Új Ifjúság, 1971. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-11 / 2. szám

TÖBB VÁLTOZÁS ÁLLT BE AZ EV ELEjEN a szövet ségi és a köztársasági kormányokban is. Az intézkedé­sekre azután került sor, hogy a Szövetségi Gyűlés a CSKP KB decemberi plénuma irányelveinek megfelelően törvényeket fogadott el a föderációs államjogi elrende­zés működésének rugalmasabbá tétele és tökéletesítése érdekében. Tehát nem a föderáció ellen, hanem a föderáció ér­dekében hozott határozatok érvényesítéséről van szó. A módosítások értelmében többek között a legfontosabb gazdasági ágazatok — pl. a tüzelőanyag és energia, ko­hászat és gépipar, közlekedés stb. — közvetlenül a fö­derációs szervek hatáskörébe kerülnek, és Szlovákiá­ban a kerületi nemzeti bizottságok ismét felújítják te­vékenységüket. A szakemberek és a nagyközönség egyaránt a gaz­dasági mechanizmusunk működésének javulását várja, továbbá anyagi megtakarítást, zökkenésmentes ellátási vár ettől a lépéstől is. Az 1968-as év és az 1969-es év első felének viszon­tagságai után népgazdaságunk az elmúlt másfél eszten­dőben jelentős utat tett meg a konszolidáció felé. Ter­mészetesen helytelen lenne a gazdasági konszolidáció fogalmát úgy értelmezni, hogy teljes egészében vissza­térünk ahhoz az irányítási rendszerhez, amelyet régeb­ben ismertünk. Nem a régi — ideértve a fogyatékossá­got — ismétlését akarjuk, hanem gazdasági társadalmi rendszerünk minőségileg magasabb szintre emelését. Ennek a célnak az elérésére első lépésként foganatosí­tották az államapparátus egyes csúcsszerveinek átala­kítását. A múlt tapasztalataiból tudjuk, hogy egy át­szervezés magában nem oldhat meg mindent. Az átszer­vezés nem cél, csak eszköz ahhoz, hogy a társadalom legszélesebb rétegei a jó irányítás és saját munkájuk gyümölcseit maradéktalanul élvezhessék. ' ’ '■ • 1 *• - :;!i : ; ' • ■ A FIATALOK ÉS AZ INTERNACIONALIZMUS fogalma elég gyakran szerepel egymás mellett Ogy szeretnénk, ha ez a két fogalom sohasem kerülne konfliktusba egy mással. De tudjuk jól, hogy sok még ezen a téren é tennivaló. A Szocialista Ifjúsági Szövetség rövid néhány hónapos tevékenysége alatt is sokat tett már a közel­múlt bűneinek jóvátételében. E napokban egy további példával támaszthattuk alá ezt a tényt. A SZISZ Karlo­vy Vary-i járási bizottsága felhívással fordult az or­szág fiataljaihoz a szolidaritási alap felújítása érdeké­ben. A szolidaritási alapnak nálunk sokéves hagyomá­nyai vannak. Az egykori CSISZ-tagok emlékeznek a vi­lágifjúsági találkozók előtti gyűjtésekre. A VIT-ek ele­gendő példával szolgálhatnának, hogyan segítették a mi fiataljaink ebből az alapból a fejlődő vagy gyarmati országok küldötteit. Most a szolidaritási alapból első­sorban az imperialista agressziók áldozatait kívánjuk segíteni. Helyesen állapítja meg a felhívás: „Az elnyo­mott országok fiataljainak milliói nem is tudják, mi a boldog gyermekkor.“ Az ENSZ hivatalos adataival bi­zonyíthatnánk, mennyire így van ez. A fejlődő orszá­gok nagy többsége krónikus élelmiszerhiányban szen­ved, s ennek következménye a fiatalok vérszegénysége, rosszul tápláltsága. Ilyen körülmények között érthető munka- vagy tanulási energiájának állandó csökkenése. Minden erőfeszítés ellenére az iskolás gyermekek na­gyobbik felének mindmáig nincs meg a lehetősége a tanuláshoz. Akadnak olyan ázsiai vagy afrikai országok, ahol a gyerekeknek csupán a 10 százaléka látogatja, az iskolákat, de ugyanakkor a 11-15 év közötti fiatalok jelentős része már napi több órás nehéz munkát kény­telen vállalni. Ez a nyomasztó szociális helyzet kataszt­rofális következményeket von maga után. Az említett fiatalok soha semmiféle képesítést nem szerezhetnek A mint képzetlen munkások, hazájukban — ahol munka- erőfelesleg van — sok esetben az éhínség határán ten­gődnek. Ogy gondolom, helyes lenne, ha fiataljaink behatób­ban foglalkoznának az elmaradott országokban élő ge­nerációs társaik problémáival. Tartsák szocialista és baráti kötelességüknek a maguk — sok esetben csak szerény — lehetőségeinek megfelelően segíteni társaik nyomasztó helyzetén. A Karlovy Vary i fiatalok például úgy járulnak hoz­zá a szolidaritási alaphoz, hogy május 8-án a II. világ­háború befejezésének 26. évfordulóján rendkívüli mű­szakot terveznek a gyárakban és üzemekben. Az ebből eredő bevétel bizonyára nem jelentéktelen összeggel gazdagítja majd az alapot. A Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságá­nak legutóbbi elnökségi ülése igen pozitívan értékelte a Karlovy Vary-i kezdeményezést, s azt a reményét fe­jezte ki, hogy ez az egész ország ifjúsági szervezetei­ben megértésre talál. A lehetőségek sokrétűek, a rendkívüli műszakok csu­pán egyik módja az anyagi források előteremtésének. Az egészséges kezdeményezést bizonyára senki sem fog­ja gátolni. STRASSER GYÖRGY PRANDL SÁNDOR felvétele ILLYÉS GYULA: C M 1 1 1 ám 9 ni 1 J I Nyizsnij-Novgorodot úgy ejtik Novgarad, ott sétáltam a platánok alatt, aztán, mivel az eső megeredt, a Kreml tetején, a házereszek alatt Ljubával; ő beszélt, beszélt, úgy hallgattam, mint a csöppek neszét a bástya füvén, oroszul beszélt, de néha rámemelte kék szemét, Fény villant abban, elkápráztatott, mint zsúfolt cirill föliratok: már nem is tudom belegabalyodtam a félúton. A Volga s Oka a ködbeborult városhoz lent a völgyben úgy lapult, mint két kitárt kar. A szavak helyett karommal próbáltam közölni ezt s azzal kérdeztem azt is: érti-é? Egyszerre, háttal Ázsia felé, mellemre dőlt; a haja szőke volt. Kalapomról a víz nyakába folyt. Nevetett, közben sírt. Féltett nagyon. Kért kézzel, szemmel, hogy maradjak ott, mutogatta, hogy arra nyugaton megesznek vicsorgó burzsujok; hallott ő róluk; mikor kisleány volt még, egy este a gyűlés után álmodott is velük, oroszlán-farkuk volt, sakál-fejük. Hogy vagy Ljuba most? Nem szerettelek. Elaltatnálak, mint kisgyermeket. LUBOCHNIA 1921. Nem mondható véletlennek, hogy a szlovák kommunisták a Csehszlovák Köztársaság te­rületén elsőként alakították meg szervezetü­ket. 1921. január 16-17-én Lubochnán került erre sor. A kongresszus, ha rendőrökkel kö­rülvett házban is, de elfogadta a III. Interna- cionálé 21 pontját. A l'ubochnai tanácskozásról szól riportunk a 3. oldalon. CLAUDIA CARDINALE bemutatkozik lapunk 7. oldalán EGY A SOK KÖZÜL „Kisgyerek korom óta mindig különös érzés fog el, ha kórház közelébe kerülök. Emlékszem, édesanyám is itt halt meg — kórházban “ Az Ipolysági (Sahy) kór­ház egyik fiatal orvosáról olvashatnak Babiak László riportjában a 4- oldalon. DUNÄNTÜLI KÉPEK Veres János riportja la­punk 10. oldalán Batsányi János szülőföldjére, a ma­gyar Provence-ba vezeti el az olvasót.

Next

/
Thumbnails
Contents