Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-11 / 2. szám

2 új ifjúság

HATVÁNY LAJOS

Tíz évvel ezelőtt, 1961. január 12-én halt meg Hatvány Lajos Író, kritikus, irodalom- szervező. Az ország egyik leggazdagabb emberének a fia, de korán hátat fordított a7 üzleti életnek és klasszikus tanulmányokkal foglalkozott. 1904-ben a budapesti egyetemen diplomát szerzett. Ettől kezdve rendszeres újságírói tevékenységet fejtett ki, főként német lapokban. Berlinben, Münchenben, Párizsban élt, majd 1908- ban a Nyugat című folyóirat egyik alapítója és az anyagi felelősség részese. Osvát Ernővel, a szerkesztővel azonban 1911-ben ellentétbe került a lap politikája miatt és megvált a Nyugattól. Ettől kezdve az első világháború kitöréséig túlnyomórészt Berlinben tartózkodott, majd visszaköltözött Budapestre.

1917-19-ig a Pesti Napió szerkesztője volt. 1918-ban a- lapltotta az Esztendőt. Részt vett az őszirózsás forradalom vezetésében, a Nemzeti Tanács tagja, majd a Vörösmarty A- kadémia egyik szervezője volt.

A forradalmak bukása után Bécsbe emigrált, ahonnan 1927- ben tért haza. Forradalmi szerepe és külföldi sajtótevékenysége miatt bebörtönözték. 1928 őszén szabadult, 1938-ban újra emigrációba vonult. Párizsban, majd a háború alatt Oxfordban élt. 1947 tavaszán tért haza Magyarországra.

1959- ben Kossuth-dljat kapott,

1960- ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett.

Mint kritikus és publicista tűnt fel. Legnagyobb érdeme az új s a tehetség iránti rendkívüli érzéke és érdeklődése. Ez állította szinte az első perctől fogva csatasorba Ady Endre mellé, akinek barátja és mecénása lett; s egyike azoknak, akik elfogadtatásáért, megked- veltetéséért a legtöbbet tették. Ady verseit értelmező, magyarázó tanulmányai ma is érdekesek, levelezésük az író életére és a művek születésére ad fontos felvilágosításokat (újra kiadva: Ady, 1959). A bécsi emigrációban is az Ady- kultusznak szentelte életét. Alkalmi írásokkal tartotta ébren Ady szellemét, s politikai jelentőségük is van Hatvány A- dyról szólő írásainak. 1924-ben írta Ady Endre és a Magyar Jövendő című. művét. Ekkor ismerte fel a forradalmas Adyt.

A költő halála utáni első évtizedben Irta Adyról szóló két főművét: Ady világa (1924) és Ady a kortársak közt (1927). Hatvány azok közé az elsők közé tartozott, akik kísérletet tettek a költő teljes életm.űvé- nek bemutatására. Helyesen ismerte fel a költő forradalmisá-. gát fűtő paraszti indulatokat.

Kedvencei általában haladó felfogású írók, költők: Csokonai, Petőfi, és természetesen Ady. Ez tette József Attila hívévé is. mikor a költő még,teljesen ismeretlen volt.

Mint irodalomtörténész, szinte egész életén keresztül foglalkozott Petőfi életével .és é- letművével. Amikor 1947-ben hazatért, itthon egyetemi katedra várta, és , megvalósíthatta régi tervét, melyen egy életen át dolgozott. Ennek nagy ösz- szegezése az így élt Petőfi öt kötete (1955-57), melyben lépésről lépésre kíséri a költrí életútját, minden tanúvallomást számbavéve.

Könyvében Hatvány ember- és korismeretböl egyformán kitűnően vizsgázott.

(pazderák)

Oj Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlov. Központi Bizottságának lapja # Kiadja a Smena kiadóvállalata O Szerkesztőség és adminisztráció Bratislava, Praíská 9. Telefon' 485 41-45, Postafiók 30 ® Főszerkesztő: dr. STRASSZEP

GYÖRGY.

Nyomja: Západoslovenské Hasiamé 01 ® Előfizetési d!i

egész évre 52.— Kös. fél évre 28.— KSs. negyedévre 13.— Kös O Terjeszti s Posta Hír- iapszolgálata, előfizethető minden oostakézbesltőnél vagy postahivatalnál # Kéziratok»' nem Srzflnk meo és oem küldünk vissza 48 A lapot kü! főidre a PNS Ostredné axpe dlcfa Haté. Brailslava Gott waldove nám S. 48 útján le hét megrendelni.

Nincs szebb küldetése

Néhány szót önökhöz is szeretnék intézni, ifjú barátaiml

Minden fiatal nemzedék valamiért harcolni akar, saját eszményei, céljaiért küzd; meg akarja mutatni, mit tud, be akarja bizonyítani tehetségét.

El szeretném önöknek mondani, hogy saját tapasztalataim és mindaz, amit az önök előtt járó nemzedékek munkában és harcban megéltek, egyöntetű tanulság irányába mutatnak; a mai világban csak a szocializmus nyújt a humánus és békés fejlődésre lehetőséget. Nem lehet szebb küldetés, mint saját tetteinkkel és munkánkkal segíteni, kiharcolni és megvalósítani ezt a perspektívát.

Minden egyes szakaszon egyre felelősebb feladatkörökkel kell önöket megbíznunk, önök viszont ne féljenek az akadályoktól és a nehézségektől!

Tanuljanak, fejlesszék tudásukat és tehetségüket. Fiatal teremtő erejüket állítsák teljesen és felelősséggel hazájuk szolgálatába — fordítsák a szocializmus építése igényes feladatainak megoldására. Ebben van korunk forradalmisága.

Nem lesz ez könnyű. De hiszen mindig is a fiatalok becsületére vált, hogy nemcsak

merész és nagy célokat tűztek maguk elé, hanem azokat meg is tudták valósítani. ,

Szívből kívánom önöknek, hogy sikerrel teljesítsék a?t a programot, amelyet a Szociális: ta Ifjúsági Szövetség és a Pío- nírszervezet alakuló közgyűlésén maguk elé tűztek.

(Részlet Ludvík Svoboda elvtárs újévi beszédjéből.)

(n)

A tagkönyvcserének ünnepélyes politikai aktusnak

A fZISZ alakuló konferenciájával befejeződött' az egységes ifjúsági szervezet építésének első sza-' kasza. A határozatok elsőrangú feladatnak a SZISZ egységének a megszilárdítását és a szervezeti élet fejlesztését tekintik.

Ezen a téren az első lépést a tagkönyvcsere jelenti. A SZISZ a- lapszervezetei a tagkönyvcserével a következő célkitűzést követik:

— Ideológiailag és politikailag megerősíteni a £ZISZ-t. Megnyerni a szervezet számára azokat a fiatalokat, akik ma még tétováznak.

— Kiértékelni a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjainak munkáját és megvitatni a szervezetben való aktív tevékenységük további kérdéséit.

■ — A tagoknak tökéletesen el kel! sajátítaniuk a SZISZ alapvető dokumentumainak (alapszabályzat, programtervezet, határozatok) a mondanivalóját.

— Alapszervezeti és járási szinten rendszeresíteni és pontosan vezetni a tagok nyilvántartását.

A tagkönyvcsere abban az időszakban (1971. február és április között) valósul meg. amikor társadalmunk jelentős eseményről, a CSKP megalakulásának 5Ó. évfordulójáról ' emlékezik meg. Ifjúsági szervezetünk az ifjúsági mozgalom szempontjából szintén jelentős e- seményt, a Csehszlovák Komszo- mol megalakulásának 50. évfordulóját ünnepli. A tagkönyvcsere megvalósításánál ezeket az évfordulókat teljes mértékben ki /kel! használni, továbbá ismertetni kell a KB II. plenáris ülésének határozatait. A tagkönyvcsere részét alkotja a SZISZ szerveinek és az a- lapszervezetek I. félévi munkatervének a jóváhagyása.

A tagkönyvcsere a ÍZ1SZ gyermekszervezetében, a Pionirszerve- zetben is megvalósul.

A JARÄSI bizottságok feladatai A TAGKÖNYVCSERE BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

1. A SZISZ felsőbb szerveinek határozataival összhangban a járási bizottságok plénuma kidolgozza a tagkönyvcsere szervezési-politikai tervét és megvalósításának harmonogramját a járás területén.

2. Biztosítja a járási bizottságok és az alapszervezetek funkcionáriusainak hiánytalan informálását a tagkönyvcsere lefolyásáról.

3. A járási bizottságok konkrét feladatokkal bízzák meg a plénum és a revíziós bizottság, valamint a többi élenjáró SZISZ-funkcioná- riusf a tagkönyvcsere előkészítése és az egyes alapszervezetekben való maradéktalan megvalósítása céljából.

4. A tagkönyvcsere megvalósításáért járási szinten a járási bizottság elnöke felel, a7 alapszervezetekben pedig a járási bizottságok titkárai és instruktorai felelnek. A tagkönyvcsere műszaki kivitelezéséről a járási bizottságok elnökei és gazdasági felelősei gondoskodnak.

5. Az igazolványokat (a7 aktíva bekapcsolásával) kizárólag csak a járási bizottságon a Bejegyzés a tagkönyvek kiadásáról (Záznam o vydan! ólenskych legitimáció nyomtatvány alapján lehet kitölteni, és kizárólag csak fekete tussal és szabványbetűkkel (nyomtatott betűk). A kiadott igazolványok számát be kell vezetni a Kiadott igazolványok könyvébe (Kniha vydanych clenskych legitimácií). A tagsági igazolványok kitöltésével egyidejűleg a járási bizottságok kitöltik a „SZISZ-alapszervezet nyilvárftartási lapját“ is (Evidenfi- tíá karta ZO SZM). A fényképekkel ellátott, rendesen kitöltött igazolványokat a járási bizottságok előre meghatározott időben átadják áz alapszervezetek képviselőinek, akik a tagkönyvek átvételét aláírásukkal igazolják.

6. A hibásan kitöltött vagy másképp megrongálódott igazolványokat a járási bizottságok a tagkönyvcsere befejezése után jegyzőkönyv kíséretében' átadják a kerületi bizottságoknak.

7. A járási bizottságoknak a tagkönyvcsere lefolyását minden ülésen rendszeresen értékelniük — és ha a helyzet megkívánja, intézkedniük — kell.

8. A tagkönyvcsere befejezése után legkésőbb 1971. május 20-ig a járási bizottságok jelentést készítenek és ezt a plénummal jóváhagyatva elküldik a kerületi, Szlovákiai és a Központi Bizottságra. A plénum egyúttal jóváhagyja a ,,Jelentés a tagkönyvcsere befejezéséről" (Hlásenie o ukoncení vj/meny clenskych preu- kazov) megnevezésű nyomtatványt is.

AZ ALAPSZERVEZETEK FELADATAI

1. Az alapszervezetek vezetősége elkészíti az I. félév munkaterv- javaslatát, kidolgozza a tagkönyvcsere megvalósításának szempontjait az aíapszervezetben. A munkatervet a vezetőség a tagsági gyűlés elé terjeszti, elfogadása után pedig másolatban elküldi a járási bizottságra.

2. Januárban az alapszervezetek vezetősége megvitatja a tagokkal eddigi tevékenységüket és konkrét feladatokkal bízza őket meg a munkaterv megvalósításának érdekében. Ezek után az alapszervezet vezetősége két példányban kitölti a Bejegyzés a tagkönyvek kiadásáról (Záznam o vydaní ólenskych legitimácií) c. nyomtatványt. Az egyik példányt 6-- koronával (beiratkozási díj) és az I. negyedévi tagsági illetékkel, valamint egy 3x4 cm-es fényképpé! együtt, elküldik a SZISZ JB-ára.

3. Az alapszervezetek új tagnyilvántartási könyvet kezdenek vezetni, ahova beírnak minden tagot. aki új könyvet kapott.

4. A tagsági Igazolványt az esr kü letétele után ünnepélyes keretek között kapják meg (rendszerint tagsági gyűlésen) a tagok.

(-fa-)

HELYREIGAZÍTÁS

Lapunk első számának vezércikkébe („Dolgos hétköznapok felé“) sajnálatos hiba csúszott. A vezércikk befejező része helyesen így hangzik? „Engedjék meg, hogy minderre még egyszer, ha kissé megkésve is, de szimbólikusan emeljem poharamat. Emelem az elmúlt évre, annak eredményeire, és a jelen, az 1971-es évre, az elkövetkező sikerekre. Itt szeretnék még köszönetét mondani mindazoknak, akik az elmúlt évben velünk éltek és dolgoztak, akik munkájukkal hozzájárultak szocialista társadalmunk győzelméhez, megvédéséhez, jelene megteremtéséhez, melynek jövőjét közös munkával, közösen fogjuk megvalósítani. Mindenki a maga helyén. A sok apró-cseprő tett-patak ezrei ha összetalálkoznak, hatalmas eredmény-folyóvá válnak. Kívánjuk, hogy ez a nagy folyó tiszta legyen, megtalálja a maga medrét, melyet az idén 50. születésnapját ünneplő Csehszlovákia Kommunista Pártja valamikor megárkolt. Tehát erre emeljük még egyszer ezekben a napokban is magasra poharunkat.“

A sajnálatos hibáért mind a szerző, mind az olvasóink szíves elnézését kérjük.

A SZERKESZTŐSÉG

A MATESZ kassai részlegének műsorterve

I. 8. péntek Szádudvarnok (Zádielské Dvornlky)

I. 9. szombat Tornaújfalu (Turnianská Nová Vés)

I. 10. vasárnap János (Janik)

1 15. péntek Somod! (Drienovce)

1.16. szombat Makranc (Mokrance) z I. 17. vasárnap Kiskövesd (Maly Kamenee)

1.18.hétfő Lelesz (Leles)

I. 19. kedd Kistárkánv (Maié Trakany)

I. 20. szerda Nagykapu« (Veiké Kapusany)

I. 21. csütörtök Bodrogszerdahely (Streda n/Bodrogo m) I. 22. péntek Véke (Vojka)

I. 23. szombat Nagykövesd (V.Jky Kamenee)

I. 24. vasárnap Borsi (Borsa) l. 28. csütörtök Kassa (Kosicc)

Hazudj igazat

19.00

Hazudj igazat

19.00

Hazudj igazat

19.00

Hazudj igazai

19.00

Rettenetes szülök

19.30

Rettenetes szülök

19.30

Hazudj igazat

19.30

Hazudj igazat

19.30

Hazudj igazat

19.30

Hazudj igazat

19.30

Hazudj igazat

19.30

Hazudj igazat

19.30

Hazudj igazat

19.30

Kolduskaland

19.50

ROMÁNIA

_________[

Nem baj, ha utánozzátok

f* ináljunk egy nagyon-nagyon érdekes klubot és IC adjuk neki a Petőfi Sándor nevet. Legyen jó nagy, hogy minél több ember beférjen, de legyenek intim zugai Is, hogy a „kevéske“ ember is feltalálja magát. Legyen egy zenekara, sok képzőművésze, színjátszó csoportja, irodalmi színpada és egy főnöke is, aki majd a bábeli zűrzavarban eligazodik és rendezi a klub pénzügyeit.

Ha az egész csak ennyiből állna, akkor talán a világ minden embere klubtulajdonos lenne.

— Hát a kezdet kezdetén nem több, mint éppen ez a modernizált bibliai „klubteremtés“ volt a kezünkben. Nem kértünk. Közetelőztünk. Irgalmatlanok voltunk még a legmagasabb posztokon ülőkkel szemben is.

— Na és, mit kaptak?

— Nézzen körül. Mindent, amit itt lát.

így kezdődött beszélgetésünk Matekovics Istvánnal, a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Ház igazgatójával. Nagyon elfoglalt ember. Csak akkor vette észre vendégeit, amikor a tincs! kis halsalátából már csak a pohár alján volt. Igaz, ő kapta ajándékba, nem ml.

— Néznek, ugye? Nincs időm se ebédre, se vacsorára. Mégis hfzom ..

Bólingatunk és indulunk, hogy körülnézzünk a kívülről tetszetős, romantikus épületben.

Ä képzőművészek kiállító termében épp egy tehetséges fiatal grafikus és szobrász, Vígh István jellegzetes figurái és grafikái vannak kiállítva. A műalkotások nagy része pelenka szerű vászonra van mázolva, és a művész egy ruhaszárító kötélre csipe- szelte őket. Eredeti. Nemcsak az elrendezés, hanem a képek témája, kompozíciója és a gondolatkivitelezése is.

Az emeleten van a tanácsterem, ahol néha filmeket is vetítenek. Mindenütt kézzel faragott csillárok, lámpák. Vendéglátónk megjegyzi, hogy ezeket egy fafaragó művésztől kapták ajándékba. Nem a jelenlegi Művelődési Ház, hanem a régebbi, mert az épület pár évvel ezelőtt még nem volt a fiataloké. A falakon az abból az időből származó építő témájú fali festmények vannak.

A klubnak van egy csodaszép udvara is, amelyhez hasonlóval talán csak a bratislavai Pedagógiai Könyvtár dicsekedhet. Ha keresztülmegyünk rajta, a táncterembe jutunk. Azt mondják, Itt néha annyi a fiatal, hogy csak izzadni lehet, táncolni nem. Beengedik őket, hiszen a teadélutánok úgyszólván az egyetlen nagyobb méretű szórakozásuk. Minél több ember jön, annál nagyobb a bevétel Más rendezvények nem szoktak pénznyereséggel végződni.

A kis teremben néhány fiatalember lázasan készíti az aznapi esti jazz-koncert pódiumát. Az asztalokon újságok hevernek. Ezeknek a hangversenyeknek már megvan a maguk közönsége, jóval a. kezdet előtt ösz- sZejönnek, köszöntgeíik egymást, diskurálnak. Törzsgárda.

A koncert lemezhallgatással kezdődik,, a teremben nagyon kevés a fény, a csend viszont tökéletes. Azt mondják, a jazzt az ember csak egyedül tudja „jól“ hallgatni, egyedül jön rá az Izére; itt senki sincs egyedül. Van, aki mutatja, mennyire odavan és mennyire bírja, érti ezt a zenét, és fejével meg nem áll a bólin- gatásban...

A hanglemezek után Bukarest egyik leghíresebb fiatal jazz-együttese lép fel. Sikerük van. Azon lepődnék meg, ha nem lenne.

—O—

A klub, vagy hogy a pontos nevét használjam, a Petőfi Sándor Művelődési Ház méreteiből arra következtettem, hogy nem csak a bukaresti magyar fiatalok szórakozását szolgálja.

— Bejár ide minden fiatal. Román, magyar, közép- iskolás, főiskolás, dolgozó fiatal, mindegy. Jó a klub fekvése is, mert hiszen nem messze innen van a buka resti korzó. Meg aztán, nem dicsekvésből mondom, de aki egyszer ide betéved, és történetesen kedvére való a műsorunk, nem felejti el, hol járt. Ezt gyakorlatból mondom.

— Milyen állandó érdekkörök működnek a Művelődési Házban?

— Bartók Béla Zenei, Szőnyt István Képzőművészeti Kör, Vadrózsák népi együttes, jazz klub, Radius filmklub, „RRP. XX. Club“ (tudományos jellegű), magyar és román nyelvű színjátszó csoportok, magyar és román nyelvű népi egyetem, fiúk iskolája, lányok iskolája, rá- i diő-televízíószerelől, szabászatl kör román és magyar nyelven. És talán ez minden. Na és a büfé. Ez ugyan nem érdekköri jellegű intézmény, de mindenképp a Művelődési Ház szerves része.

M

ire a Zalomit utca végén a Cismigiu parkba érünk, már összehasonlítok, és azon töröm a fejem. hol is lehet a hiba.

Meglehet, hogy kevés hazai Ifjúsági klubban jártam, de a fiatalok érdeklődési területéből ekkora részt egyikük sem ölel fel. Mert hiszen legtöbbjük működése teadélutánok rendezéséből, beat-koncertek hallgatásából áll. És ahol ez így van, ott még nincs semmi baj, mert feltételezhető, hogy a fiatalok Idővel igényelni fogják a színvonalasabb szórakozás fajtáit is.

De térjünk vissza a feltett kérdéshez: hol Is lehet a hiba? Miért éreztem magam otthon egy idegen ország Ifjúsági klubjában és miért Idegennek egy otthoniban? Pénz, szervezés, helyiségek vagy csak akarat kérdése az egész? Ki tudja? Tény, hogy miniatűr kulipin- tyőszerű klubokban is lehet csodákat művelni. Az a véleményem, hogy minden maguktól a fiataloktól függ. Lehetőségek mindenütt adva vannak. Meglehet, hogy a bukaresti klubnak nagyobb mértékben, mint egy kis csehszlovákiai magyar falu klubjának, de mindkettő a fiataloké. Ők „bitorolják“, Irányítják, vezetik, tőlük függ a bevétel is, ami egyáltalán nem mellékes tényező.

Mi kell még ahhoz, hogy legalább a „jóban“ utánozzuk egy kicsit a román fiatalokat? Tudom, hogy most mindenki mond valamit, amire csak egy válasz létezik: Harcoljátok ki magatoknak! Zácsek Erzsébet