Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-12-29 / 52. szám
I Biró Lajos: A MOLITOR-HÁZ Az elmúlt napokban az MKBK tagjai új könyvet kaptak: Bíró Lajos: Ä Molitor-ház című regényét. Bíró Lajos neve és műve eléggé ismeretlen a mai olvasók körében. Nincs az irodalmi köztudatban, az irodalomtörténet is elég mostohán bánik vele, pedig nem ezt érdemli és nagyobb figyelem illethetné meg. Neve és egyénisége elválaszthatatlan a századfordulótól, az 1919-es - forradalmas esztendőig tartó magyar irodalomtörténet főbb mozzanataitól. 1880-ban, ezelőtt kilencven évvel ’született Bécsbon. Gyermekkora és ifjúsága Heves városában zajlott le. Ez a helység városnak alig mondható, hivatalosan nem is város, Inkább központ, a hatalmas, nagy hírű hevesi dinnyeföldek központja. Innen származnak Bíró Lajos élményéi. Rövidesen a- zonban el kellett szakadnia környezetétől; először Egerben, majd Budapesten végezte középiskoláit. Itt kapta annak a mély tudásnak és nyelvkultúrának az alapjait, amely végigkísérte egész pályáján, és mindenütt, ahol megfordult és élt, tiszteletet és megbecsülést szerzett a számára. Iskolái elvégzése után újságíróként működött, húszéves korában már a nagyváradi Szabadság című radikális polgári napilap szerkesztője volt. Aki ismeri Ady Endre életútját vagy foglalkozott Ady Endrével, az tudja, milyen szerepet játszott a század elején Nagyvárad. Azon ritka magyar városok közé tartozott, ahol ‘ erőteljes és nagyszámú polgárság élt, s ez a réteg élénk kereskedelmet folytatott, jólétet - teremtett, pezsgő szellemi életet élt. Folyóiratok, újságok, viták, színházak — mind-mind nagy szerepet játszottak a város kulturális életében. Nem kis gőggel a város lakói városukat ,,Kőrös-parti Párizsnak“ nevezték el. Innen indult a modern magyar újságírás és á modern magyar költészet. . ___________ Amikor Bíró Lajos Nagyváradra került, csakhamar Ady Endre legjobb barátja lett. Együtt is laktak, szerkesztőségen kívüli életük nagy részét is együtt töltötték. Barátságuk Ady haláláig tartott. Harcosan és sokat ígérőén indult. Tárcanovellái, elbeszélései és regényei társadalmi és lélektani kérdésekkel foglalkoznak. Első színműve, a Férfiak még nem váltott ki nagy visszhangot, de azután egyre hangosabb sikerek kísérték. A háború kitörésekor haditudósító, a Világba írt háborúellenes cikkeket, bátor háborúellenes pub- licita volt, s nemcsak békét, hanem társadalmi változást is sürgetett. Szerepet játszott az 1918-as polgári forradalomban. A Károlyi-kormány külügyminiszteri államtitkárrá nevezte ki. A Tanácsköztársaság bukása után emigrálnia kellett. Bécsben élt, majd Londonban telepedett le. Korda Sándorral megalapította a ..London Film Production‘‘-t. Filmjei: a VIII. Henrik magánélete, a Nagy Katalin — világsikerek voltak. Életműve számszerűen is tekintélyes: 1*8 novelláskötet, 14 regény, 8 dráma, 5 kötetnyi politikai publicisztika. De írt németül és angolul is, és mindkét nyelven könyvei is jelentek meg. A Molitor-ház című regényét Bíró Lajos 1918 elején írta. A magyarság a legnehezebb éyeket élte, már negyedik éve pusztított a háború. Mint említettük, Biró Lajos ismerte a helyzetet, haditudósító volt, mint Móricz Zsigmond, járta a lövészárkokat, s látta, hogy pusztul a nép színe-java. Mint politikai és gazdasági kérdésekben jártas ember, ismerte és tudta a hábgrú igazi okát és célját, de várta azt a pillanatot is, amikor a sokat szenvedett és elkeseredett nép fellázad sorsa ellen. Ezt az eseményt ragadja meg és ábrázolja egy jelképes család szörnyű eseményekkel tarkított életében. Molitorék lehetnének a magyar uralkodóosztály jelképei is. Érdekes és különös család. egy málladozó palotában laknak, nem Is biztos, hogy rokonok, de nagyon ragaszkodnak az azonosság hitéhez. Mindezt és mást is, nagyon jól tudják, de ők nem akarják tudomásul venni a valóságot és egy kicsit talán játszanak is. mint Mikszáth hősei. A családfő a múltban él, egy rögeszme megszállottja. A leány alakja már egy kissé előremutat, más gondolkozást szinte mai nőtípus, sa. ját\htvatást akar. Ä főhős Molitor Géza, ákire más és szebb hivatás várt volna, de kitört a világháború, őt is elvitték, rengeteget szenvedett, idegei felmondták a szolgálatot, meghasonlott az osztályával, nem találja a helyét, várja, óhajtja a forradalmat, de ő maga nem forradalmár. Apja éppen az ellenkezője, konzervatív nézeteket képvisel. Érdekes alakja a regénynek Molitor Géza barátja. Rappaport doktor, a magyar értelmiség egyik képviselője. Ezeken a szereplőkön kívül, mellettük megjelennek a szolgák, szolgálók, a sofőr, a tisztiszolga, ők képviselik a népet, sorsuk a fnegalázottság és a félelem. A regény kettős bűncselekmény körül bonyolódik, témájánál fogva bűnügyi regény is. lehetne, de nem az. A regényben az író bemutatja Molitor Géza fejlődését, szakít a Moli- tor-múlttal, azonosul a nép szenvedésével, emberhez méltó életet talál, lekűzdi előítéleteit, és az új típusú nő oldalán megkezdi idegbetegségének leküzdését is. Bíró Lajos regénye nem széles korkép, hanem csak Molitorék világát mutatja be, de ezt részletesen, élesen megvilágítva és kritikusan. A regény 1918-ban keletkezett, cselekménye is akkor játszódik. Érdekes lett volna, ha az író folytatja Molitor Géza életútját a további fontos történelmi események folyamán, de ezt nem tette meg, mert közbeszólt a történelem. (pazderák) Az -i képzős mLVMums származékok hangjelölése és kezdőbetűje Az -i képző segítségével névszókból is képezhetünk mellékneveket. Nagyon gyakori képzőnk, de az írásával kapcsolatban nagy a bizonytalanság. Nagyon terjed az a hiedelem, hogy kötőjellel kell kapcsolni az alapszóhoz. Az Igazság az, hogy kétféleképpen kapcsoljuk a névszókhoz: kötőjellel és kötőjel nélkül. Ez alkalommal tisztázzuk ezt a kérdést. A Püspöki községből való ember püspöki, nem püspökii, a Kassa melletti- Szepsiben tanuló diák szepsi diák, nem szepsii. Az -i végű helynevekből -i képzővel alkotott mellékneveket tehát csak egy i-vel Írjuk. A -falva, -háza, -földe, -telke (vagyis az -a, -e végű) utótagé összetett főnevek -e, -e végződése az -1 melléknévképző előtt szintén kiesik: ,,Mesz- sze van a nyíregyházi kaszárnya" — mondja az ismert nóta: vigtelki állomás (nem vígtelkei), pannonhalmi apátság (nem pannonhalmai), lénártfal- vi rokonom (nem lénártfalvai). kiskunfélegyházi táj (nem kis- kunfélegyházai). Raghoz nem kapcsolódhat az -i képző, ezért helytelenek a természetbeni lakás, újbóli fi- gelmeztetés. nagybani eladás, az ellenséggel szembeni hősiesség stb. kifejezések. Az -i képző előtt a szóvégi -ó, -ő helyén -a, -é-t használunk: Brassó — brassai, Kálló — kállai, mező — mezei, erdő — erdei stb. Az elseje birtokos szeméty- ragos alak képzős származéka elseji és elsejei formában egyaránt használatos mind a beszédben, mind az írásban: pl. május elseji (vagy: elsejei) felvonulás. A belseji (belseje!: nem belsei), az eleji (elejei: nem elei) szavakban a -je birtokos személyrag e hangja kiesik. Már említettük, az i-re végződő magyar helységnevek -i képzős származékában csak egy -i-t ejtünk és írunk. Ez a . szabály azokra az idegen helységnevekre is érvényes, amelyeknek végső -i hangját i betűvel jelöli az eredeti írásmód. Helsinki és Pompeji -i képzős származéka tehát helsinki, pom- peji. Az -i képzőt egybeírjuk a szóval. Ha azonban a szóvégi i-t y-nal jelöljük, vagy az i után ún. „néma" betű következik, a képző i-jét fel kell tüntetnünk. Aki tehát Nancy (kiejtése: nanszi), Vlchy (kiejtése: visi) vagy Chamonix (kiejtése: samoni) városban lakik, az nancyi, vichyi, illetőleg chamonix-i lakos. A legutóbbi származékot már kötőjellel Írjuk. Sok idegen (elsősorban angol és francia) tulajdonnév végén ún. „néma" betű vagy betűcsoport áll. Ezeknek a betűknek nincs hangértékük, nem ejtjük ki: Barbusse (kiejtése: barbüsz), Bordeaux (kiejtése: bordó), Cambridge (kiejtése: kémbridzs), Dumas (kiejtése: düma), Marseille (kiejtése: marszej), Maupassant (kiejtése: mopasszan), Shakespeare (kiejtése: sékszpír), Versailles (kiejtése: verszáj) stb. Ezekhez mindig kötőjellel kapcsoljuk az -i képzőt. Pl. barbus- se-i, bordeaux-i, cambridge-i. marseille-i shakespeare-i, ver- sail!es-i. Ha a tulajdonnév két- vagy többelemü, akkor az eredeti nagy kezdőbetűket megtartjuk s az utolsó elemhez kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Szun Jat- szen-i (elgondolás) Port Said-I, Rio de Janeiró-i, Karlovy Va- ry-i stb. Az -i melléknévképzős származékok kezdőbetűjére vónat- kozó tudnivalók a következők: Azokat, amelyeknek alapszava egyetlen' szóból áll vagy egybeírt összetétel, kis kezdőbetűvel írjuk: kossuthi, goethei, shakespeare-i, balatoni, európai, marseille-i, pécsi, érsekújvári stb. A kötőjeles tulajdonnevek származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük: al-dunai, márvány-tengeri, délafrikai, kál-kápolnai, majna- frankfurti, kelet-szlovákiai, észak-afrikai, velencei-tavi stb. Csupán azokban tartjuk meg az eredeti kezdőbetűket, amelyekben az alapszó előtagja önmagában is tulajdonnév, utótagja pedig köznév: Csepel-szigeti, Lajta-hegységi, Pó-alföldi, Szé- chényi-hegyi, Szent Gotthárd- hágói stb. A különirt tulajdonnevek -i képzős származékában általában megtartjuk az alapszó kezdőbetűit és a különírást. Ha a képző előtti elem önmagában is tulajdonnév, akkor kötőjellel kapcsoljuk hozzá a képzőt, e- gyébként egybeírjuk vele: Arany János-i, Bemard Shaw-i, New York-i, Rio de Janeiró-i, Baranya megyei, Lenin utcai, stb. A különirt tulajdonnevek -i képzős származékának kezdőbetűjére vonatkozó általános szabály alól kivételek a Magyar Népköztársaság típusú országnevekből és az intézménynevekből alkotott melléknevek. Az előbbieknek valamennyi elemét kisbetűvel kezdjük, az utóbbiakban csak azokat, amelyek önmagukban nem tulajdonnevek: csehszlovák szocialista köztársasági, magyar népköz- társasági stb.; Eötvös Lőránd tudományegyetemi, magyar tudományos akadémiai, rimaszé- csi kilencéves iskolai stb. Pazderák Bertalan SZILVESZTERI VITAINDÍTÓ Mit kell tudni egy költőnek? (ADALÉK A HAZAI KÖLTŐLÓGIÁHOZ) Minden kornak megvan a maga tömegszórakozása. A harmincas évek közepén erősen dívott a jojózás, ez afféle kis fahenger volt, amely az ügyes ember kezében fel és alá száguldozott egy cérnaszálon. Olcsó volt, és az ügyességen kívül semmilyen alapműveltséget nem igényelt. Az ötvenes éveket a rock-and-roll és a charleston fémjelezte, szintén minden szellemi igény nélkül. Mai napokban erősen elterjedt a versírás: Mivel eddig, még nem jelent meg a versírás kézikönyve, hézag- pótlásul a versírást igénylőknek átnyújtom e szerény tanulmányt. Munkám nem tart igényt tudományos értekezés elismerésére. Alapjául egynéhány fiatal költő művét vettem. Nos hát először is — miből áll egy költő? Fejből, nyakból, törzsből és végtagokból. A leglényegesebb a fej. Főleg ami kívül van rajta. A költő azzal kezdi pályafutását, hogy megnöveszti a haját vagy a sza- kállát. Ha esetleg valamilyen családi vagy fiziológiai oknál fogva ez nem megy, nincs még nagy baj, mert maradt még egy költői attribútum — az együgyű bamba tekintet. Ez azért' előnyös, mert időszakosan is lehet használni, és a tükör előtt különböző pózokban gyakorolhatjuk be — így legalább nem válunk sematikussá. A nyaknak két szerepe van. Először, hogy a fejünket a vélt tisztelőink irányába kegyesen elforgassa, másodszor a verseinkhez szükséges élményeket megszerző úton a felszálló port felfogja. Bár az ereklyének számít, ha emberek között mozgunk, időközben (mondjuk negyedévenként) azért mossuk meg. A test többi része csak arra jó. hogy elnyűtt farmernadrágot és sötétszürkére vedlett, virágokkal ékesített, fehér teniszcipőt hordjon. A többi elhanyagolható. A költő tekintélyét erősen emeli a kávéházak látogatása. Itt lehetőleg nagy el- merültséggel lapozzunk ilyen könyvekben, mint például Szent Ágoston művei eredetiben, Homérosz Iliásza ógörög nyelven, vagy teszem azt a talmud. Társaságban sosem próbáljuk magunkat kihúzni a vitából. Adódjék bármilyen téma az űrrepüléstől a paralízis progresszíváigi, mindig hümmögjünk hozzáértőén néhányat. Ha híres irodalmárok vagy művészek kerülnek terítékre, ezekről kizárólagosan csak mint például Szent Ágoston művei eredeHa mindezt megtanuljuk, a nehezén már túl vagyunk, a többi csak játék. Nézzük hát! Először is jegyezzük meg: a modern költészet nem ismer nagy betűt, mondat elejét, végét, pontot, vesszőt. Ez arra szolgál, hogy különlegesek legyünk, és arra is, hogy elkendőzze az elemi iskola ötödik osztályában tanított helyesírási tudnivalók hiányát. Hogyan keletkezik egy vers? Nagyon egyszerű. Vegyünk három alapszót — lehetőleg minél szokatlanabbat és egymástól legtábolabb esőt. Például: kristálygörbe, mákos núdli és csontzene. Most „helyezzük“ ezeket a szavakat különböző szófaj- csoportokba. (Amennyiben a szófaj kifejezés nehézséget okozna, negyedikes kis- öcsénk szívesen ad felvilágosítást.) A matematikai permutáció ismerete nélkül is könnyűszerrel hat gyönyörű verssort alkothatunk. Tessék! „ kristálygörbe mákos nudliban csontzene mákos núdlis csontzenében krlstálygörbe csontzenés kristálygörbében mákos núdli krlstálygörbe csontzenében mákos núdli mákos núdli kristálygörbében csontzene csontzenés mákosnúdllban krlstálygörbe. Most már nem marad más hátra, mint kiválasztani a legnyakatekertebbet, és megvan versünk első sora. A többi változatot megőrizhetjük későbbi verseinkhez. Ha négy alapszót használunk, huszonnégy változatot kapunk. Egy kisebb kötetre majdnem elég. Ilyen sorok képezik versünk gerincét. Ehhez járulnak azután a díszítőelemek. Például az emeletes szavak. Ezek lehetnek egyszerűek: hascsikarövagy 1 1 C «>41 C ja szél es De ismerünk „dadogó“ emeletes szavakat is: mik ük cik tik- kadt uk műk fűk púk- kanás pok lók hók nők- edli Szinte feleslegesnek látszik a versben az állítmány. (Felvilágosításért forduljunk ismét kisöcsénkhez!) Ezt a régi konzervatív elemet a költők eldobták mint fölösleges tehert. Nem szebb így? futásod gatyáin térdgörbítő kisbaltám pengetyűk ollózva pulikutya könyökvédve leginkább mifene Nagyon emelik a vers értékét az újonnan alkotott • szavak. Főleg, ha nincs semmi értelmük. Lépjünk ezért bátran nyelvújítóink nyomdokaiba! Alkossunk! Például ilyeneket: burkolhám, fülpilice, állésáll, dilidedill. Még egy lényeges dologról nem szabad megfeledkezni. Az emberi test fiziológiai szükségletére és az emberiség megmaradására szolgáló testrészekről, de főleg ezek termékeiről. E nélkül nincs igazi vers. Ezek adják minden igazi vers ízét és zamatját. Ezek úgymond a költő fényképei. Nos hát, röviden ennyi az egész. Ezután már csak egy szerkesztőt kell találnunk, aki versünket közli, esetleg (a gyengébbek kedvéért) magyarázó használati utasítással látja el. Ez mindkettőnek jó. A költő publicitáshoz jut, a szerkesztő pedig bizonyíthatja irodalmi szakértelmét a nagyvilág előtt. Hogy a költő nem tudja, mit akart versével mondani, következésképp a szerkesztő is hasból írta a magyarázatot, ez már igazán lényegtelen mellékügy. Még két figyelmeztetés. Valamikor régen voltak mihaszna emberek, akik azon munkálkodtak, hogy a versírást valamiféle törvények közé szorítsák. Verstan, vagy Így valahogy hívják ezt a bárgyú müvet. Ha véletlenül valakinek a kezébe kerülne, óva figyelmeztetem, ne nyissa ki. Egyrészt, úgysem értené, másrészt, ha netalán megpróbálna eszerint verset írni, megrendíthetné saját küldetésébe vetett hitét. fis voltak valamikor költők, akik olyan szamársággal foglalkoztak, hogy érthető verseket írtak. Sőt, még ma is vannak együgyű kiadók, akik ezeket a müveket kiadják és még együgyűlbb emberek, akik ezeket olvassák. Ne higgyetek nekik. Badarság az egész. Mindez csak arra szolgál, hogy diszkreditálja zsenialitásotokat. Jó munkát! Horváth Rezső
