Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-16 / 11. szám

Apró-cseprő A korabeli művészet alkotásaiból London­ban kiállításra került egy rejtélyes szobor. A látogatók nagy csoportja hosszú szemlé­lődés után megállapította, hogy a szobor egy apát ábrázol, aki szeretett fia halálát siratja. E közös vélemény ellenére, mint utólag kiderült, a szobor „A kihagyott ti­zenegyes“ volt. —0— A hivatásos kerékpározás legfényesebb csillaga, Eddie Merckx, aki belefáradt nagy­számú hölgytisztelőinek tolakodó zaklatá­saiba, kijelentette, hogy a közeljövőben megjelenik egy könyve, amelyben nyilvá- nősságra hozza azt az 1200 házassági aján­latot és 800 szerelmes levelet, amelyet az említett hölgyek küldtek a címére még a híres francia edző, L. Aku lányával kötött esküvője előtt. Akik be szeretnének kerül­ni a könyv második részébe, továbbra is küldözhetik leveleiket és ajánlataikat — jelentette ki a belga nagymenő. E kijelentése után a szerelmes levelek áradata azonnal megszakadt. (A szovjet Fizkultura i szport nyomán K. M.) NEPEtA A fénykép azt mondja: „Vállára akasztotta hűséges korcsolyáját és elindult világot látni.“ A mesébe illő pályafutás legragyogóbb fejezetét ismerjük már: Nepela világbajnokként járja európai kőr­útján a stadionokat, élvezi a tapsokat, örül a megbecsülésnek és az ajándékoknak. Sokféle következtetés vonható le a bratislavai kamasz életrajzá­nak eseményeiből. Elégedjünk meg a leglényegesebb tanulsággal: Ondrej Nepela nem jacksoni tehetség, nem neveznek el róla ugrá­sokat, nem szédül el forradalmi újításaitól a jégvilág. Ondrej Ne­pela nagy tehetség, de ilyenforma öt-hat is született ugyanazon ég alatt, a világban. Hogy mégis ö lett a legjobb? Kitartásának, szór galmának, akaratának eredménye. Mindent megtanult, amit edzője, Hilda Múdra megtanított vele. Lehetőségei maximumát nyújtotta, és külön szerencse, hogy ez a fényes aranyhoz is elég volt. Ha ezüstöt vagy bronzot nyer? Akkor is elégedett lehetne, mert többet már úgysem tudna nyújtani. Es ezt ő maga is érzi, maholnap a vissza­vonulásra gondol. Az akarat és a kitartás diadala a győzelme, és ezt még külön fokozza az a tény, hogy Perát szülővárosában győz­te le! Valószínű, hogy utódja, a kis NDK-heli Hoffmann szédületesebb dolgokat művel majd a jégen. Mindez azonban mit sem von le Ne­pela sikerének értékéből. Ügy emlékszik rá majd a világ, mint ro­konszenves, szerény egyéniségre, aki mindent megtett a győzelem érdekében, és aki elegánsan mozgott a jégen, úgy, mint mások a táncparketten. S' Vannak magyar sportolók, akik a világ élvonalába tartoznak. Ne­vük márka, egyiké-másiké már fo­galom. Ezeket a sportolókat az öttusázók, a súlyemelők, vívók, asztaliteniszezők, az evezősök, a sakkozók és az úszók között ta­láljuk. Sikereiknek nyilván több összetevőjük van. Mi csak egyet­len dolgot vizsgáltunk meg: Meny­nyit edzenek naponta? Az öttusázók öt és fél, hat órát; a vívók négy, négy és fél órát; az asztaliteniszezők négy-öt órát; a súlyemelők két és fél órát; a sakkozók négy órát; az úszók három és fél órát; az evezősök négy órát. Ezzel szemben a labdarúgók másfél órát. De ők nem tartoznak a világ élvonalához. Rögtönzött statisztikánkat megmutattuk né­hány illetékesnek. Kíváncsiak vol­tunk, milyen következtetéseket vonnak le belőle. HOFFER JÖZSEF: — Én elsősorban újságíró va­gyok és csak véletlenül kapitány — hogy szabadjon alkalmaznom az ismert francia mondást. Ez azért jó, mert látom a dolgok színét és visszáját is. Persze hogy többet kell edzeni az eddiginél. De más- képpen kell többet végeztetni egy húszéves és egy harmincéves já­tékossal. Végezzünk mennyiségileg is többet az édzéseken, de diffe­renciáltan. Ezzel nem mentem fel az idősebb játékosokat a nehezebb munka alól, mert Pelé példája őket is elgondolkoztathatja. Ö ugyanis huszonhét évesen kezdett a mo­dern futballhoz szükséges fizikai erő megszerzéséhez. De ne feled­kezzünk meg egy nagyon fontos tényezőről: a feltételekről. Hol vannak Magyarországon korszerű edzési feltételek? A csapatoknak még rúgófolyosóik sincsenek, nem beszélve a modernül felszerelt tor­natermekről. És még valami. Ná­lunk szidják a labdarúgókat, hogy linkek, keveset edzenek. Lehet. De eddig senki sem követelt tőlük többet. Ehhez szoktak hozzá. GÖRÖCS JÁNOS: — A statisztikát nagyon érde­kesnek találom, ugyanis az látszik belőle, hogy akik a nagy eredmé­nyeket hozzák, sokat edzenek. Én itt elsősorban Balczőékra gondo­lok. Persze a focistának is sokat kell edzenie, mert hiába tud vala­ki technikailag mindent, erővel is bírnia kell. Nekem az edzésmeny- nyiségröl egyéni véleményem van. Ogy gondolom, sokat és erősan kell edzenie a játékosnak, amikor ifikorban van. Szerezze meg ott azokat a fizikai és technikai adott­ságokat, amelyeket később, az NB I-ben, megfelelő intenzitású edzés mellett megtart. De nálunk sok olyan játékos kerül az NB I-be, aki félig vagy még annyira sem kész. Senki se a ligában kezdje a focit tanulni. Azt korábban kell. FAZEKAS LÄSZLÖ: — A foci az más. Persze edze­ni kell. Azt is mondhatnám, hogy komolyan kell. Arra való, hogy az ember az erőnlétét karban tartsa és azt tanulgassa, amit nem vagy kevésbé tud. Persze vannak, akik ellazsálják az edzésidőt, és cso­dálkoznak, hogy a mérkőzésen semmi sem sikerül. Én belátásom szerint hajtok, gyötröm magamat, mert imádok focizni és szeretek nyerni, gólt rúgni. Tudom, a si­kert nem adják ingyen. Én mint egy szófogadó kisfiú mindent meg­csinálok, amit Lajos bácsi mond. De nem edzhetünk napi négy vagy hat órát, mert akkor a meccsre hullafáradtak leszünk. Ne hason­lítsanak minket az öttusázókhoz vagy az úszókhoz. SZUSZA FERENC: — Az, hogy többet kell edzeni, mint eddig, biztos. De ne a stop­peróra domináljon elsősorban. Az edzés lényege az, hogy ki hogyan és hányszor érjen a labdához. Az edző nem isten. Egyedül van. já­tékosai különbözőek. Az egyiknek a bal lába, a másiknak a fejjátéka, a harmadiknak a gyorsasága, ne­gyediknek a rúgópontossága gyen­ge. Magyarországon egy nyolc­százforintos segédedző beállítása is gond. Erre én ennyit mondok: mióta a Gornlk edzője vagyok Lengyelországban, három segéded­ző van mellettem akik a megsza­bott edzésmunkát elvégeztetik a játékosokkal! Mi fán terem a siker ? Hoffer József Göröcs János Fazekas László Szusza Ferenc 3E1P3TV ■ *•%* >w>■— mm \?sptt’W* -v ’ ít——W—B—IRMIil1 a—III 111/ I Tj Március utolsó hetei már hagyományosan a világ leg­jobb jégkorongozői vetélkedésének jegyében telnek el. Szinte a naptári tavasz beköszöntésével egyidejűleg fut­nak ki a tükörsima jégre e sportág legjobbjai, hogy meg- küzdjenek a nagy címért, a rangos helyezésekért. Első alkalommal 1924-ben, a svájci Chamonix-ban mér­ték össze hivatalos világvetélkedésen erejüket a legjobb jégkorongozók, s akkor a dobogóra a következő sorrend­ben állhatták a legeredményesebb csapatok kapitányai: 1. Kanada, 2. USA, 3. Anglia. Eddig összesen 36 alkalommal került sorra jégkorong-világbajnokság, s ebbe a számba természetesen belekalkuláljuk az olimpiai jégkorongtor­nákat is. A visszapillantás érdekessége kedvéért a továbbiakban felsoroljuk a lebonyolítás évét, helyét, valamint az első há­rom helyezettet. 1924. CHAMONIX (Svájc): 1. Kanada, 2. USA, 3. Anglia. 1928. St. MORITZ (Svájc): 1. Kanada, 2. Svédország, 3. Svájc. 1930. CHAMONIX: 1. Kanada, 2. Németország, 3. Svájc. 1931. KRYNICA (Lengyelország): 1. Kanada, 2. USA, 3. Ausztria 1932. BERLIN (Németország): 1. Kanada, 2. USA, 3. Né­metország. 1933. PRAGA: 1. USA, 2. Kanada, 3. Csehszlovákia. 1934. MILANO (Olaszország): 1. Kanada, 2. USA, 3. Né­metország. 1933. DAVOS (Svájc): 1. Kanada, 2. Svájc, 3. Anglia. 1936. GARMISCH PARTENKIRCHEN (Németország): 1. Anglia, 2. Kanada, 3. USA. 1937. LONDON: 1. Kanada, 2. Anglia, 3. Svájc. 1938. PRÁGA: J. Kanada, 2. Anglia, 3. Csehszlovákia. 1939. BÁZEL és ZÜRICH (Svájc): 1. Kanada, 2. USA, 3. Svájc. Ekkor a második nagy világégés miatt megszakadt a so­rozat, csak nyolc év múlva folytatódott, s az új „korszak“ első házigazdája a csehszlovák főváros volt, amely nagy örömre az első csehszlovák világbajnoki címet ünnepel­hette. 1947. PRÁGA: 1. Csehszlovákia, 2. Svédország, 3. Auszt­ria. 1948. ST. MORITZ: 1. Kanada, 2. Csehszlovákia, 3. Svájc. 1949. STOCKHOLM: 1. Csehszlovákia, 2. Kanada, 3. USA. 1950. LONDON: 1. Kanada, 2. USA, 3. Svájc. 1951. PÁRIZS: 1. Kanada, 2. Svédország, 3. Svájc. 1952. OSLO (Norvégia): 1. Kanada, 2. USA, 3. Svédor 1953. zftRICH és BÁZEL: 1. Svédország, 2. Nyugat-Né metország, 3. Svájc. I f A nemzeti gyász miatt a csehszlovák csapat visszalépett a küzdelemtől). 1954. STOCKHOLM: 1. Szovjetunió, 2. Kanada, 3. Svédor­szág. 1955. KREFELD, DÜSSELDORF, DORTMUND, KÖLN (NSZK): 1. Kanada, 2. Szovjetunió, 3. Csehszlovákia. 1956. CORTINA D'AMPEZZO (Olaszország): 1. Szovjeté nió, 2. USA, 3. Kanada. 1957. MOSZKVA: 1. Svédország, 2. Szovjetunió, 3. Cseh­szlovákia. 1958. OSLO: 1. Kanada, 2. Szovjetunió, 3. Svédország. 1959: PRÁGA: 1. Kanada, 2. Szovjetunió, 3. Csehszlová­1960. SQUAW VALLEY (USA): 1. USA, 2. Kanada, 3. Szovjetunió. 1961. GENF, LAUSANNE (Svájc): 1. Kanada, 2. Csehszlo­vákia, 3. Szovjetunió. 1982. COLORADO SPRINGS (USA): 1. Svédország, 2. Ka nada, 3. USA. 1963. STOCKHOLM: 1. Szovjetunió, 2. Svédország, 3. Cseh­szlovákia. 1964. INNSBRUCK (Rusztria): 1. Szovjetunió, 2. Svédor­szág, 3. Csehszlovákia. 1965. TAMPERE (Finnország): 1. Szovjetunió, 2. Cseh­szlovákia, 3. Svédország. 1966. LJUBLJANA (Jugoszlávia): 1. Szovjetunió. 2. Cseh­szlovákia, 3. Kanada. 1967. BECS: 1. Szovjetunió, 2. Svédország, 3. Kanada. 1968. GRENOBLE (Franciaország): 1. Szovjetunió, 2. Csehszlovákia, 3. Kanada. 1969. STOCKHOLM: 1. Szovjetunió, 2. Svédország, 3. Cseh­szlovákia. 1970. STOCKHOLM: 1. Szovjetunió, 2. Svédország, 3. Cseh­szlovákia. A számok azt árulják el, hogy Kanada 18, a Szovjetunió, amely mindössze 1954 óta szerepel a világbajnokságokon 10, Svédország 3, Csehszlovákia és az USA 2. Anglia pedig egy alkalommal nyert világbajnoki, illetve az azzal azonos olimpiai bajnoki címet. HOGY IS LESZ SVÁJCBAN? Teli Vilmos hazája ugyanúgy kétfordulós alapon rende­zi meg a világbajnokság „A“ csoportjának küzdelmeit, mint előtte két alkalommal Svédország, ahol ezt a lebonyolítá­si módot 1969-ben próbálták ki és követésre méltó példá­nak találták. Ismét hat csapat küzd a világbajnoki címért. A cím vé dője, a Szovjetunió válogatottja, továbbá Svédorszáo Cseh Szlovákia, Finnország együttese, tehát azok a csapatok, a melyek tavaly ebben a sorrendben végeztek, az Egvesült Államok csapata, amely tavaly a „B“ csoportot nverte nt cahosszal, s így szerzett jogot az „A“ csoportbeli részvé­telre, valamint az NSZK válogatottja. Ez utóbbi az NDK lemondása után Lengyelországgal vívott párharc során bi­zonyult az „A“ csoportban való szereplésre érdemesnek. Kanada tehát most sem lesz a küzdő felek között, s ezt egvre többen fájlalják. Ilyen értelemben nemrégiben énné" a szőriét nagy sikerek egyik fegyverkovácsa, e vátnoatntt társedzőie. Taraszoy nyilatkozott. Tavaly Kanadának a jégkornngsport őshazáiénak kelte** volna rendeznie a VB-t. Mivel a Nemzetközi fénknrnnv Szövetség elutasította azt a kanadai kérelmet, bngv hiraté sós játékosokat Is szerepeltethessen, a jnharlevél hazája visszaadta a rendezési jogot, amelyen Svédország ismét kapva kapott. Kanada ezúttal is megfigyelőket küld a VB-re, s talán nincs messze az idő, amikor ismét világbajnoki részvétel­re szánja el magát. A szabályok értelmében azonban nem folytathatja az „A“ csoportban, hanem a legalsóban, tehát a „C“-ben, s csak fokozatosan foglalhatná el az őt min­denképpen megillető helyet a legjobb hat válogatott me zőnyében. Kétségtelen, hogy jelenlétével és szereplésével emelné a színvonalat. Bizonyos fokig meglepő, hogy a rendezés odaítélése Svájcnak jutott, amelynek nemzeti gárdája már csak em­lékezik a hajdani dicsőségre. Ez a kivétel a következő é- vek során egyhamar nem ismétlődik meg, mert jövőre gz olitnipiai tornát Sapporo (Japán), a világbajnokságot Prá­ga (Csehszlovákia) rendezi, majd 1973-ban Moszkva (a Szovjetunió), 1974-ben pedig Finnország lesz a VB házigaz­dája. A világbajnokság „A“ csoportja küzdelmeinek első ré­szét ezúttal március 19-26-a között Bern, március 27-április 3-a között pedig Genf városában rendezik meg. AZ ESÉLYEK? A szakértők véleménye megegyezik abban, hogy az a ranyérmek legnagyobb esélyese ismét a szovjet csapat. E- vek óta nagyszerűen időzíti a formáját, s az ilyen nagyon igényes, kétfordulós lebonyolítási rendszerű VB-hez szük­séges impozáns erőnléttel, kiegyensúlyozott, fegyelmezett, kiválő szaktudású együttessel rendelkezik. A második helyért a csehszlovák és a svéd válogatott párharcát várják, s a nagyobb esélyt ezúttal a csehszlo­vák együttesnek adják. Svédország a legutóbbi két alka­lommal nagy mértékben házigazda voltának is köszönhet­te az ezüstérmeket. A két .ezüstös vetélkedő“ viaskodását nem nézi tétlenül Finnország válogatottja, amely az elmúlt évek során mára svéd és a csehszlovák csapat skalpját is elvitte. Kemény, szívós játékmodora — főleg, amíg erővel bírja — nagyon kellemetlen a két vetélytársa számára. A szovjet csapattól még sohasem sikerült pontot rabolnia. Az amerikaiak általában csak az „arra kapható“ játé­kosokkal érkeznek Európába, s így többnyire az okoz ne­kik gondot, hogyan kerüljék el az utolsó, a kiesést jelen­tő helyet. A nyugatnémet csapat nem képvisel nagyobb játékerőt, mint az NDK vagy Lengyelország válogatottja, s aligha számíthat a kiesés elkerülésére, vagy ha igen, az ameri­kaiak rovására. VILÁGBAJNOKI SLÁGEREK A TV BEN Március 21-én 16.00 ó.: Csehszlovákia — Svédország. Március 24-én 20.00 ó.: Csehszlovákia — Szovjetunió. Március 26-án, 15.00 ó.: Csehszlovákia — Finnország. 20.00 6.: Svédország — Szovjetunió. Március 29-én 20.30 ó.: Svédország — Csehszlovákia. Április 1 én 20.30 ó.: Szovjetunió — Csehszlovákia, Április 3 án 15.00 ó. Finnország — Csehszlovákia 19.00 ó.- Szovjetunió — Svédország. Tehát csak április 3-án este 21.30 óra tájban mondhat­juk el, hogy a 37. világbajnokságon ki mit tudott. ZALA JÖZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents