Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-11 / 2. szám
A KölISr-ház előtt egyszerre csak elegáns szánkó áll meg és egy bundás alak, a ruZom- beroki járási főnök, Skyöák szállt le róla. A ház környéke egyszerre csak megtelik gyanútlanul sétáló civilekkel, később fegyveres csendőrök is jönnek a helyszínre... Miért is ne? Hiszen ahol kétszáz ember összejön, az államhatalomnak kötelessége felügyelni a rendre, főleg ha bolsevikokról van szó... Tíz óra tájt a teremben elhalkul a moraj, a vrútkyi Munkástestnevelési Szövetség énekkara elénekli az Internacioná- lét és a Munka dalát, majd Jozef Schíffel, az akcióbizottság titkára veszi át a szót. A telt teremben összesen 153 küldött van; 92 szlovák, 36 magyar, 6 ruszin, 4 zsidó és negyven vendég. A küldöttek Szlovákia és Kárpát-Ukrajna 242 ezer politikai és szakszervezp- tileg szervezett munkását képviselték. A magyar Vörös Hadsereg bevonulása Kosicére 1919. 6. 6-án aggodalmukat fejezik ki a Hor- thy-rezsim brutális módszerei miatt. A továbbiaklbam Schíffel elv- társ olvasta fel az akcióbizottság beszámolóját. Megmagyarázta az egyes szociáldemokraták munkásellenes politikáját és foglalkozik a Csehszlovák Köztársaság gazdasági helyzetével is. Kifejti, hogy az államnak 50 miliárd korona adóssága van, és az elkövetkező években nincs kilátás az orszá’g gazdaságii helyzetének'radikális javulására. A küldöttek egyetértettek a beszámolóval és nemzetiségi szekciókban folytatják tovább a tanácskozást. A szlovák résztvevők a Kollár-házban maradnak. Véreik elvtárs, aki nemrég tért vissza a Szovjetunióból, élményeiről beszél. A jeienlolom szót, mert ellenkező esetben szétoszlatja a konferenciát. Az elnök azonban figyelmezteti őt, hogy ne avatkozzon a tanácskozásba. A „komikus kis figura“ (Hlas l'udu) azonban továbbra sem hagyja békén a tanácskozókat és többször is kijelenti, hogy a csehszlovák állam ellen uszítanak, A cseh munkásosztály nevében ívtan Olbracht köszönti a küldötteket. „A proletariátus egységes frontját kell kialakítanunk, a III. Internacionálét. Az I. Internacionálé csődbe jutott a francia forradalom leverése révén. A II. halálos sebet kapott a világháború kitörése után. Mi csak egyetlen In- ternacionálét ismerünk, a II-at és nem sziégyelljük magunkat a kommunista elnevezésért, a- melyet Marx Károly adott az I. Internacionálénak. —O— jék, hogyan tovább, habár a legfontosabb, a III. Internacio- nálé 21 pontjának elfogadása mégiscsak megtörtént. Akció- bizottságot alapítanak, amely feladatul kapja a félbeszakadt tanácskozás befejezését más városban, és természetesen titokban. Már késő este van, amikor a küldöttek azzal búcsúznak, hogy másnap folytatják a kongresszust. Hogy hol? Ma már bátran kimondhatjuk: a város Ruzom- beroj< és a hely a Munkásház. Különben ebben a házban székelt a Pravda chudoby szerkesztősége is. Habár a fubochnai kongiresz- szus nem az eredeti elképzelések szerint fejeződött be, mégis a csehszlovák munkás- mozgalom történelmi jelentőségű eseményévé vált. Nem mondható véletlennek, hogy a csehszlovák államban elsőként a szlovák kommunisták alapították meg szervezetüket. Az 1921. január 16-17-i fubochiiai kongresszus csak betetőzése volt a sok éves eszmei érésnek, amelyen Szlovákia és Kárpát-Ukrajna baloldali szocialista mozgalma keresztül ment. A csehszlovák állam megalakulása történelmi jelentőségű volt a szluvák nemzet számára is. Mindenekelőtt reményt öntött a szlovákokba gazdasági, szociális és kulturális fellendülésüket illetően. Ez a remény azonban már csaknem a csirájában halálra volt Ítélve a cseh burzsoázia képviselői részéről, akik tagadták a szlovák nemzet önrendelkezési jogát és azt állították, hogy csakis egységes csehszlovák nemzet létezik. A cseh tőke, amelynek nem volt érdeke Szlovákia ipari fejlődése, igyekezett azt Cséhország agrár függvényévé átalakítani. Ilyen viszonyok uralkodtak a csehszlovák államban, amikor a szomszédos Magyar- országon kiütött a forradalom, és megalakult a Magyar Tanácsköztársaság. Ezeknek az eseményeknek a főszereplői a kommunisták voltak, akik összekötő láncszemet képeztek a Szovjet-Oroszország és a forradalmi Európa között. A Tanácsköztársaság leveréséhez többek között Csehszlovákia is segítséget nyújtott, de a magyar vörös hadsereg ellentámadása visszavonulásra kényszerítette a cseh katonaságot. így Szlovákia déli és délkeleti részein kedvező feltételek teremtődtek a Szlovák Tanácsköztársaság megalapításához. Csehszlovákia területén ez volt az első kísérlet a proletár diktatúra megvalósítására. 1921. január 16. reggele van. Eubochríán a megfagyott hő csikorog a Kollár-ház felé i- gyekvő járókelők lába alatt. .A teremben, amely szintén a szlovák nép nagy fiának nevét viseli, nem fűtenek, úgyhogy többen még a télikabátjukat sem vetik le. Ismerősként kö- szöntgetik egymást, kezet szorítanak és vidáman integetnek az új érkezők felé. Az arcukról valami különleges, ünnepélyes hangulat árad. Tudják, hogy nagy fontosságú tanácskozás és határozatok előtt állnak. A szervezők nem véletlenül választották Eubochfíát a tanácskozás helyéül. Számoltak azzal, hogy a kongresszus menetét ilyen eldugott helyen kevesen fogják zavarni avatatlan személyek. De tiszteletben tartották az akkor érvényes törvényeket és Liptovsky Mikuláé megyei hivatalát előzőltg értesítették a marxista baloldal összejöveteléről. A megyei hivatal ezt tudomásul vette és engedélyezte a kongresszus ösz- szehívását. cemberi általános sztrájk után bebörtönöztek és több köszöntő levelet terjeszt elő jóváhagyásra, amelyekben a résztvevők többek között üdvözlik az orosz forradalmi proletariátust, a francia elvtársakat; és egy tiltakozó okmányt, amelyben A küldöttek többsége a nyomorról és egy új párt megalakulásának szükségességéről beszél. Ez persze nem tetszik Skyöák járási főnökének. Még a tanácskozás kezdetén figyelmezteti az egyik felszólalót, hogy ne használja a fwndabahagyja a taniác&kozást. A járási főnök dühös és tudatában wan nevetséges helyzetének. Kirohan a teremből. S A küldöttek sejtik ^.következményeket, éppen ezért a kongresszus irányítását a jelenlevő képviselők és szenátorok veszik át, akiket véd képviselői immunitásuk. Nagy csendben emelkednek magasba a kezek, amelyek döntenek a III. Internacionálé 21 pontjának elfogadásáról — kivéve a 17. pontot, amelynek megtárgyalását a prágai közös kongresszusra ruházzák át. De ekkor már 16 csendőr és több oívil ront a terembe. Éopen azok a rend megszegői, akiket annak fenntartására vezényeltek ki. A csendőrök■ az Inter- nacionálét, éneklő küldöttekre vetik magukat. Puskatussal tuszkolják őket a kijárat felé, miközben ablakokat törnek és asztalokat zúznak össze. Néhány küldött székkel próbál védekezni, többen az ablakon át menekülnek. A csendőrök ordítanak, ütlegelik és a kijárat felé nyomják a tömeget. Mindez az Internacio- nálé éneklése közben történik. A csendőrök a burzsoá törvény nevében megvédik a kapitalista rendet... A Kollár-ház mellett kis vendéglő áll. Néhány küldött oda menekül. Egy asztal köré csoportosulnak, hogy megbeszélA fubochnai kongresszus —0— A kezdet szokványos; két elnököt is választanak: Marek Culent, a nitrai és Jozef Svra- kát, a Bratislava! megyéből, majd köszöntik a jelenlevő vendégeket stb. Marek Culen bevezetőjében hangsúlyozza: „Ez a tanácskozás történelmi jelentőséggel bir. Az egész világ figyelemmel kíséri a szlovák proletariátus tevékenységét és kíváncsian várja, milyen irányelveket fogad el.“ Szól azokról is, akiket a derésztvevői vők közül sokán előszór hallanak a világ egyetlen szocialista államáról — szemtanú szájából. Elérkezik az idő, amikor a jelenlevők szavazással döntenek a Kommunista Internacio- niálé 21 feltételének elfogadásáról. Ekkor Skyöák járási főnök rákiált az egyik szónokra: „És mi egyáltalán az a III. In- ternacionálé?!“ Kérdését senki sem méltatja válaszra. Nem a kellő magyarázat hiányában, hanem mert nem tartották kötelességüknek magyarázkodni a burzsoá köztársaság hivatalnokának. Ekkor Skyöák dönt, hogy beváltja az ígért fenyegetését: kijelenti, hogy a tanácskozást azonnal feloszlatja. A küldöttek zúgolódnak, de mindenki a helyén marad, senkinek sem jut eszébe, hogy abA Pravda chudoby többek között ezeket írta a kongresszusról: „Azzal a célkitűzéssel mentünk Lubochnára, hogy egyesítsük Szlovákia munkásságát. Reményeink valóra váltak, sőt határozataink nagysága és jelentősége messze túlszárnyalt minden várhatót. Csak azt akartuk véghezvinni, ami kötelességünk volt, és az üldözés ellenére is lelkesen megyünk a harcba, hogy a szegény munkásnépet a világosság és a szocializmus igazságához vezessük. Szeretnénk a népet olyan tulajdonságokkal felruházni, amelyek segítségével az elavult, embertelen kapitalista társadalom ellen irányuló harcában biztosan megállja a* helyét. (Kvéty) A decemberi általános sztrájk és következményei a rubochnai kongresszusnak és határozatainak az előszele volt. A svaljavi lövöldözés, a vráblel négy halott, több munkástanács megalakulása és a rendőrség brutális fellépése nagyban befolyásolta a fubochnai kongresszus végső kimenetelét és közvetlen légkörét. A rubochnai kongresszus a szlovák munkásmozgalom mérföldkövének mondható. A szlovákok, ruszinok, magyarok és németek rubochnai internacionálls egysége, nagy jelentőséggel bírt később, 1921 májusában és novemberében, Csehszlovákia Kommunista Pártjának alakuló kongresszusain Is. új ifjúság 3 Benyó Antalt Benyó Antal ez év január 15-én lesz 60 éves. Még gimnazistakorában kezdett verselgetni, később fordított — főként magyarból szlovákra —, szerkesztősködött és 1932-től a rádió állandó munkatársai közé tartozott. Jelentősebb fordításai közül kiemelnénk Boldizsár Iván Fortotskáját, Gergely Sándor Dózsa-trilógiáját, Illés Béla Ég a Tisza című regényét. Színdarabfordításai közül pedig a Gárdonyi-, Móricz-, Karinthy Ferenc-, Molnár Ferenc-fordításokat. Negyvenéves fordítói munkálkodása, úgy gondoljuk, a szlovák-magyar kultúrközeledést, egymásmegértést kifejezően példázza. Antal bácsi szerkesztőségünk gyakori vendége, s e jeles ünnepe alkalmából kftaánjuk neki, hogy még sokáig látogasson bennünket ilyen erőben, kedvben. A SZISZ üdvözlete Száraz Józsefnek A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága levélben köszöntötte Száraz Józsefet 60. születésnapja alkalmából. A levélben — melyet Emil Nemec, a SZISZ SZKB alelnöke adott át — igen magasan értékelik a jubilánsnak az ifjúsági mozgalom területén kifejtett tevékenységét. Külön hangsúlyozzák azt a munkát, melyet az első köztársaság éveiben, majd a spanyol polgárháború idején és a fel- szabadulás után pedig mint a CSISZ egyik ve- ' zető dolgozója végzett. A SZISZ pionírszervezete nevében Eudmila Korytárová, a SZISZ SZKB titkára piros szegfűcsokorral üdvözölte Száraz Józsefet. Jól érzik magukat... ...azok a fiatalok, akik igénybe veszik a zselízi (Ze- liezovce) pionír- és ifjúsági ház nyújtotta lehetőségeket. A szóban forgó kultúrközpontban három osztályvezető és Terem igazgató elvtárs gondoskodik az Ifjúság szabad idejének hasznos és célszerű kihasználásáról. Az 1969/70-es iskolai évben 51 akciót rendeztek, amelyeken mintegy 3428-an vettek részt. — Megtudhatnánk valamit a tavalyi eredményekről? — kérdeztük bevezetőül Terem elvtárstól. — Tavaly jól működtek az érdekköreink, elsősorban az asztaliteniszben, turisztikában, halászatban és a táborozásban elért szép eredményekre gondolok. Fiataljaink nagy érdeklődést tanúsítottak a Párkányban (Stú- rovo) élő szovjet katonákkal szervezett beszélgetéseknek. Először a szovjet katojvák voltak nálunk, majd mi látogattuk meg őket, s megismerkedtünk életükkel, fegyvertechnikájukkal s általános problémáikkal. Ezt az akciót egyébként a hozzánk tartozó 32 iskola mindegyikének mi biztosítottuk. (A zselízi pionírház 32 környékbeli iskola kultúréletét irányítja. A. G.) A pionír- és ifjúsági ház hathatós erkölcsi támogatásban részesül elsősorban a járási pionírszervezettől és az iskolaügyi szervektől. Ami pedig az anyagi dolgokat illeti, saját költségvetéssel rendelkezik, amely évi 53 ezer koronát tesz ki. Az évi költségvetés emeléséhez hozzájárul a helyi efsz, az állami gazdaság, városi nemzeti bizottság, továbbá az erdőgazdaság — elsősorban a gesztenyefelvásárlás időszakában, amikor a fiatalok gyűjtési akcióiból jelentős pénzösszeg jut a pionírháznak. — Milyen az együttműködő? az iskolákkal? — Nagyon jó. Hetente találkozunk a szlovák és a magyar iskola vezetőivel, s megbeszéljük közös problémáinkat, terveinket. A napokban kibővítettük a szovjet tanulókkal levelezők eddig is népes táborát. — Problémák bizonyára itt is adódnák? — A legnagyobb hiányosságnak azt tekintem, hogy kevés a helyiségünk. Ennek megoldásával lényegesen sokoldalúbb lenne a tevékenységünk. A berendezés és a szórakozási eszközökkel való ellátottság is gyérnek mondható, de ez is a helyiséghiány rovására írható, mivel a pénz megvan a bővítésre, A vnb azt ígérte, hogy a városi népkönyvtárat áthelyezik más épületbe, így nagyobb teret biztosíthatunk majd a fiataloknak. Elsősorban szeretnénk egy színpadot, mert akkor működhetne a szavaló- és énekkör is. Rendelkezünk vetítőgéppel, de egy előadásra mintegy százan férnek be, holott többen is eljönnének. A beszélgetést ezzel befejeztük, de nem lenne teljes a megrajzolt kép, ha nem szólnánk a tervekről. S ezekből bizony van bőven. A pionír- és ifjúsági ház legfontosabb feladata közé tartozik az alapszervezetek bővítése, a pionír- és ifjúsági szervezetek munkájának javítása, a CSKP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából akciókat szervezni az ifjúsági szervezet és a párt közös eszméinek elmélyítése érdekében. Ezeken a feladatokon kívül nagy figyelmet szentelnek majd a sportnak, a turisztikának, kultúrának, művészeteknek, valamint a fiatal technikusok és a természettudományok kedvelői működési lehetősége biztosításának is. , Jó lenne, ha a Zselízi Városi Nemzeti Bizottság illetékesei minél előbb megoldanák a helyiséghiányt, hogy a zselízi fiatalok még jobban érezzék magukat. Abel Gábor
