Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-18 / 33. szám

2 Íj ifjúság A KRITIKA MŰVÉSZE Amikor S c h ö p f 11 n Aladár pozsonyi egyetemi hallgató 1894- ben a pesti egyetemen folytatta tovább tanulmányait, senki sem sejtette, hogy Gyulai Pál után ő lesz az első, aki hivatásának, egész életét kitöltő küldetés­nek tekinti az irodalmi kritikát. Ä huszadik századbeli magyar kritika és irodalomtörténet egyik legjelentősebb képviselő­je, elzászi német család sarja, gyermekkorát egy kis szlovká faluban töltötte, a gimnáziumot pedig a pozsonyi evangélikus lí­ceumban végezte. Huszonkét éves korában került Budapestre» és hosszú, alkotásokban oly ga7 dag pályáját a Vasárnapi Újság szerkesztőségében kezdte, ahol 1901-től 1920-ig mintegy két­ezer recenziót irt. megörökítve a magyar irodalom századeleji gazdag korszakásak legjelentő­sebb íróit. A következő évti­zedekben, 1944-ig, a Nyugatba, a Magyar Csillagba, majd a Tü­körbe legalább ezer terjedelme­sebb könyv- és színházi bírála­tot Irt, és ha ehhez: még hoz- 7ászámítjuk számtalan cikkét, hogy hatalmas munkát végzett, és szinte példátlan pontosság­gal és terjedelemben elemezte, regisztrálta néqy évtized irodal­mi és színházi termését. Egy Ilyen hatalmas életművet nem lehet néhány rövid sorban ismertetni, és méltatása — a mestert meg sem közelítő kis, középszerű tanítvány részéről — szerénytelen önhittség lenne. Ami életművéből kötelező erejű tanulság, az a megalkuvást nem ismerő, minden klikk-érdektől távol álló, tiszta, világos érte­lem, az erkölcsi megbízhatóság, a tipikusan „irodalmi, hatáskel­tés teljes mellőzése, a szemér­mesén puritánul szürke stilus, amely Komlós Aladár szerint olyan, „mint az ablaküveg, nem önmagára, hanem a tárgyra akarta felhívni a figyelmet.. Abban a korban, amelyben az urbánus tömegek már csá­kányokkal döngették a félfeudá­lis magyar társadalom építmé­nyét, Schöpflin az elsők között vetette el az úri történelem- szemlélet dogmáit, hamisltásslt, és tárgyilagosan szemlélte a ma­gyar valóságot. Az elsők között hirdette, hogy az új magyar irodalom nem lehet a birtokos nemesség élnének tükre, ha­nem meg kell mutatnia a váro­si polgárt és a proletárt is, és már a Vasárnapi Újság hasáb­jain — a hivatalos közlemény­nyel ellentétben — lelkesen kö­szöntötte az új kor képviselőit, mindenekelőtt Ady Endrét. Egyik legnagyobb érdeme, hogy Adynak nemcsak híve és barátja, műveinek népszerűsítő­je, hanem e müvek értője és elemzője is volt, és úgy érzem, hogy Í923-ban a Nyugatban írt, „Ady körül“ című cikkében nemcsak a költő, hanem a sa­ját véleményét Is kimondta: .......látta a társadalmi erők célszerűtlen elosztását, a szociá" lis követelmények iránt érzé­ketlen uralmi rendszer nyomá­sa alatt összegyülemlett szociá­lis igazságtalanságot, az elavult intézményeknek életet romboló funkcionálását, a vezető osztá­lyok bűneit, a nemzetiségi kér­dés veszedelmeit, azt a szép­ség-ellenes szellemet, mely iro­dalmi és művészeti ügyekben a társadalom széles rétegeinek a lelkét eltompítja.“ Ma már jól tudjuk', hogy ezt nemcsak Ady látta, látta ezt Schöpflin is a Horthy-bilincsek- be vert Magyarországon. Schöpflin értékítéletei ma is, évtizedek után is helytállók, és számos elemzését a marxistó kritika is felhasználta. Húsz év­vel ezelőtt, 1950. augusztus 9- én a magyar irodalom éberen virrasztó figyelője örökre le­hunyta szemét. De életművét Ismerni, tanulmányozni — az írástudók kötelessége! Pétert! Gyula Oj ifjúság, Szlovákia Szocialis­ta ifjúsági Szövetsége Közpon ti Bizottságának lapja 0 Kladla a Smena kiadóvállalata © Szer­kesztőség és adminisztráció Bra­tislava, Praíská 9. Telefon; 485 41-45. Postafiók 30 ® Főszer késztő: dr. STRASSZER GYÖRGY, föszerkesztőhelvettes ás kultúra: TÓTH ELEMÉR. A riportrovat vezetőle: PALA- GY1 FAJOS Riporterek: ZA CSEK ERZSÉBET. NESZEM FE­RENC, NÉMETH ISTVÁN, ke let-szlováklal szerkesztő ét sportrovatvezetó BATTA GYÖRGY, A melléklet rovat vezetője: HORVATH RUDOLF Nyomja: Zápsdoslovenské tla- őlarne 01 6 Előfizetési d!1 egész évre 52.— Kis. Cél évre 28.— Kős. negyedévre 13.— Kó* ® Terjeszti a Posta Htr- lepszolgálata. előfizethető min­dé» postakézbesltönél vagy postahivatalnál © Kéziratokat nem őrzűnk meo és nem kül­dünk vissza 0 Ä lapot kül­földre e PNS Ostredná expe­dites Haie, Bratislava. Gott- «valdovo nám. í, 48 útján le­ltet megrendelni. A Javorina vadászkastély vendégei Ludvík Svoboda államelnökkel'. LENIN NYOMÁBAN Ebben az évben a fiatalok immár tizenötödször járták meg azt az utat, amelyet azon az emlékezetes augusztusi na­pon Lenin tett meg. Mint ahogy a képek mutatják, az_ „égiek“ is kedveztek a találkának, és a fiatalok szép időben tehet­ték meg a túrát, és. ugyanilyeh szép időben találkozhattak az ország elnökével, Ludvík Svo­boda elvtárssal, aki épp ezek­ben a napokban töltötte sza­badságát a hegyóriások között. A találkozó résztvevői nemcsak üdültek, szórakoztak, hanem dolgoztak is: segítettek leg­alább részben rendbe tenni a téli sportjátékok után rende­zetlenül maradt tátrai környe­zetet. (n) R'YSY 1970; foto: ClCH A ZSIBRICA ALATT A Zsibrica hegy alatt levő kis községben, Zsérén is megala­kult a Szlovákia Szocialista If­júsági Szövetsége alapszerveze­te. Ez az esemény 1970. július 18-án volt. Este hét órára hív­tuk össze az alakuló közgyű­lést. A fiatalok el Is jöttek szép számban, és mindjárt ki­töltötték a belépési nyilatkoza­tokat. Azon, hogy a fiatalok ennyire érdeklődnek a szerve­zet Iránt, mondhatnám, megle­pődtünk. Ugyanis rögtön több mint ötven fiatal vált az alap­szervezet tagjává. A közgyűlés célja az volt, hogy ismertesse a szövetség alapszabályzatait a zsérei fia­talsággal. Az est további részé­ben kitértünk a szükséges gya­korlati feladatok megvitatásá­ra — mint a vezetőség megvá­lasztása. a program és munka­terv összeállítása. Az alapszer­vezet elnökévé Kupecsek Allű­rét, titkárrá Zsebl Jusztinát, sportfelelősökké Süttő Szilviát és Maga Ferencet, pénztárosok­ká Süttő Máriát és Kopecsek Rozáliát választották a fiata­lok. A brigádok szervezője és vezetője Bányt Jolán lesz, a kró­nikát pedig Piros Mária és Gál János írják majd. Tehát a felsoroltaknak fel­adata lesz, hogy jól vezessék a szervezetet és a lelkesedést tet­tek is kövessék. A legnagyobb probléma azonban még mindig megoldásra vár, hogy hol tart­suk klubestjeinket. De ennek érdekében rögtön elhatároztuk, hogy egypárszor dolgozunk majd a helyi mészégetőben, s ennek fejében az üzem vezető­sége a rendelkezésünkre bocsát­ja a nemrég épült modern mű­velődési otthont. Piros Mária, Zsére A hibák gyökerei ifjúsági mozgalmunkban Két koncepció találkozása Ján Hanzlík részletez! az Ifjúsági mozgalom eseményeit. El­mondták,- hogy találkozzanak a KB vezetői és a kerületek, ben a szervezet belső szétesése’ felé vezetett az út. a nyugat- szlovákiai kerület járásainak elnökei a tanácskozáson azt ja­vasolták, hogy találkozzanak a KB vezetői és a kerületek, valamint a járások' vezetői. Ä javaslat nyomán 1968. augusz­tus 19-én létre is jött az első Ilyen találkozó a nyugat-szlo­vákiai kerület járási elnökei és a CSISZ SZKB vezetői között. Ä találkozón Heves vita keletkezett, és a kerület lényegében a következő álláspontra Helyezkedett: 1. A demokratlzáclós folyamat alatt minden egyes szerve­zet megújhodik, csupán az ifjúsági szervezet a maga központi szervei miatt esik szét. 2. Ä’ központi szervek önnönmagukaí fosztották meg a köz­vetlen felelősségtől és Hatáskörtől, meri a tanácsok már most nem veszik figyelembe a munkájukat. 3. Tudni akarják, ki a felelős azért. Hogy a szervezet á legnehezebb Időkben — amikor a sajtó jelentőségét mindany- nyian különösen érzik — saját sajtóorgánum nélkül maradt, (Lásd az Új Ifjúságot!! 4. Az összes eddig létrejött szervezet _— akár S szerveze­ten belül, akár kívüle — azon dolgozik. Hogy megteremtse a maga perszonális és anyag) alapjait. 5. Ä differenciácíó ’jelszava alatt olyan föderatív szerveze­tet akarunk létrehozni, amelyet már az V. országos közgyűlés is elítélt. Míg ml védelmezzük ezt az ^irányvonalat, nem vesz- szük észre, hogy á több! szervezetnek (Juriáfi, MISZ, az Uk­rán Fiatalok Szövetsége) észébe sem jutott a fiatalokat szo­ciális rétegeződés alapján csoportosítani. 'A kerület továbbá javasolta. Hogy az egyes szervek és szer­vezetek helyzetét az alapszabályokkal oldják meg. X vita befejezésé S találkozó bevezető beszédje’ után vita r következett, és i vita a bevezető beszámoló ellen szólt. A' járási elnökök azt javasolták, hogy a központi szervek vonjanak vissza néhány határozatot. A vezetők ezeket a gondolátokat’, mint áz egyes szociális csoportok közgyűlésének a megakadályozására irányult Igyeke­zetét jelölték meg. Figyelmeztettek a veszélyre Ez á’ találkozó semmissé tette’ azt g vádat, Hogy á CSISZ SZKb elleni oppozíciö a fizetett apparátus müve, és az elé a feladat elé állította a központi szerveket, hogy végső soron az alacsonyabb szervek álláspontjának a figyelembevételével oldják meg a felmerülő problémákat. ’A’ találkozón a küldöttek lényegében megállapodtak abban is, hogy támogatni fogják a nyugat-szlovákiai kerület állás­pontját. Ezt rövid határozatban fejezték ki, melyet a tren- cséni járás kivételével minden járás jóváhagyott. így alakult tehát a szervezet sorsáról szóló vita a nyugat-szlovákiai kerü­letben. 1968 augusztusában a két tábor világosan kettévált, és színre lépett a nyugat-szlovákiai kerület. Több mint valószí­nű, ez az eljárás teljesen váratlan volt, és ezért is értékelték úgy, mint hátbatámadást. A kerület képviselői tudták, hogy győztek, de tudatosították azt is, hogy a harc csak most kez­dődik. Ä lapok és a tagság egy része a feloszlatás oldalán álltak. Egyre szilárdabb volt az a meggyőződésük, hogy itt tulajdonképpen olyan politikai harcról van szó, amely az egy­séges szervezet ellen irányult. Az augusztus előtti fejlődés eredményei Augusztus 21-től kezdve a CSISZ központi szervei már ném a demokratizációs folyamattal foglalkoztak, hanem a naciona­lista és az antiszociiista hangulatok rabjai lettek. Ebben a légkörben hívták össze a CSISZ SZKB-át, hogy elfogadjon né­hány határozatot — amelyet aztán később a SZGY1SZT KB novemberi ülésén visszavontak. A vita erősen nacionalista, szocialista- és szovjetellenes hangulatban zajlott le. s ugyan­ezt mondhatjuk a dokumentumokról is. És bár ezek rendkí­vüli idők voltak, mégsem lehet mindent az Idők rovására Imi. Tehát mi is teljes felelősséggel tartozunk azért, ahogy visel­kedtünk és cselekedtünk ezekben a napokban, és azért, ami az ifjúsági mozgalmon belül történt — mondja ennek a be­kezdésnek a végén Ján Hanzllk. „Az egység arca“ Augusztus 21-e után ellentmondásos helyzet jött létre az ifjúsági mozgalmon belül, és ez a szeptember 2-i találkozó anyagaiból látható a leginkább. A dokumentumokban a követ­kezőket olvashatjuk: „Az új alaphelyzet célja az egyesítés. Fontos megtartani az ifjúsági mozgalom egységét: — mondja a CSISZ KB alei- nöke, Hlásek elvtárs. A következő képviselő egészen a szerve­zeti egységig hajtotta a dolgot. A nyugat-szlovákia! kerület képviselője pedig azt állította, hogy sokan irányt változtattak, majd kijelentették: „Az új helyzet megtéveszthet bennünket, mert ez az egység nem olyan, amelyre szervezetet lehet épí­teni . .A küldöttek hisztérikus ömlengéseire és arra a kér­désre, hogy mit nem tehetünk, Így válaszolt: 1. Meg kell tiltani a szovjet- és és a szocialistaeilenes pro- pagációt. 2. Bizonyos értelemben korlátozni a sajtószabadságot. 3. A szervezeteknek a Nemzeti Fronton belül kell működ­niük és létezniük. 4. Megszüntetni a csehek és szlovákok állama elleni hada­kozást. 5. Megakadályozni szocialistaeilenes Ifjúsági szövetségek lét­rehozását. Az ilyen formában fogalmazott megszorítások a nyugat-szlo­vákiai kerület számára nem voltak megszorítások. Arra ment a játék, hogy rámutassunk a szocialistaellenes irányzatokra. Ez a találkozó a CSISZ SZKB és a kerületi vezetők találko­zása volt, és többek között még az a döntés is megszületett, hogy 1968. október 19—20-ra összehívják a CSISZ KB-át. Valaki ismét a fejét emelgeti A találkozó bizonyos értelemben — bár még szégyenlősen — kicsit már a központosítás elvét viselte. Ez állítólag az új helyzetből következett. Érdekes volt. hogy az egykori refor­mátorok teli szájjal hirdették az egységet. Az egység korábbi képviselői inkább mérsékelték az álláspontjukat, és ennek kö­vetkeztében a nyomást is. Véleménük szerint augusztus után a CSISZ számára kedvezőbb volt a helyzet. Amikor azonban némileg megnyugodtak a kedélyek, és kiderült, hogy a fejlő­dés továbbra is az augusztus előtti irányba halad, a reformá­torok megint így kezdtek beszélni: „Lehetséges, hogy a nor- malizációs folyamat alatt azok is felemelik a fejüket, akiket már egyszer legyőztek.“ Mellveregetve követelték, hogy az if­júság se hagyja megbontani a nehezen kiharcolt egységet. De nagyon hamar megmutatkozott, hogy nem a legyőzőnek, ha­nem azok kezdték ismét emelgetni a fejüket, akik már auqusz- tus előtt is elég magasan hordták. Á régi vita felú.iulr. Ebben a helyzetben leginkább a kelet-szlovákiai kerület szeqült. az egységes szervezet feloszlatása ellen. Augusztus után ugyanúgy, mint előtte? Az ifjúsági mozgalom sorsáért októberben tehát Ismét meg­indulhatott a harc. Ekkor úgy mutatkozott, hogy főleg a járá­si elnökségek felfogása ellen kell harcolni. Föleq az augusz­tus előestéjén lezajlott tanácskozás légkörére gondolt min­denki. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents