Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-03 / 44. szám

2 új ifjúság Vázlat egy szoborhoz Ha szobrász lennék és már­ványban örökíteném meg a magyar szellemtörténet nagy­jait, Ady Endre alakja mögött ott állna a nagy triász: Igno­tus, Osvát és az, akiről ma. születésének kilencvenedik év­fordulója alkalmából írok — Hatvány Lajos író, kritikus, i- ridalomszervezö. Az akkori Magyarország e- gyik legnagyobb pénzhatalmas­ságának a fia nem az apai va­gyont akarta gyarapítani, ha­nem * középiskola után klasz- szikus tudományokkal foglalko­zott, előbb a Freiburg in Brois- gau-i egyetemen, majd Buda­pesten, ahol 1904-ben szerez­te meg diplomáját. Közben cik­keket., tanulmányokat írt, el­sősorban német, lapokba és 1908-ban már teljes szellemi fegyverzetben állt ki a Ráko­si Jenő féle vit.ézkötéses na­cionalista társadalomszemlélet eilen, és részt vett a Nyugat megalapításában. Mit jelentett akkor a Nyu­gat? Nemcsak egy folyóirat volt, hanem kísérlet egy végtelenül kusza korban a rendkívül bo­nyolult problémák megoldására, a valóság megmutatására, a nyelv és a formák megüjttásá- ra. Ä Nyugat emelte ki a magyar Irodalmat a félévszá­zados provincializmusból és Magyarországon akkor a nyu­gatosság jelentette a haladó szellemet, a modernséget, a politikai baloldaliságot. Véletlenül éppen 1908-ban, a Nyugat alapítási évében, jelent meg Leipzigban Hatvány miivé — Die Wissenschaft des nicht Wissenswerten (A tudni-nem- érdemes dolgok tudományai. — amelyben talán önkéntelenül programot adott önmagának és az egész nyugatos irányzat­nak: „Ä kritikus kötelessége, hogy a múltból klérezze a je­lent és a jelenből a jövőt." 1917-ben átvette a Pesti Napló szerkesztését, majd részt vett az őszirózsás forra­dalom vezetésében, tagja volt a Nemzeti Tanácsnak, de az u- tolsó lépést — akkor még — nem tette meg, nem csatlako­zott a proletárdiktatúrához, el­hagyta az országot. 1927-ben tért vissza és akkor forradal­mi tevékenysége miatt bebörtö­nözték. Nem, nem engedhetem el a kontraszt hangsúlyozását: Horthy degenerált, félhülye klikkje, a magyar politikai sze­méttelep szennyes vezetői bör­tönbe zárták Hatvány Lajost! 1938-ban már minden józanul gondolkodó ember látta, hogy a ,.szegedi gondolat" csak a müncheni sörpince pirománlás perverzitásához vezethet és Hatvány menekült. 1947-ben tért vissza hazájába, akkor, a- mikor szükség volt minden be­csületes kézre, szívre, észre, mert fel kellett építeni a le­rombolt Magyarországot, Nem volt ,,külföldre szakadt ha­zánkfia", nem 1957-ben tántor­gott haza, nem a ,,készre" ér­kezett, hanem kivette részét a szocialista Magyarország építé­séből. Ezt Is hangsúlyozni kell, amikor leírom, hogy 1959-ben a dolgozók Magyarországa Kos- suth-dljia! jutalmazta. Aki Adyt szereti, annak Hat­ványt is szeretnie kell, mert ő volt Ady első támogatója! Aki József Attilát szereti, annak Hatványt Is szeretnie kell, mert ugyancsak Hatvány volt az. aki kiállt a még Is­meretlen proletárköltö mellett. Aki Petőfit szereti, annak Hatványt is szeretnie keil, mert egész életében Petőfi é- letét és munkásságát tanulmá­nyozta. Ha szobrász lennék, nagy szeretettet és végtelen tiszte­lettel vésném márványba az a- lakját. Péterfi Gyula OJ Ifjúság, Szlovákia Szociális ti [flúségi Szövetsége Közpon ti Bizottságának lapja <2> Kiadja a Smena kiadóvállalata © Szer­kesztőség és adminisztráció Bra­tislava. Prazská 9. Telefon: 485 41-45. Postafiók 50 9 Főszer­kesztő: dr. STRASS 7, ER GYÖRGY, {őszerkeszt őhelyette- és kultúra: TÓTH ELEMÉR A riportrovat vezetőle: PALA GY1 f.AJOS. Riporterek: ZA CSEK ERZSÉBET. KÉSZ ELI FE RENC, NÉMETH ISTVÁN, ke let.-szlo*áklel szerkesztő é? sportrovatvezető BATT A GYÖRGY. A melléklet rovat­vezetője: HORVATH RUDOLF Nyomla: Zépadoslovenské tla Marne 81 @ Előfizetést dl egész évre 52.— Kés fél évre 26.— Kis negyedévre 13.- Kis O Terjeszti a Posta Hír iapszolgélata. előfizethető min de« oostakézbesltönél vagv postahivatalnál • Kéziratok*- nem őrsünk meo és nem kül dünk vissza « A lapot kil! főidre s PNí Ustredné expe dicta Haie. Bratislava. Got’ «raldovo ném 5. 48 útján le hét megrendelni. Konferencia után Mint arról olvasóinknak be­számoltunk. országszerte lezaj­lottak Szlovákia Szocialista If­júsági Szövetsége alakuló kon­ferenciái a kerületekben. Az ünnepélyes pillanatokat most ismét munkával teli napok, he. tek és hónapok váltják föl. Kö zeledik a prágai országos kon ferencia dátuma. A kelet-szlová­kiai kerület SZISZ bizottsága is kitűzte a feladatokat, s most az előkészítés stádiumán túljut­va, a részletkérdésekre össz­pontosítják erejüket mind a fia­talok, mind vezetőik. Michai Zozulákot. a kerületi SZISZ-bi. zottság elnökét, és Jozef Borov- sk?t, a kerületi bizottság dol­gozóját kértük meg, hogy tájé­koztassák az 0) Ifjúság olvasó­it a múlt és közelmúlt esemé­nyeiről, a jövő célkitűzéseiről, és a magyar fiatalok helyzeté­ről ebben a kerületben. M1CHAL ZOZULÁK: 1969 ja nuárja óta Kelet-Szlovákiában nem volt kerületi szintű válasz­tott szervünk. Ez főleg annak volt köszönhető, hogy a közpon­ti vezetésnek nem állt érdeké­ben egy esetleges ellenzék lét­rehozása, vagy támogatása. Tu­lajdonképpen 1989 óta tapasz­talható ismét az Ifjúsági moz­galom kelet-szlovákiai integrá­lódása. 1970. július 28-án ala­kult meg a kerületi előkészítő bizottság, amelynek főcélja az volt, hogy mindent megtegyen az alakuló konferencia ered­ményes lebonyolításáért. Mind­ez a részletes elemzéssel is Összefüggőt kerületünkben. A kerületi konferencián be­hatóan elemeztük az Ifjúsági mozgalom kerületi működését 1960-tól napjainkig, kitűztük a jövő feladatait, és meghirdet­tük a „Fiatalok kezdeményező és cselekvő staféta-mozgal­mát“, amely a Párt megalaku­lásának ötvenedik évfordulója jegyében Indult, szem előtt tartva azt is, hogy a Csehszlo­vák Komszomol is félévszáza dós tradícióra tekinthet vissza. A kerületi konferencián meg­hirdetett programtervezet há rom fő feladatra összpontosítja figyelmünket: a szervezeti élet területére, az eszmei nevelés­re, és a munkában történő kezdeményező akciókra. Ezek a területek egyaránt tömörítik és sarkallják a főiskolás fiata­lokat és az úttörőket, tehát a korkülönbségnek és a szociális összetételnek nincs szerepe. A szervezeti élet területén el­sősorban a tagok számának gyarapítását, és az alapszerve­zet munkájának Irányítását és ellenőrzését tűztük ki célul. JOZEF BOROVSK?: A mun­kában, termelésben tanúsított kezdeményezés végeredmény­ben nem új dolog, mert ifjúsá gi mozgalmunkban gazdag múltra tekint vissza. Arra tö reksztink majd, hogy a kelet: szlovákiai fiatalok is aktívan kapcsolódjanak a fiatalok or­szágos mozgalmába, a tuäimi- cei erőmű építésébe. Konferen­ciánkon elhatároztuk, hogy a Nemeckén épülő kilencéves is­kola az ifjúság építkezése lesz, és úgy dolgoztuk ki a terveket, hogy ez a fontos In­tézmény már a jövő iskolai év ben megnyílhasson. A dotnaSai víztároló területén és környé­kén egy vízisport-központot szeretnénk létrehozni. Elsősor­ban az ifjúság számára. 1974 nyarán már itt szeretnénk e vezni, vízisízni. Ezek az akciók voltak főbb feladataink, de ki­sebb célokat sem hagytunk fi­gyelmen kívül. Kerületünk if­júsága hozzá akar Járulni az épülő klinika befejező munkái­hoz, és részt vesz a különbö­ző munkahelyeken induló Ze­nit, Mindenki szocialista mó­don és hasonló kezdeményező- akciókban. Egyszóval: azt sze­retnénk elérni, hogy fiatal­jaink ismét aktívak legyenek, élenjárók, kezdeményezők. Figyelmünk a mezőgazdasági termelésre is kiterjed. Különö sen az állattenyésztésben van­nak még fehér foltok. Célunk, hogy minél több fiatal dolgoz­zon ezen a munkaterületen is, és hozzájáruljon ahhoz, hogy országos méretekben is emel­kedjen a termelés szintje. A közelgő jubileumok tiszteleté­re például kerületünkben öt if­júsági brigád alakul az állat­tenyésztési részlegen. MICHAL ZOZULÁK: Ogy vé­lem, az eszmei nevelés terüle­tén kell majd a legintenzívebb munkát kifejtenünk, mert a múlt szocializmustól idegen esz me-áramlatai nyomot hagytak kerületünkben élő fiataljaink gondolkodásmódjában. Ezen a munkaterületen gazdag bázi­sunk lesz: munkásmozgalmunk hagyománya, forradalmi múlt­ja. Befejezésül el szeretném még mondani, hogy progra­munk, amelyet a kerületi alfr kulő konferencián elfogadtak, a SZISZ-ben tömörült vala. mennyi fiatal programja, kor* határra, szociális hovatartozás« ra és nemzetiségre való tekln* tét nélkül. Ami a magyar éi az ukrán fiatalokat illeti: te* kintettel leszünk arra, hogy vannak sajátos érdeklődési te­rületeik is. Ez elsősorban a kultúra területére vonatkozik, Rendkívüli figyelmet szentelünk az egyes tánccsoportoknak vagy énekkaroknak, annál Is inkább, mert éppen a kelet- szlovákiai kerületben Gomba­szögön és Svidnfken zajlik le minden évben a magyar és az ukrán nemzetiség országos kul- túrfesztiválja. Ezekre a hagyo­mányokra építeni lehet, és azt meg is tesszük. OjSÁGlRŐ: Miután megkö­szöntük a nyilatkozatot, érde­kességként megemlítjük még azt a tényt, hogy a kerületi SZISZ-bizottság negyvenkétta­gú plénumába két magyar fia­talt is beválasztottak és a re­víziós bizottságban is két kép­viselőnk van. —bt— KÉT FELSZÓLALÁS A Szlovákia Szocialista Ifjúsági Szövetsége ke­let-szlovákiai kerületi alakuló konferenciáján két érdekes vitafelszólalás érdemel külön figyelmet. Ezek a vitafelszólalások a fiatalok társadalmi be­illeszkedésének két érdekes problémájával foglal­koznak. Az elsőt fán Mráz. a Pozemné stavby n. o. if­júsági szervezetének küldötte mondta él. „Büszke vagyok arra, hogy olyan tffúsági szer­vezet nevében beszélhetek, amely a múltban ts, és most ts a legagtlisabb Ifjúsági szervezetek közé tartozott. Büszke vagy a CSISZ hagyományaira, hiszen ebben a szervezetben nőttem funkcioná­riussá. Sajnálatra méltó tény, hogy 1968-ban és 69-ben olyan légkör alakult ki az ifjúsági mozgalomban, amelyben az embernek majdnem szégyellnie kel­lett magát, amiért CSISZ-tag. A fiatalok gondol­kodását olyan Irányban befolyásolták, hogy te­kintse semminek a CSISZ jelentős emlékműveit, a Barátság vasútvonalát a Szélesnyomtávú vasút­vonalat stb. Azt akarták, hogy felejtsük el azo­kat az elvtársakat, akik egész fiatalságukat a mozgalomnak szentelték. Azokra a hivatásos és önkéntes funkcionáriusokra gondolok, akik falvak­ban és üzemekben nehéz körülmények között szer­vezték a fiatalokat, segítettek a kulturális, sport és egyéb tevékenységben. A ml üzemünkben is vannak elvtársak, akik mint egyszerű segédmunkások, kőművesek, ácsok stb., kollektívájukkal kitűnő eredményeket értek el, és nem egy közülük elnyerte a szocialista munkabrigád kitüntetést. Ezekből a kollektívák­ból kitűnő szakemberek kerültek ki. Kokolefőík elvtárs ma főmérnök, de vannak é- pítészetvezetök, osztályvezetők és más vezető be­osztású elvtársak is. Lenöák, TereSőák. Múdry elv­társak — mesterek. Ezek az emberek mind egy­szerű munkások, ácsok, kőművesek voltak, akik az ifjúsági építkezéseken dolgoztak. Ma sokan kö­zülük szakközépiskolai vagy főiskolai végzettség­gel rendelkeznek. Ezl azért említem, mert kötve hiszem, ha nem lett volna az ifjúsági építkezé­seken a CSISZ alapszervezete által irányított e­gészséges versengés a szakképzettség megszerzé­séért, ha nem állt volna mögöttük az egész kol­lektíva, ha a tanulásban elért távúton végzett e- redményeikért nem az egész kollektívának felel­nek, lett volna-e elegendő türelmük és kitartá­suk? Ezen a példán akartam megmutatni, hogy a fia­tal szakemberek nevelése mindenkor és minden körülmények között lehetséges, csak meg kell ta­lálni a helyes módját. A körülményekből kiindulva és ezekhez alkal­mazkodva a SZSZ1SZ üzemi szervezete, az üzem vezetőségével és a pártszervezettel karöltve elha­tározta, hogy tffúsági építkezési részleget hoz lét­re. Ez a részleg 1970. szept. 1-én meg is alakult. Arra hivatott, hogy a fiatalok kezdeményezését fel­karolja. Ezt olyan formában valósítjuk meg, hogy egy szakmunkás, kőműves vagy ács mellé három, vagy négy harmadéves tanulót osztunk be. Ez a munkás szerződésben felelősséget vállal a tanu­ló fejlődéséért. A megfelelő feltételek létrehozá­sa és a gondoskodás azt eredményezi, hogy a fiatalok szívesen maradnak az üzemben, sőt mun­kateljesítményük is elismerést érdemel. Rövid idő múltán is megállapíthatjuk hogy a részleg létrehozása ésszerű dolog volt3 A másik felszólalást Kocsik Vladimír, a SpiS- ská Nová Ves-i járást bizottság elnökségi tagja mondotta el. Felszólalásában égető problémával foglalkozott. A fiatalok szabad idejéről és ennek kihasználásáról beszélt. Ezen belül külön kitért a klubtevékenység problémáira. „Járásunkban szociológiai félmérést készítet­tünk a falvakban a fiatalok munkáját és életét Il­letően. Ez a felmérés a problémák megoldását szolgálja. A fiatalok széles érdeklődési körének 27 százaléka a klubtevékenység felé irányul. A klubtevékenységet Illetően a megkérdezettek 26 százaléka szerint a tevékenység kielégítő, 30 szá­zaléka szerint nem az, és 44 százaléka állítja, hogy az alapszervezetnek klubfa sincsen. Minden alapszervezet vágya, hogy klubot alakíthasson. En­nek a megoldására a megkérdezettek többségé­nek az a véleménye, hogy a helyi üzemek, egy­séges földműves szövetkezetek, helyt nemzett bi­zottságok támogatásával és társadalmi munkával, ezt a problémát ts meg lehet oldani. A falusi alapszervezetek problémáinak megoldá­sát elsősorban a helyt nemzett bizottságokkal va­ló szoros együttműködésben látjuk. Ezért figyel­münket a tárást nemzeti bizottságokon keresztül erre az együttműködésre összpontosítjuk. Természetesen a járási nemzett bizottság és a helyi nemzeti bizottságok gondoskodása a ftata- lokról nem ér véget az anyagi juttatásoknál. A fiatalok problémáit, feladatait, kéréseit járási szinten, évente legalább egyszer megtárgyaljuk. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a fiatalok szabad idejének kitöltése nem csupán az Ifjúsági szervezet jeladata. Csakis a helyi üzemekkel, egy­séges földműves szövetkezetekkel, nemzeti bizott­ságokkal, a falvak párt-alapszervezeteivel- való szoros együttműködés hozhatja meg a kívánt e- redményt. Tapasztalataink azt is bizonyítják, hogy falvóinkban elégtelenül futnak érvényre az állami szervek és a fárási szervek határozatai. Ha a szabad idő kitöltésében tovább akarunk futni, a gyakorlatból kiindulva a következő meg­oldást javasoljuk: 1. A falusi szervezetek klubjaival kapcsolatban, kölcsönösen előnyös anyagi támogatással alátá­masztott együttműködés létrehozása a hnb-kal; az ifjúsággal kapcsolatos határozatok maradéktalan megvalósítása. 2. A városi klubok működéséről, személyzeti és anyagi biztosításáról a felsőbb ifjúsági szerv gon­doskodjék. Vagy pedig: kerüljenek ezek a klubok a helyt nemzeti bizottságok fennhatósága alá. és csak tartalmi és ideológiai irányításukat vállal­juk. Az a nézetünk, hogy ez a probléma országos jellegű. Arról is meggyőződtünk, hogy az ifjúsági szervezetnek a társadalomban még nincs meg a kellő tekintélye, és ez is negatívan hat a társa­dalom fejlődésére. Ráfiunk is múlik, hogy becsületes, odaadó munká­val, kezdeményezéssel és jegyiemmel, kellő er­kölcsi és anyagi tekintélyt, elismerést szerezzünk szocialista Ifjúsági szövetségünknek és ezáltal a társadalom élenjárói és a párt tartalékaivá le­gyünk.“ — fa — MESTAN KATALIN KÖSZÖNTÉSE Szerkesztőségünk dolgo­zója, Mestan Katalin és la­punk közel két évtizedes munkatársa. 195? januárjá­ban az Oj Ifjúság első szá­mát is már ő gépelte és küldte a nyomdába. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő a lap eleven krónikája, aki a legkisebb részletekre is emlékszik a szerkesztőség történetéből. Évek óta szer­keszti lapunkban a női ro­vatot, a 12. oldalt, amelyet leány- és asszonyolvasóink igen kedvelnek és problé­máikkal gyakran fordulnak hozzá. A kerek évforduló alkal­mából további munkájában és magánéletében sok si­kert és boldog napokat, éveket kívánnak munkatár­sat. Dr. Martincsek László nyit- rai ügyvéd, akit olvasóink írói nevén Mártonvölgyi Lászlónak ismernek, november 5-én töl­ti be munkával teli életének 60, évét. Az Oj Ifjúság szer­kesztősége és olvasótábora ne­vében jó egészséget, és még sok sikerekben teli évet kívá- - nunk a jubilánsnak. A SIKER FELÉ A SZSZISZ vágfarkasdi helyi szervezetének természetesen még nincs nagy múltja: nem is lehet, hiszen az országos egy­séges szervezet is csak a nyáron alakult. Azt viszont már elmondhatjuk, hogy a fiatalok között nagy visszhangra tatait! Községünkben az alakuló gyűlést 1970. júliusában tartottuk, és részt vettek rajta a község vezetői is. Megígérték, hogy min­denben támogatni fogják a fiatalok kezdeményezését. A járási szervezet tervei alapján mi is kidolgoztuk munka­tervünket. A tervben fontos szerep jutott három nagy törté­nelmi eseménynek; A CSKP megalakulása 50. évfordulójának, a Lenin centenáriumnak, és ugyancsak méltón ünnepeltük köz. társaságunk felszabadulásának 25. évfordulóját. A ősz folyamán esztrádműsorra készülünk. A próbákat máris megkezdtük, sajnos, sok gondunk van vele. hiszen nincs saját helyiségünk, és miután a kultúrotthon nagyterme többnyire foglalt, bizony gyakran dolgavégezetlenül széledünk szét. Ez a problémánk remélhetőleg hamarosan megoldódik, és akkor köszönettel fogadjuk majd a járási szervezet elnökének aján­latát, mely szerint tizenötezer koronát kapunk a klub beren­dezésére. A szervezet keretén belül a közelmúltban újonnan megala­kult a zenekar. A neve Orkán, és bár a tagjai még csak ti­zenévesek, minden bizonnyal kitűnő együttes lesz belőle, mert minden tagja jó képességű, tehetséges zenész. A szervezetnek nagy segítséget nyújt Narancsik Gyula, az alapfokú kilencéves iskola igazgatója. A legtöbb munkát a ve­zetőség és a tagság soraiból Pál Anna. Seres Ibolya. Kovács Margit, Szalay Ibolya, Fazekas János, Szabó Dezső, illetve Kőrös Zoltán. Tóth János, Seres Júlia, Perecz Jolán, Szalal Ferenc, Bahorecz Vendelül és Lipniczky János vállalták. M e 1 i c h e r Ilona

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents