Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-12-08 / 49. szám
ü|ll|«S«8 5 Ludwig van Beethoven Az 1970-es évet Beethoven évnek nyilvánították ki. Az e gész világon megemlékeztek Beethoven születésének 200. év fordulójáról, aki nagy művé szetével a népek barátságának szimbóluma lett. Beethoven a Rajna melletti Bonnban született 1770. decem bér 16-án. Zenészcsaládból szár mazik: nagyatyja karnagy, aty. ja pedig tenorista volt, az u- Tóbbi erkölcsileg jelentéktelen, alkoholista hajlamú. Anyja sokat szenvedett miatta és Idő előtt, fiatalon halt meg. Apja korán felismerte Lajos fiában a nagy zenei tehetséget és mindenáron nagy művészt a- kart belőle nevelni. Arra törekedett, hogy fia tehetségét mi. nél előbb kenyérkeresetre tudja felhasználni. De ez a törekvés megtörött a gyermek erkölcsi komolyságán. Már tizenkét éves korában szonátát szerzett, tizenkét éves korában mint Jeles zongoristát, a választó fejedelem második orgonistájává nevezték ki. Huszonkét éves volt, amikor elhagyta szülővárosát és Bécsbe költözött. Itt találkozott Mozarttal, aki nagy jövőt jósolt neki. Igazi tanítómestere Haydn volt. 1795-ben adta első nyilvános hangversenyét, majd később Prágában, Drezdában és Berlinben lépett fel, s mindenütt nagy sikert aratott. Anyagi gondjai nem voltak. Teljesen az alkotó munkának élt. Beethovent kedvelték a bé esi magas származású családok s kedvező alkalma nyílt, hogy rokonszenvet keltsen maga 1- ránt. Oly eszménykép ‘Után só- .. sríösfc* —------------------------------------------—-----:-----------várgott, melyet sohasem érhe tett el. Ez ugyan megtörte ér zékeny szívét, művészete ví szont még Inkább megérett, elmélyült. Tovább alkotta szebbnél szebb műveit. Szelleme megacélosodott, szellemi ereje azonban fogytán volt. Ehhez já rult később gyógyíthatatlan betegsége Is, amely miatt meg sem nősült soha. Huszonhat éves korában hallása romlani kezdett, 1802-ben pedig teljesen megsüketült. a heiligenstadti végrendelet Amikor elvesztette hallását, vethette papírra megdöbbentő végrendeletét: ......6 év óta szörnyű baj lett úrrá rajtam... mégsem bírtam azt mondani az embereknek: beszéljetek hangosabban, kiáltsatok — hiszen süket vagyok. Hogyan is válthattam volna be épp annak az érzékemnek gyarlóságát, melynek énbennem tökéletesebbnek kellene lennie, mint másokban, amely egykor tökéletesebb is volt, oly tökéletes, mint csak keveseké pályatársaim közül. — Nem, ezt nem tehetem! Bocsássatok meg, ha visszavonulni láttok, mikor oly szívesen időznék közöttetek...“ Emberszeretet, jóság, sugárzik soraiból: „Aki boldogtalan, vigasztalódjék azzal, hogy bennem sorsának osztálytársára talál, társára, ki minden természeti akadály ellenére, mégis megtett minden tőle telhetőt, hogy az Igazi művészek és igazi emberek sorába emelkedjék." Ebben az időben valóságos embergyűlölő lett.-' Senkit" sem f. -.ríi/i*!s;:ev ,iBai »ív.kívánt látni. 1814-ben búcsút vett a közönségtől. Csak a misztikus zenét hallotta, amely lelkében dalolt és forrt. Élete vége felé sokat szenvedett kró nlkus májbajátől. 1827. március 27-én tüdőgyulladás és vízkór vetett véget életének, 57 évesen távozott örökre, de bevonult a halhatatlanok sorába. BEETHOVEN MÜVEI . Müveinek olyan hatásuk volt, hogy a kiadók versenyeztek értük. ö maga írja, hogy majd megőrül a meg nem érdemelt dicsőségtől. 9 szimfóniát, 38 szonátát, triót, 16 vonósnégyest, 3 nyitányt, számos zongora- és hegedűversenyt írt. Ezen kívül egyházi zenét is szerzett: a Missa solemnis-t, a C-dúr misét; mesterművei közé tartozik „Krisztus az Olajfák hegyén“ c. oratórium. Operája csak egy van, a Fidelio, s még számtalan kisebb méretű művet is komponált. A TEPLICI TALÄLKOZÄS Beethoven több ízben üdült és kezeltette magát a csehországi Teplitz fürdőben, ahol Goethével is megismerkedett, de sohasem tudtak felmelegedni igazán egymás iránt. Goethének visszatetsző volt Beethoven szabad, öntudatos, szinte gőgös ereje és korlátokat nem tűrő egyénisége. Egyik közös sétá luk közben történt, hogy szembe találkoztak a császári családdal. Goethe az út szélén ka- laplevéve, hétrét hajolva megállt, Beethoven pedig folytatta sétáját az út közepén. Rudolf főherceg megemelte .kalapját e- lőtte, s a császárné is üdvözölte a mestert, akinek modorta- lanságát ismerték és megbocsátották. A szertelen zseni döíy- fösen nézett hátra, és látta, hogy Goethe mindvégig ott maradt meghajolva, míg elhaladtak mellette. Beethoven ráolvasott ezért Goethe fejére: „A királyok és fejedelmek teremthetnek titkos tanácsosokat (Goethe is udvari tanácsos volt), elhalmozhatják őket cí mekkel és rendjelekkel, de nem teremthetnek nagy embereket, szellemeket, akik kiemelkednek a világ sarából. Két olyan ember mellett, mint én és ön, érezniük kell ezeknek az uraknak a mi nagyságunkat“. Még hozzáfűzte, hogy császárok és királyok voltak és lesznek, de „Beethoven“ csak egy van. Beethoven VII. szimfóniáját is Teplitzben írta meg. BEETHOVEN SZLOVÁKIÁI KAPCSOLATAI Beethoven nagy szerelmét, „Halhatatlan Kedves“-ét: Brunswick Terézt, annak bátyja, gróf Brunswick Ferenc révén ismerte meg, aki jó barátja volt Beethovennek. A gróf ko- rompai kastélyába többször meghívták a mestert, tehát hosz- szabb ideig tartózkodott Korom- pán. Beethoven gyógykezeltetés céljából Pőstyénben is járt. A pőstyéni parkban, a Beethoven fasoron a művész szobrát is felállították, melyet a pőstyéni születésű képzőművész, akadémiai szobrász, Pollák László készített. Beethoven Pozsonyban és Gal- gőcon is megfordult. Galgócon 1967-ben leplezték le mellszobrát a színház előtti téren. Megemlíthetjük még, hogy Beethoven világhírű Missa so- lemnisát első alkalommal 1835-ben Pozsonyban a templomi egyesület adta elő, Rumlik József vezetésével. —0— Beethovent számos neves szlovák szobrász is megörökítette. Fővárosunknak csak dicsőségére és díszére válna, ha a legjobbikát közülük a legmegfelelőbb helyen felállítanák. (rp) Premier a MATESZ-ban A Magyar Területi Színház 1970. december 18-án mutatja be Komáromban Kornyejcsuk szovjet szerző A nagy műtét című kétrészes drámáját. A díszleteket Platzner Tibor, a jelmezeket vendégként Csonka István, a Győri Kisfaludy Színház tervezője tervezte. Rendező; Konrád József. A darabban fellépnek a színház fiataljai is, akik a próbákon feszült figyelemmel hallgatják a rendező utasításait. (Képünkön: Kovács Júlia, Benkó László, Szoby Gabi és Pöthe István). NHiMllltlC Mit ajándékozzunk karácsonyra ANDRE GIDE: PASZTORÉNEK (Négy kisregény) A száz éve született és az alig húsz éve halott André Gide-t méltán sorolhatjuk a századforduló francia irodalmának nyugtalan keresői és eredeti kísérletezői közé. Sokoldalú alkotó volt: költő, elbeszélő, drámaíró, remeik útirajzok és emlékiratok szerzője, kiváló kritikus és számos nagy folyóirat, köztük a francia irodalmi életet és egy egész Írónemzedéket formáló, irányító Nouvelle Revue Francadse egyik alapítója. A merész újító és moralista a korforduló válságaiban új értéket keres, és fő kérdése voltaképp az: hogyan Is kellene élni az embernek? Korai műveiben, így e kötet négy kis remekművében az ember egyéniségfejlődését gátló korlátok lerombolását hirdeti, de paradox módon megmarad vallásos-morális igénye. Mindegyik kisregény ragyogó példája az egyvonalú, tiszta felépítésű, gondolati- és érzelemgazdag lélektani regénynek. E költói parabolában úgy elemez egy-egy sorsot, magatartást az író, hogy közben föl lebbenti a fátylat a francia vidéki élet egy-egy homályos szögletéről, bonyolult rejtelmeiről és sajátos figuráiról. ALBERT CAMUS REGÉNYEI Albert Camus 1913. november 7-én született Mondo- viban. Családja 1871-ben települt át Franciaországból Algériába. Apja elesik az első világháborúban. Camus nagy szegénységben nevelkedik. Az algíri gimnázium ösztöndíjasa. Az egyetemen filozófia szakot végez. Első műve disszertációja. Üjságíró. színész. A háborúban részt vesz a földalatti mozgalomban. 1942-ben megjelenik a Közöny, amelyet 1940 májusában fejezett be. 1941-ben már A pestisen dolgozik, közben súlyos betegen illegális publicisztikai tevékenységet folytat a megszállt anyaországban. 1946-ban végre megjelenik A pestis, és kitörő sikert arat 1956- ban megjelenik A bukás. 1957-ben jelenik meg utolsó nagy műve A száműzetés és az ország, és ebben az esztendőben kapja meg a Nobel-díjat is. 1960. január 4-én Albert Camus, a század nagy írója, autószerencsétlenség áldozata lett. ARDAMICA FERENC: A ROKON CSELÉD (Elbeszélések) Egy irodalmi self-made man jelentkezik itt gyűjteményével. A kötet meggyőz bennünket, hogy Ardami- cával — akit eddig csak az időszaki sajtóban napvilágot látott írásaibói ismer az olvasó — egy kétségkívül tehetséges elbeszélő gyarapítja a csehszlovákiai magyar prózaírók gyér sorait. A kötet Írásai frissek, dinamikusak, tárgyuk személyes élményben gyökerezik, vagy a jelien, illetve a közelmúlt sokszínű életének e- lemeiböl áll össze. TAMÁS MIHÁLY: KÉT PART KÖZT FUT A VlZ Az 1918-as államfordulatot követő évek sodrában lepereg előttünk egy szlovákiai magyar egyetemi hallgató emberré érlelő, izgalmakkal teljes, változatos életszakasza. A főhős a még forrongó idők szeszélyétől ü- zetve hol Budapesten, hol Szlovákiában tűnik fel, s ezzel párhuzamosan mutatja be láthatón az író mind a magyarországi, mind a szlovákiai viszonyokat. A könyv kicsendülő fontos tanulsága: a haza, szülőföld, s akkor élünk igaz emberül, ha ragaszkodunk szülőföldünkhöz. SZABÓ BÉLA: PÁRIZSI CERUZAJEGYZETEK Mit látott Párizsban az író? Hogyan hatott rá a nyugati világ? Tarka fejezetekben számol be Szajna-parti sétáiról, a múzeumokban tett látogatásairól, a viharos vitaestékről, a zsidó-arab viszonyról, a francia munkásokról. SZALATNAI REZSŐ: KISEBBSÉGBEN ÉS IGAZSÁGBAN Haladó irodalmi örökségünk egyik érdekes és fontos részét kapja itt kézhez az olvasó. Gyűjteményt közlünk itt Szalatnai Rezső irodalmi rangú publicisztikájából, melyet az 1938-48 közötti években irt. Közel száz írás- mű ez, melyet kisebbségben és igazságban Irt az akkor Pozsonyban élő író. Históriai vallomás ez a könyv, s perzselő humanista igény a háború lángjaival a háttérben s egy nemzet sorsával az előtérben. Kevesen ismerik úgy szülőföldünket, társadalmunkat, szellemi é- letünket, mint e könyv Írója. Szlovákiai könyv ez a javából. 1 Rút helytelenségek az igeragozásban Az igeragozásban elsősorban az ikes Igék raqozása okoz nyelvhelyességi problémát. Az ikes igék — pl. álmodik. eszik, alszik, utazik — az alanyt ragozás kijelentő mód jelen idő egyes szám 3. személyében -lk ragot kap nak. Az ikes igék külön ragozását újabban mind nagyobb mértékben elhanyagolják, vagyis a mai nyelvben nem érvényesül következetesen az ikes ragozás. Az ikes igék- szémélyragjalt ugyanis e gyes tgealakokban háttérbe szorítják a nem ikes jaz ún. Iktelenl igék személyragjai. Igaz, hogy a nép nyelvé ben régóta járatosak az e szék, iszok, alszok, jénj en nék, főj dolgozna, jtej dől gozz, (öj dolgozzon, az irodai ml eszem, iszom, alszom, enném, dolgoznék, dolgozzál, dolgozzék helyett, ezért mégsem szabad erőszakolni az ikes igék háttérbe szorítását. Különösen a jeltételes módban vigyázzunkI Az e- szik igének eredeti ikes a- lakja a jeltételes mód 1. személyében: (én) enném, 3. személyében: (öl ennék. De gyakrabban így halljuk ezeket az igealakokat: /énjén nék, lőj enne, tehát sokszor ugyanúgy ragozzuk őket mint ’például a nem Ikes lesz Igét: jénj lennék, (öl lenne. A jelszólító mód 3. sze mélyében az eredeti ikes ra qozású igealak: (ő) egyék Ma azonban többnyire így mondjuk: (öj egyen, tehát ugyanúgy ragozzuk, mint az tktelen igét (legyenj. A kijelentő és jelszólító mód e:gyes szám 1. személyében általában nem szabad az ikes -m személyragot fölcserélnt az iktélén -k személyraggal. Helytelen, hibás alakok ezek: eszek, alszok; egyek, aludjak stb. Helyesen: eszem, alszom; e- qyem, aludjam stb. A jeltételes módú igék ragozásában a következőkre kell ügyelnünk: Az alanyi ragozás egyes szám 1. személyében a ‘oldalék mindig -nék, még akkor is, ha ciz Ige mély hanqrendü. Hely telenek tehát a magánhang zó llleszkedéses (én) várnák (én) szaladnák, (én) tanul nák stb Helyesen: jénj vár nék, lénj szaladnék, (énj tanulnék stb. A tárqyas ragozás többes szám 1. személyében az e- redetl toldalék a -nók, nők; pl. (mi öt) várnók, (ml őtj kérnök. Ezt az igealakot a mai köznyeloből szinte teljesen kiszorította az alanyi ragozás megjelelő alakja: várnánk, kérnénk. Mlndafhellett a -nók, -nők végű alakok sem helytelenek, s főleg a választékos, tudományos stílusban ma is gyakran felbuk kannak. Megtaláljuk őket költőink nyelvében ts: „Mint ha újra hallanók a pusztán a lázadt ember vad keserveit... (Vörösmarty: A vén cigány I. „öt szegény szól: Megfürödnénk, meqőblítenők az inget...“ (József A.: Áradat). Sokszor halljuk, külön/) sen az iskolákban, hogy a felszólító mód helyett főnévi igenevet használunk: Leülni! Felállni! KimenniI Ez sem magyaros. Helyesen így mondjuk: Üljetek lel Álljatok jeli Menjetek'ktl A beszédben a -t végű t- gék felszólító módú alakja helyett gyakran a kijelentő módú alakot használják. Ez sok esetben kétértelműséget okozhat, mert mást jelent ez a mondat: látjuk a medvét (kijelentő módi, és ez: Lássuk a medvétI (felszólító mód). Ugyanígy: Mikorra halászijuk az értekezletet? (kijelentő mód); Mikorra ha lasszuk az értekezletet? (felszólító mód). Mégis sokan használják a kijelentő módú Igealakok helyett a felszólító módú alakokat, s így beszélnek: „Mielőtt felszáí- lunk a vonatra, megváltsuk a jegyünket. A vonatban a jegyet átnyújtsuk a kalauznak, akt kilyukassza. A jegyet nem szabad eldobni, mert nem tudhassuk, nem jón-e ellenőr. Az ellenőrök a jegy nélkül utazókat megbüntetik és leszállítsák a vonatról" (Helyesen: megváltjuk..., átnyújtjuk..., kilyukasztja..., tudhatjuk..., leszállítják.! Kerüljük ezt a rút helytelenséget! Akik így beszélnek, figyelmeztessük ókét erre a durva nyelvi hibáraI Ha a felszólító módú alakok kiszorítanák a kijelentő módúakat, veszélyeztetve lenne a nyelv gondolatközvetttö szerepe, htsz,en nem tudnánk, mtkor fogjunk fel egy mondatot kijelentésnek, mikor parancsnak. Pazderák Bertalan
