Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1970-12-01 / 48. szám
Foto: Pavlaőka Midőn rám leltél, olyan voltam mint egy kivetett kavics a parton Mint valami túra dolog, amit senki se tud mire tartson Mint régi szextánsra tapadt moszat amit partra hajít a dagály Mint köd mely kéretlenül az ablakra ül s be-toeszáll Mint mások-hagyta rendetlenség egy szállodai szobasarokban Mint ünnep utáni reggel a téren szétszórt zsírpapirokban Mint potyautas aki a vonat-lépcsőn kuporog Patak amit eltérítettek útjából a gonosz parti lakók Erdei vad mely az autók reflektorába belekábul Éjjeli őr aki hajnalban hazatart robotéból Mint rossz álom mely a börtön homályában sehogyse oszol Mint a madár mely őrjöngve verdes a házban ha fogoly Mint gyűrű piros nyoma a megcsalt szerelmesek ujján Mint egy kocsi amit sorsára hagytak állva az utcán Mint egy eltépett levél mely a szél szárnyán tovaszáll Mint lesülés a kézen amit otthagyott a tavalyi nyár Mint téveteg tekintete annak aki érzi messzire tévedt Mint poggyász amit a megőrzőben ottfeledének Mint egy ajtó vagy ablak ami nyitva maradt valahol Mint a seb melyen a villám a fába s a szívbe hatol Mint egy kő mely az útszélen ott marad emlékeztetőnek Mint baj mely mint véraláfutás nem szüntethető meg Mint hiábavaló hajókürt a távoli tengeren Mint kés emléke a húsban amely nem múlik el sohasem Mint elcsatangolt ló amely inna s a mocsár körül ődöng Mint vánkos amely lázálmas éjjelen összegyűrődött Mint káprázó szemmel a napra szórt durva szitok Mint a harag ha látjuk hogy a földön semmi se változott Ügy leltél rám te az éjben mint egy szóra mely jóvátehetetlen Mint a csavargóra ki aludni az istállóba hevert le Mint ebre amely nyakörvén másnak a nevét viseli Mint egy régvolt emberre aki zajjal és dühvei telisteli A PULT KÉT OLDALÁN Ezt a címet is adhattuk volna Zácsek Erzsébet riportjának, amely a bevásárlás viszontagságaival foglalkozik. A falusi gazdasszonyok talán csodálkozni fognak a városi háziasszonyok „kálváriáján“, de így igaz. Nekik könnyű. Ha baromfilevest akarnak főzni, elég, ha kimennek az udvarra és a zöldségeskertbe. De azért nekik is van „gyakorlatuk“ az üzlethálózattal ... Az Új Ifjúság ünnepi száma december 15-én jelenik meg 24 oldalon színes, értékes, érdekes tartalommal. Riportok, novei- •ák, humoreszkek, krimik (karácsonyi szánunkban kezdjük közölni Franck Dexter „Mint az orkán" című horrorját), technikai érdekességek, sportérdekességek és tarka női oldal — mindaz megtalálható benne, ami olvasóinkat feltételezhetően érdekli. Már most biztosítsa újságárusánál karácsonyi számunkat! Kellemesen telnek majd az ünnepek az Új Ifjúsággal. /□ A A KULTÚRBÉBY ÉS ANYUKÁJA Lapunk hetedik oldalán Németh Icát, a komáromi Magyar Területi Színház fiatal művésznőjét mutatjuk be, ezúttal elsősorban az anya és háziasszony szerepében. Németh Ica boldog házassága a bizonyítéka annak, hogy ma már Thália papnői is lehetnek boldog anyukák és háziasszonyok. A SZISZ és a gyerekek A SZISZ alakuló országos konferenciáján elvi jellegű dokumentumokat fogadott el a SZISZ pionírszervezete programjára és szervezeti felépítésére vonatkozólag. Ezek a dokumentumok foglalkoznak pionírszervezetünk eddigi több mint huszonöt éves útjával, jelenlegi küldetésével, a pionírszervezet szimbólumaival, a pionír- szervezet irányításával, a gyermekek korára való tekintettel belső differenciációjával, a csapat, a raj és az őrs funkciójával és egyéb igen fontos tudnivalóval is. A SZISZ abból az elvből indul ki, hogy a fiatalok felkészítése az életre már a gyermekkor kezdetén megindul. Elsősorban a szülőknek érdekük, hogy gyermekeikből jó, becsületes, szorgalmas polgárokat neveljenek. A szülők igyekezete arra irányul, hogy gyermekeik tanuljanak és így biztosítsák jövőjüket. A családi nevelés e téren a szakmailag irányított iskolák munkájával párosul. A családon és az iskolán kívül a gyermekeknek azonban szükségük van egy jól irányított társaságra, szervezetre, ahol a gyerekek szabad idejüket tölthetik és ahol jövő életük szempontjából hasznos tapasztalatokat 'szerezhetnek. A gyermekeknek sokkal jobban, mint másnak, szükségük van segítő kézre. Az kell, hogy valaki koruknak megfelelően megmagyarázza életük célját és megmutassa az ehhez vezető utat. Az egykori CSISZ pionírszervezete húsz éven át vette ki részét a legifjabb nemzedék neveléséből. Ezalatt az idő alatt gazdag tapasztalatokra tett szert, amelyek nagyrészt ma is hasznosíthatók. A CSISZ pionírszerveziete nem mentesült a- zonban a hibáktól sem. Persze nem a gyermekek hibája, hogy a szervezetnek voltak gyenge oldalai is, és hogy a pionírszervezet nem fejlődött mindig elképzeléseink és szükségleteink szerint. 1968-ban a gyermekmozgalmat sem kímélte meg a megrázkódtatástól. Gyermekszervezetünk egységének szétrombolása az emlékezetes év legszomorúbb eseményei közé tartozik. Az egység megbontása ott volt a legérezhetőbb, ahol a cserkész-szövetség vagy más gyermekszervezetek alakultak. A múlt tanulságából született az az elhatározás, hogy a SZISZ pionírszervezete egységes és egyedüli gyermek- szervezetként dolgozik majd országunkban. Ez a szervezet relatív önállósággal és jogokkal bír a Szocialista Ifjúsági Szövetség keretén belül. A SZISZ, mint idősebb testvér viszonyul majd hozzá, készségesen segíti munkájában és tanácsokat ad. Az ifjúsági szövetség a gyermekekről való gondoskodás terén oda hat majd, hogy a gyerekek jó kollektívákban találkozzanak, ott mérhessék össze erejüket, versenyezhessenek, s hogy. megtalálhassák a lehetőségét az első hasznos munka elvégzésére és természetesen, hogy ne unatkozzanak, hogy szabad idejük hasznosítása közepette fejleszthessék pozitív testi és lelki adottságaikat. A pionírszervezet gondoskodni kíván arról, hogy a gyerekekben fejlessze a dolgosságra, készségességre, bátorságra irányuló hajlamokat. Ugyanakkor bírálja az önzést, kapzsiságot, beképzeltséget stb. Szervezeteink törekvése oda irányul, hogy a gyermekek kapcsolatot teremtsenek a természettel, kialakítsák a munkához való helyes viszonyukat. Igen fontos a tevékeny hazafias nevelés is. A gyermekekre jó hatással van, ha akár kis dolgokkal is, de mégis valami olyat produkálnak, ami az ország szükségletei szempontjából fontosnak tekinthető. Épp ilyen lényeges a gyermekek internacionalista szellemű nevelése is, főleg oly módon, hogy becsületes viszony fűzze őket a világ minden gyermekéhez, és ismerjék meg a világ osztályellentéteit és az ebbő! eredő helyes o- rientációt. A SZISZ igen fontosnak tartja a gyermekek önállóságra való nevelését. Már a legfiatalabb korosztályban is megvan az a tulajdonság, hogy saját lábukon akarják megjárni az előttük levő utat, és nem akarják azt, hogy minden lépésüknél valaki kezüknél fogva vezesse őket. Ezért helyes, ha a pionírok mind nagyobb mértékben vesznek részt szervezetük igazgatásában és irányításában. Ez a követelmény nagy igényeket ró a pionírvezetőkre. Épp úgy, mint a múltban, most is sok készséges és tapasztalt vezetőre van szükség a pionírszervezet minden fokán. Ezért a SZISZ a pionírvezető- ket nagy becsületben tartja, munkájukat a múlttal ellentétben sokkal aktívabban kívánja támogatni. Mi sem bizonyítja jobban az előttünk álló karácsonyt, mint az, hogy megkezdődött az ünnepi asztalon nélkülözhetetlen pontyok halászata.
