Új Ifjúság, 1970. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-06 / 40. szám

STASKOVAN (Az alábbi írást Jozef Ksinan, a Smena sportrovatának szerkesz­tője alkotta. Lapunk a két szer- kesztőség közötti gyümölcsöző együttműködés első írásaként köz­li abban a reményben, hogy a jövőben a kapcsolat rendszeressé íj válik. Itt jegyezzük meg azt is, 1 hogy a Smena is megtette a kö- | zeímúltban az első lépést, és mun- j katársunk tollából portrét közölt | Kelemen Péterről , az öttusa új | világbajnokáról). —O— Az újságok ligabeszámolóiban | szinte mindig szerepel Staskovan jj neve, és minden alkalommal a di- ! csérét hangján írnak róla. Ojab- | ban a csehszlovák válogatott ke­retében is helyet kapott, és ezút­tal úgy beszélnek róla, mint az új csapat egyik jövendőbeli pilléré- jj ről. Plach vagy Smak kiváló ka­pusok; és ebben nem kis érdeme van Staskovannak, aki a legtöbb támadás útját állja. Ennek a fiúnak különleges sor­sa volt. Szülőfalujában, a Kysuca vidékén elterülő Svrcinovcén, ahol néhány ház alkotta a falut, min­den épkézláb, erős fiúra szükség volt, hogy a helyi csapat egyál­talán pályára léphessen. Stasko­van izmos volt, jól megtermett. Tizennégy éves korában már fel- í nőttek között játszott feketén, és rövidesen a második ligában sze­replő Kysucké Nővé Mesto csa- i patának tagja lett. Keresztlevelét egyik csapat vezetője sem vette elő, mert ebből több lett volna a kár, mint a haszon. Valójában 1947-ben született, de vannak olyan igazolványai is, ahol sokkal korábbi dátumot tüntetnek föl születési idejéül. Ezek azonban nem az ő mester­kedései. A funkcionáriusok speku­láltak vele, és Milánnak csak jót tett, hogy nehéz körülmények kö­zött, gyerekfejjel kóstolt bele a férfi-futball kenyerébe. Az UEFA- csapatba ritkán vesznek be vidé­ki csapatocskákból játékosokat. Staskovan kivételt képezett, és 1965-ben Kunéval, Szikorával és Pollákkal együtt szerepelt az ifi­bajnokság nemzetközi küzdelmein. Az NSZK-ban megrendezett tor­nán bronzérmet szereztek a cseh­szlovákiai fiúk, és a hír gyorsan szárnyára vette a játékosok ne­vét. Staskovant is több első li­gás együttesbe hívták. Egyszeriben Pozsonyban találta magát, az Inter pályáján. A sár­ga-feketék vezetői túlzottnak ta­lálták a kysucaiak lelépési díját, 5s nem fizettek. Milan fél éven át csak edzett. „Azt hiszem, a kysu­caiak nem kértek sokat értem, de jz Inter nem tanúsított igazi ér­deklődést. Vártak, azzal, hogy az idő mindent megold. Én örültem neki, hogy ott lehetek, mert Anka, a jövendőbelim az orvosin tanult, 5s örültem, hogy vele lehetek, se­gíthetem, mert árva gyermek volt. A vezetőség azzal bíztatott, hogy ) csapat amerikai portyájára ok­vetlenül elvisz, de amikor eljött az indulás napja, lemaradtam. Mit tehettem? Hazamentem Kysucké Nővé Mestóba“. Innen Zsolnára lépett át, és be­lekóstolt a ligaküzdelmekbe. A zsolnaiak rosszul vették a rajtot, a Dukla hetet lőtt Zsolnán, és egyet sem kapott. A vezetők erő­sítés után néztek, és ekkor jött Staskovan. Két évig küzdött Stas­kovan és társai, hogy bent marad­jon a ZVL a ligában, most jutott végre oda a gárda, hogy nincse­nek kiesési gondjai. Staskovant még álmában is kísértette a kie­sés, felriadt, és azt hitte, kiestek. Az ember azt hinné, hogy a ki­esés elleni harc eggyé kovácsolja a csapatot. — Staskovannak más a véleménye. Intrikák, kulissza mögötti manőverezések jellemez­ték ezt az időszakot — mondja. — és az igazi légkör, az igazi nyugalom csak most van, mióta néhány jó játékossal, Tománekkel, Gáboríkkal gyarapodott a zsolnai csapat. A szurkolók most sokkal jlégedettebbek. Az edzőnek is jobb, mint elődjeinek, és Staskovan sem izgul az összpontosításokon, hanem két edzés között Remar- que-könyvet olvas. A szimpatikus középhátvédnek eddig nem volt szerencséje a vá­logatásnál. A csehszlovák színe­ket mindig más képviselte, pedig a neve gyakran szóba került. Me­xikóba Plass helvett Hrivnák uta­zott, az olimpiára, airikor egy egyesületből csak egy játékost vihettek a vezetők, Král' mellett döntöttek Staskovan helyett. Ta­lán ha valamelyik nevesebb csapat tagja lenne... A Slovan még érzi Horváth hiányát, az Internek pe­dig ma sincs vérbeli középhátvé­de. Mégis Pozsonyban kötsz ki egy­szer, Milan Staskovan? JOZEF KSINAN 6 új ifjúság----­Némely királynak nincs nyolc aranya! Mozgalmas századunkban néha az is megtörténik, hogy egyik napról a másikra elűzik országából a királyt, aki csaknem koldúsbotra jut, s ara­nyait messzire gurítja a lázadók in­dulata. Az aranyak nélkül maradt ál­lamfő, akit még mindig a mesék stílusa díszít inkább, a lapok első számú szenzációja. Közben azonban újabb és újabb királyok kerülnek trónra. Itt van pél­dául a vízilabda, és ennek a sport­ágnak verhetetlen csehszlovákiai ki­rályai, a kassai CH játékosai. Egyi­kük, a hatvannégyszeres válogatott, Bottlik László — aki a Kuzmány ut­cai magyar középiskolában érettsé­gizett annak idején — nyolc arany tulajdonosának mondhatja magát. Egyetlenegyszer sem hiányzott . az országos bajnokságot nyert csapat­ból. Amikor a prágai Duklában kato­náskodott, s nem kassai színekért szállt vízbe, a csapatnak sem ment úgy; „csak“ ezüstöt szedtek össze a fiúk. Bottliknak nincs még ezüstje, csak aranyai! melyik a legérdeke­> Számodra sebb? — Az első. © Egy-egy mérkőzésen néha négy gólt is lősz. Mennyi a csúcs? — Egy ligameccsen hatot sikerült dobnom. ® A válogatottban még keményebb meccseket játszol, mint a CH-ban. Ki ellen ment eddig a legjobban a játék? — Ezen gondolkodnom kell. Azt hiszem, egyszer Prágában a románok ellen. ® Ki volt az a játékos, akivel a leg­nehezebben boldogultál? — A grúz Csikvenaja. © Általában jobb kézzel lövöd góljai­dat. A balt is olyan jól használod? — Nem. Gyakorolok azzal is, de sohasem lesz az igazi. Arra születni kell. © A világ számos országát bejártad. Hová vágyói még? — Dél-Amerikába. & A vízilabda vagy maga az ország izgiat? — Inkább az ország. És szeretnék egyszer igazi brazil focimeccset lát­ni, ott a helyszínen. —0— Mint felvételünk is mutatja, Bottlik Lászlót edzés után kértük meg az interjúra. A CH most is becsületesen készül, pedig idényvége van már, és a csapat legtöbb tagja, a csehszlovák válogatott játékosai szomorú évet zártak az idén: a Szövetség érthe­tetlen merevsége miatt nem utaztak Barcelonába, az Európa-bajnokságra, pedig mindent megtettek a jó sze­replés érdekében. Még az a szerencse, hogy sok ilyen és hasonló intézkedéseket szinte „megszokták“ már a játékosok, és kesernyés mosollyal veszik tudomá­sul, ha munkájuk egy része ismét kárba vész. KOLÄR PÉTER felvétele (batta) KI LESZ EUROPA LEGJOBBJA ? EB-PÁRHUZAM A VB UTÁN „A király halott, éljen a király“ — ez a kiasz- szikussá vált mondás érvényes a labdarúgásra is. Még alig csitultak el a Mexikóban lebonyolított világbajnokság küzdelmeitek izgalmai, már je­lentkezik az Európa-bajnokság, amely rangban csupán egy jókkal szerényebb az előzőnél. A VB-n szerepelt csapatok közül Európa leg­jobbjai most idehaza szeretnének bizonyítani, azok pedig, amelyek nem sok vizet zavartak Mexikó­ban, most elérkezettnek látják az időt a történ­tek feledtetésére. S itt van még a harmadik cso­port. amelynek képviselői különböző okok miatt nem lehettek Mexikóban. Érdekes, hogy a csehszlovák válogatott, amely a VB-n rangján alul szerepelt, éppen Franciaor­szágot választotta első őszi Erőpróbájának szín­helyéül, s az első EB-selejtező „próbamérközésé- vé" rangosította a Nizzában lebonyolított Fran­ciaország-Csehszlovákia barátságos találkozót. Oj vezetői meggyőződhettek arról, hogy Nizza nem egyenlő Marseille-vei, s az újonnan alakuló fran­cia csapat sem olyan küzdő szellemű együttes, mint a délfrancia kikötővárosban megtizedelt és ön­magával meghasonlott magyar válogatott volt. Az emlékezetes Csehszlovákia-Magyarország VB selejtező mérkőzés után a magyar labdarúgásban végre levonták a következtetést mindabból, ami történt, s ha nagy nehézségek árán is, de igyek­szenek kialakítani jobb szellemű országos válo­gatottat. Csehszlovákiában is eljött a kijózano­dás ideje. A mindig magabiztos és talán felesle­gesen sokat nyilatkozó Marko után Rygr és két társa, Vicán meg Vejvoda vették át a válogatott irányítását s a múlt örökségét. Nizza megmu­tatta, hogy mégsem lehet az új válogatott mag- vát csak a Mexikót jártakban keresni. Most kez­dődik nálunk is az a folyamat, amelynek célja az egységes, jó harci szellemű és kifogástalanul fel­lépő országos válogatott kialakítása. Talán hama­rosan megérjük, hogy a sokat kifogásolt hiány­cikk, a fegyelem is tartós otthonra talál a válo­gatott labdarúgók körében, legalábbis a „Rygr- triumvirátus“ addig nem látja biztosítottnak az új 11 jövőjét... Csehszlovákia az EB első, Magyarország pedig a második csoportjába került. Csehszlovákia vetélytársai Románia, Wales és Finnország, Magyarországé pedig Bulgária, Fran­ciaország és Norvégia lesznek. A két szomszédos ország válogatottjának EB kiindulási pontja teljesen párhuzamos. Mind a kettő csoportja leggyengébb tagjával — méghoz­zá október 7-én — kezdi meg az EB selejtező csatározásait. Csehszlovákia az említett napon Finnország válogatottját fogadja Prágában, s az az érzésünk, hogy még a sok helyen megváltoztatott hazai csapatnak is simán kell vennie ezt az akadályt. Igaz, a finnek a VB selejtezői során már szerez­tek egynéhány kellemetlen meglepetést, de min­dig csak odahaza... Magyarország új együttese Oslóban Norvégiával kezd. A hajdani magyar csapat éppen ebben a városban szenvedte el egyik VB-selejtező soroza­tának egyetlen mérkőzését, s a továbbiak során a szívós bolgárokat kétszer elmarasztalva bizto­sította VB szereplési jogát... Egyébként az EB selejtezőit nyolc csoportban bonyolítják le. Beosztásuk a következő: 1. : Csehszlovákia, Finnország, Románia és Wales. 2. : Bulgária, Franciaország, Magyarország, Nor­végia. 3. : Anglia, Görögország, Málta, Svájc. 4. : Ciprus, Észak-Írország, Spanyolország, Szov­jetunió. 5. : Belgium, Dánia, Portugália, Skócia. 6. : Ausztria, Írország, Olaszország, Svédország. 7. : Hollandia, Jugoszlávia, Luxemburg, NDK. 8. : Albánia, Lengyelország, NSZK, Törökország. Minden csoportból csak a legjobb jut tovább. Az állva maradó nyolc csapatot összesorsolják. Oda-vissza alapon küzdve állapítják meg, melyik négy érdemes közülük a döntő küzdelmekben való szereplésre. Abból a négy csapatból lesz majd valamelyik az elődöntők és a döntő lebonyolítá­sának házigazdája, akárcsak az eddigi vetélkedé­sek során történt. Ha két csapat azonos pontszámmal végez az élen, a gólkülönbség állapítja meg a végleges sor­rendet. Amennyiben még az is egyforma, akkor a több gólt lőtt csapat lesz a rangosabb. A már említett selejtező mérkőzéseket most ősszel kezdik és 1971 végén fejezik be. Kíváncsian várjuk, mit hoz ez a nagyon érde­kesnek Ígérkező sorozat! Zala 'József Az 1970. év legszebb izomzatú férfiúja: FRANCESCO COLOMBO olasz kőműves Amikor Belgrádban a győzelmi emelvényen állt, és könnyedén tartotta kezében a hatalmas ser­leget, végigfutott életének eddigi történetén. El­ső lépéseit nagyon sok kitartás, vitalitás, re­ménykedés jellemezte« Szardínia szigetén szüle­tett, és kölyökkorától kezdve nehéz testi mun­kát végzett. Mint később kiderült, ennek kö­szönheti, hogy később volt mire építenie: az alapokat a nehéz fizikai munka végzésével rakta le. Az erő, a szilajság megbabonázta. Bokszolt, súlyt emelt, birkózott. Olaszországban nem jól ment a sora. Munka után Nyugat-Németország- ba nézett, és itt sajátította el a kőművesszak­mát is. A mindennapi nehéz munka után örült, ha pihenni térhetett. Végül megszokta ezt is és beiratkozott egy ökölvívó egyesületbe. Több győztes mérkőzés állt már mögötte, amikor meg­érezte, nem ez az igazi sportága. Egyszer mo­ziba ment, és meglátta Stewe Reevest, minden idők egyik legjobb kulturistáját. Megbabonázot- tan jött ki a moziból, és elhatározta, ő is ha­sonló izmokat szed magára. Barátai megmosolyogták a 165 cm-es törpét, aki sarokba vágta a bokszkesztyűt, és kemény edzésbe fogott. Mindennap emelte a súlyokat, mert kijelentette: a legjobbak közé verekszi ma­gát. Eleinte spontánul edzett, s örömöt szerzett számára egyre növekvő ereje. Több erőmérő versenybe jelentkezett, és győzött. Az űn. Po­wer-lifting koronázatlan királya lett, hihetetlen súlyokat nyomott ki ülve, fekve vagy állva. Nem az a fajta kulturista tehát, akinek fel vannak fújva izmai, és akiben nincs erő. Mindennapos edzései eredményeként 7 kilo­grammot szedett magára, elérte a 70 kilót. Ké­sőbb az étkezését is a nagy cél szolgálatába ál­lította. Kevés folyadékot, sok proteint fogyasz­tott, és elérte a 80 kilogrammot. 1968-ban olasz bajnokságot nyert. Münchenben, a világ- bajnokságon csoportja legjobbja lett, aztán jöt­tek az újabb sikerek, elnyerte a „világ legiz­mosabb embere“ címet. Ilyen előzmények után érkezett ez év szep­temberében a jugoszláv fővárosba. Á sok edzés­nek, az ésszerű étkezésnek meg lett az ered­ménye. Szinte nem volt igazi ellenfele. így nyer­te meg a világbajnokságot. így bizonyította be a világnak, hogy bár teste nem éppen ideális a kulturizmushoz, mégis fejleszthető volt, és meg­érte a fáradságot, a sok edzést. Ügy látszik, sokat hallunk még erről a szívós kis olaszról. Akaratereje, kitartása példaképül szolgálhat fia­tal kulturistáinknak. (S - P. Z.) Középiskolások, figyelem! Sportrovatunk nélkülözi a magyar tannyelvű iskolák sporttevé­kenységéről beszámoló híreket, tudósításokat. Egyetlen szerkesz­tőnk sajnos nem juthat el mindenüvé, viszont szívesen közölne egy- egy érdekesebb beszámolót innen-onnan. Gimnazistáink, szakközépiskolásaink, fiúk, lányok, figyelem! Szen­teljetek rá egy kis időt, és röviden, velősen írjatok időnként szer­kesztőségünknek! Tudassátok velünk a neveteket, lakhelyetek vagy internátustok címét és számoljatok be röviden az új iskolai év sporteseményeiről! írjátok meg néhány sorban, hányadikosok vagytok, sportoltok-e, mik a terveitek stb. Egyszóval; mutatkozzatok be, és aztán kiépít­jük a kapcsolatokat. Aki komolyan gondolja az együttműködést, az legkésőbb novem­ber 1-ig jelentkezzen. Levelét ajánlva a következő címre adja föl; Redakcia ÜJ IFJÚSÁG, BRATISLAVA, PRA2SKÁ 9, Sportrovat. Reméljük, nem akad egy középiskolánk sem, ahonnan ne jelent­kezne valaki. Nagy szégyen lenne! Kisorsoltuk... ... Kassán a Nagy Nyári Sportrejtvényversenyünk nyerteseit. Az ipari egyik osztályában hajtottuk végre az aktust, és a szerencse a következő három olvasónkat fogadta kegyeibe; Az első díjat, egy gyönyörű tévélabdát — néhány híres futballistánk autogramjával — a színtől Kosík Irma (okr. Nővé Zámky) nyerte. A második díj nyertese, Rudolf Maünovies (Nővé Zámky, Leninova 101.) egy szép sporttáskát és két súlyzót, a „bronzérem“ tulajdonosa, ifj. Bernáth György (Kr. Podhradie c. 10 okr. Roznava) egy badmin- tonkészletet mondhat magáénak. A győzteseknek gratulálunk, rövidesen postára adjuk a nyereményeket; a többieknek pedig türel­met ajánlunk, következő versenyünkön egész biz­tosan ők is sorra kerülnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents