Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-28 / 30. szám

FELEK1 LÁSZLÓ

Borzalmas vihar következtében sok százan pu*ztulnak el, míg kisebb helyi csatározásokban csak néhány ezren.-0A harctereken életerős, íiatal és teljesen egészséges katonák pusztulnak el. Az öreget és a betegeket felmentik a katonai szolgálat alól, különben súlyos ártalmak érnék törékeny, szervezetüket.-0Háború idején az emberek földrajztudása nagyobb mértékben gyarapodik, mint békében bármikor.-OAkkor humánus a háború, ha a katona nem látja, hogy kit öl meg, tehát nem kell elszenvednie a személyes emberölés szörnyű élményét. Az atombombát ledobó repülő százezreket pusztíthat el, s mindösz- sze egy kis meleget és egy kis légnyomást érez.-0Szerencsétlenségről beszélnek, ha valamelyik lőszergyárban robbanás történik. De hát mit lehet várni a robbanóanyagtól?-0Háború esetén mindenki ellenség.

Vendégszeretetből

elégtelen

Többfelé hallottam már effajta állítást: Bratislava Európa szíve. Legalábbis földrajzilag. Mivel ebben van is némi igazság, az ember szívét melegséggel tölti el.

Európa szívében természetesen rengeteg külföldi turista is megfordul. Ha nem a város kedvéért téved erre, akkor északról délnek vagy délről északnak utazva akaratlanul is útjába ejti. A turista persze gyakran meg is éhezik, és mi setp természetesebb, minthogy betér valamelyik — lehetőleg a legolcsóbb és idejéhez mérten a legelőnyösebb — étterembe, talponállóba. No de ezt csak gondolnánk. Mert Európa szívében nem is olyan egyszerű ez.

Különösen szombaton és vasárnap a lábát is lejárhatja a vékony pénztárcájú turista, amíg egy megfelelő falatozót talál. Ha talál! Mert a minap is tanúja voltam, amint — beszédjükből ítélve — egy svéd csoport méltatlankodva fordult ki a Luxor a- latti falatozóból, melyben végeláthatatlan embersor kígyózott. Nem értettem, hogy mit mondtak, de a hangsúlyból ítélve semmi hízelgőt ránk nézve. Egy félóra múlva találkoztam velük a Duna-parton, még pap- rikásabbak voltak a hűvös északiak. Vettem annyi fáradtságát, hogy bejártam a belvárost. A Luxor alatti falatozón kívül az összes hasonló létesítményt zárva találtam.

És még rólunk mondják, hogy vendég- szeretőek vagyunk.

(palágyi)

o _

aj s

3 •t“»

n“ J S

_4> e n

c ^ zc

•§ S> 2» zi *

a i 3 V 3 g

C NO ®

*4) . (0 N .J? aj

cn ® a ® 2 o ■* ~

4» J2 2 '0> N ^ >

— a -S ■£> bí

~'S » 3

jí'2

« — jx

M T* AJ .2

W * O C

’.2.J . 1

LÍ S’« £

O Cfl -41 c S Ä 3 U '3 ^

c* u :o c 5

fi 4> w> n ®

Ä> „ ° S

S3 0> O c - *

5'® c g :« '2 •*

jl*«

S3 4>

O) >

©

gf c

N © 5

x .5

2 T3

.-s > _ £ S 2

tw N

^ «Cd

!Tl <ij)

ofá * « 5

jfiJS «

} 2:o

15 a> 'c

© c 3

* "Jj-I

m»®.

rj >4) 4)

N B

C . »> 5

3 M J; 41 •f»j tft jj} «Q

•85« „

v '= <3 :3 5 I* ö) la N e .3 4} X3 V) c * -■ 4) 4)

íj a> 3 ®

S ä E- 3 N 2 $

2 = sX-ü

© ~ '©

^ C c o

RENGETEG vita folyik a napokban: maxi, midi vagy mini? Ügy véljük, ez a felvétel döntő érvet szolgáltat a mini mellett.

SZÉP IÍNV0K, NE SHUAIOK

ILLETVE: MEN MEGHALNI

Érdekes film forgatását fejezte be Magyarországon MÉSZÁROS MÁRTA. A film mondanivalója: társadalmunk gyökeres, forradalmi változását nem követte a tudat, a gondolkodás, az erkölcsi ítéletek és az erkölcsi gyakorlat változása. Cselekménye pedig látszólag egyszerű, sőt igen egyszerű, mai szerelmi történet. Öttagú munkásbrigád hétköznapjait idézi. A főbb szerepeket jARKA SCHALLEROVÁ csehszlovák színésznő, továbbá BALÁZSOVITS LAJOS és ZALA MÁRK alakítják. Bizonyára nem érdektelen, hogy a filmben szerepel a METRÖ-, SYR1ÜS- és KEX-EGYÜTTES, valamint a TOLCSVAY-TRlO.

MÉSZÁROS MÁRTA rövidesen újabb ftlm forgatását kezdi meg. ideiglenes címe: Húszévesen meghalni. Déry Tibor: Szemtől szemben című müvéből készült. Az események Bécsben játszódnak az 1934-es felkelés idején. Egyetlen lány tartja össze ebben a filmben a kilenctagú, csupa fiúból álló harcoló csoportot. Ez a lány valósággal szerelmes a forradalomba. Szépségével, szerelmével, gondolataival szolgálja az igaz ügyét. S végül életével is.

NATASA AR1NBASZAR0VA, GARAS DEZSŐ, KOZÁK ÄNDRÄS, ZALA MÁRK, DANIEL OLBRICHSKI, a román GEORGE MOTOJ és a francia PASCALÉ OBIÉ alakítják a jelentősebb szerepeket.

Natasa Arinbaszarova

1947-ben született Moszkvában. Édesapja katonatiszt, aki gyakran változó beosztásának szeszélyeit követve ide-oda települt családjával. Gyermekkorában anyjával és négy testvérével „végiglakta“ a közép-ázsiai köztársaságokat. Tízesztendős korában anyja kívánságára jelentkezett az alma atai balettiskolába. Felvették és egy évvel később Moszkvába küldték a Bolsoj Balett iskolájába.

— Nagyon szerettem a táncot, és ma is nagyon szeretem, pedig már nem vagyok balerina — nyilatkozott eredeti életpályájáról a művésznő. És nagyon szeretem a színészi munkával kapcsolatos órákat. Hat évvel azután, hogy bekerültem az iskolába, egy nap filmes csoport kereste fel a balettet* hogy az „Első tanító“ című filmhez olyan „vékony csontú lány főszereplőt keressen, akiről a közönség elhiszi, hogy legfeljebb tizennégy-tizenöt éves." Talán épp ezért javasoltak az elsők között erre a ftlmszerepre. Nos, így kezdődött minden...

— És hogy folytatódott?

— Félévi huzavona után leszerzódtettek. A Bolsoj Balettben vizsgahalasztást kaptam, s megkezdtük a forgatást. Az első film, az első szerep, az „Első tanító“, máig is kedvencem. Később levizsgáztam, és a Bolsoj Balett tagja lettem. Majd férjhez mentem Andrej Mi- halkov-Koncsalovszkijhoz, az „Első tanító“ rendezőjéhez. Hamarosan kisfiúnk született, s újabb művészi feladatok is vártak. Férjem forgatókönyvet írt a „Taskent a bőség város“ című ismert üzbég regényből, a- melyet egyik barátja vitt filmre, s nekem szánta a főszerepet. Közben Velencébe utaztam, ahol az „Első tanító“ az Ezüst Oroszlán díjat kapta, én pedig a legjobb színésznői alakítást jutalmazó szobrocskát nyertem el. Mire hazatértem, már újabb ajánlat várt, a „Dzsamila szerelme“. Közvetlenül ezután a film után egyszerre két filmet is forgattam.

És most mit forgat?

— Alma-Atában megkezdjük a kazalt származású Aj- man új filmjének, az „Atamán halálá“-nak forgatását. Külföldről is kaptam próbafelvételre hívó ajánlatokat. A Német Demokratikus Köztársaságban érdeklődtek u- tánam. Magyarországra hívtak két filmhez. Az egyik forgatása rövidesen megkezdődik, s szó van egy olasz és francia «endágjátékról is.

Férjével, Andrej Mihalkov-Koncsalovszkijjal Velencében, az 1966-os filmfesztiválon, melyen a legjobb nőt alakítás díját nyerte.