Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-03-16 / 11. szám

Látogatóban a Katonai Művészegyüttesben Katonadolog... fi Fiatalság. Vidámság. A színek tarka sokasága. Éneksző. Pop­4 zene. Pergő ritmusú tánc... i Fellépésről fellépésre ez jellemzi a Katonai Művészegyüttes ív minden szereplését, legyen annak színhelye a legeldugottabb lak- tanya ódon-szűk mozihelyisége vagy a legkorszerűbben berende- f zett, nem régen épült vidéki kuitürház tágas színpada, f Ez idén októberben lesz húsz éve. hogy ..angyalbőrbe“ bújt Thá­i Ha, azaz megalakult a Katonai Művészegyüttes. Tagjai azóta fá­jt radságot nem ismerve járják műsoraikkal az országot, a lakta­Á nyákat és kaszárnyákat, hogy ezzel is szebbé, változatosabbá, él­á ményekben gazdagabbá tegyék katonáink életét; hogy azok is * aktív folytatói legyenek annak a gazdag hagyománynak, melynek ^ gyökerei még egy évtizeddel korábbra: az I, önálló csehszlovák fi hadtest b u z u 1 u k i tartózkodásának idejére nyúlnak visz­sza... A PARANCSNOK: Erich Steinitz alezredes fiatalos, sötét hajú, vi­dám tekintetű férfi. Első pillantás­ra látszik; szereti a munkáját, is­meri az együttes minden örömét és gondját. Olyan parancsnok, akit szeretnek a katonák... Másfél éve áll az „angyalbőrbe bújt“, ■ országjáró művészegyüttes élén, de hadd tegyük azonnal hoz­zá; nem „újonc“ a szakmában, hi­szen parancsnoki megbízatása előtt több esztendeje tagja volt már az együttes művészeti tanácsának és vezetőségének. Dolgozószobájának falán kitüntetések, emléktárgyak, elismerő oklevelek — mind a Ka­tonai Művész Együttes jó munká­ját, szép eredményeit dicsérik. Steinitz alezredes hátradől szé­kében, és tekintete végigszalad szobájának zöldes falain; — Amit itt lát, az csak .egy töredéke annak, amit az elmújt, két évtizedben kaptunk — mondja, majd kisvártatva hozzáteszi: — A legértékesebbek, legemlékezeteseb­bek... És valóban: munkaérdemrend, a Kiváló munkáért-érdemrend, Vít Nejedly-dij, Az építésben szerzett érdemekért-kitüntetés; az együttes életének és külföldi vendégszerep­léseinek felejthetetlen mozzanatait őrző babérkoszorúk, aranyszalagok emléktárgyak... — Ez lénné a csúcs? Erélyes kézmozdulattal tiltako­zik. — A mi esetünkben aligha lé­tezhet csúcs, erről inkább egyé­nek esetében lehet beszélni. Egy együttes feladata: állandóan jó tel­jesítményt nyújtani. Természete­sen más kérdés az együttes mű­vészi tudásának és teljesítményé­nek fejlődése mindaddig, amíg el nem ér egy bizonycjs tudásázintet. Gondolom. mondanom sem kell. hogy a mi műsoraink is ma már sokkal színvonalasabbak, éretteb­bek. mint a húsz évvel ezelőtti in­dulás nem könnyű időszakában voltak. A katonai Művészegyüttes 1951 őszén alakult s néhány hó­napi szorgalmas gyakorlás, pró­bálás után 1952. április 3-án Bratislava fölszabadulása hete­dik évfordulójának előestéjén tar­totta első bemutatóját. Az indulás, a rajt természetesen nem volt könnyű, hiszen mind a művészi munka, mind pedig az együttes szervezésének szakaszán az ala­poknál, az emberek kiválogatásá­nál, a próbalehetőségek és a mű­vészi munka előfeltételeinek meg­teremtésével kellett kezdeniük. És azóta? A Katonai Művészegyüttes neve nemcsak a katonák között, a kaszárnyákban vált Ismertté, ha­Próbálnak a fúvósok nem országszerte, mert aligha Hat évvel később az SZLKP KB akad Szlovákiában olyan város Ellenőrző és Revíziós Bizottsága vagy nagyobb község, ahol az e- mai elnökének: V. Salgovicnak gyüttes nem -szerepelt .voLna.. Sőt, hathatós támogatásával Bratíslavá- több ízben vendégszerepe'ltek már ban is megalakul a Katonai Mű­külföldön is, nevezetesen a Szov- vészegyüttes. jetunióban, Bulgáriában. Lengyel- \ DRAMATURG: Stefan Ladizin- országban, Magyarországon, az NDK-ban és Romániában. középkorú. szakállas, már-már — Az elmúlt két évtized legna- őszülő hajú férfi. Húsz évvel eze- gyobb eredménye talán az, hogy lőtt alapító tagja volt annak az a húsz évvel ezelőtti amatőr mü- együttesnek, melynél ma a drama- vészcsoportból egy mindenütt turg nehéz munkakörét végzi, örömmel várt, határainkon túl is — 1951 őszén, amikor munkába ismert, hivatásos együttes lett. kezdtünk, e nem mindennapi mű- Számos fiatal tehetség épp nálunk vésze-U. ág buzuluki hagyományai- tette meg a művészi fejlődés első nak ápolása, az újra törés, a ka- komoly lépéseit és többségük ma fonáknak való elkötelezett szolgé- már befutott zenész, színész vagy ]at v0]t a célunk, énekes.. — És ma? Vajon mi jellemzi — Tefveik? ' _ napjainkban a KME, pontosabban Elmosolyodik. a dramaturg munkáját? — A katona mindig a jelen em- _ Katonák előtt szerepelünk, 5 bere legyen!... — mondja az alez- ez határozott irányt szab elképze- redeSí majd komolyra fordítja a léseinknek. Minden új műsor ösz- szőt: — Áz utóbbi hetekben min- szeáliításánái arra külön kell den erőnket legújabb bemutatónk ügyelni, hogy együttesünk egyet- próbáira összpontosítottuk. A szép ],-,n szereplésének egyszerre több szó. a tánc, a dal erejével kö- küldetése is van. Igaz. elsősorban szöntjük a CSKP megalakulásának va]ódi művészi élményt kell nyúj- félszázados jubileumát. A címe: tania, de emellett számtalan belső. A szivárvány hét színe, s ezzel a rejtett gondolat ébresztőjének és szimbólummal is az internaciona- tolmácsolójának kell lennie... lizmus, a fegyver-barátság gondo- ^ műsornak tükröznie kell azt, latát akartuk kifejezni. hogy az egyenruhában töltött évek GYÖKEREK. Buzuluk. 1942 feb- egy-egy fiatalember életének ter- ruárja. Az akkoriban alakuló I. mészetes velejáróját jelentik, hogy önálló csehszlovák hadtest három a katona is a társadalom érvényes, katonája: A. Kacerek, E. Toman teljes tagja legyen, sőt...! A néző- és E. Sáfár a napi munka után — nek érzelmileg gazdagabban kell bajtársaik nagy örömére — zenél- távoznia az előadásról:., ni szoktak. Az ötlet a tiszteknek _ Milyen a katona mint néző is megtetszett, és néhány nappal £S mint színész? később már Bedrich főhadnagy, _ a katona mindig hálás, de zászlóaljparancsnok személyesen amellett kritikus publikum. Ha jó irányította egy zenekar megalaku- az előadás, akkor beleéli magát, lásának előkészületeit. í‘ az első elfelejti az egész napi foglalkozás lépéseket továbbiak követték: a fáradalmait, a család hiányát, a néhány tagú zenekarból önálló sza- kedves távollétét.., A katona szi­kasz alakult, mely gyakorta szere- nészt pedig a szeretetteljes fogad- pelt a buzuluki lakosság előtt, sőt tatás, a bizalom, taps arra kötele- 1943 februárjában Moszkvában is zj, hogy napról napra, fellépésről bemutatkozott. fellépésre tudása legjavát nyújtsa, E zenekarnak' azonban távolról mert még az este, vagy másnap sem csupán szórakoztató vagy pi- reggel már utazik is tovább s így hentető célja volt, hanem fontos nincs módja „javítani“! politikai szerepet is játszott, hi- Vajon miképpen alakul egy-egy szén a szovjet földön alakuló I. műsor váza s hogyan lesz abból önálló csehszlovák hadtest kato- kész produkció? náit — a hazai dallamok révén — A dramaturg először ötletet, a szülőföldjükkel kötötte össze!... motívumot keres. Ezt követöleg így született — például — a híres szövegírókkal, zene- és dalszer- Irány Prága induló, melyet szerzői zökkel tárgyal, idegen szövegek hazánk mai elnökének, akkor még átültetésére keres fordítót, egye- L. Svoboda alezredesnek ajánlót- dűl vagy közvetlen — a készülő tak. műsorban érdekelt munkatársaival Az amatőr művészek tevékeny- — kilométernyi magnószalagot ségét új vonással gazdagította VIt meghallgat, amíg megfelelő zenei Nejedly zeneszerző érkezése az aláfestést vagy konkrét zeneszá- egységhez, aki lényegében hosszas mot talál. munka eredményeként egy mai — Az első próbák után napokig formában értelmezett katonai mű- azon gondolkozom, vajon elég kor- vészegyüttest kovácsolt lelkes ka- szerű formában sikerült-e hang- tonáiból. Törekvései példaképéül a súlyozni a műsor alapgondolatát, híres Alekszandrov-együttest vá- mindanivalóját; ügyelek arra, hogy lasztotta. Az alakuló együttes te- a színpadon arányosan oszoljon vékenységében talán a novohoper- meg a zene, a szó, a tánc — szkl tartózkodás jelenti a legko- mondja 5. Ladizinsky. — Az is fon- molyabb fejezetet, ahol az egység tos, hogy a szereplők egyformán tovább bővült, erősödött és mű- legyenek kihasználva, hiszen olyan vészileg is sokat fejlődött. Innen ismert szólistákkal büszkélkedhe- is indult 1943 novemberében a tünk, mint Éva Biháryová, Csino frontra, hogy a Kijev, Vaszilkovo, Vilmos, Karol Sobolic és mások... Lobacsev, Rovno, Proszkurov, Lvov, Széttárja a karját, nevet. Rimanovo — Dukla „útvonalon" — A premieren pedig legalább térjen haza: csehszlovák földre... úgy Izgulok, mint azok, akiknek Otthon 1945. május 20-án mu- színpadra kell lépniük. Amikor tatkozott be először az együttes, „bejön“ az első nyíltszíni taps — és műsoruk címe A Szovjetunióból megnyugszom, és amikor legördül jövünk volt. a függöny — mélyet, lélegzőm..« r Fiatalság. Vidámság. A színek tarka sokasága. Énekszó. Pop- á zene. Pergő ritmusú tánc... J Fellépésről fellépésre ez jellemzi a Katonai Művészegyüttes \ minden szereplését, legyen annak színhelye a legeldugottabb lak- f tanya ódon-szűk mozihelyisége vagy a legkorszerűbben berende- f zett, nem régen épült vidéki kultúrház tágas színpadán. 4 Mert a művészet is lehet — katonadolog..... 4 -mi­ÍGY BEMUTATÓ MARGÓÉA Február 26-án került sor a MATESZ színpadán J. Barö- Iván szlovák drámaíró „Az anya“ című drámájának be­mutatójára. Báró drámájának eszmei mondanivalója rövi­den így fogalmazható meg: Az erőszakkal nem lehet komp­romisszumot kötni. Aki, bár jó szándékkal is, kiszolgálja az erőszakot, bukásra van ítélve. A szlovák fasiszta kor­mánynak a „kisebbik rossz“ néven ismert hírhedt politikai koncepciója lebeghetett Báré szeme előtt, amikor 1944-ben művét megformálta. A szerző a Jelzett mondanivalót egy család drámai eseményein keresztül eleveníti .meg. Az a- lapkonfliktus hordozója a két testvér. A dui;vá, gátlásta­lan, vagyonra vágyó János és a kiszolgáltatott fiatal Pál. A darab kulcsszemélye azonban az anya, aki kompromisz- szumok, megalkuvások és a végén az önfeláldozás árán js igyekszik egybetartani a családot. Konrád József rendező helyesen törekedett az eszmei mondanivaló kidomborítására, azonban néhány alapvető té­vedést nem tudott, kikerülni. Az anya törekvését két dolog motiválhatta: vagy a fé­lelem a magára maradástól, vagy a határtalan anyai sze­retet. Az első motívumnak ellentmond a dráma befejezése, amikor az anya élete feláldozásával próbálja kibékíteni a testvéreket. Marad tehát a másik indíték, az anyai szeretet. Konrád az anya megkomponálását a rideg rációra építi, és bár lehet, hogy belül izzik határtalan szeretete, ez sem­miképpen sem kerül a felszínre. így cselekedete bizonyos értelemben indokolatlan marad. De „van ennek a felfogás­nak egy másik negatív vetiilete is. Az anya látomásait a jövőbe csak mint az anyai szeretet ösztönös megsejtését fogadhatjuk ,el. A látott koncepció alapján a rendező egy, az értelemmel fel nem fqgható prófétát állított a színpad­ra. A másik tévedést a darab színpadi megelevenítésében látjuk. A dráma dinamikus, szenvedélyektől és érzésektől fűtött jellemek ábrázolását Igényelte volna. A rendező azon­ban sztatikus módszerhez folyamodott. Bugár Béla alakítá­sán kívül a többi színész szinte egy helyben topogva, mo- nologizálva mondta el szövegét. Érvényes ez főleg az a- nyára, aki helyenként már az irodalmi színpadok oratóri- kus előadásmód határait súrolta. Legjobban a dráma vé­gén bosszulta meg magát a sztatikus játék, amikor — rá­adásul tetőzve rendezői fantáziátlansággal — a dráma tra­gikus kicsűcsosodúsa teljesen ellaposodott. Ha a három főszereplő, Udvardi Anna, Ropog József és Bugár Béla teljesítményét vizsgáljuk,( megállapíthatjuk, hogy a maga nemében mindegyik megüti a mércét. Azon­ban a darab egysége szempontjából nézve mindhárom szí­nész más „hangnemben“ mozgott. Ez szerintünk a rendező harmadik tévedése. Palotás Gabi szomszédasszonya a felszínen maradt és semmi újat nem hozott. Kató, Ferenczy Anna megszemélye­sítésében, ugyan központi alakja a cselekménynek, de a színpadon való néhány rövidke megjelenése nem adott nagy lehetőséget a színészi egyéniség kibontakoztatására. Ha Ferenczy Anna eddigi pályafutását és színészi teljesítő- képességét vesszük figyelembe, ezt a szereposztást kicsit rangon alulinak találjuk. Dicséretet érdemel Platzner Tibor Jiangulatot keltő, a dráma gondolatvilágába illő díszlete. Horváth Rezső A L vagy ly? j jelölése a magyar nyelvben A mássalhangzók közül a I jelölésével van a legtöbb baj. Ennek a hangnak u- gyanis két betűje van: a j és az ly. Az ly betűnek valamikor nem j volt a hangértéke. Korábban az egész magyar­ság ejtette az ly hangot (ez a jésített l-féle hang ma is megvan a palóc nyelvjárás­ban/, de ez később a nyuga­ti nyelvjárásokban általában l-lé, a keletiekben j-vé fejlő­dött. A fejlődés során tehát a köznyelv hangrendszeréből kiveszett az ly hang, írás- rendszerünkben azonban megmaradt az ly betű, és számos szóban hagyományo­san ly a I hangjele. Mivel ugyanannak a hangnak a jelölésére két különböző be­tű fölöslegesnek látszik, so­kan vannak, akik helyesnek tartanák az ly eltörlését, il­letőleg a I hangnak egysé­gesen j betűvel való jelölé­sét. Helyesírásunknak ez az egyszerűsítése azonban — legalábbis egyelőre — szá­mos tudományos és még több gyakorlati nehézségbe ütközik. Ezek közül itt elég csak annyit említeni, hogy egy­részt a köznyelvi f-zés még nem alakult ki teljesen — egy bizonyos péksütemény nevét nemrégiben pl. még „zsemlyé"-nek írtuk, s bár ma is elég gyakran hallhat­juk ezt a szót „zsemjé“-nek ejteni, helyesírási szabály­zatunk mégis a többségi ki­ejtést tükröző zsemlét (vagy zsömlétI ismeri el a szabá­lyosnak —, másrészt óriási anyagi terhet és munkát je­lentene a reformot a könyv­kiadásban végrehajtani. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ly betűnek több évszá­zadra terjedő hagyománya van a magyar írásrendszer­ben, s ez a hagyomány az írásban nagy szerepet játszó megszokás révén jelentős megtartó erő. Sokan meg­döbbennének azok közül, a- kik tisztán ész-okok alapján kívánják az ly eltörlését, ha egy szép napon ezt a címet olvasnák egy könyv fedőlap­ján: „A magyar hejesírás szabájai“ ... Az ly ma még „teljes fo­gú“ tagja az ábécének: a j hang helytelen jelölése ele­mi íráshibának számít. Milyen szabályokhoz iga­zodhatunk az ly írásában? A szó nyelvtani értelmé­ben vett szabályaink nin­csenek, mert azok a szavak, amelyekben ly-t kell írnunk, nagyon sokféle eredetűek, különböző jellegűek. Van u- gyan egy régi tanács, amely szerint azokban a szavakban kell a j hangot ly-lyel je­lölni, amelyeknek jelentése nem változik meg, ha a / hangot l-lel helyettesítjük — tehát a golyó-ban ly-t í- runk, mert a „goló“ is u- gyanazt jelenti j legalábbis a Dunántúl nyugati tájain/, de a majom-ban és a táj-ban j-t, mert a „malom“ és a „tál“ jelentése egészen más —, ezzel a „szabál“-lal azon­ban nem sokra megy, aki nem ismeri az l-ező nyelv­járásokat. Nem tudja ugyan­is megállapítani, hogy pl. a bajusz szónak van-e „ba­jusz“ változata, s így az í- rásproblémát sem tudja meg­oldani. A ly — j kérdéssel Nagy­részt úgy vagyunk, mint az i-í, u-ü, ü-ű betűs szavaknak egy jelentős csoportjával: meg kell tanulnunk, mely szavakban írunk a hagyomá­nyos hangjelölés szerint ly­t, melyekben ]-t. Ebben van­nak bizonyos fogódzóink. Ha megfigyeljük, hogy a j- nek ejtett hang a szó ele­jén, végén vagy belsejében fordul-e elő, a szavak bizo­nyos csoportokra sorolhatók. A továbbiakban e csoportok szerint vesszük figyelembe a f hang kétféle jelölését. Szó kezdetén csak■ a lyuk szóban írunk ly-t, minden más Szó elején j betűvel fe­löljük a I hangot: fúr, ját­szik, fég, jön, juh stb. Ha a I hang a szó végén fordul elő, különbséget kell tennünk egytagú és többta­gú szavak között. a) Az egytagú szavak kö­zül csak a következők vé­gén írunk ly-t: boly, foly- jtkf, gally, hely, ilylenf, mely, mély, mily/en), moly, oly (an], súly, süly (beteg­ség). Az egytagú szavak többsé­gének végén ejtett j hangot j betűvel írjuk, baj, báj, díj, éj, fej, haj, háj, kéj, sarj, száj, tej, vaj, váj stb. Van két szópórunk, a- melynek azonos hangzású tagjait sokan hibásan írják. Folyt — fojt. A folt/t a foly(ik) ige múlt idejű a­lakja. A foly(ik) ige szárma­zékai a következő szavak is: folytán, folytat, folyton, folyvást. — A fojt jelen i- dejű alak, tőszó, jelentése: fullaszt; leginkább igekötő­vel összekapcsolva szoktuk használni: belefojt, elfojt, le­fojt, megfojt, visszafojt. A fojt ige származéka a mű- veltető fojtat. A zsarnok zsoldosaival vérbe fojtotta a felkelést. Súlyt — súlyt. A súlyt a súly főnév tárgyragos alak­ja: fölemelte a mázsás súlyt. — A sújt ige tőszó, jelenté­se: üt, csap; nincs kapcso­latban a súly-lyal, ezért nem írunk benne ly-t: A •súlyos veszteség engem is lesújt. b) A többtagú szavak leg­nagyobb részében ly-lyel je­löljük a szó• végén ejtett j- t. Pl. akadály, borbély, cse­kély, dagály, engedély, fo­goly, kastély, mosoly, osz­tály, személy, tavaly, tekin­tély, ünnepély, zsindely stb. A f-vel írandó szavak kö­zött többségben vannak az -aj végűek: csuhaj, dévaj, duhaj, ganaj (és ganéjj, ka­caj, karaj (és karéj), moraj, óhaj, olaj, paraj (és páré]), ricsaj, robaj, sóhaj, szilaj, talaj, taraj (és taréj), tol­vaj, tutaj, tyuhaf, zsivaj. E- zeken kívül j-vel írjuk a következőket is: burzsuf (a burzsoá elferdítése), delej, dörej, lakáj (urasági inas), lebuj (rossz hírű kocsma), maláj, muszáj, papagáj, rö- hej, szeráj (a szultán palo­tája; vendégfogadó), zörej. Ügyeljünk két szópár a- zonos ejtésü tagjainak jelen- téskülönbségére! Lakályos — lakájos. A la­kályos jelentése: kényelmes, barátságos; ez a melléknév a szoba jelzője szokott len­ni. Van lakájos szoba is; azaz olyan szoba, amelyhez lakáj is tartozik. ■ Estélye — estéje. Az es­télye (estély+ e) jelentése: esti összejövetele; az estéje (este+je) alaké: estje, al­konya. A szó belsejében ejtett j hangot többnyire j betűvel jelöljük. A ly-lyel írandó kivételek: Jellegzetesen ly betű­sek azok a tőszók, amelyek­nek a végén „ja“, „je“ szó­tagot ejtünk: boglya, fáklya, gólya, hülye, máglya, pálya, topolya (fa), skatulya stb. A következő szavakban j-t í- runk: árja, bója (vízi jelző­eszköz), buja, cserje, héja, köp ja (fegyver) stb. PAZDERÁK BERTALAN

Next

/
Thumbnails
Contents