Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-04 / 31. szám

2 ú| ifjúság „Ha még egyszer születnék és újbél élnék, akkor sem tud­nék másképpen élni“ — Irta szüleinek címzett búcsúlevelé­ben a halálos ítélet kihirdeté­se után — a budapesti Margit körúti katonai fogház siralom­házzá átalakított sötét börtön- céllá,Iában 1942 októberében — Schönherz Zoltán elektromér­nök, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom nagyszerű harcosa és vértanúja. Ha élne — még csak hat­vanöt éves lenne. De meghalt — az eszméért, a népért, mindnyájunkért! 1905. július 25-én született Kassán. Egyetemi évei alatt Prágában kapcsolódott be a munkásmozgalomba, utána Kas­sán végzett pártmunkát. 1934- ben már az illegális Szlovák If­júsági Szövetség titkára volt, majd a Kommunista Ifjúmun­kások Internaeionáléjában kép­viselte a csehszlovákiai kom­munista fiatalokat, a Kommu­nista Internacionálé VII. kon­gresszusa után bekapcsolódott a csehszlovákiai antifasiszta ifjúsági mozgalomba és részt vett a Magyar Fiatalok Szövet­sége szervezésében. A bécsi döntés után illegalitásba kény­szerült, és kapcsolatba került Kulich Gyulával, a KMP meg­bízottjával. Ezer veszély kö­zött, nyomában a halál árnyé­kával is folytatta a pártmun­kát. 1939. augusztus 20-án részt vett a munkás-paraszt if­júság budapesti találkozóján, kétszer ment illegálisan Mosz­kvába, majd a KMP titkárságá­nak. 1941-töl pedig a KMP Központi Bizottságának a tagja volt. Irányította a Független­ségi Bizottságot, szervezte az 1941 októberi és novemberi tüntetéseket, részt vett a Nép­szava 1941 karácsonyi számá­nak előkészítésében, szerkesz­tette az illegális Szabad Né­pet, amelynek első, 1942. feb­ruár 1-i számában Szabad nép szabad országban címmel ve­zércikket írt. Csak azok, akik akkor és ott éltünk, akik a barikádok bal oldalán harcoltunk, csak mi tudjuk, hogy mindez mit jelentett a csendőrnyomozók, a Horthy-kreatűrék Magyarorszá­gában. Aki Így élt, aki így harcolt, aki az eszmei elköte­lezettséget Ilyen fehér izzású szenvedéllyel tette mindennap­jai gyakorlatévá, az karonfog­va járt a kfnhalállal. Mert higgyétek el, mai fia­talok: akkor az élettel kel­lett bizonyítani, ki hová tar­tozik! Schönherz Zoltán bizonyított! Az 1942. március 15—i tüntetés után a fasiszta magyar ren­dőrség politikai nyomozói haj­tóvadászatot rendeztek a hala­dó, baloldali, antifasiszta szer­vezetek tagjaira. Július 6-án elfogták Schönherz Zoltánt is. Nem a haléi volt nehéz, ha­nem — eljutni a halálig! Ösz- szeszorított szájjal túrni a sza­dista pokol kínjait, a gumibot izmokat roncsoló ütéseit, a szöges bakancsok rúgásait, a herezacskóra lecsapó nádpálca okozta leírhatatlan szenvedést. Éjjel-nappal, éjjel-nappal, éj­jel-nappal .. . július 6-tól szeptember 29-ig, a tárgyalás napjáig. Eszmei vértje tisztán csillo­gott a tárgyalóteremben, sem őrjítő kín, sem a kegyelem ígérete nem kényszeríthette árulásra! Nem bírák ítélték, hanem gyilkosok! A bírói emelvényen ülő tiszti egyenruhás hóhérlegények meg­remegtek, amikor az áldozat büszkén arcukba vágta az igaz­ságot, amikor a biztos halál tudatában is remegés nélkül vallotta magát a kommuniz­musért, az egyetlen igazi hu­manizmusért vívott harc kato­nájának, Amikor 1942. október 9-én elindult a bitó felé. még felnézett a fogház udvara fel­lett húzó felhőkre ... Taíán még üzent'.. . Kassára . .. ne­künk ... azt, hogy nem az egyén a fontos, hanem az esz­me! PÉTERFI GYULA Baráti kapcsolatok az ifjúsági szervezetek között A tőketerebesl SZSZISZ jb-a az 1970-es évre felújította a baráti J kapcsolatait a beregszászi, sátor- „ aljaűjhelyi és Kutná Hora-i járás I fiataljaival, akikkel az elmúlt évek s folyamán sikeresen együttmükö­Í * dött. Az említett három járás kép­viselői ez éven is aláírták a ba­ráti kapcsolatokról szóló szerző­dést, amely magában foglalja a jövőben megrendezendő közös ak­ciók, találkozók pontos tervét. Az eddig lebonyolított rendez­vények közül szeretnék egypárat megemlíteni. Ebben az évben ha­zánk jelentős jubileumokat. ünne­pelt, s járásunk fiataljai politikai jellegű akciók megrendezésével járultak hozzá az ünnepségek so­rozatához. Az évfordulók alkalmá­ból megrendezett fiatal kommunis­ták aktíváján részt vettek a sá­toraljaújhelyi KISZ és a Kutná Hora-i ifjúsági szervezet járási bizottságának a képviselői, akik üdvözlő beszéddel köszöntötték a fiatalokat. Ezt a látogatást mi is viszonoz­tuk. Küldöttségünk részt vett a Sátoraljaújhelyen megrendezett politikai vetélkedőn. De nemcsak' a két járási bizottság között ala­kultak ki baráti kapcsolatok, ha­nem az alapszervezetek között is: A tőketerebesí MUT ez éven is megrendezte az egyfelvonásosok és rövid jelenetek fesztiválját, amelyre meghívott egy magyaror­szági együttest is. A meghívást örömmel elfogadták. A vendég­együttes többek között egy Lenin- emlékműsorral is bemutatkozott. A küldöttséget első nap a bélyi ifjúsági klub tagjai látták vendé­gül. Bemutatták klubjukat, a falut, a volt grófi kastélyt, a parkot. Másnap meglátogatták a leleszi if­júsági klubot, megtekintették a falu nevezetességeit, a történelmi múltú templomot. KlrSlyhelmeere is ellátogattak a vendégek. A kór­ház fiatal funkcionáriusai végig­vezették őket a kórház osztályain. A mátyóci fiatalok eleget tettek a hollóháziak meghívásának, s áp­rilis végén részt vettek a felsza­badult gyarmatok tiszteletére ren­dezett ünnepségen, melyet a hol­lóházi KISZ-szervezet rendezett. A héttagú csoportot és a járás képviselőjét a sátoraljaújhelyi Ru­házati KTSZ és hollóházi KISZ- szervezet vezetői várták, s meg­hívták a csoportot, hogy tekintsék meg a Ruházati KTSZ üzemrész­legeit. A csoport egyik legnagyobb élménye a sárospataki vár és kör­nyékének megismerése volt. A sárospataki látogatás után Hollóházára mentek. Hollóháza gyönyörű környezetben terül el. Kicsi falu, de annál nevezetesebb — porcelángyáráról. A falu másik nevezetessége a modern vonalú Oj ifjúság, Szlovákia Szocialis­ta ifjúsági Szövetsége Közpon ti Bizottságának lapja O Kiadj« a Smena kiadóvállalata © Szer­kesztőség és adminisztráció Bra­tislava, Prafcská 9. Telefon; 485 41-45. Postafiók .50 9 Főszer kesztó: dí. STRA5SZEP GYÖRGY, főszerkesztöhelvetteí 6a kultúra: TÓTH EtEMÉR. A riportrovat vezetőié: PALA­GYI LAJOS. Riporterek: ZA CSEK ERZSÉBET. RESZELI FE­RENC, NÉMETH ISTVÁN, ke­let-szlovákiai szerkesztő és sportrovatvezető BATTA GYÖRGY. A melléklet rovat­vezetője: HORVÁTH RUDOíF Nyomja: Západoslovenské fis- óíame 01 fi Előfizetési dti egész évre 52.— Kős. fél évre 28.— Kis. negyedévre 13.- Kie 9 Terjeszti a Posta Hír lepszoigéiata. előfizethető min de» oostakézbesitőnél vagv postahlvat.jlnál Éj Kéziratokat nem Őrzőnk meo és nem kül­dünk visszs 9 A lapot kül­földre a PNS Ostredn* expe­dites fiai#, Bratislava, Gott- waldovo »ám 6. 48 űtján le Két megrendelni. templom, amelyhez hasonló csak két helyen található Európában: Németországban és Svédországban. Ha lenézünk a völgybe, csak két sátorszerű építményt látunk, senki sem gondolná, hogy templom. De térjünk vissza a faluba, az ünnepségekre! A KISZ Központi Bizottsága képviselőin kívül részt vettek az ünnepségeken a járás képviselői, a mátyóci küldöttség, a falu fiataljai. A szervezet meg­hívásának eleget téve eljött Dul- fredo Zulettl bolíviai diák is — aki most Magyarországon végzi tanulmányait. Beszámolt Bolíviáról, népének életéről s magáról. Ter­mészetesen magyarul beszélt, s ha tört magyarsággal is, de mindenki számára érthetően. Beszámolója megható volt, s nein maradt el a közönség együttérzése sem. Dul- fredo beszéde végért elénekelt két gyönyörű dalt. Az est jól sikerült: íáncmufat- sággal fejeződött be, amelyen részt vettek a helyi határőrség fiatal katonái is. Magyar barátaink vendégszeretete, kedvessége felejthetetlen élmény marad számunkra. KIRÁLY BERTA Róiunk volt szó az ENSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról) A háromtagú csehszlovák detegáció egyik tagja Otto Moncman, a SZSZISZ elnöke volt. Az ő tájékoztatója alapján íródott ez az anyag is, mert Európába bizony nagyon kevés hír jutott el a fiatalok New York-i ta­lálkozásáról. Annál többet foglalkozott vele az ameri­kai sajtó, mondhatnánk élvezték, ha egy-egy delegátus erőteljes mozdulatokkal és szavakkal rohamozta az e- lőtte felszólaló beszédét. De térjünk vissza a tanács­kozáshoz! Csehszlovákia nagyon sokszor szóba került, mindannak ellenére hogy sokan azt sem tudták, mi fán terem, Kifogásolták, hogy küldöttségünk nem demo­kratikus alapokon képviseli országunk fiatalságát, „kö­vetelték“ a nálunk tartózkodó idegen katonai alakula­tok kivonását stb. A legaktívabb „csehszlovák-ellensé­gek" a különböző nemzetközi ifjúsági szervezetek (pl. a zsidó fiatalság) képviselői közül, valamint Svájc, az NSZK, a Skót Diákszövetség és a Belga Demokratikus Fiatalok képviselői köréből kerültek ki. „Nehéz lett volna minden ilyen alkalom után szót kérni igazunk megvédésére, még akkor is, ha nem volt szükség hosszú magyarázkodásra. Elmondtuk, hogy a Varsói Szerződés csapatai a szocializmus megmentésé­re jöttek Csehszlovákiába — éppen időben. Különben is nehéz ilyen dolgokról vitatkozni azokkal, akik 1958- ban, amikor Hitler bekebelezte Csehszlovákiát, a tenye­rüket dörzsölték, jó üzletet remélve. A tanácskozás szerintem elérte célját és megmutatta, milyen ellent­mondásos a mai fiatalok élete, és mennyire fontos, hogy a legmagasabb fórumokon foglalkozzanak velük. A csehszlovák delegáció tapasztalatcserére is kihasz­nálta az alkalmat. Találkoztak a latin-amerikai fiatalok képviselőivel, chilei diákokkal, perui munkásokkal, Bra­zília, Panama, Argentína és Ausztrália képviselőivel." Arra a kérdésre, kinek a felszólalását értékeli a leg­inkább, Otto Moncman a következőket válaszolta: „Egy amerikai néger munkásét. Beszélt az amerikai fiatalok helyzetéről, és pozitívan nyilatkozott a .szocia­lista tábor Vietnamnak nyújtott segítségéről is. Szép és érdekes volt Mikisz Teodorakisz görög hazafi és ze­neszerző felszólalása is, aki tiltakozásul a hazájában uralkodó katonai diktatúra ellen, elhagyta a tanácsko­zás termét.“ ■-4 k0* % ~ •>- 4*- - . „ Jf > V HALLÓ. FÜLEKIEK! Ez év május 12-én az Űj Ifjúságban „Unatkozó fiatalok“ címmel megjelent egy írásom, | amelyben bátorkodtam rámu­tatni a füleki fiatalok problé­máira. Természetes dolog, hogy a problémák boncolgatása köz­ben kénytelen voltam bírálni a város vezetőit. Az írás befeje­ző részében viszont fölkértem a bírált vezetőket, mondják meg véleményüket és gondo­lataikat a felvetett problémák, röl. Az írás megjelenése után a fiatalok lelkesedéssel egyet­értettek, a megbírált vezetők azonban tiem. Egyszerűen él- siklott figyelmük a leírt sza­vak fölött, s úgy tesznek a mai napig is, mintha tudomá­Lát és láttat Kurucz Sándor fényképein az a feltűnő, hogy nem egyszerű pillanatképek, ellesett momentumok, hanem a szó legszoro­sabb értelmében a képeknek határozott kompozíciójuk, meg­fogható és megfoghatatlan qondolatuk, mondanivalójuk van Mintha festő dolgozna a fényképezőgéppel, és képeinek mély sége, árnyalatai, tapintható anyaga van. A művész gép nél­kül is fényképez, és néha úgy tűnik, hogy amikor a „tulaj“ pislantásra bírja a gépet, már el sem tévesztheti céliá!, hi­szen órákon, napokon, heteken keresztül képzelete ítlmsza- (agjaín hordja, őrzi a megörökítendő képet. Lát és láttat: lá­tása nyomán mi ts többet látunk; mert jobban, mélyebben mu­tatta a dolgokatt A lap fenti és a belső oldalain úfabb felvételeit szeretnénk bemutatni az olvasóinknak. suk sem lenne a felvetett prob­lémákról. Elmondhatom, hogy ez a viselkedés nekem és pár ezer füleki fiatalnak nagyon rosszul esett. Elhatároztam, hogy még egyszer megpróbál­kozom. Ezért nagyon szépen kérem az illetékeseket, hogy vegyék fontolóra az említett problémákat s rövid időn belül orvosolják is azokat! Torpis József, Fülek helyreigazítás Lapunk 30-ik számában a IV. NYIT programjába sajnálatos hiba csúszott be. Mint olvasó­ink a címből és a mellékelt szövegből értesülhettek, a IV. NYIT nem júliusban, hanem augusztusban lesz, A technikai hibáért kedves olvasóink szí­ves elnézését kérjük. A SZERKESZTŐSÉG A hibák gyökerei ifjúsági mozgalmunkban A MÁJUSI plénum Ján Hanzlík azután elemzi a Martinské hóién 1968. május 14- 15-én lezajló központi bizottsági ülésen keletkezett ellentétek­nek a hatását. Véleménye szerint az ülés aránylag más hangu­latban kezdődött, mint a korábbiak, mert sokban az előző ta­nácskozásokra támaszkodott, és időközben a vezetők is ésszerűb­ben néztek a helyzetre. Jelzi, hogy ismét felvetődött az egysé­ges szervezet gondolata, és a főiskolások és az úttörők szerveze­tén kívül a többi hajlott is egy kicsit az egységes szervezet gon­dolata felé. A centralizmus helyett decentralizmus című fejezet­ben a következőket mondja az ifjúsági szervezet egyséqéről: „A fiataloknak, mint generációnak azonosak az érdekei. Sőt, épp az érdekek egyesítik. Talán akadályozza a fiatal mezőgaz­dász a munkást vagv a diákot az érdekei megvalósításában, ha történetesen egv faluban Is élnek? Nem. de hogy ezt megfele­lően ki is fejezhessék, közös szervre van szükségük, mert csak így tükröződik vissza az ifjúság hatása a társadalomra, és fordít­va. a társadalom hatása a fiatalságra. Hogy a szerveknek milyen legyen a hatásköre, ez a demokratikus centralizmus, az alapszer­vezetek önállóságának és az Ifjúság szociális rétegezödésének a kérdése, amelyet az alapszabályzatok, illetve a szociális rétegek tanácsai Is kifejezhettek volna,' vagy a szervezet társadalmi sze­repében is tükröződhetett volna. Ezt az eljárást azonban a központi szervek — főleg ók! — teljesen elvétették. Azzal érveltek, hogy bér ez a forma a ko­rábbi centralizált szervezet módosított és javított változata, de továbbra is centrális szervezet marad. A fejlődés viszont meg­mutatta, hogy a korábbi egyetlen centrális szervezet helyett » centralizmus elleni harc jegyében több, de ugyancsak centrális szervezet keletkezett. Tehát a korábbi centralitást most újabb centraütással helyettesítették. Mindamellett az új szervezetek egymás elleni hadakozása messzemenőleg túllépte az ifjúság szo­ciális rétegezödésének a szükségleteiből eredő kereteket. Ez is­mét ellentmondásos helyzet, főleg azért, mert épp az SZGYISZT területén zajlott le. Már okkor úgy tűnt, hogy a valódi egyesí­tést csak egy közös külső „ellenség" hozhatja meg. Hanzlík véleménye szerint a plénum további jellegzetessége az volt, ahogy a Junákhoz viszonyultak. Maga Ing. Harencár tájé­koztatta a plénum résztvevőit a Junák veztöségének álláspont­járól: nem hajlandók az úttörőszervezetet támogatni. Később a Smenában még azt is kifejtették, hogy ugyanott kezdik, aho’ negyvennyolcban abbahagyták. És erről a vezetőségnek csupán az volt a véleménye, hogy mindazt, amit a Junákban érvényesíte­nének, az úttöröszervezetben is érvényesíthetnék. MIRŐL VITATKOZTAK A RÉSZTVEVŐK? A vita tartalmát főleg a tanácsok elnökeinek a beszámolója ké­pezte: főleg a március óta eltelt időszak alatt végzett munkáról számoltak be. így például a középiskolások tanácsának a kép­viselője (a tanácsot Miklis elvtárs vezette!) arról beszélt, hogy az elején nem tudták ugyan mihez kezdjenek, de azután meg egyeztek, és az a véleményük, hogy a középiskolások tanácsa önálló szervezetként, is szerepelhetne. Főleg a munkás-, a falusi fiatalok és a középiskolások szor­galmazták az egységes szervezet fenntartását. A tanácsok elnö­keinek a tanácskozásán többek között az említett fiatalok be­széltek. Figyelemreméltó, hogy a tanácskozáson — valószínűleg az elnökök tanácskozása nyomán — nem lépett fel a falusi if­júság képviselője. Mintha bizonyos egyezségre törekedtek volna a munkásfiatalok a középiskolások szerveivel. A Főiskolások Ta­nácsa már ekkor nem adott számot munkájáról, hiszen rövid időn belül megalakult a Szlovákiai Főiskolások Szövetsége. A PLÉNUM FOLYTATÁSA Az ifjúsági mozgalom egyesítését szorgalmazó elképzelések mellett olyan elképzelések is érvényre jutottak, amelyek az egye­sítéssel (integrációval) szemben az önálló szervezetek létreho­zását tekintették céljuknak. Ez az igyekezet gyakran egészség­telen egyéni becsvágyból eredt: a Nemzeti Fronton keresztül a- kartak bejutni a magasabb szervekbe. Ha nem is a jobboldal szándéka —, hogy saját képviselőik legyenek a fontos szervek­ben —, akkor az egyéni becsvágy ösztönözte az embereket erre az igyekezetre. Sem az egyik, sem pedig a második eljárást nem mondhatjuk erkölcsösnek és demokratikusnak. A közelmúltig probléma volt, képviseljék-e az ifjúságot a NB-ban — az egyes szervezetek és a SZGYIÍZT vezetői. És most?... Az önálló szer­vezetért folytatott harc néhány vezetőnek valóban meghozta a nemzetgyűlési képviselőmandátumot... A Magyar Ifjúság Ideiglenes Tanácsának az elnöke többek kö­zött ezt mondta: ..Komolyan aggódunk a CSISZ állapota miatt. Harencár elvtárs tegnapi beszámolójában Is említi, hogy számol­nunk kell a szlovák fiatalság szociális rétegezödés és egyéni ér­deklődés alapján önálló szervezetekbe való tömörülésével. Ha ez így Is lenne, nem engedhetjük meg, hogy a magyar fiatalság szétmorzsolódjon ezekben a különféle szervezetekben. Ámig lé­tezik az egységes szervezet, az eddigi hibák ellenére is biztosít­juk a magyar fiatalok érdekelt. Ha viszont létrejönnek a ter­vezett különálló szervezetek, akkor már képtelenek leszünk er­re, és ml is kénytelenek leszünk megalakítani az önálló magyar ifjúsági szervezetet... Am abban az esetben is tagjai akarunk lenni a gyermek- és ifjúsági szervezetek föderális szervének.“ Ján Hanzlík — épp úgy, mint az említett plénum vitája — foglalkozik a Smena kérdésével. Mondanivalójának lényege: a ve­zetőségnek nem volt átfogó egységes elképzelése saját sajtóor­gánumáról. ráadásul már nem is volt kellő hatással a lapra. A vitát ing. Harencár zárja le. Beszédjéből idézve látható, hogy ma­ga Is látta az Ifjúsági mozgalmat fenyegető veszélyt. Zárszavá­ban kijelentette: „Demokráciát Igen, de nem hiénizmust!“ A cikk írója így folytatja elemzését: „Az ifjúsági szervezet problémáiról olyan értelemben beszélt, hogy már épp ideje az ifjúság elé lépni az egyesítő elképzelé­sekkel, hiszen ez a gondolat közös minden egyes ifjúsági tanács számára. Az átszervezők ilyen és hasonló álláspontjai általánosak vol­tak. Az egyik oldalon a párt nélküli demokráciáról szóló nyilat­kozatok, a másik oldalon pedig az eljárások könyörtelen megha­tározása...“ A párt és az Ifjúsági szervezet kapcsolatának a kérdéséről ki­jelentette, hogy helytelen csak bírálni az Irányítás gyakorlatát, mert ezt az elvet a legtöbbször nagyon helyesen alkalmazták. Most azt az utat szükséges választani, amelyen a szervezetek kommunistái fogják irányítani a többi tagot. Fontos tehát, hogy érvényesüljön ez az elv: az ifjúsági szervezetek vezetőinek be kell jutniuk a párt szerveibe Is. NÉGY FONTOS DOKUMENTUM A plénum ezután jóváhagyott négy fontos 'dokumentumot. Fel­oszlatta a CSISZ KB mellett működő szervezeti és ideológiai bi­zottságot. Itt tulajdonképpen a rendkívüli szlovákiai közgyűlést megelőző eljárást szabályozó határozatról van szó. Továbbá jóvá­hagyták a Nemzetgyűlésnek és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak cím­zett határozatot. Ebben követelték, hogy hozzák létre az ifjú­ság! minisztériumot, valamint hagyják ' jóvá az Ifjúságról szóló törvényt. Nyílt levelet intéztek a szlovákiai fiatalokhoz és a CSISZ alapszervezeteihez. Ezenkívül jóváhagyták a nemzetközi bi­zottság alapszabályzatait is. A nyílt levél azonban bonyolította az Ifjúsági mozgalom hely­zetét, mert a benne foglaltatott gondolatok közösek voltak. El­lentétbe állították az „egységes“ és a „föderalizált“ szervezet gondolatát, annak ellenére, hogy a föderalizált szervezet tervé­nek a megfogalmazói mint az ifjúság egységének a kifejezőjé­ről beszéltek. A májusi plénum nem találta meg a kiutat saját szervezete számára, bár ennek a legmagasabb fóruma volt. A CSISZ-en kí­vüli dolgok orvoslására irányuló Igyekezet elnyomta a szervezet belső ügyeinek a kérdését. De nemcsak ezért' volt eredményte­len, hanem azért Is, mert a KB már korábban átruházt, hatás­körét a tanácsokra, azok pedig belülről bomlasztották a szer­vezetet. Főleg azért volt tehetetlen a szervezet legfelső orgánu­ma, mert a tagok más tanácsok tagjaiként és az új szervezetek létrehozásán is dolgoztak'. És ez több mint valószínű, nagy ha­tással volt már a plénum vitájára is. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents