Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-27 / 43. szám

\ Kevesen mondhatják el ma­gukról a horatiusi tételt: exe- gi monumentum aere peren- nius, de a hetvenedik szüle­tésnapját ünneplő Emil Bo­leslav Lukác szlovák köl­tő, a magyar és a francia iro­dalom kiváló szlovák tolmácso- lója, e kevesek közül való. Szinte a századdal együtt született — 1900. november 1-én — ugyanabban az évben, amelyben Nezval, Seifert és Wolker. A kibocsátó fészek Hodrusbánya volt és a versbi­lincsbe szorított lukáci életmű kezdete az az a-betö, amit négyéves korában írt le, ami­kor apró ügyetlen gyermekke­zét féltő szeretettel vezette a ráboruló anyai kéz. Hodrusbá- nyán bukkant rá Bulwer „Pompeji pusztulása“ című re­gényének magyar fordítására, és saját vallomása szerint: „Számomra egyike lett az első indítékoknak és tanulságoknak az irodalomhoz vezető teker- vényes úton. (Irodalmi Szemle 1969/5.) Az édesanya és a családi fészek, ahol három nyelven ol­vastak és beszéltek — ezek voltak az első élmények egy szlovák gyermek számára, aki elindult az élet kanyargó ös­vényein, hogy a líra erejével békítse össze a Duna két part­ján élő népeket, hogy ne a gyűlölködő soviniszták, hanem a szépséget, bókét, szerelmet hirdető költők míves szavú tolmácsa legyen. De a determináló tényezők között kell említeni a Selmec­bányái evangélikus líceumot is ahol a nagy tudású és haladó gondolkodású Klaniczay Sán­dor professzor hamar felis­merte fiatal diákja mohó iro- dalomszomját, kiváló képessé geit és nemcsak az iskola Pe­tőfi önképzőkörében irányította gondos és szigorú szeretettel, hanem megnyitotta előtte a tanári könyvtár kincseket rej­tő világiát Is. Hatodikos korában Heine versét fordította magyarra, he­tedikes korában magyar verse­ket írt, 15 éves korától rend­szeresen olvasta a Nyugatot... ... de villámcsapásként Elek Artúr könyve, az „Üj magyar költők“ hatott rám. Ott már felvonult az új magyar líra minden egykori képviselője, Adyval az élen.“ A pozsonyi Stefánia kávé­házban beszélgettünk versek­ről, életről, sorsról, sikerek­ről és buktatókról. A költő közismert, vitalitástól zengő hangján, én pedig halkan, kis­sé meghatódva, mert a.ra kel­lett gondolnom, hogy interjú- alanyom valamikor a fiatal vá­gyak idején, harmatos májusi reggeleken Illyés Gyulával sé­tált a párizsi Luxembourg- parkban. — Az Ady-fordítások? Tud­ja, én Ady erejét akartam visszaadni, mert szerintem Ady nem volt valami széplélek, ha­nem robusztus erő, vihar, for­radalom. Büszke vagyok arra, hogy doktori disszertációmban — Ady és a dekadencia — úgy érzem sikerült, már 1931-ben, perdöntő módon megcáfolnom Adyval kapcsolatban a deka­dencia vádját. Egyébként köl­tészetem első fele, tehát a hu­szonnyolcadik évig, magánjel­legű, mondhatnánk úgy, hogy alanyi költészet volt. Utána kezdtem érdeklődni a közös­ségi problémák iránt és első­sorban a kosúti vérengzés ré­vén, a tiltakozás viharában ke­rültem közel a DAV-istákhoz. — Ha felméri a hét évtize­det, milyennek látja a múl­-tat? Gondoljon arra, hogy 1900- ban születtem! Két világhábo­rút éltem át, kétszer hullott az emberiség a poklok legmé­lyebb bugyrába! Egyébként az elkövetkező években az Emlé­keim című művemet szeretném megírni, hogy valóban részle­tesen, tanúként vallják önma­gámról és koromról. De most inkább beszéljünk a jövőről 1971 tavaszán jelenik meg a budapesti Európa Kiadó gon­dozásában válogatott költemé­nyeim gyűjteménye. Négyezer sor, a: legkiválóbb magyar köl­tők fordításában, Szalatnay Re­zső tanulmányával. Persze be­szélni kell a jelen gondjairól is. Készen van ezer sor for­dításom Arany János verseiből, félév alatt még ezer sor elké­szülhetne, van egy kötetnyi tanulmányom a szlovák-ma­gyar kulturális kapcsolatokról, de mit ér az egész, ha nincs kiadói igény? Látja kérem, er­ről van szó! Az a fontos, hogy több gonddal figyeljünk egy­másra: a magyar a szlovák lí­rára, a szlovák a magyar köl­tészetre, hogy saját hazánkban tolmácsoljuk, népszerűsítsük egymás műveit, hogy kialakul­jon a Duna menti népek egy­mást megtermékenyítő, egy­más megismerését elősegítő légköre! Az évforduló alkalmából hangsúlyozni kell, hogy a szlo­vák irodalmi köztudatot Emil Boleslav Lukác gazdagította a francia költészet remekeinek tolmácsolásával. A múlt évben jelent meg egy kötete, amely­ben Villontól Valéryig az ere­deti művekkel adekvát fordí­tásokban mutatja be a francia költészet nagyjainak alkotá­sait. De talán nem elfogultság, ha én — a magyar olvasó, a ma­gyar újságíró, elsősorban azt az Emil Boleslav Lukáöot kö­szöntőm, aki Vajda, Reviczky, Ady, Babits, Kosztolányi, Ju­hász Gyula, Tóth Árpád, Jó­zsef Attila, Szabó Lörincz, Sár- közy György, Rémenyik Sán­dor, Berda József és Illyés Gyula líráját, Zilahy Krúdy, Sándor Kálmán és Gergely Sándor prózáját ismertette meg a szlovák olvasókkal, és aki Hviezdoslav nyelvén olyan gyönyörűen tudta visszaadni Heltaj Néma levent npk el­bűvölő szépségét. —O— A Duna két partját nemcsak acélból készült hidak kötik össze, hanem a költők jelent és jövőt szépítő dalai is. A vén folyam két partján min­dig közös volt a bánat, a gond — legyen immár közös az öröm is, dobbanjanak össze a szívek, fogjanak össze a kezek, úgy ahogy E. B. Lukác irta: Üj közösségnek új testvéri tánca várja, hogy lehulljon magányod lánca. Szabadba, hagyd a fakó falakat! Szívek kórusa hív, veled érez, csatlakozz hát éltető énekéhez... (Kimenő — Simkó Tibor fordítása) Emil Boleslav Lukác hetve­nedik születésnapját ünnepli. Az újságíró tolla tiszteleg! Péterfi Gyula A Selmecbányái származású csillagász Az UNESCO — az Egyesült Nemzetek nevelésügyi, tudo­mányos és művelődési szervezete 1970-ben besorolta a ki­váló egyéniségek évfordulói közé a Selmecbányái születésű a szakmai körökben ismert csillagász és fizikus Hell Miksa születésének 250 évfordulóját is. Ez azt jelenti, hogy szerte a világon megemlékeznek a kiváló csillagászról, fizikusról. Illik nekünk is megemlékeznünk róla, akik szintén ezen a földön születtünk. Hell Miksa 1720-ban született Selmecbányán. Az apja bá­nyatisztviselő volt. A bátyja. Hell József Károly szintén jelentős egyéniség. Bánya-főgépmester volt, a Selmecbányái főiskola tanszékvezető professzora. Nagy szerepe volt a selmád bányaüzemek gépesítése fejlesztésében. Hegybányán üzembe helyezte az első ún „himbás szekrény vízemelőgé­pet“. és ezzel az akkori vízikerékek helyébe megteremtette a mai hidraulikus hajtású gépek első típusát. 1758-ban Újbányán maga tervezte „tüzgépet" (gőzszivattyút) alkal­mazott, amely hajtóerőként a gőz feszítő erejét használta fel. Hell Miksa már középiskolás korában elhatározta, hogy csillagász lesz. A család nem fogadta elhatározását valami nagy lelkesedéssel. Más pályát szántak neki. A Hell csa­ládban hagyomány volt a bányát szolgálni, őt is ott sze­rették volna látni. Tanulmányait Trencsénben folytatta, majd Bécsbe kerül, ahol teológiát és filozófiát tanul. Nem hanyagolja el a természettudományokat sem, különösen szereti a matema­tikát, mert tudja, hogy csillagász nem boldogulhat mate­matika nélkül. Tanulmányai befejezte után 1751-ben Bécs- ben pappá szentelik. Mint pap Nagyszombatban működik, ahol ő tervezi és építi, majd tökéletesíti a csillagvizsgáló intézetet. Rövid ideig Besztercebányán tartózkodik, ahonnan Ko­lozsvárra kerül. Itt tábori lelkész lett, s itt is részt vett a csillagvizsgáló intézet tervezésében és építésében. Ez abban az időben az egyik legmodernebb intézmény volt. Kolozsvárott sok tapasztalatra tett szert, sok gyakorlati kérdést old meg. Már akkor európai hírű csillagász. Hír­nevét latinul írt csillagászati szakkönyvei alapozták meg. Művei, csillagászati és matematikai kutatásai kapcsán a neve ismertté vált Európa csillagászai és matematikusai között. Levelezett az európai csillagászokkal, matematiku­sokkal, akik gyakran kikérték tanácsát. Nagy megtiszteltetés érte, amikor rábízták a régi budai csillagvizsgáló intézet vezetését. A budai csillagvizsgáló intézetben Hell Miksa nem ismerte az ún. hivatalos mun­kaidőt. Lankadatlanul tanulmányozta a legújabb csillagá­szati műveket.. Ismereteit a sajtóban is közölte, csillagá­szati előadásokat tartott, éjszaka pedig a csillagos eget tanulmányozta. Amikor Eszterházy Károly,egri érsek nagy csillagvizsgáló intézetet építtetett Egerben, Hell Miksához fordult taná­csért és segítségért. Marinoni császári udvari csillagász halála után Bécsben építettek csillagvizsgáló intézetet. Ide hívták meg Hell Miksát. Tudásával és gyakorlati ismere­teivel annyira kitűnt, hogy 1755-ben kinevezték a bécsi csillagvizsgáló Intézet Igazgatójává, s egyben a bécsi egye­temen a mechanikai professzora lett. Itt 1757—86-ig fo­lyóiratot is szerkesztett és adott ki. Tudományos pályájának csúcspontját akkor éri el, ami­kor VII. Keresztély dán uralkodó 1768-ban több kiváló csillagásszal együtt meghívja Észak-Norvégiába, hogy meg­figyeljék a Venus Nap előtti elvonulását. Sajnovics János­sal együtt utazott. Sajnovics — Heil ösztönzésére — a helyszínen hozzáfogott a magyar-lappnyelvrokonság kérdé­sének tisztázásához. E nyelvi tanulmányok alapján írta meg művét, a finnugor nyelvhasonióságról szőlő első jelentős alkotását. Szóegyeztetésekkel és alaktani elemek egybeve­tésével bzionyította a két nyelv rokonságát. Sajnovics Já­nos ugyancsak csillagász és nyelvész. Vardö szigetén, Norvégiában 1769. június 3-án Sajno- viccsal és a legnagyobb orosz tudóssal, Lomonoszovval együtt figyelték meg a Venus Nap előtti elvonulását, s er­ről a ritka látványról könyvet is írt. Hell megfigyelései és kutatásai élénk visszhangot váltot­tak ki a világ és Európa tudósai között. Meghatározta a Föld és a Nap közötti távolságot megfigyelések és mérések alapján. Saját korában számításait kétkedéssel fogadták, de a legújabb kutatások őt igazolják. Hírnevét értékes csillagászati művei alapozták meg. Bécsbe való visszatérte után lankadatlanul dolgozott. Irta — értékes és keresett műveit. Latinul és németül irt. Művei mindmáig értékes forrásmunkák. Egész élete lelki- ismeretes, fáradhatatlan tudományos kutató munkában telt el. 1792-ben, 72 éves korában halt meg Bécsben. Élete, munkássága ösztönözzön minket is. P. B.---------------- új ifjúság 5 Rövidítések, betűszók és Összevonások Valljuk be őszintén, e há­rom fogalom használatával baj van. Már többször be­széltünk erről szakmai kö­rökben, a sajtó is foglalko­zott ezzel a problémával, de javulás még nem tapasztal­ható. Ha a csehszlovákiai magyar sajtót figyeljük, szinte minden újság min­den számában van valami tévedés e három fogalom­mal kapcsolatban. Nem használjuk pontosan a rö­vidítéseket, betűszókat és a szóösszevonásokat. Éppen azért megpróbál­juk e szerény cikk alapján tisztázni ezt a három fogai- ' mat s tanácsot adni a kér­désben. A rövidítéseket akkor használjuk, ha helyet, időt és fáradságot akarunk meg­takarítani. Gyorsítjuk és könnyítjük az írás mun­káját. Megkülönböztetünk valódi és nem valódi rö­vidítéseket. A valódi rövi­dítések legnagyobb része régóta megszilárdult. A sza­vak szemnek szóló jelzései például: u., hl, fszt, stb. Amikor ezeket olvassuk, nem „u“ hangot, vagy „há- el", „efeszté“ hangsort mon­dunk, hanem utcát, hekto­litert, földszintet, stb. A valódi rövidítések után általában pontot teszünk. Kivételek a mértéknevek és az égtájak rövidítései, eze­ket pont nélkül írjuk. A nem valódi rövidítések a betűszók és a szóössze­vonások. Ezek több szóból álló intézmények nevének rövidebb formái. Ha az ilyen rövidítés az egyes szavak kezdőbetűiből alakul, akkor betűszóval van dolgunk: KISZ (a „Kommunista If­júsági Szövetségből"), SZISZ (a „Szocialista Ifjúsági Szövetségből"), CSKP (a „Csehszlovákia Kommu­nista Pártjából".) Ebben az esetben néha a tel­jes alakot halljuk és látjuk leírva. Egyesek Csehszlovák Kommunista Pártról beszélnek és nem Csehszlovákia Kommunista Pártjáról.) Az egyes szavak csonkí­tott részeiből összetevődő rövidítést szóösszevonásnak nevezzük: KÖZÉRT (Közsé­gi Élelmiszerértékesítő Vál­lalat ), RÖLTEX (Rövidáru és Lakástextil Kiskereske­delmi Vállalat). Ide tarto­zik a CSEMADOK is, ez is szóösszevonás alapján ke­letkezett. Éppen ennélaszó- összevonásnál kell megáll- nunk és újból ék újból (el­hívnunk a figyelmet, hogy ezt nagybetűvel kell írnunk. A szabály az szabály. A be­tűszókban és a szóösszevo­násokban csupa nagybetűt írunk a magyar nyelvben (még a kétjegyű mással­hangzó második jegyét is nagybetűvel jelöljük: CSKP, SZISZ, KISZ; nem: „CsKP, SzISz, KISz"), pontot pedig sem az egyes betűk közé, sem a rövidítés végére nem teszünk. A csehszlovákiai sajtó nagyon gyakran a CSEMADOK nevét helytele­nül így használja: Csema­dok. Helytelen ez a szó- használat, csak ez az alak helyes: CSEMADOK. A nem valódi rövidítések általában intézménynevek rövidebb formái. A tsz (ter­melőszövetkezet) és a tszcs (termelőszövetkezeti cso­port), nálunk az efsz (egy­séges földmüvesszövetkezet) azonban nem intézménynek a neve, hanem köznév. Mi­vel ezek a betűszók nem tulajdonnevek, csupa kisbe­tűvel írjuk őket. Ha mint intézményről be­szélünk és hivatalos nevét mondjuk az egységes föld­művesszövetkezetnek vagy termelőszövetkezetnek, ak­kor minden szavát nagy kezdőbetűvel írjuk: Tán­csics Mihály Termelőszövet­kezet, Györkei Egységes Földműves Szövetkezet. Ha az utolsó elemet betűszóval akarjuk megnevezni, akkor a tsz vagy az efsz kezdő­betűjét — nem valamennyi betűjét! — nagybetűvel ír­juk: Táncsics Mihály Tsz, Györkei Efsz. Sajtónkban ennek az írása is gondot okoz. Idézhetnék több példát is. Például egyik ilyen cikkben helyesen hasz­nálják az Ipolyviski Efsz ki­fejezést, de már a további részben, amikor köznévi ér­telemben használják az efsz betűszót, helytelen az Efsz alak. Néha rövid cikkben is több hiba fordul elő az efsz és a tsz használatával kap­csolatban. Tulajdonnévi ér­telemben használja a szer­ző a szövetkezet nevét, s a földműves szövetkezet szót kisbetűvel írta. Vörös Csil­lag Tsz-ről beszél, pontosan tudjuk a nádudvariról van szó, s mégis így írja: Vö­rös Csillag tsz. A helyes alak: Vörös Csillag Tsz. A cikk végén a szerző megis­métli a Barátság efsz és a Vörös Csillag tsz szavakat. Helyesen így kellett volna írnia: Barátság Efsz és a Vörös Csillag Tsz. Egyszerű az egész, je­gyezzük meg és használjuk helyesen. Pazderák Bertalan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents