Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-21 / 29. szám
6 új ifjúság Jellegzetes levesszag tölti be az előszobát. Szerintem kifutott. Valerij Brumel, a házigazda, a magasugrás tokiói aranyérmese és mindmáig utolérhetetlen világrekordere mentegetőzik: még gyakorolni kell a főzés tudományát. Egyedül él, elvált. Tele van életkedvvel, semmi nyoma rajta az utóbbi évek megpróbáltatásainak. Széleseket mosolyog. 1. A jobb lábáért aggódott a sportvilág. Azt írták önről, hogy kinyitotta volna a gázcsapot, ha nem a lendítő, hanem az ugrólába roncsolódik össze. Tulajdonképpen melyikkel van baj? — Most a ballal A motorbaleset alkalmával viszont valóban a jobb lábam sérült meg. Ami pedig a gázcsapot illeti, — villanytűzhelyem van. 2. Hogyan történt? — 1965. október 26-án edzésről indultam hazafelé. Hirtelen megállt mellettem egy motoros. Ülj fel — mondta a haver —, hazaviszlek. Az első kanyarban megcsúsztunk, a jobb lábam a betonhoz vágódott, összezúzódott. Ivan Kucserenko professzor számára valóságos türelemjáték volt a műtét: két teljes órán keresztül szinte mozaikokból rakta össze a lábam. Összesen hatszor operálták. Három éven keresztül kis megszakításokkal csak fél pár cipőt és egy vaskos gipszcsizmát viseltem. Azután végre megint minden oké. Tornászni kezdtem, súlyzókkal tréningeztem, majd kimentem a pályára. Először csak futkároztam, azután megpróbálkoztam az ugrással is. Napról napra és centiről centire lassan de biztosan haladtam világrekordom, a 228 centiméter felé. Már az első alkalommal 190, majd 200. 204, sőt 206 centimétert ugrottam. A lábamra nem is igen figyeltem. Fűtött a gondolat, hogy újra az élvonalba kerülhetek. És amikor azt hittem, hogy a léc mindennap feljebb fog kerülni, hirtelen iszonyatos fájdalom nyilallt — a bal lábamba. 3. Újabb sérülés? — Régi. 1964-ben a Leszelidze-i edzőtáborban történt. A verseny előtt keveset tréningeztem, és a hirtelen erőkifejtéstől az izomszalag elszakadt. Ölben vittek le a pályáról, megint kórházba kerültem. De gyorsan rendbejött. Tavaly viszont újból elszakadt. Vállaltam az újabb fájdalmas műtétet annak érdekében, hogy még egyszer újrakezdhessek. Felnyitották a térdem, és a sérült szalagot kiszerelték. A combomban levő vastag izomból vettek kölcsön egy darabkát, azzal pótolták. 4. Mikor került sor erre a műtétre? — 1970. február 25-én. Utána újabb gipszcsizmát kaptam, amelyre ráírták: levétel április 10 én. . 5. Baskirov professzor, a műtét végrehajtója is kitett magáért. Mint mondja, szépen javul a lába. Bízik a gyors és teljes gyógyulásban? — Istenben nem hiszek, de a saját intuíciómban nagyon: három-négy évig biztosan megfelel ez a pótlás, és egyelőre ez nekem elég. A legprímább autóban is cserélni kell időnként a meghibásodott alkatrészeket. 6. Milyen emberi tulá idonságok szükségesek az ilyen hallatlan megpróbáltatások elviseléséhez? — Legfontosabb a makacsság. Be akarom bizonyítani önmagámnak és nem utolsósorban a világnak, hogy mire képes az ember. 7. Bámulatos akaraterőről tett tanúságot. Általában ilyen nyugodt, kiegyensúlyozott ember? — Szélsőséges karakter vagyok, de van erőm és az eredmények elérése érdekében megtanultam parancsolni az idegeimnek. Kár, hogy keveset tudok a hindu yogikról, mert jól jönne, ha néhány hasznos tulajdonságot kölcsönözhetnék tőlük. 8. Tudja, hogy fanatikus embernek tartják? , — Persze. Fogadom, hogy egy év alatt fel tudok kerülni az élvonalba 9. Legközelebbi tervei? — Délre utazom, egy kis pihenésre, ahol természetesen nem marad él a napi torna. Négy hét múlva elkezdem az edzéseket, és négy hónap múlva már ugrani szeretnék. 10. Amikor a jobb lába meggyógyult, ugrás közben mit tapasztalt, sokat felejtett? — A technikát, a mozgást nem felejtettem el, ezért Is sikerült három-négy edzés után 2 métert átugranom olyan lábbal, amellyel akkor még járni is elég nehezen tudtam. Csak az erőnlét nem volt a régi. No meg az edzések, a gyakorlás hiánya is gátolt. 11. Szeretne ott lenni a müncheni olimpián? — Úgy érzem, ott is leszek. Cibulenko például 34 éves korában lett olimpiai bajnok. Két év múlva én csak harminc leszek. Meg aztán eddig nem is érték el a világcsúcsomat. (Lekopogja.) 12. Véleménye szerint hol van a magasugrás legfelső határa ? — Azt hiszem, nem lehet a határt megjelölni, mert egyre inkább nemcsak az emberi teljesítőképességen múlik, a technika is befolyásolja az eredményeket. Amikor felállítottam a világcsúcsot, salakon és cseréptörmeléken futottam. Ma a tartanok korszakában semmi sem lehetetlen, hiszen mint a katapult, szinte előrelöki, segíti az embert ez a rugalmas pálya. 13. Mi a véleménye a mexikói győztes, Fossbury sajátos stílusáról? — Csak a televízióban láttam. Így nehezebb véleményt mondani. Kissé primadonnáskodónak tűnt ez a „kitekert“ stílus. Neki is a pálya és az éghajlat segített. 14. Ön milyen időközönként végezte edzéseit? — Hetenként egyszer-kétszer. Télen ritkábban, és inkább a technika kidolgozására összpontosítottam, nyáron az erő fokozására. 15. Most mivel tölti szabad idejét?-T Olvasok. Főleg Jack London könyveit, mert az ő hós&i valamennyien makacs emberek. A kórházban megtanultam angolul, így eredetiben tudóm olvasni. Az íráshoz is kedvet kaptam, papírra vetettem sportélményeimet. Rövidesen megjelenik Londonban az angol Times és Moszkvában az Ifjú Gárda Kiadó gondozásában. 16. ön testnevelő tanár. Képesítése szerint minden sportágiban edző lehetne. Ha sor kerülne rá, hol szeretne tevékenykedni? — Nem a magasugrásban! Futballedző akarok lenni! Moszkva, 1970. április. Zs. M. K L E R I Kolár Péter felvétele. A hőség afrikai, a nap izzó köszörűkövéből hullanak a szikrák. Ilyenkor a vízhez kell menni, nem riportra. A kötelesség azonban kötelesség, és az igazat megvallva, harmincöt fokos hőségben is érdekes Kiéri Lászlót, Csehszlovákia kulturistabajnokát, Andrej Kvasnyákot, a focistát, Rácz Katalint, az országos győztes és „Rejtő-verő“ vivónőt vagy Jozef Desiatnikot, a VSS hagyszerü játékosát hallgatni. Négyük közül csak Kvasnyák volt szabadságon. Kiérit a munkahelyén találtuk, Rázc Kati vizsgára, Desiatnik pedig a ligára készült. Kezdjük a sort az izmok királyával, Kiéri Lászlóval. Őt követik majd a többiek, hétről- hétre. Kiéri László lakatos. Reggel hattól délután kettőig „bütyköl“ a gyárban és mivel bejáró, fél ötkor kel mindennap, hogy elérje a perényi buszt és időben Kassára érjen. Klubja is, üzeme is a VSS. Ő az első olyan sportoló:, akit minden alkalommal dolgozni láttam; pedig csehszlovák bajnok1 Sok kolléga nem is hiszi, hogy ilyesmi létezik. Én is kételkedtem eleinte, de a szemem elé táruló látvány, az olajos ruha, az izzadt arc mindig meggyőz a valóságról. Mióta ebben az évben is megnyerte a csehszlovák bajnokságot, nem találkoztunk, így hát ezúton gratulálunk lapunk olvasói nevében is a sikerhez. — Ügy tudom, hogy a Csehszlovák Kulturista Szövetség két versenyzőt is küld a, szeptemberi Jugoszláviai világbajnokságra. Eleinte azt tervezték, hogy az abszolút győztes a VB-re, a második helyezett az EB-re utazik. Plintoviö minimális előnnyel győzött az ösz- szetettben. Ennek ellenére te is utazol a világbajnokságra? — Igen, sőt a bajnokság után úgy döntött a szövetségi kapitány, hogy hárman képviseljük majd Csehszlovákiát. Szeptember negyedikén zajlik a világverseny. — Bacinsky szövetségi kapitány szerint is minimális különbséggel szorultál az összetettben Plintovic mögé. Mi játszott itt közre? A zsűri, a véletlen, vagy valóban azzal a néhány századdal jobb volt Plintovic? — Az eredmény igazságos. Harminc századdal kapott több pontot ellenfelem, és ennyivel jobb is volt. — Hogyan alakulnak ebben az esztendőben a külföldi portyák? A kulturisták arról nevezetesek, hogy betervezett utalk rendre elmaradnak. Hová utazol még Jugoszlávián kívül? — Szeptember végén a nyugat-németországi Essenben lesz az Európa-bajnokság. A szövetség öt embert jelölt ki, nem tudni, ki utazik. Klubtársam, Trska Lengyelországba készül, a sopoti nemzetközi mezőnyű lengyel bajnokságon veszB részt. — Hogyan fogadták munkahelyeden az újabb aranyérmet? Tavaly, amikor először nyertél, i egy ligamérkőzés szünetében köszöntött a 9 VSS vezetősége. — Itt a munkahelyemen nagyon is „normálisan“ vették tudomásul a dolgot, semmi különösebb nem történt, gratuláltak, és hétfőn már bementem dolgozni, úgy mint azelőtt. — És otthon, Perényben? — Nem volt különösebb ünneplés. — Sikerült-e már a protein-tablettákat beszerezni? A nyugati kulturisták hatalmas előny- t‘ nyel rendelkeznek, fehérjedús piruláik még- H inkább elősegítik az izmok növekedését. — Az országos bajnokság előtt négy-négy dobozzal kaptunk abból a küldeményből, amit a Kulturista Világszövetség elnöke küldött. Plintovic, Urícek, Trska és én részesültünk az ajándékban. Az már régen elfogyott. Edzőm most ", említette, hogy a VB előtt is kapunk egy-két dobozzal. — És használt? Érdemes lenne szedni? — Ez a protein nem a legjobb tabletta, a nyugatiak a superproteint szedik. Valamit azért használt, elsősorban pszichikai hatása volt. Az összehasonlítás kedvéért azért elmondom még, f hogy a protein és a superprotein között jócskán van különbség, körülbelül olyan, amilyen differencia az árak között is van: amit mi kapunk, két dollár hatvan centbe került doboza, és egy doboz 350 tablettát tartalmazott — amit a nyugatiak használnak, az 9 dollárba kerül, és a dobozban csak 100 pirula van! Ez a különbség. — Van-e valami új elem az edzéseidben? Nem kísérletezel új módszerekkel? — A régi utakon járok, de nemrégen a mell- izomokra vezettünk be új gyakorlatot. A fekve- nyomást nehezebb súlyokkal és „vékonyra“ csinálom. — Perényből naponta bejársz. Ez kimerítő és j talán unalmas is. Többet fejlődhetnél, ha Kassán laknál. Nincsenek ilyen I,érveid?’ — Ebben az esztendőben biztosan így marad 1 még a helyzet, a többit majd meglátjuk. — És a nősülés? — Arra egyelőre nincs időm. a munka és az edzések minden órám lefoglalják. A házasságkötés egyelőre nemigen kerül műsorra. — Megköszönjük Kiéri nyilatkozatát, sok sikert kívánunk a világbajnokságon, és ha/ain- dulunk. A nap változatlan intenzitással pörköl. Nem túlzás, ha „Afrikai riportok“ címen lát napvilágot tereferénk. Legközelebb Jozef Desiat- nikkal készített írásunkat közöljük, addig is jó nyaralást kívánunk olvasóinknak. BATTA György < < UGRÁSRA KÉSZEN
