Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-23 / 12. szám

xäSHStiSM. új ifjúság Varjasnak sehogy sem megy a politikai gaz daságtan, de azért csak lantot valamit, majd elhallgat. A tanár megszánja a nem egészen diákkorban lévő Varjast, s így szól: — Nézze, barátom, ne mondja, hogy rossz­indulatú vagyok. Adok még egy kérdést, ha megfelel rá, átengedem. Nos, mondja meg, mi az abszolút földjáradék. Varjas töpreng, töpreng, aztán hirtelen fel­csillanó szemmel: — Sok abszolút viccet hallottam, tanár úr,, de ezt még nem. A szemináriumvezető hallgatóit bíztatja: — Nos, szóljunk hozzá bátran, elvtársak, nem igaz, hogy az elhangzottakkal kapcsolat­ban ne volna véleményük. , Csend. A vezető elölről kezdi a bíztatást. — Milyen hallgatók máguk? — kérdi inge­rülten. — Valódiak — felel valaki a csoportból. Alfred Hitchcock, a bűnügyi filmek nagymestere a közel­jövőben Angliában megkezdi legújabb filmjének forgatását, amelynek témája a többszörös gyilkosság. Az angol születésű htres rendezőnek 20 év után ez lesz az első Nagy-Britanniá- ban készülő filmje. „Nem hasfelmetsző Jack történetét viszem filmre“ — mon­dotta Londonba érkeztekor az újságíróknak. Eszeveszettség lesz a film elme, s a történet alapjául Ne­ville Heath, a kegyetlen szadista esete szolgált. Heath a negyvenes évek végén megcsonkított majd pedig megölt két not. Hitchcock, akinek legborzalmasabb müveit közönségünk is ismeri, olyan ártatlan arccal kommentálja új filmjét, ami­lyenre aligha képes rémfilmrendező. - „Remélem, filmem nem ! lesz rettenetes, habár a gyilkosságon van benne a hangsúly, mert a bűnügyi történet keretében néhány vidám egyéniséget is be akarok mutatni.“ Magas támlájú karosszékben ül. Arca kövér, kifejezéstelen, kezét összekulcsolja hasán, ujjai erősek, vastagok. Valóságos Buddha-szobor. Szinte nehéz elhinni, hogy ez Hitchcock, a hátborzongatás, a feszültség mestere, azon kevés filmrendez zők egyike, akiknek nevét olyan nagy betűkkel írják a film­vászonra, mint a sztárokét. Azt mondja magáröl, hogy 35 éves. Aztán rögtön kijavítja: kétszer harmincöt. Eddig 32 filmet rendezett. Első filmjét 1925-ben rendezte. A következő tíz évben ren­dezett filmjei közül kettő („Harminckilenc fok“ és „Az em­ber, aki túl sokat tudott“) máig is klasszikus maradt. — A feszültség, borzongás és félelem légköémek rabja va­gyok — mondja magáról a rendező. — Hiszen senki sem menne el a moziba, hogy megnézzen egy Hitchcock által ren­dezett zenés vígjátékot! Hű maradok egy témához, és ezért vagyok népszerű. A néző tudja, mit várhat tőlem. Nevem olyan, mint az áruvédjegy. — A krimik iránt azért kezdtem érdeklődni, mert van ben­nük valami lenyűgöző. Különösen az angolokat nyűgözi le. Általában a bűnügyek iránt jobban érdeklődnek az olyan né­pek, akikben mélyen gyökerezik a törvénytisztelet. Alighanem csak Angliában szereznek vagyont a legjobb társahághoz tar­tozó hölgyek bűnügyi regények írásából. — Bár filmjeimben a rendőrök, detektivfelügyelők és a tör­vényt képviselő emberek általában rokonszenvesek, a magam részéről mindentől félek, ami a törvénnyel függ össze. Ha olykor kocsit vezetek, és a rendőr elkéri jogosítványomat, reszketek a félelemtől. — Minden filmemet nagyon sokáig tervezem. Papíron és a fejemben már készen van, és még mindig nem fogok hozzá a forgatáshoz. Hátha még egy részletet kijavíthatnék? De amikor elkezdődik a forgatás, bele sem nérök a kamerába. — Üldöznek a részletek, és én üldözöm velük a forgató- könyvirókat. Hiába, a filmen ezek sokat jelentenek.. Például egy ilyen helyzet: a nem dohányzó férj este hazatér. Min­dent rendben talál, de a hálószobában a hamutartóban egy csikk hever. Az ilyen részleteknek a filmben óriási jelentő­ségük van. — „Sohasem parancsolgat a színészeknek" — mondták egy­szer rólam. Ez is Igaz. Sohasem figyelmeztetem hangosan a színészeket. Ha mondanivalóm van, a fülükbe súgom. Ha lá­tom manapság, hogyan öltözködnek egyes rendezők, milyen szavakat és drámai gesztusokat használnak munka közben, nem tudom visszatartani magam, hogy azt ne mondjam: „Uraim, ne dramatizálják a munkájukat! Kerüljön a dráma inkább a filmszalagra!“ Filmjeimben többnyire szőke színésznőket alkalmazok. Meg­van az elméletem: a hűvös északról származó nők tempera­mentuma forró. Északon pedig többnyire szókék a nők. — Ha már a nőkhöz értünk, az az érzésem, hogy öregszem — fejezi be a beszélgetést Hitchcock —, mert szeretem meg­nézni a régi filmjeimet. ' vet T?r7HiiTfiTi'iiffiiipf[MriimiiirT'>í ' Ezüst Szarvas Vondráckovának Dosztojevszkij Bűn és bün- hődés című regénye mindig iz­gatta a filmalkotók fantáziáját. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a filmszínházainkban most be­mutatott kétrészes mű, Lev Kulidzsanov alkotása, immár a kilencedik változat. Először Va- szil Goncsarov vitte vászonra még a cári Oroszországban. 1909-ben. A legutolsó Bűn és bűnhödés Franciaországban ké­szült 1958-ban, Jean Gahinnal a főszerepben. Kulidzsanov alkotása azon­ban nem hasonlítható össze se­melyik eddio készült változattal sem. Lev Kulidzsanov, aki a szovjet filmművészek középső korosztályához tartozik, rendkí­vül érzékeny kézzel, eredeti módon nyúlt a témához. Fela­data nem is volt oly könnyű, mert Fjodor Mihajlovics Dosz­tojevszkij talány a filmalkotók számára. Az olasz és francia filmesek elsősorban müveinek mély lélektani és filozófiai vo­natkozásait hangsúlyozzák ki. Maga Dosztojevszkij a követke­zőket mondta reoénv-ról: ,,Lé­lektani. ieovzet env bűntényről. A kispolgári származású, az egyetemről kicsapott hallatlan nvomnrban élő fiatalember könnyelműségből a. ..torzszü- 1ÖM“ eszmék befolyása alatt kialakult ingatag lelkiállapotá­ban elhatározta hogy egv csa­pásra szabadul szégyenletes helyzetéből Elhatározza, hogy meoöl egv öregasszonyt. Raszkolnvlkov tpttének azon­ban mély társadalmi ovökerel vannak fénvt vet a cári társa­dalom igazságtalanságára és el­viselhetetlen nyomorára. És Kulidzsanov éppen ilyen értel­mezésben domborította ki Do­sztojevszkij humanizmusát, el- ke«er,'dését. fájdalmát és a társadalom számkivetetjeivel valé együttérzését. Lev Kulidzsanov eddigi leg­sikeresebb alkotása „A ház. amelyben élek“ volt. Annak ide­jén dijat nyert a brüsszeli és a moszkvai filmfesztiválon. ...Amikor a fák magasra nőttek“ elmen pedig két ember kapcso­latáról forgatott filmet. Vja- cseslav Sumszkij operatőrrel már régebben együttműködik. Vele forgatta az előbbi két fű­met is. Egyébként Sumszkij fényképezte a Májusi csillagok című csehszlovák-szovjet ko­produkcióban készült filmet. A Raszkolnyikovot alakító Georgij Taratorkin fiatal szí­nész. 1946-ban született Eddig inkább csak színpadon szere­pelt. de nagy sikerrel. Rasz- koinyikov alakítása élete első nagy fllmszerepe. és tegyük mindjárt hozzá, hogy hibátla­nul megbirkózott a nagy fela­dattal. Porfirij Petrovlcsot ln- nokentyij Szmoktunovszkij kel­tette életre, akit annak Idején már bemutattunk. Kulidzsanov a kővetkezőket mondta róla: ,.A színészek kiválasztásánál nem a külsőt nézem. Ami Szmnktunovszkijt Illett, betsó érzelmi világa volt a döntő. Meggyőződésem, hogy szeren­csés kezem volt, amikor Tara- torkint és Szmoktunovszkijt vá­lasztottam.“ A továbbiakban kifejtette a véleményét Dosztojevszkij mü­vének eddigi filmátültetéseiről Is. „A kollégák munkájáról ne­héz beszélni. Mindenkinek van­nak erényei és hibái is. és mindig szem előtt kell tartani művészi fejlődésének bonyolult útjait. Mégis az a véleményem, hogy Dosztojevszkij hőseinek belső érzelmi világát eddig leg­jobban a japán Kurosawa kö­zelítette meg.“ Lapunk előző számában KONCZ ZSUZSA nyilatkozatában, legközeleb­bi terveiről szólva a brassói Arany Szarvas Fesztivált említette. Amikor az anyagot a nyomdába küldtük, még nem ismertük a fesztivál eredményét. Időközben azonban lebonyolították az egyre nagyobb népszerűségnek ör­vendő dalversenyt, és Zsuzsa 22 or­szág énekesei között ragyogó sikert ért el, ő kapta a Román Zeneszerzők Szövetségének a díját. Zsuzsánál is jobban szerepelt HE­LENA VONDRÄCKOVÄ, aki a festői szépségű városból az Ezüst Szarvas­sal (ért haza. A fesztivál szabályai szerint minden részvevő egy román és egy szabadon választott dalt éne­kelt. Helena E. Dedo „Szív“ című számát énekelte, humoros angol szö­veggel, Mr. Barnard címmel. Ezt a számol egyébként szlovák szöveggel fChlapec vábav?) L^dia Babuchnová énekli. Sőt ugyanezt a számot éne­kelte a győztes svéd ANN LOUISE HANSON is mát hangszerelésben és román szöveggel. Nem sok hiányzott hozzá, hogy Vondráőková nyerje az Arany Szarvast, a közönségnél így is a legnagyobb sikere volt. A jelenlévő újságírók őt választották Brassó szé­pévé. A Bronz Szarvason a hazai CORI- NA CHIRIAC és a belga ULI CASTEL osztozott. A már említett fő díjakon kívül természetesen számos különdí- jat Is kiosztottak. A rádiő és televí-. zió díját az ír DICKIE ROCK, az an­gol KIKI DEE és a román CATAL1NE MARINESCU, a legnépszerűbb énekes díját a holland JERRY R1X, a zsűri különídját a spanyol DOVA kapta, a- ki Vondráöková mellett a fesztivál legérdekesebb szereplője volt. A vendégek között olyan énekesek léptek fel, mint CHARLES TRENET, LOLA IVANOVICI, DALIDA, SERGIO ENDRIGO és MASSIEL, ami szintén a brassói fesztivál hallatlan népszerűsé­gére vall. (pl) sv «I HELENA VONDRÄCKOVÄ :■ ■ . ,4- isi*# Georgij Taratorkin Raszkolnylkov szerepében Bűn és bűnhödés Készült Dosztojevszkij regénye nyomán Rendezte Lev Kulidzsanov Fényképezte Vjacseszlav Sumszkij Főszerepben Georgij Taratorkin és Innoken- tyij Szmoktunovszkij

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents