Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-12-01 / 48. szám

ój ifjúság s

A proletariátus tudósa és tanítója

„Lehetetlen megérteni a marxizmust és lehetetlen azt egységes egészében ismertetni, ha nem vesszük figyelembe Engels valamennyi művét.“ LENIN

Ha egy távoli galaktikáról bolygónkra érkezett értelmes lény azt kívánná, hogy nevezzem meg a földlakók fejlődés- történetének két legfontosabb, legnagyobb és legáltalánosabb hatású eseményét, akkor a tűz feltalálását és a szocializmus megvalósítását jelölném meg.

A tűz nagy áldás volt az ember számára, ízessé tette ételét, meghajlította szerszámát, megvédte a fagyhaláltól, de ugyanolyan hűségesen szolgálta a fegyverkovácsokat és bilincsgyártókat, mint a kapakasza készítőket, hűségesebben a palotákat, mint a kunyhókat, a rabtartókat, mint a rabokat.

A szocializmus volt az, amely a tüzet, a fényt az ember szolgálatába állította, a szocializmus kohójában kényszerítették engedelmességre, hogy soha ne romboljon, csak építsen, soha ne öljön, hanem életet, erőt, meleget adjon. A szocializmus az új tüzek, az Igazabb, szebb emberi élet kovácsainak hűségesen segítő tüzek cslholója!

A szocializmus — az új történelem!

És e történelem elválaszthatatlan Engels Frigyes nevétől.

A németországi Barmenben született 1820. november 28-án, és születésekor már úgy tekintettek rá, mint a „gazdag Engels“ fiára, az „Ermen és Engels“ cég egykori főnökére. És a „gazdag Engels fia“ szakított a családi hagyományokkal .hátat fordított a kiuzsorázóknak

és a kiuzsorázottak jogainak rettenthetetlen védője lett. Pe dig az Engels család mindent elkövetett, hogy ismét a „helyes útra“ térítse a „fekete bárányt“. Brémába küldték, hogy szórakozzon, élje a nagyburzsoázia könnyelmű életét — és harcos demokratává lett, Manchesterbe küldték, - hogy az anyavállalatnál élvezze a „fiatal főnök szerepét, hosszú útra küldték világot látni, tobzódni, és az út végén — barikádokat épített a saját szülővárosában! 1849-ben pénzt adtak neki, hogy menjen, utazzon Amerikába, nehogy mint forradalmár börtönbe kerüljön és „szégyent hozzon“ a család nevére, és Engels áthajőzott Angliába — Marxhoz.

1844-ig csak levelezett Marxszal, de akkor Párizsban találkoztak, és ekkor kezdődött egész életre szóló barátságuk. A Deutsch-Französische Jahr- bücher-ben jelent meg Engels első, a tőkés társadalom gazdasági rendjét bíráló cikke „A nemzetgazdaság bírálatának vázlata“ cím alatt. A tőkés társadalom legfontosabb jelenségeit, a tőkés termelési mód, ellentmondásait, a tőkés rendszer bűneit már akkor a tőkés magántulajdon szükségszerű következményeként mutatta be. 1845-ben — az angol munkásság helyzetének alapos tanul mányozása után írta meg „A munkásosztály helyzete Angliában“ című monográfiáját, maid még ugyanabban az évben Párizsban Marxszal közösen „A szent család, vagy a kritikai kritika kritikája“ című művet. Ebben első ízben fogalmazták meg az osztályharcra vonatkozó elméletüket. 1847-ben írta meg a „Kommunizmus alapel- vei“-t, amely az 1848 februárban Marxszal közös műként megjelent „Kommunista Kiált vány“ fogalmazványának tekinthető.

A németországi forradalom bukása után, 1850-től 1870-ig Manchesterben élt, és a Londonban élő Marxszal folytatott levelezése tulajdonképpen a proletár politikai gazdaságtan kialakítása.

1870-ben Németországban a kispolgárok, a reakciósok, a tőkések ismét reménykedni kezdtek, mert azt hitték hogy a két világhírű „felforgató, forradalmár „népellenség“ - Marx és Engels - tanait halomra dönti az akkor fellépő Karl Eugen Dühring, német eklektikus filozófus és vulgáris közgazdász, az erőszakelmélet feltalálója, aki harsogva támadta a marxizmust. Azonban 1878-ben megjelent a minden reakciós elméletet megcáfoló, megsemmisítő válasz, Engels egyik legjelentősebb műve, az „Anti- Dühring“, amelyben nemcsak a marxizmus három tényezőjét, a politikai gazdaságtant, a filozófiát és a kommunizmus elméletét fejtette ki, hanem tovább fejlesztette Marx közgazdasági tanítását is. „A természet dialektikája“ című halála után megjelent, művében mutatta ki, hogy a munka milyen szerepet játszott az ember fejlődésében, „A család, a magán- tulajdon és az állam eredete „c. müvében feltárta, hogyan bomlott a társadalom antagoni- sztikus osztályokra; Marx halála után sajtó alá rendezte „A tőke“ II. és III. kötetét, és az utóbbihoz írt pótlásban megjegyzéseket főzött az átlagprofit kialakulásának elméletéhez, 1891-ben pedig közzétette Marx „A gothai program kritikája“ c. művét, figyelmeztette a német szocialistákat a fokozódó opportunizmus veszélyére.

De Engels Frigyes tevékenysége alapvető jelentőségű a marxista-leninista esztétika számára is. Csak Engels hagyatékából értelmezhetjük helyesen még ma is a realizmus fogalmát, csak az ő megnyilatkozásai vezetnek, az írányzatos- ság, a pártosság helyes megértéséhez, és úgy érzem, ma is perdöntő, hogy Marxszal y- behangzóan elutasított minden olyan írányzatosságot, amely íllusztrativitáshoz vagy a va lóság tényleges arányainak eltorzításához vezet.

Engels még megérhette, amit fegyvertársa, Marx már nem láthatott: négy évtizedes közös küzdelmük nyomán szinte valamennyi európai országban megalakultak az osztályharcos alapon álló marxista pártok, és a marxizmus, a tudományos kommunizmus elindult nehéz, véres, de győzedelmes útjára.

„A tőke“ III. kötetének jegyzetében írt a kapitalizmus imperialista szakaszának kezdetéről, a trösztök és kartellek veszélyéről és nagyon találóan mutatott rá, hogy kartell a hatalmasok fegyvere, amellyel elpusztítja a kicsiket.

jóslata bevált. Az „Ermen és Engels“ cég. amely valamikor annyira aggódott, hogy a forradalmár Engels szégyent hoz a család, a cég nevére —■ eltűnt, elnyelték a vegyipari konszernek, és a németországi leányvállalat utódja, a Wupper- taler Glanzstoff AG a csőd szélén éli látszatéletét...

De Engels Frigyes neve örökké élő, halhatatlan, és születésének 150. évfordulóján az ő emlékét idézik a százmilliók, akik a marxi-engelsi tanok fegyverével harcolnak a kommunista holnapért, az ő emlékét idézik, akik a tőkés rend szer omló falait osztromolják, mert Engels Frigyes — Lenin szerint:

„...az első volt, aki megmondta, hogy a proletariátus nemcsak szenvedő osztály, hogy a proletariátus éppen gyalázatos gazdasági helyzete feltartóztathatatlanul előre taszítja és rákényszeríti arra, hogy harcoljon végleges felszabadulásáért!“

, Eszméiből épült a jelen és épül ma a világ szebb, Igazabb, boldogabb jövője!

Pét er fi Gyula

—------------------------------------:________;___I-------- _______________

REKLÁMOZOK

A karácsony közeledtét legelőször a hideg utca, a meleg szobában duruzsoló kályha, aztán a sorra kidlszitett. ünnepi hangulatot árasztó kirakatok jelzik, aztán az üzletekben egyre szaporodó tömeg, a vásárlási láz, a tolakodás, a problémák, kinek milyen ajándékot vegyünk. Az újságok, rádió és tévé már jó előre kürtöli a tippeket, a tanácsokat, kinek milyen ajándékot vegyünk. Sálat a papának, nagypapának, kesztyűt ennek, hiritalovat, trombitát annak. És írják, mondják, reklámozzák; ajándékozzunk könyvet is.

Ajándékozzunk könyvet! Nem tanácsolom, csak szeretném eszébe juttatni szinte mindenkinek. Nem bízott meg egyetlen reklámügynökség, egyetlen könyvesbolt sem, stréberkedni sem áll kedvemben, mégis szeretnék az ajándékozók legalább kis százalékának a lelkére beszélni. De hát hogyan? De hát érdemes? Gondolom, igen. Mert az az érzésem, éppen a tűire klámozás miatt olyan kevés a könyv a karácsonyfák alatt.

Ne ajándékozzunk hát könyvet?

Ezt nem mondtam ... csak szeretném eszébe hozni a tanácstalan ajándékozónak, hogy ha jómaguk nem is szeretik a könyvet, de lehet, hogy a megajándékozott éppen ezt a legszebb ajándékot fogadná a legnagyobb örömmel.

—k—

ILKU PÄL: ZENDÜL AZ OSZTÁLY

Ilku Pál 1930-ban írt s először 1936-ban kiadott diákregénye annak idején nagy visszhangot keltett. A szerző a frissen érettségizett fiatalember szemével látja a szegény sorsú diákok é3 az „urak országát“ híven szolgáló tanárok közé emelt, áthághatatlan falat, melyet az osztály zendüléssel próbáit lerombolni.

Gondolati, művészi értékein kívül a fiatalok politikai éleslátása, áz ösztönösségen túlmenő, konok igaz- ságikeresése teszi idötállóvá és a csehszlovákiai magyar irodalom megőrzendő hagyatékának részévé ezt a könyvet. (Ara: 15.— Kcs)

PETROVÄCZ ISTVÁN: SZOMBATRA PÉNTEK

Október hatodika péntek. Szombatra péntek. Mert a hat fiú, aki valahol a Fekete-Kőrös vidékének tanyavilágában éli át a háború utolsó napjait és a felszabadulás első izgalmas és mégis megnyugtató pillanatait, e- zekben a napokban már alig Ismeri ki magát a naptárban. Horgásznak, kukoricalisztből máiét sütnek, gyökerekből levest főznek, és közben őrködnek és figyelnek. A háború egyik pillanatában itt' felejtődtek, és így a partizánok segítségére vannak: egy. a németek számára fontos híd felrobbantásánál segédkeznek; mindenesetre érzik, megértik, hogy ők most ellenállók, és egy jobb, emberibb világra készülnek. Petrovácz István a saját gyerekkorát', szülőföldjét ábrázolja ebben a regényben is, saját' élményeit teszi át Varga Andris másodikos naplójába. A líraian megírt, de végig izgalmas háborús regényt Reich Károly hangulatos illusztrációi kísérik. (Ara: 13.— Kcs).

REMENYIK ZSIGMOND: ÉLŐK ÉS HOLTAK

Remenyik Zsigmond talán legkalandosabb és legművészibb regénye az Élők és holtak, túlzás nélkül mondhatjuk: modern regényírásunk egyik remekműve.

Bergen Fülöp urat, a vidéki birtokára visszahúzódott ültetvényest, egy nyugodt délutánon telefonon Amszterdamba hívják. A közjegyző vaskos papírkötegiet nyom a kezébe, hajdani barátjának, van Buren hajóskapitánynak hátrahagyott levelét és ,,Végső Akaratát“. Az Iratokból kiderül, hogy a feddhetetlen életűnek ismert kapitány négyszer nősült, különböző helyeken bár, de nagyjából egy időben, s így négy özvegyet hagyott maga után... Az emberi lélek szélsőségeinek nagyszerű áb- rázalása ez a könyv. (Ára: 27,50 Kös).

VIDOCO — EGY KALANDOB A MÜLT SZÁZADBÓL

Vidocq változatos és kalandokban bővelkedő élete során volt katona és dezeríőr, tengerész és kalóz, vándorkomédiás és betörő, huszár és zugiűzér, katonatiszt és szökevény. Megjárta Brest' és Toulogne fegyenetele- peit, mígnem szembefordult az alvilággal és mint a korszerű titkos rendőrség megalapítója, annak ostora lett. Emlékiratai, melyek száz év után, most kerülnek először a magyar olvasó kezébe, hiteles képet rajzolnak a forradalomtól a Bourbon-restauráción keresztül a második francia császárság zűrzavaros évtizedeiről.

PAVEL N AUMÁN: Át IDŐ ÁRNYÉKÁB AN

Nauman regényéhek cselekménye egy szürke kis ügyből bomlik ki, mely még napi hírnek sem alkalmas, mégis komoly és rendkívül bonyolult bűnügyi eset kerekedik belőle. A történet lebilincselően izgalmas, tele váratlan fordulatokkal, egyéni emberi sorsokkal és tragédiákkal, s a tragédiák hátterében, az évek sötét ár- nvékában ott lappang a bűnök legrettenetesebbje (Ára: 20.- Kör).

JAN DE HARTOG: A GYILKOS ÉS A LÁNY

Amszterdam egész bűnügyi rendőrsége keresi a gyilkost! Az olvasó izgalmas hajsza részese lesz a mutatványosok különös világában. A hullámvasút tövében tevelábú emberek, jósnők, sziámi Berek, verklisek tolonganak; a közönség megbámulja a Világ Legkövérebb Asszonyát, meghallgatja az Ezerhangü Embert, elképed az erőművész teljesítményein, megfeorzad a panoptikumban, és jót derül az excentrikus bohócok tréfáin. A férfiakat azonban leginkább a turkeszíáni szűz vonzza, a különös keleti táncosnő, s 6 a?, aki talán mindennek oka, ami itt lezajlik: a gyilkosságnak, gyújtogatásnak, gyűlölködésnek:.. A nagyhatalmú clrkuszklrály. Boter- man épp hozzá igyekezett, amikor a gyilkos tőre lesújtott rá... (Ara: 25.— Kös),

A hasonulás és az összeolvadás

Kodály Zoltán, a nemrég elhúnyt nagy magyar zeneszerző a magyar nyelőnek ts egyik legfőbb őre oolt. 1937. december 9-én egy Igen emlékezetes beszédet mondott. A magyar kiejtés romlásáról beszélt. Előadásában többek között ezeket mondotta:

„Bizonyos, hogy egy nyelvben és stílusban kifogástalan szöveget magyartalanul is fel lehet olvasni. Vannak tehát a nyelvhelyességnek írásban nem rögzíthető, csak füllel felfogható elemei is A nyelvnek nemcsak leírható része van kitéve romlásnak, hanem talán még inkább ez a leiekkel nem rögzíthető, csak hallható része.

Valamikor szónok nemzet hírében álltunk. Ma lámpával kell keresni olyan szónokot, akinek beszéde a zenei elemek szempontjából ts kifogástalan."

Kodály Zoltán beszédének, sürgetésének a hatására sok minden történt az azóta elmúlt évtizedekben Magyarországon. De nálunk csak az elmúlt években kezdtünk foglalkozni a magyar kiejtés problémáival. Pedig nálunk is van mit tenni ezen a téren. A magyar kiejtés sok-sok problémája közül egyre szeretném felhívni a figyelmet, ami az elmúlt évtizedben rohamosan terjedt, a betüejtésre.

Tudjuk, hogy a rágós, jeles, képzős szavakban, az összetételekben, az egymást követő önálló szavakban az egymás mellé kerülő hangok gyakran hatással vannak egymásra, hasonulnak eoymáshoz, vagy egy harmadik hanggá olvadnak össze. Aki Ilyen esetekben betű szerint akarja kiejteni a hangokat, vét a jó magyar kiejtés ellen. Igen súlyos hiba a betüeftés: mond-ja, lát-fa. Az írás, a betű eluralkodik rajtunk, s mind gyakrabban be leesünk a betüeftés hibájába, s a helyes láttya, monqya, ággyá, eggyel ejtés helyett gyakran hangzik a betű szerinti ejtés: lát-fa, mond-fa, e-gyet. Sokan ugyanis pa- • rasztosnak vélik az ággyá ejtést, s trodalmtnak, köznyelvinek az ad-fát. Sok írónk Is beleesik a „betünépies- kedés" hibájába, s a nép fiát a tuggya, ággyá, acc írásformákkal jellemzi, pedlq tudnia kellene, hogy ez a köznyelvi helyes ejtés.

A részleges hasonulás hanqtörvényét a kiejtésben érvényre kell juttatnunk, ne Igyekezzünk tehát a részlegesen hasonuló mássalhangzókat betű szerint ejtentl Így pl. adhat kiejtése athat; könyvekben kiejtése: köny- vegben; azonban kiejtése: azomban stb.

A teljes hasonulásnál azt tapasztaljuk, hogy a két találkozó mássalhangzó közül az egyik nem hangzik, a másikat pedig hosszan ejtjük.

Pl. búsuljon hagyj anyja Igazság egészség

írás: l + l írás: gy + J írás: ny + l írás: z + s írás: SZ+S

kiejtés: JJ kiejtés: ggy kiejtés: nny kiejtés: ss kiejtés: ss

A mutató névmás -val, -vei rágós alakja kétfélekép pen használatos: azzal és avval, ezzel és evvel. Mindkét alak — szóban és írásban — egyaránt helyes.

Az összeolvadást a kiejtésben általában érzékeltetnünk kell. fqy például családja kiejtése: csalággya; látják kiejtése: láttyák; költség kiejtése: kölcséq; hatszor kiejtése: haccor.

Az összetett szavak határán azonban kevésbé érvényesül az összeolvadás szabálya, ezért például a hadjárat. Margitsziget szavak kiejtése és írásmódja között nincsen eltérés.

A melléknév középfokának a jele, a -bb. csak magán hangzó előtti-helyzetben hangzik hosszan /pl. szebbek), mássalhangzó előtt — az írástól eltérően — rövid b-t ejtünk (pl. szebnélf.

A hosszú mássalhangzó kiejtésbeit megrövidülését figyelhetjük meg a varr ige két alakjának, a varrogatsz és a varrá alakoknak a szembeállításakor ts.

Az arccal és a zászlókkal szavakban a -val rag teljes hasonulása folytán kettözödött meg a szóvéqt mássalhangzó. A zászlókkal szóban a kettőzve írt mássalhangzót hosszan ts ejtjük, az arccal szóban azonban — az írástól eltétröen — röviden.

Ha a hosszú mássalhangzót egy másfajta mássalhang zó elózi meg vagy követi, a hosszú mássalhangzót rövided ejtjük. Ezt a kiejtésbeli változást rövidülésnek nevezzük.

Említsünk még meg a helyesírás és a kiejtést norma eltérésén alapuló egyéb hibákat is:

Gyakori az egy szónak és származékainak írás szerinti rövid mássalhangzóval való ejtése olyan esetekben ts, amelyekben a közszokás a hosszú hangot szentesítette: egy, egyes, eqytk, együtt, egyelőre, egyezik egyel stb. Természetesen ugyanilyen hiba a röviden ej tendó formák hosszú mássalhangzóval va’ó ejtése: e■ gyéb. egyenes, egyenlet, egyenlő, egyetem stb.

Pazderák Bertalan