssel olvassák Tolsztojt, főleg a Háború és békét. Amíg fiatalok vagyunk, a fehér mun- déros szép Andrej herceg sorsa izgat bennünket. Negyvenen túl ugyanilyen, ha nem nagyobb mértékben a szerző filozófiai szemlélete, a népi háború leírása és még sok minden. Általában véve úgy vélem, az ember negyvenéves kora után kezd teljes szellemi életet élni. Ez az a határ, amelyen elhagyjuk az álértékeket. De megjegyzem, hogy ez csak az én nézetem. 0 Visszatér-e még Tolsztojhoz? — Őszintén szólva szeretnék. Nem hagy nyugton két elbeszélése; köztük az Ivan lljics halála. De azt hiszem, lehetetlen megfilmesíteni ókét. Sokszor azonban az a lehetetlen ragad meg bennünket. 0 És Dosztojevszkij foglalkoztatja-e? — Régóta gondolkodom, hogy filmre viszem a Feljegyzések a holtak házából című müvét. Szeretnék filmet készíteni magáról Dosztojevszkijről is. És végül egy ábránd. Ismerl-e A Nagy Inkvizitor legendáját? Ezt adaptálni filmre! 0 Kit tekint tanítómesterének? — Szergej Geraszimovot. Az ő csoportjában tanultam. Továbbá Matvejics Makszimovot. A háború kitöréséig a szini- akadémián adott elő, nagy színész volt. Továbbá Igor Andre- jevics Szavcsenkót. Ő bírt rá a rendezésre. 0 Mivel tölti szabad idejét? — Tudja, hogy mindenben javíthatatlan dilettáns vagyok. Egy keveset rajzolok, egy keveset írok, famunkákat készítek, családi használatra filmet forgatok. De legjobban a halászatot szeretem. Amerre jártam, mindenütt halásztam, Kanadában, Jugoszláviában, Kubában. 0 Olyannak képzeli-e el a forgatandó filmet, mint amilyen elkészülte után lesz? — Azt hiszem, a film háromszor születik. Először a forgatókönyvíró asztalán másodszor a forgatáson, harmadszor a vágáskor. René Clair francia rendező szokta mondani: készen van a film, most már csak a forgatás van hátra. A film kollektiv művészet. Enrmk van jó és rossz oldala. Igaz. engem sokszor zavar. Hiába igyekszik az ember, hogy olyan legyen, ahogyan elképzelte, nem sikerül mindig. • Mondhat-e valamit legutóbbi filmjéről, a Waterloóröl? — Semmi különöset. Ez a film valami módon a Háború és béke folytatása, habár a forgatókönyv alapja nem Tolsztoj nagy regénye. Szeretnék még egyszer visszatérni e korszakhoz. A dekabristákról szóló filmről gondolkodom. 0 Tolsztoj befejezetlen regényének fejezeteit tölti ki? — Igen. Ezenkívül foglalkoztat még egy film, amelynek John Reed lenne a főhőse. 0 Milyen filmet forgat legközelebb? — Csehov a Sztyeppe című elbeszéléséből. Taganrogban töltöttem gyermekkoromat, s mindez nagyon közel áll hozzám. 0 Meg tudná-e fogalmazni filmművészetének lényegét, célját? — Valószínűleg van benne mindig valami. Elfogadtam például a Ványa bácsi című filmben kínált szerepet. De a lényeget nem tudom megfogalmazni. Nem képlet ez. Valami olyasmi, ami magában foglalja mindazt, amit csináltam és csinálok, akár jó, akár rossz. De ez már másik téma. 0 Szergej Fjodorovics, ha klasszikus szerepet alakít, például Asztrov szerepét, gátolják-e azok, akik már korábban játszották? — Minden klasszikus szerepnek megvan. a színpadi története, amelyet feltétlenül ismerni kell. Puszta helyen semmi nem nó. De boldog leszek, ha a nagy színészeink által alakított Asztrovot egy szemernyivel gazdagítani tudom. 0 Az utóbbi időben mind gyakrabban fordul a klasszikus irodalomhoz. Van erre különösebb oka? — Nem így vetném fel ezt a kérdést. Számomra csak mostani irodalom létezik vagy semmilyen. Az a fotftos, hogy valami valóban jó-e és él-e, nem pedig az, hogy a XIX. századból származik. Fagyejev Ifjú gárdája számomra klasszikus, a mi szovjet klasszikusunk. 0 A magától értetődő tehetségen kívül milyen tulajdonságra van feltétlenül szüksége a rendezőnek? — Világnézetre. Határozottságra. Érthetőségre. Igazság iránti szeretetre. bhHBBMMwHI MM0 Bondarcsuk, Tolsztoj és Dosztojevszkij ■ HS&ip NEM HASZNÁLT A JÖ SZŐ A tizenöt éves érettségi találkozón az őszülő hajú, öregedő osztályfőnöké a szó. Akit szapul, Swindlics Oszkár természetesen nincs itt. Képtelen volt eljönni. Ugyanis iil. Sohasem szerette a bonyolult utakat, komplikált eljárásokat. Mint pénztáros, egyenesen a kasz- szából szedte ki a vállalat pénzét és saját céljaira fordította. — Ugye látjátok — szélt az osztályfőnök —, Swindlicsnek is az lett a veszte, hogy nem hallgatott rám. Nem járt becsületes, igaz úton. Pedig én mindig azt hangsúlyoztam, azt tanítottam nektek, hogy aki becsületes, szorgalmas és szeret dolgozni, az előbb-utóbb érvényesül. — No igen — mondta valaki —, csakhogy Swindlics előbb szeretett volna érvényesülni.-gRüiÉÜ NEM ALINAK 1 NEKEM Este tizenegy óra. Fazekas Lajos filmrendezővel a Vígszínház müvészbejá- ratánál várjuk Szegedi Erikát. Ö a feleségét, én meg a riportalanyomat várom a fiatal művésznő személyében. A ma esti, immár a tizennegyedik előadás ismét siker volt, s biztos, hogy végérvényesen az marad még néhány évadon keresztül. O’Neill: Eljő a jeges című drámáiéról, minden szereplőjének teljesítményéről teljes elismeréssel fr a pesti kritika. A népes szereplőgárdának csupán három női figurája van, a három utcalány. Ezek egyikét alakítja Szegedi Erika. A Film Színház Muzsika kritikájából idézek: „A Víg színházban Horvai István kiváló előadást rendezett, ha úgy tetszik: kemény és nehéz játszmát, amely rendezőtől, színésztől, közönségtől is figyelmet, fegyelmet követel“ jómagam mini néző, már húsz perccel ezelőtt elhagytam a színház zsúfolt nézőterét s belefáradtam az élménybe Veszélyes vállalkozás tehát este tizenegy érakor interlö* kérni egy színésznőtől, aki a színoadon ezt a fegyelme* szigorúan betartotta, s nem is rövid ideig, hiszen éve'- óta nem szerepelt magyar színpadon ilyen hosszú előadás mint az O’Neill-dráma. És Szegedi Erika megérkezik. Valóban fáradt, de önzetlenül vállalja a riportalany szerepét is. 0 Érdekes, izgalmas, feladat az O’Neill-dráma minden szerepe. Saját szerepem nem mondható nagynak, mégis annak tartom, mert karakterszerep, tehát az, amit a legnagyobb örömmel vállalok, mert úgy érzem, most kezdem kialakítani színészi jellememet. Tudom, hogy a hősnőszerepek nem állnak jől nekem, és ezért is él bennem a szélsőséges figurák iránti állandó vágy. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára, rögtön az érettségi után első próbálkozásra felvették. Vizsgaelőadásában, az Ármány és szerelemben keltette első legnagyobb színpadi feltűnését. A főiskolai évek folyamán már sokat filmezett, így a közönség korábban a filmről ismerte és kedvelte meg Szegedi Erikát. Harmadikos korában Fábry Zoltán Nappali sötétség, majd Makk Károly Az utolsö előtti ember című filmjében játszott főszerepet. A sikeres filmfőszerepekkel egyidőben már a tévé képernyőjén is megismerhette a közönség. Rényi Tamás Déltől hajnalig, majd Dömölky János jaguár tévéfilmje csak a legnevezetesebb állomásai a tévéfilmek hosszú sorának, amelyekben Szegedi Erika játszott. A Vígszínháznál az első szerep főszerep, méghozzá klasszikus főszerep volt. A Néma levente Ziliáját alakította. Magyar színpadon immár évtizedek óta nehéz feladatnak számit ez az alakítás, hiszen sokszor és sok remek megformálásban láthatta már a közönség. Szegedi Erikának mégis sikerült újat vinnie Zilia alakjába. Bizonyára sikerült, mert az előadásnak emlékezetes sikere volt. Utána a Cyrano Rosanája, Majd a Trójai nők Helénája és a Fizikusok egyik főszerepe következett. A három közül Szegedi Erikának a Trójai nőkben nyújtott alakítására emlékezhetünk leginkább. Persze minden szerepében sokat bizonyított. Számára a legemlékezetesebb alakítást, a legnagyobb élményt viszont Barta Lajns Szerelem című színművének vígszínházi bemutatója nyújtotta. Nellit alakította a Szerelemben, s azt mondja, ennél nagyobb lehetősége még sosem volt a színpadon. Fiatal színésznő, de már nagyon sok híres szerep és emlékezetes alakítás áll mögötte. Kecskeméten egy év leforgása alatt az Elveszett paradicsomban, a Makrancos hölgyben, a Szálemi boszorkányokban és a Maya című ope rettben láthatta a kecskeméti közönség. Érdemes megemlíteni, kiemelni a Mayát, amelyben Szegedi Erika operettprimadonna, tipp-topp szubrett volt és szintén sikert aratott. Színházról beszélgetvén, természetesen szó esik sikerekről, igényekről és hiányokról egyaránt. Ez a hiány Szegedi Erika szerint egy modernebb, kísérletezőbb színház, amelynek megalakulása talán már folyamatban is van, ha folyamatnak lehet nevezni egynéhány fiatal pesti színésznek azt az igyekezetét, hogy létre szeretnének hozni egy kísérletező stúdiószínházát. Van ígéret. Persze egyikük sem adná fel színházi szerződését és a stúdiószínházát ez mellett tartanák fenn. En ezt az igyekezetét nagyon támogatom és úgy érzem, közel áll hozzám az ilyen színház. A legtökéletesebb műfajnak viszont a filmet tartom. Es a végén a Borsról Is szó esik. Lapunk olvasói leginkább a tévéből, pillanatnyilag pedig a Borsból ismerhetik legjobban Szegedi Erikát. Előzményesen annyit árul el a sorozatról, hogy a következő öt folytatás a felszabadulás és az azt megelőző évek alatt játszódik. Aztán kérdés nélkül, lelkesen beszél a Tátráról, a csodálatos kisvárosokról, Lőcséről (Levoiía), Szepesváraljáról, ahol az utóbbi hónapokban a Krúdy-remekmüből készülő Szindbádot forgatták. A férj, Fazekas Lajos közbeszól,: — A Szindbádért járó honoráriumot fillértől fillérig népművészeti tárgyak vásárlására forditottuk. Mindketten szenvedélyes gyűjtők, nincs tehát vita, menynyit fordíthatnak erre a szép hobbyra. Reméljük, a Szindbád hozzánk is eljut, s a Bors következő folytatásainV kivül, ebben a kitűnőnek ígérkező filmben is találkozhatunk majd Szegedi Erikával. (keszeli)
